Kvk.V.39.207/2024/8. számú határozat

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.207/2024/8.

A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
                           Dr. Demjén Péter előadó bíró
                           Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Klenik Sándorné
                       (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Füri Attila Róbert ügyvéd
                                          (cím2)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei
                                                    Területi Választási Bizottság
                                                    88/2024. (VII. 12.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 88/2024. (VII. 12.) számú határozatát részben megváltoztatja, és a kérelmező kifogását Penészlek Község Helyi Választási Bizottságához átteszi. Ezt meghaladóan – a fellebbezést elbíráló részében – helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. Penészlek Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 31/2024. (VI. 09.) számú határozatában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-én megtartott általános választásán megállapította, hogy a Penészlek 001. számú szavazókörben a polgármester-választás szavazóköri eredménye szerint a kérelmezőt mint a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjét 312 szavazattal Penészlek település polgármesterének megválasztották. Bíró Péter 300 szavazatot kapott. Rögzítette, hogy a névjegyzékben szereplő szavazópolgárok száma 813 fő, melyből 627 fő jelent meg a szavazáson. Az urnában elhelyezett szavazólapok száma 623 volt, ebből az érvényes szavazatok száma 612 volt.
2. A HVB határozatával szemben Bíró Péter polgármesterjelölt által előterjesztett fellebbezés és kifogás alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 77/2024. (VI. 17.) számú határozattal kiegészített 75/2024. (VI. 15.) számú határozatában a HVB határozatát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a települési önkormányzati polgármesterválasztás eredményét megsemmisítette és elrendelte a polgármester-választás megismétlését. Penészlek településen a megismételtetett polgármester-választást 2024. július 7. napjára tűzte ki.
3. A Kúria kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján eljárva a Kvk.VI.39.165/2024/6. számú végzésével a TVB 77/2024. (VI. 17.) számú határozatával kiegészített 75/2024. (VI. 15.) számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érintve, a támadott rendelkezéseit helybenhagyta.
4. A HVB a 2024. július 7-ei polgármester-választás eredményének megállapításáról szóló 33/2024. (VII. 7.) számú határozatában (a továbbiakban: HVB határozat) a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesítette a megismételt polgármester-választás szavazóköri eredményeit és megállapította, hogy Bíró Péter független polgármesterjelöltet 341 szavazattal Penészlek település polgármesterévé választották. A határozat mellékletét képezte az eredményről kiállított jegyzőkönyv. A megismételt választáson induló polgármesterjelöltek szavazóköri jegyzőkönyvek alapján a kérelmező 308 szavazatot kapott.  A jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 813 fő, szavazóként megjelent választópolgárok száma: 653 fő, az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma: 653, érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 4, érvényes szavazólapok száma: 649.
5. A kérelmező a HVB határozata ellen 2024. július 10-én fellebbezést és kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának, a Ve. 141. §-ának, 143. § (1) bekezdés b) pontjának, 250. §-ának, 211. §-ának és 241. § (1) bekezdésének, (2) bekezdés a) pontjának megsértésére hivatkozással.
6. Előadta, hogy 2024. július 4-én Penészlek községben a 001. számú szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárattól számított 150 méteres távolságon belül, közterületen, huzamosabb ideig, több órán keresztül tartózkodott Bíró Péter független polgármesterjelölt, aki ott kampánytevékenységet folytatott a puszta jelenlétével, megsértve ezzel a relatív területi kampánytilalmat (Ve. 143. § (1) bekezdés b) pont). Ennek bizonyítására fényképfelvételeket és tanúvallomásokat csatolt.
7. Előadta továbbá, hogy birtokába került egy 2024. május 29-én készült hangfelvétel, amelyen név1 penészleki lakos beszélget egy nyírbélteki lakossal, ahol név1 előre 10.000 forintot ígért a szavazatokért. Név1 fia, név2 a legnagyobb anyagi támogatója Bíró Péter független polgármesterjelöltnek. Üzenetben kapott egy hasonló tartalmú hangfelvételt, amelyen Bíró Péter független polgármesterjelölt 60.000 forintot, babaruhát, babakocsit és csomagot ajánlott fel név3 penészleki lakosnak, hogy szavazzon rá, aki ezt visszautasította. Értesült arról is, hogy név4, név5, név6, név7, név8 penészleki lakosoknak is ígértek pénzt a szavazatokért, hogy szavazzanak Bíró Péterre. Ez a magatartás a választás tisztaságának alapelvét sérti, emiatt büntető feljelentések megtételére került sor.
8. Kifejtette, hogy Penészlek településen a választópolgárok száma a szavazóköri névjegyzék előállításának időpontjától (2024. március 13.) 780 főről, annak lezárásáig, illetve a választás napjáig 813 főre, azaz 33 fővel emelkedett. A településen érvényes lakcímmel rendelkezők száma az NVI statisztikai adatai szerint 2023. január 1-jén 751 fő volt. A településen közvetlenül a választás időpontja előtt a választópolgárok száma megemelkedett. Csatolta azt a petíciót, amelyet 207 helyi lakos írt alá állítva, hogy a választás napján szembesültek azzal, hogy nem az ott lakó választópolgárok döntöttek a polgármester személyéről, autóztatás történt, amelyről fotók készültek és arról nyilatkozatot is csatolt. Hivatkozott Magyarország Alaptörvényének 31. cikk (1) bekezdésére, 33. cikk (1) és (2) bekezdésére és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § (1) bekezdésére. Mivel Penészlek község egy szavazókört alkot, a polgármester-választás eredményét kizárólag e szavazóköri eredmény adta, ezért a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő volta kihatott a választás eredményére. Hivatkozott ezzel összefüggésben a Kúria Kvk.V.39.138/2024/5. számú határozatára, amellyel megállapítást nyert, hogy alapelv sértő, ha a választást közvetlenül megelőzően nagy számban választópolgárok a választás befolyásolása érdekében létesítenek lakcímet a településen.
9. A kérelmező név3, név9 HVB elnök, név10 nyilatkozatát, illetve a Nyírbátori Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya által 2024. július 9. napján és július 1. napján tett feljelentésről felvett jegyzőkönyveit csatolta.

A Területi Választási Bizottság határozata

10. A kérelmező fellebbezése és kifogása elnevezésű beadványát tartalma alapján a TVB fellebbezésnek tekintette és ekként bírálta el. A TVB a 88/2024. (VII. 12.) számú határozatával a HVB határozatát helybenhagyta. A fényképfelvételeket és nyilatkozatokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy Bíró Péter független polgármesterjelölt „a puszta jelenlétével nem folytathatott kampánytevékenységet, aktív agitáló tevékenységet nem fejthetett ki, mivel a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, a közterületen történő tartózkodás nem jogszabálysértő”, továbbá az sem bizonyítható egyértelműen, hogy Bíró Péter jogellenes kampánytevékenységet folytatott.
11. Név3 azon nyilatkozatával kapcsolatban, hogy Bíró Péter a gépkocsijából szólt ki, hogy ha „rám szavaztok, akkor kaptok 60.000 forintot”, megállapította, hogy ez a kijelentés sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, továbbá név3 másik nyilatkozata kapcsán - mely szerint Bíró Pétertől kapott tűzifát több alkalommal, illetve egy fekete színű babakocsit, illetve még ígért számukra babaruhákat és élelmiszercsomagokat -, megállapította, hogy a jelen választási eljárással összefüggésben ezek érdemben nem értékelhetők, mert a választás és a nyilatkozati tartalom közötti ok-okozati összefüggést megállapítani nem tudott. A TVB a nyilatkozat további részében megfogalmazott vélelmeket a jelen eljárásban nem vonta értékelési körébe, a becsatolt fényképfelvételeket (1-16. sorszám) áttanulmányozta és megállapította, hogy azok nem alkalmasak a személyeknek, gépkocsik tulajdonosainak, az időpontoknak és helyszíneknek a pontos meghatározására, beazonosítására. A kérelmező a fényképfelvételekhez köthető egyéb indokolást nem csatolt, a fotókon pusztán gépkocsik, a bizottság számára nem ismert személyek és földrajzilag be nem azonosítható épületek, kert látható. A fényképfelvételek tartalmából így a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző cselekményeket megállapítani nem tudott.
12. Név9 Penészlek község Helyi Választási Bizottság elnöke nyilatkozatával kapcsolatban a TVB kifejtette, hogy a választás napján a jelöltek és a választási szervek közötti kommunikáció első sorban írásbeli. Penészlek község egy szavazókörös település, így a választás napján a szavazatszámláló bizottság feladatait a HVB látja el. A szavazókörben az ott tartózkodó bizottsági tagok adatrögzítésre, illetve adattovábbításra alkalmas eszközöket nem használhatnak. A szavazóhelyiségben a választópolgárok – így azok a jelöltek is, akik leadják a szavazataikat – csak a szavazatok leadásának idejére tartózkodhatnak, ezért a TVB nem tudta értelmezni a HVB elnök azon kijelentését, hogy a választás napján többször felhívta a figyelmét a kérelmező Bíró Péter ellenérdekű jelölt közterületi tevékenységére. A választás napi jogsértéseket kifogásban kell jelezni a választási szervek részére, amelyet írásban kell benyújtani. A HVB elnöke maga is elismerte, hogy jegyzőkönyv felvételére nem került sor, mert konkrét kampánytevékenységet Bíró Péter részéről nem tapasztaltak.
13. Név10 nyilatkozatával kapcsolatban a TVB kifejtette, hogy a kérelmező által becsatolt fényképfelvételek a fenti okok miatt nem alkalmasak választási jogsértés megállapítására. A nyilatkozó név szerint kiemel helyi polgárokat, akiket látott a szavazóhelyiségtől számított 150 méteren belül, de a nyilatkozatból nem derül ki, hogy ezek a személyek milyen céllal tartózkodtak ott. Azzal kapcsolatban, hogy nyírbélteki lakosokat is látott a szavazóhelyiség irányából közlekedni, érdemi megállapítást a nyilatkozatában nem tett.
14. Rögzítette, hogy a kérelmező által becsatolt három darab hangfelvétel nem alkalmas a kérelmező állításainak igazolására, mivel sem az ott hallható személyek, sem az időpont, sem a helyszín, illetve a hivatkozott cselekmények nem azonosíthatóak be. Rögzítette, hogy a csatolt hangfelvételeken vélelmezhetően Penészlek község polgármester-választásával összefüggő beszélgetések hallhatók, de tényszerűen nem volt megállapítható, hogy a hangfelvételeken név szerint kik azok a személyek, akik az adott tényállításokat közlik, mint ahogy az sem, hogy ezek a felvételek mikor készültek. A hangfelvételeken szereplő továbbá nem jelentette ki egyértelműen, hogy valóban az ellenérdekű polgármesterjelöltre leadott szavazatáért kapott pénzbeli szolgáltatást. Név3 nyilatkozatával összefüggésben megjegyezte a TVB, hogy ellentmondást észlelt a fellebbezésben és a hivatkozott nyilatkozat tartalmában, mert név3 a becsatolt nyilatkozatban azt állítja, hogy már tavasszal megkapta a fekete babakocsit Bíró Pétertől, míg a fellebbezésben a babakocsi mint felajánlás került feltüntetésre. Rögzítette, hogy a büntető feljelentés rendőrhatóság általi vizsgálata jelenleg folyamatban van. A Ve.-ben szabályozott jogorvoslati eljárások speciálisak, rövid határidővel. A TVB kifejtette, hogy a Nyírbátori Rendőrkapitányság által felvett jegyzőkönyv tartalmát csak akként tudja bizonyítékként értékelni, ahogyan azt egyéb módon a kérelmező alá tudta támasztani. Önmagában a rendőrségi jegyzőkönyvekben szereplő tényállításokat a TVB bizonyított tényként nem tudta kezelni.
15. A településen a választópolgárok számának a megnövekedésével összefüggésben a TVB bizonyítási eljárást folytatott le. Ennek érdekében a választási informatikai rendszerből lekérte a rendelkezésre álló adatokat, illetve a megismételt választás szavazóköri, illetve mozgóurnás névjegyzékét is áttekintette. Ezzel kapcsolatban a határozatban táblázatba foglaltan mutatta ki a helyi önkormányzati választás választásra jogosult választópolgárainak számadatait 2024. április 29. és július 11. napja közötti időszakokban. Mivel július 7-én a június 9-ei választás megismétlésére került sor, így a megismételt választás napján azok a választópolgárok kerültek a névjegyzékbe, akik június 9-én is választásra jogosultak voltak. Az adatokból a TVB megállapította, hogy a választópolgárok száma 2024. április 29-én 782 fő, május 20-án 785 fő, május 30-án 804 fő, június 7-én 813 fő volt. A TVB a 2024. május 20-ig terjedő időszakban tapasztalható növekedést nem értékelte kiugrónak. Álláspontja szerint az ezt követő, június 7-ig tartó időszakban volt, helyi szinten is említésre méltó növekedés tapasztalható. Május 20-a és június 7-e között a választópolgárok száma 28 fővel emelkedett. Amennyiben a kérelmező által hivatkozott március 13-ai adatokat (780 fő) és a június 7-i névjegyzék zárás szerinti adatokat (813 fő) vetjük össze, a növekedés 33 fő. A TVB rámutatott, hogy nincs ismerete arról, hogy ez a növekedés kizárólag más településről, Penészleken lakóhelyet létesítők számából adódik, vagy ezek az adatok már tartalmazzák a településen időközben nagykorúvá váló választópolgárok adatait is. A helyes következtetések levonása érdekében azt a számítási metódust alkalmazta, hogy a névjegyzékben március 13. és június 7. közötti növekményt (33 fő) és a megtámadott HVB határozat szerint 2024. július 7-én megismételt polgármester-választás eredményénél a szavazatkülönbség mértékét vetette össze (33 szavazat), hogy megállapítható legyen a választópolgárok számának növekedése érdemben hatással volt-e a választás eredményére. Mivel mind a növekmény, mind a szavazatkülönbség egyaránt 33 volt, áttekintette a megismételt választás szavazóköri, illetve mozgóurnás névjegyzékét. A névjegyzékek áttekintése során megállapította, hogy a mozgóurnát igénylők névjegyzékében kizárólag penészleki lakcímmel rendelkező választópolgárok kerültek felvételre, míg a szavazóköri névjegyzékben 4 fő nyírbélteki, illetve 1 fő sárospataki lakcímmel rendelkező választópolgár volt. Kiemelte, hogy a névjegyzékben csak azok a választópolgárok szerepelhetnek, akik 2024. június 9. napján megtartott választási névjegyzéken is szerepeltek. Megállapította, hogy a június 9-i választást követően 5 fő időközben más településen (Nyírbéltek, Sárospatak) létesített lakcímet. Név10 nyilatkozatában is kiemelte, hogy több nyírbélteki lakost is látott a szavazóhelyiség irányából távozni. A TVB ezért hangsúlyozta, hogy megalapozottan vélelmezhető, hogy a névjegyzékben szereplő, nem penészleki lakcímű választópolgárokról tett említést a nyilatkozó. A névjegyzéki adatok áttekintése során rögíztette, hogy nyírbélteki lakcímmel rendelkező választópolgár (4 fő) a megismételtetett – 2024. július 7-i választáson – nem jelent meg a szavazóhelyiségben, viszont 1 fő sárospataki lakcímmel rendelkező választópolgár megjelent. Összességében leszögezte, hogy a jogszabálysértésként állított, a választópolgárok számának hirtelen növekedésének okát és indokát megállapítani nem lehetett. A kérelmező által becsatolt bizonyítékok alapján a választópolgárok száma növekedésének jogellenessége nem bizonyított. Kizárólag matematikai módszerre alapozva – amennyiben a választópolgárok száma megnövekedésének jogellenessége mégis bizonyított lenne –, annak a megismételtetett választás eredményére érdemi kihatása nincs. A TVB úgy értékelte, hogy mivel a megismételt választáson nem vettek részt a nyírbélteki lakcímmel a választási névjegyzékben szereplő választópolgárok (4 fő), ezért a polgármesterjelöltek közötti szavazatkülönbség száma magasabb, mint szélsőséges esetben a „jogellenesen” a választási névjegyzékbe felvett választópolgárok szavazatainak száma (29 fő).
16. A „tiszta, teljes újraválasztást kérünk” megnevezésű okirat (petíció) kapcsán megállapította, hogy a névjegyzék szerinti választópolgárok számának megemelkedésével kapcsolatban a petíció nem bizonyítja, hogy nem életvitelszerűen a településen lakó személyek szavaztak nagy számban. Ha mégis a jogellenesség bizonyított lenne, annak a választás eredményére érdemi kihatása nem volt.
17. Rögzítette továbbá, hogy a 2024. július 10. napján 12 óra 30 perckor e-mailben Bíró Péter polgármesterjelölt jelezte, hogy a településen az aláírások félreinformálással kerültek gyűjtésre, melynek bizonyítására nyilatkozatokat csatolt.  2024. július 12. napján 11 óra 53 perckor Bíró Péter polgármesterjelölt további nyilatkozatokat csatolt, amelyekből az állapítható meg, hogy a petíciót aláírók az aláírásukat úgy adták, hogy valójában nem tudtak annak valós tartalmáról.
18. A TVB kifejtette, hogy nem talált olyan körülményt, amely alátámasztotta volna, hogy a megismételtetett választás napján a választópolgárokat jogellenesen, autóztatással a szavazóhelyiségbe szállították volna. Rögzítette, hogy a július 7-én mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének áttekintése alapján észrevételezte, hogy több mint 40 mozgóurnát igénylő választópolgár is aláírta a kérelmező által becsatolt petíciót, melyben állítják, hogy több személyt zaklattak, rágalmaztak és a szemük láttára szállították az adományt. A megismételtetett választás napján öt darab jegyzőkönyv került felvételre, ezek tartalmát áttekintve a TVB, megállapította, hogy azok érdemben nem kapcsolódtak a fellebbezésben foglalt tényállásokhoz. A TVB álláspontja szerint az, hogy bizonyos számú választópolgár (legfeljebb 33 fő) lakóhelyet létesített a településen, nem lehet alapja a polgármester-választás eredményének megsemmisítésének és a polgármester-választás megismétlése elrendelésének, mivel a választást megelőzően az új lakóhelyek létesítése önmagában nem jogszabálysértő. Hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban a kérelmező sem a június 9-ei polgármester-választást megelőzően, sem azt követően nem élt jogorvoslattal, holott ez a tény már akkor is ismert volt. Nem tudható továbbá, hogy a lakóhelyet létesített választópolgárok hogyan szavaztak, ezért pusztán arra a tényre, hogy bizonyos számú választópolgár lakóhelyet létesített a választást megelőzően, valamennyi megismételtetett választás eredménye megtámadható végtelen alkalommal, hiszen minden egyes esetben a névjegyzék megegyezik az eredeti választási névjegyzékkel. Mindezek alapján döntött a választás eredményét megállapító HVB határozat helybenhagyásáról.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és észrevétel

19. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását, a települési önkormányzati polgármester-választás eredményét megállapító HVB határozat megsemmisítését, a polgármester-választásra irányuló szavazás megismétlésének elrendelését kérte a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján. Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy a HVB polgármesterjelöltként jogerősen nyilvántartásba vette. Megismételte a fellebbezésében foglaltakat, a TVB határozatát a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjába, 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába ütközőnek ítélte.
20. A relatív területi kampánytilalom megsértése kapcsán hivatkozott a Kúria Kvk.I.39.181/2024/6. számú, a Kvk.III.39183/2024/5. számú határozatára, továbbá a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú határozatában foglaltakra. Leszögezte, hogy a Kúria utóbbi döntésében azt állapította meg, hogy „A Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjának sérelmét megvalósíthatja az, ha a képviselőjelölt a szavazatának leadását követően huzamosabb ideig az egyéni választókerülete szavazóhelyiségének bejárata mellett tartózkodik”. A fellebbezéséhez becsatolt bizonyítékok mellett új bizonyítékként csatolt nyilatkozatokat, fényképfelvételeket és helyszínrajzot. Állította, hogy Bíró Péter a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott relatív területi kampánytilalmat megsértette, mivel a tilalmazott területen és módon tartózkodott a választók döntésének befolyásolása érdekében. Sérelmezte, hogy a TVB a korábban csatolt nyilatkozatokat tévesen értékelte, továbbá jogsértően kétséget kizáró bizonyítást várt el, holott az állított jogsértésnek nem az állított jogsértés kétséget kizáró bizonyítása terheli, hanem annak kellő valószínűsítése.
21. Előadta, hogy az általa becsatolt hangfelvételek kellően valószínűsítik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapelv sérelmét. Ezzel kapcsolatban a Kvk.I.39.181/2024/6. számú határozatra és az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI. 13.) számú döntésének [32] bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Kijelentette, hogy a valószínűsítésnek e körben is eleget tett.
22. A választópolgárok számának növekedésével kapcsolatban a TVB ugyan megállapította, hogy Penészlek községben május 20-a és június 7-e között a választópolgárok száma 28 fővel emelkedett, mely a TVB szerint is helyi szinten említésre méltó növekedés, ennek ellenére ennek következményét nem vonta le.  Utalt arra, hogy a Kúria hasonló tényállás mellett hozott Kvk.V.39.138/2024/5. számú határozatában a választás tisztaságának és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését megállapította. A TVB kizárólag matematikai módszerre alapozta a döntését.
23. Előadta, hogy a Ve. bizonyítási szabályaival összefüggésben a Kúria a Kvk.IV.39.095/2024/6. számú végzésében rámutatott a választási eljárás sommás jellegére, és arra, hogy a jogorvoslatokra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás teljes körű lefolytatásának a lehetőségét, ezért a döntést a feltárt bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján kell meghozni. A Ve. 225. §-a lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálati kérelemben az új tényekre és bizonyítékokra történő hivatkozást, ugyanakkor az új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, az abban sérelmezett tevékenységgel (BH2014. 377.; Kvk.V.37.270/2018/2.; Kvk.V.37.338/2018/2.). Az Alkotmánybíróság a 3210/2024. (VI. 13.) számú döntésére utalással a Kúria azt emelte ki, hogy a választás tisztaságának megóvása mint alapelv, átfogja az egész választási folyamatot. A választás tisztasága a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van, erre figyelemmel nem lehet megfelelő súlyú következmények nélkül hagyni, ha a választás tisztaságát érintő események sora tárható fel.
24. A szavazás megismétlésére abban az esetben kerülhet sor, ha az adott jogszabálysértés a választás eredményére érdemi befolyással volt, vagy arra érdemi befolyással lehetett. Ennek vizsgálata során minden esetben a választás eredménye és a törvénysértő magatartás által befolyásolt választópolgárok (lehetséges) száma közötti korrelációt indokolt figyelembe venni. Álláspontja szerint a választókörzetben több, a választás tisztaságát alapvetően sértő szabályszegésre került sor, amelyek összességében mindenképp indokolják a polgármester-választás megismétlését. Kérelmét új tényekkel és bizonyítékokkal kívánta bizonyítani, úgy, mint a K/1. alatt csatolt helyszínrajz, a K/2-10. alatt csatolt, a szavazóhelyiség épületét tartalmazó fényképfelvételek, a K/11-12. közötti fényképfelvételek és a K/13-18. alatti nyilatkozatok.
25. A Kúria Bíró Pétert, mint érintettet észrevétel tételére hívta fel. Észrevételében előadta, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan, ezért kérte a TVB határozatának helybenhagyását.
26. Vitatta a választás napján történt kampánysértéssel kapcsolatban a kérelmezői tényállításokat, előadva, hogy nem tartózkodott a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül. A további, kérelmező által állított jogszabálysértések kapcsán kijelentette, hogy a polgármester-választás rendben, szabályosan lezajlott, sem ő, sem a kérelmező a választás eredményére kiható jogszabálysértő kampánytevékenységet nem folytatott.
27. A választásra jogosultak számának változásával kapcsolatban azt emelte ki, hogy a kérelmező által hivatkozott petíciót számos, öregotthonban lakó mozgóurnát igénylő, mozgásában korlátozott idős ember is aláírta, anélkül, hogy a petíció szerinti állításokról tudomásuk lett volna. A Kúria Kvk.39.138/2024/5. számú határozatában foglalt tényállás jelentősen különbözik a jelen ügy tényállásától, hiszen mindössze 4,23% volt a választásra jogosultak számában a növekedés. Nem bizonyított, hogy tömegesen csak azért létesítettek lakóhelyet, hogy Penészleken szavazhassanak. Hivatkozott a tényelőadások hiányosságára, a bizonyítékok alkalmatlanságára.

A Kúria döntése és jogi indokai

28. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
29. A kérelmező Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte.
30. A választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással kifogást nyújthat be a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet (Ve. 208. §). Fellebbezést a Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A kérelmező „fellebbezés és kifogás” megjelöléssel előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Ve. 211. §-ára és 241. § (1) bekezdésére hivatkozva nyújtotta be, azt a TVB fellebbezésként bírálta el. 
31. A kérelmező állította, hogy Bíró Péter a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt relatív területi kampánytilalmat megsértette azzal, hogy a tilalmazott területen és módon tartózkodott a választók befolyásolása érdekében. A kérelmező továbbá a választások tisztasága alapelvének megsértését eredményező jogsértő kampánytevékenységre is hivatkozott (Bíró Péter független polgármesterjelölt 60.000 forintot, babaruhát és babakocsit és csomagot ajánlott fel név3 penészleki lakosnak, hogy szavazzon rá, illetve hogy más penészleki lakosoknak pénzt ígért a szavazatáért, továbbá név1 10.000 forintot ígért szavazatokért és név1 fia, név2 a legnagyobb anyagi támogatója Bíró Péter független polgármesterjelöltnek). A kérelmező által előadottak kifogásra tartozó jogsérelmek, azt a választási eredményt megállapító határozat elleni fellebbezéssel együtt nem bírálhatta el.
32. A Kúria utal a releváns tényállási elemek tekintetében egyezőséget mutató Kvk.VII.39.544/2022/2. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) is közzétett határozatra, amelynek alapjául szolgáló tényállás szerint ugyancsak kifogásként előterjesztett beadvány fellebbezésként történő elbírálására került sor. Az abban kifejtettek szerint követendő a Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. (KGD2018. 141.) számú határozatában - a Kvk.VI.37.494/2018/2. és a Kvk.I.37.495/2018/2. számú határozatokban foglaltakat megerősítve - kifejtett jogértelmezés, amely alapján a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni. A Kúria a Kvk.VII.39.544/2022/2. számú határozatában kifejtette, hogy e jogorvoslati rend egyik oka az, hogy a kifogás előterjesztésekor rendszerint még nem áll rendelkezésre a választás eredményét megállapító határozat.
33. A Kúria a Kvk.VI.37.524/2018/2. (KGD2018. 141.) számú határozatában - a Kvk.VI.37.494/2018/2. és a Kvk.I.37.495/2018/2. számú határozatokban foglaltakat megerősítve - elvi éllel mutatott rá arra, hogy meg kell különböztetni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni jogorvoslattól. Kifejtette, hogy „[a] Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. (…) a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor.” {Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18]}
34. A Ve. 241. § (1) bekezdéséből fakadóan a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A 241. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
    a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
    b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
    hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
35. A Ve. 241. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a választás eredményét megállapító döntés ellen milyen hivatkozásokkal lehet fellebbezést benyújtani. A kampánytevékenységhez kapcsolódó jogsértésekkel kapcsolatos jogsértések nem tartoznak a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjába tartozó körbe, így azok a választási eredményt megállapító döntéssel szembeni fellebbezésben nem vitathatók, azokat a másodfokú választási bizottság érdemben nem vizsgálhatja.
36. A kérelmező fellebbezés és kifogás tárgyú jogorvoslati kérelme tartalmát tekintve is egyrészt a másik polgármesterjelölt kampánytevékenységét kifogásolta (amely a kifogás tárgya lehet), másrészt a választópolgárok számának a szavazóköri névjegyzék előállításának időpontjától a választás napjáig eltelt időben 33 fővel történő emelkedését sérelmezte. A szavazás és a választás eredményének a megsemmisítését és új választás kitűzésével annak megismétlését – a kampánytevékenység jogsértő voltára és a Kvk.V.39.138/2024/5. számú ügyben felmerült tényállás azonosság folytán a szavazópolgárok számának növekedésével összefüggésben választási alapelv sértésekre hivatkozva – a jogsértés következményeként a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte.
37. A Kúria korábbi gyakorlatának megfelelően a kifogásként előterjesztett beadványt kifogásként kellett volna elbírálni. A kérelmező kifejezetten kampánytevékenységgel összefüggő jogsértés tárgyában nyújtotta be a kifogást, nem a szavazatszámláló bizottság munkáját vitatta és nem a HVB választási eredményt megállapító határozatát sérelmezte.
38. A Kúria megállapította, hogy minden olyan kifogásról, amely a polgármester-választáshoz kapcsolódik, a helyi választási bizottságnak kell döntenie. A TVB ezért a kérelmező polgármester-választáshoz kapcsolódó, kampánytevékenységre vonatkozó kifogását nem vizsgálhatta. A TVB nem vette figyelembe, hogy a választás eredményét a kérelmező nem fellebbezésként vitatta, hanem a kifogásban vizsgálni kért, álláspontja szerint jogsértő kampánytevékenység jogkövetkezményeként, ezáltal nem volt olyan tartalmú fellebbezés, amelyről döntenie kellett volna. A kérelmező beadványát, mint kifogást ugyanakkor a HVB sem vizsgálta, mivel az abban kérelmezett jogkövetkezményre figyelemmel a beadványt fellebbezésként terjesztette a TVB elé.
39. A Ve. 213. § (1) bekezdése értelmében, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben. A TVB az ügyet nem áttétel folytán, hanem fellebbezésként kapta meg, a fellebbezés felterjesztésére vonatkozó eljárási rendben. A TVB nem észlelte, hogy a felterjesztett fellebbezés tartalma szerint kifogás, ezért azt a Ve. 213. § (1) bekezdésének alkalmazásával az arra hatáskörrel rendelkező választási szervhez kell áttenni.
40. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a 213. § (1) bekezdése alapján a kérelmező kifogását a HVB-hez áttette, amely köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.
41. A Kúria a jogorvoslati kérelem fellebbezésként elbírálható része, a választópolgárok számával kapcsolatos része kapcsán rögzíti, hogy a választás eredményét megállapító határozat ellen előterjeszthető jogorvoslati kérelemre a Ve. sajátos rendelkezéseket tartalmaz. A Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) és (2) bekezdése a fentiekben már idézettek szerint tartalmazza a fellebbezés benyújtásának szabályait {Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18]}.
42. A fellebbezéssel támadott elsőfokú választási határozat kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Penészlek község polgármester választásról szóló jegyzőkönyvén alapul. A polgármester-választásról az adott szavazókörben kiállított szavazóköri jegyzőkönyv a szavazóköri választás eredményének összefoglalója és mint ilyen, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének minősül.
43. Ezért a szavazóköri jegyzőkönyv adataival – így a választópolgárok számával kapcsolatos jogorvoslati kérelmet – a Ve. 211. §-a, 241. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja értelmében a polgármester-választás eredményét megállapító választási határozattal szembeni fellebbezésben lehet előterjeszteni. A fellebbezés alapján a másodfokú választási bizottság és határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvényességét a jogorvoslati kérelemben előadottak szempontjából köteles megvizsgálni. A döntés akkor törvényes, ha mind az alaki, mind a tartalmi követelményeknek megfelel. A választási határozattal szembeni hatékony bírósági jogