Kvk.V.39.209/2024/5. számú határozat

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.209/2024/5.

A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke
                          dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
                          dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Kisvárdai Tibor
                        (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Pásztor Tünde ügyvéd
                                                 (cím2)

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata          

A felülvizsgálni kért határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 158/2024. (VII. 12.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 158/2024. (VII.12.) határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárás illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esetékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők - közös eljárásban, 2024. június 9. napjára kitűzött - 2024. évi általános választásán, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Szegi 001. szavazókörben független polgármesterjelölt és egyéni listás jelölt volt.
  2. A kérelmező a polgármester választás eredményét megállapító Szegi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) határozatával szemben előterjesztett fellebbezését a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) határozatával helybenhagyta. A kérelmező felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzésével a TVB határozatát megváltoztatta, a HVB polgármester választás eredményét megállapító határozatát megsemmisítette, Szegi 001 szavazókörben elrendelte a 2024. évi polgármester választásra vonatkozó szavazás megismétlését, az ismételt szavazás időpontját 2024. július 7. napjára tűzte ki. Indokolása szerint sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése és ezen keresztül a választási bizottság választás eredményét megállapító határozata, ha olyan polgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében ott adhassák le.

A HVB határozata

  1. A HVB 2024. július 7. napján a megismételt polgármester-választás szavazásának eredményét 30/2024. (VII.7.) HVB határozatával megállapította, rögzítve, hogy a megválasztott polgármester Trudics Andrea, Fidesz - Magyar Polgári Szövetség - Keresztény Demokrata Néppárt jelölő szervezet jelöltje 128 érvényes szavazattal. A határozat mellékletét képező szavazóköri jegyzőkönyv szerint: Szegi 001 számú szavazókörben a névjegyzékben lévő választópolgárok száma: 350, szavazóként megjelent választópolgárok száma: 235; urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma: 235, érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 4; érvényes szavazólapok száma: 231, a szavazatok száma jelöltenként: Trudics Andrea - Fidesz - Magyar Polgári Szövetség - Keresztény Demokrata Néppárt - 128, Kovács Ferenc - független jelölt - 1; Weiszhausz Gábor Gergely -független jelölt - 1; Kisvárdai Tibor - független jelölt – 101 szavazat.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében a határozat megsemmisítését és a választás megismétlését kérte. Jogszabálysértésként hivatkozott a választási eljárásról szóló 2016. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjára, a választást tisztaságának megóvása, és e) pontjára a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelmére.
  2. Álláspontja szerint a településen megismétlődtek a 2024. június 9-i választáson a Kúria által megállapított jogsértések. A megismételtetett szavazás névjegyzéke alapján bebizonyosodott a választás befolyásolásának szándéka, mivel vélhetően a jogorvoslati eljárás, a közfelháborodás miatt a faluból megkezdődött a kijelentkezés. 20 fő, akik 2024. június 9-én még Szegibe bejelentett lakosok voltak már a környező településekre jelentkeztek át.
  3. Súlyos jogsértésként hivatkozott arra, hogy autóval hozták a szavazókat a településre, majd szállították el őket onnan. Ennek alátámasztására a fellebbezés mellékleteként több fényképfelvételt csatolt, videofelvételre hivatkozott, 51 fő által aláírt petíciót terjesztett elő, illetőleg a Telex újságírói, a GloboTV és az RTL által készített felvételekre, melyeknek az elérhetőségeként az alábbi linkeket adta meg: https://telex.hu/video/2024/07/08/borsod-szegi-polgarmester-trudics-kisvardai-fidesz-valasztas;
    https://globotv.hu/15421-ismet-trudics-andrea-gyozott-szegiben;
    https://rtl.hu/belfold/2024/07/08/szegi-uj-valasztas-polgarmester-megint-fideszes-102-uj-lakos
  4. Kifejtette, hogy a megvalósult jogszabálysértések alkalmasak a választás tisztaságának megsértésére továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköznek.

A TVB határozata

  1. A TVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
  2. Indokolásában utalt konkrét döntések megjelölése nélkül az irányadó joggyakorlatra, a Ve. 241. §-ára, mely szerint a választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére jogsértés megvalósulás esetén csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a jogsértés érdemi kihatása.
  3. Szegi település szavazóköri névjegyzéke alapján megállapította, hogy abban 20 olyan választópolgár szerepel, akinek lakcíme nem Szegi településen van. Ezzel összefüggésben utalt a Ve. 108. §-ára. Vizsgálta a fellebbezés mellékleteként benyújtott 51 helyi lakos által aláírt (névvel, lakcímmel, személyi igazolvány számmal) petíciót, melyet azonban bizonyítékként nem fogadott el, mivel az megítélése szerint a kérelmező által megjelölt alapelvi sérelmet nem támasztotta alá.
  4. Ismertette a szavazóköri jegyzőkönyvben foglalt adatokat, összevetette a 2024. június 9-i szavazás során névjegyzékben szereplő választópolgárok számát (348) a 2024. július 7-i szavazáson névjegyzékben szereplő választópolgárok számával (350), a Trudics Andreára és kérelmezőre, mint polgármester jelöltekre leadott szavazatokat, az érvénytelen szavazatok számát. Megállapította, hogy a 2024. június 9-i szavazáson a választásra jogosultak 80%-a (278 fő) választópolgár jelent meg, a 2024. július 7-i választáson 67%-os volt a részvételi arány, (235 fő) szavazott. A petíciót aláíró választópolgárok 14,6%-a (51 fő) a szavazáson megjelent választópolgárok 21,7%-a, melyből nem következik a „többségi jogsérelem” megállapítása. A megismételt szavazáson 13%-kal csökkent a részvételi arány. A kérelmező által kapott szavazatok száma 3,9%-kal nőtt a június 9-i választáshoz képest.
  5. A kérelmező fellebbezése mellékleteként becsatolt fényképek, videófelvételek megtekintését követően megállapította, hogy azok a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai szerinti alapelvek megsértését nem bizonyítják hitelt érdemlően, nem alapozzák meg a HVB határozatának megsemmisítését, a polgármester-választás megismétlésének elrendelését.
  6. A Kúria Kvk.VI.39.231/2022/2. számú döntésére hivatkozva hangsúlyozta, hogy nem vehette bizonyítékként figyelembe a kérelmező fellebbezésében megjelölt (Telex, GloboTV, RTL) linkeket, mert azokat a kérelmező nem csatolta, csupán hivatkozott rá. Irányadónak tekintette a Kúria Kvk.I.37.552/2018/9., Kvk.II.37.326/2014/3., KvK.VII.39.180/2024/12. számú végzéseiben foglaltakat. Utalt az Alaptörvény XXXIII. cikk (5) bekezdésére, a Ve. 168. §-ára, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 5. §-ára, 26. § (5) bekezdésére, a 3063/2022. (II.25.) AB határozat (38), (39) bekezdéseire, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 5/2022. jogegységi határozatára azzal összefüggésben, hogy álláspontja szerint a szavazás megismételtetéséhez a benyújtott bizonyítékok nem voltak alkalmasak a jogsértés bizonyítására.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és észrevétel

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TBV határozatának megváltoztatását, a megismételt polgármester-választásra vonatkozó szavazóköri eredményt megállapító döntés megsemmisítését, a szavazás megismételtetését és a jogszabálysértés tényének megállapítását kérte a fellebbezésében előadott érvei fenntartása mellett. Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), e), és b) pontjaira hivatkozott. Érintettségeként hivatkozott arra, hogy nyilvántartásba vett polgármesterjelölt. Elismerte, hogy a TVB szélesebb körű vizsgálatot folytatott le a jelen ügyben a korábbi eljárásához képest, azonban a bizonyítékok egy részét (média tudósítások) indokolatlanul nem értékelte, azt nem vetette egybe a csatolt bizonyítékokkal, megsértve ezzel a tényállástisztázási és megállapítási kötelezettségét, a Ve. 43. §-át. A jogsértések kihatottak a megismételt polgármester-választás választási eredményét megállapító döntésre.
  2. A TVB által is megállapított 20 fő lakcímének változásával összefüggésben azt sérelmezte, hogy e tényből a TVB nem vont le következtetést a választás befolyásolására. Hangsúlyozta, hogy ezen túl még rengeteg fiktív lakcímmel rendelkező van a névjegyzékben. Kifejtette, hogy a becsatolt petíció nem a konkrét jogsértések bizonyítékául szolgált elsősorban, hanem a helyi lakosság jelentős részének álláspontját tartalmazza. A petíciót aláírók száma a lakosság számhoz és a megismételt választáson részt vettek számához viszonyítva 25%.
  3. Sérelmezte a fellebbezésben megjelölt linkeken elérhető média szolgáltatók által készített anyagok bizonyítékkénti értékelésének elmaradását, ennek kapcsán utalt a Ve. 43. § (2) és (4) bekezdéseire. Álláspontja szerint a felvételek megtekintése alapján megállapítható, hogy megismételt választáson ismét megvalósultak a választás tisztasága elleni cselekmények, sérültek a választási alapelvek.
  4. Álláspontja szerint szervezett utaztatás történt, mellyel megsértésre került a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja.
  5. A polgármester-választáson nyertes jelölt a Kúria felhívására tett észrevételében a TVB határozatának a helybenhagyását kérte. A fiktív lakcím létesítésekkel összefüggésben utalt az alapul szolgáló jogszabályokra (Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdése, Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai, 43. §, 168. §, Nytv. 5. §, 26. § (5) bekezdése), a 3063/2022(II.25.) AB határozatra, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 5/2022 jogegységi határozatára, a Kúria joggyakorlatára (Kvk.39.180/2024/12, Kvk.39.181/2024/6.).
  6. Hivatkozott a kérelmezővel készített, az általa csatolt, de a Youtube csatornán is megtekinthető interjúra (https://www.youtube.com/watch?v=GnglHa2aun) ahol maga adta elő, nyolc fő azért jelentkezett be az ingatlanába, hogy őt segítse a választáson. Álláspontja szerint a választásra jogosultak számának változása és a választási eredmény közötti okozati összefüggést a kérelmező nem valószínűsített, felülvizsgálati kérelme feltételezésen alapszik.
  7. Előadta, nincs tudomása a szavazók csoportos választásra szállításáról, ezzel összefüggésben a HVB-hez jelzés nem érkezett. A kérelmező által csatolt bizonyítékok ezt nem igazolják.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  2. A felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. §-a szerint az ügyben érintett kérelmező - a választáson indult polgármesterjelölt - terjesztette elő, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmét a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül nyújtotta be, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
  3. A választási jogorvoslatra vonatkozó Ve. 221. § (1) bekezdése és 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással nyújthat be. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint, a fellebbezésnek és a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját.
  4. A bírósági felülvizsgálat kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés határozza meg, így nem terjedhet ki olyan jogszabálysértésre amire a kérelmező fellebbezésében nem hivatkozott (Kúria a Kvk.I.38.191/2019/4. számú határozat [12] bekezdés).
  5. Rögzíti a Kúria, hogy a kérelmező a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében, nem, csupán azt megelőzően a szavazást megismételtető eljárásban és a TVB határozatát támadó bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a választást befolyásolni kívánó, a helyi választási bizottság két tagjánál történt lakcímbejelentésekre. Sérelmezte az ezzel kapcsolatban előadottak értékelésének elmaradását. Ugyanígy csak a bírósági felülvizsgálati kérelmében utalt a szervezett utaztatással összefüggésben a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelv (a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja) sérelmére.
  6. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem a választási bizottság másodfokú határozata ellen nyújtható be. Figyelemmel azonban arra, hogy a fenti két kérdésben a TVB erre irányuló kérelem hiányában döntést nem hozott, így a Kúria érdemben vizsgálni nem tudta. Azzal, hogy a kérelmező a 2024. június 9-ei választási eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat során utalt a lakcímbejelentéssel kapcsolatos jogsérelemre nem jelenti a kérelem előterjesztését, mivel két külön jogorvoslati eljárásról van szó.
  7. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya a kérelmező fellebbezését elbíráló, a HVB határozatát helybenhagyó TVB határozat jogszerűségének megítélése.
  8. A Ve. 211. §-a szerint a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntés elleni fellebbezéssel együtt van helye.
  9. Kiemeli a Kúria, hogy a 2024. június 9. napjára kitűzött polgármester-választáson, Szegi településen a HVB eredményt megállapító határozatával szemben indult jogorvoslati eljárásban, a Kúria Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzésével megállapította, a település lakóinak számához képest - közvetlenül a választás időpontja előtt - a választópolgárok száma ugrásszerűen megemelkedett, mely alkalmas volt a választás tisztaságának és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértésére és a választási eredmény befolyásolására. Ennek következményeként a TVB határozatát megváltoztatva a HVB polgármester-választás eredményét megállapító határozatát megsemmisítette és elrendelte Szegi 001 szavazókörben a polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését, kitűzve annak új időpontját is.
  10. A Kúria döntésének alapja a TVB Ve. 43. §-ában rögzített bizonyíték értékelési, tényállástisztázási és megállapítási kötelezettségének megsértése volt, mivel a TVB nem vizsgálta a választópolgárok számának változását a névjegyzék elkészítésének időpontjától a választás napjáig, továbbá nem értékelte a felperes által a fellebbezés mellékleteként benyújtott petíciót. A Kúria korábbi megsemmisítő döntésében a Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a választási jogvitát érdemben elbírálta, a döntéshez szükséges tényállást rögzítette és mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, megállapítva a választási alapelvek megsértését.
  11. A 2024. július 7-én Szegi 001. szavazókörben tartott megismételt polgármester-választás eredményét rögzítő szavazóköri jegyzőkönyv szerint a megismételt választáson a névjegyzékben rögzített 350 választópolgárból 235 jelent meg, a választás végeredményét tekintve ugyanaz az eredmény született, mint a 2024. június 9-én tartott választáson, Trudics Andrea polgármester jelölt kapta meg a leadott szavazatok többségét.
  12. A felperes felülvizsgálati kérelmében ugyanazon, a Kúria Kfv.V.39.138/2024/5 számú végzésével elbírált érvek mentén, alapelvi sérelemre, a fiktív lakcímadatokra, a tömeges átjelentkezésre, a választópolgárok „autóztatására” alapítva kérte a megismételt eljárás eredményének újbóli megsemmisítését, a választás megismétlését.
  13. A Ve. 108. §-a „A megismételtetett szavazás névjegyzéke” címszó alatt az (1) bekezdés a) pontjában kimondja, ha a választási bizottság, vagy a bíróság megismételteti a szavazást, a szavazókörben az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik a) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek. Így azok is, akiknek időközben a lakóhelyük megváltozott. Emellett figyelembe kell venni azokat a választópolgárokat is, akik a megismételtetett szavazás napját követően nagykorúvá váltak.
  14. A TVB – korábbi eljárásával szemben – vizsgálta a névjegyzék adatait, a kérelmezővel egyezően megállapította, hogy időközben 20 választópolgár lakcíme megváltozott, ennek azonban a választás eredményére kimutatható hatása nem volt.
  15. A Kúria korábbi megsemmisítő döntésében a tömegesen, közvetlenül a választás előtt a településen lakcímet létesítők tekintetében állított jogsértést már elbírálta, amikor elrendelte a polgármester-választás megismétlését. Jelen eljárásban a Ve. 108. § (1) bekezdés a) pontjának szabálya alapján a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok vehettek részt, így az átjelentkezéseknek az ügy eldöntése szempontjából nem volt és nem lehetett relevanciája. A kérelmező az alapelvi jogsértésre hivatkozáson túl nem adott elő olyan körülményt, ami a választás végeredményével összefüggésbe hozható.
  16. A Kúria egységes gyakorlata szerint a választás eredménye elleni jogorvoslat szabályozása olyan szempontból speciális, hogy a Ve. 241. §-a pontosan meghatározza, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni. A törvénysértés pontos megjelölése mellett valószínűsíteni szükséges, hogy a jogsértés befolyásolhatja, hatással van a választás eredményére. A Kúria Kvk.II.37.513/2018/2. számú végzésében rögzítettek szerint a jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése nem szolgálhat a jogsértés megállapítására. A kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas. A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú eseti döntésében kimondta, a választási eredmény elleni jogorvoslat az egyéb választási jogorvoslathoz képest azért is speciális, mivel a törvénysértés pontos megjelölése mellett a bizonyítékokat is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.
  17. A felperes által becsatolt petíció értékelésével összefüggésben a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy erre nem a jogsértés bizonyítékaként, hanem a lakosság álláspontjaként hivatkozott. A Kúria Kvk.V.39.138/2024/5 számú végzése [32] bekezdésében a petíciót a tömeges átjelentkezést alátámasztó bizonyítékként értékelte, mely jelen eljárásban a [35] bekezdésben kifejtettek szerint ismételten nem volt vizsgálható. A petíció önmagában nem alkalmas bizonyíték az eredménnyel összefüggő jogsérelem alátámasztására.
  18. A kérelmező elismerte, hogy a TVB az előző eljáráshoz képest szélesebb vizsgálatot folytatott le, bizonyítékként értékelte a névjegyzék adatait, a kérelmező által csatolt fényképfelvételeket. Helytállóan hivatkozott a kérelmező arra, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján a választási eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, ami alkalmas a tényállás tisztázására.
  19. A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kvk.I.37.226/2015/2., Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.I.37.495/2018/2.) a link bizonyítékként értékelhető, függetlenül attól, hogy az abban foglalt tartalom külön adathordozón nem lett az eljárás anyagává téve. A Ve. a bizonyítékok körét taxatíve nem sorolja fel. Az internet széleskörűen elterjedt, az ott megtalálható adatok elérhetőek, így az elérhetési útvonal, a link közlése elegendő ahhoz, hogy a hivatkozott felvételek bizonyítékként értékelhetőek legyenek.
  20. A TVB jogsértően rekesztette ki a bizonyítékok köréből a kérelmező által megjelölt 3 linket. A Kúria a bírósági jogorvoslati eljárásban a Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a választási jogvita érdemi elbírálása érdekében a kérelmező által megjelölt linken elérhető média tartalmat megtekintette, bizonyítékként értékelte. Valamennyi felvétel a megismételt választás napján 2024. július 7-én készült. A riportokban, helyszíni felvételeken, tudósításokban a helyi lakosok mondják el a választással kapcsolatos véleményüket, vagy a riporter foglalja össze az eseményeket, mely annak alátámasztására, hogy a választás eredményét befolyásoló jogsértés történt, nem alkalmas.
  21. A TVB a kérelmező által csatolt fényképfelvételeket vizsgálta, helytállóan állapította meg, hogy összefüggés a fotók és a jogsértés között nem volt feltárható, a választási jogsértés bizonyítására nem alkalmasak. A fényképeken szereplő személyek, helyszínek, a fényképek készítésének ideje nem volt beazonosítható.
  22. Mindezek folytán Kúria megállapította, hogy a kérelmező által hivatkozott alapelvi sérelem hiányában az eredmény megsemmisítésére, a polgármester-választás megismétlésére nem volt lehetőség, így a TVB érdemben helyes határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helyben hagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A megismételtetett választáson a választás eredménye elleni jogorvoslat akkor lehet megalapozott, ha kellőképpen valószínűsíti, hogy az állított jogsértés a választás eredményére kihatott és ezt a rendelkezésre álló bizonyítékok igazolják.
  2. A Ve. a bizonyítékok körét taxatíve nem sorolja fel, a linken megjelölt média tartalom bizonyítékként értékelhető.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018. számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. július 18.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Bernáthné dr. Kádár Judit s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró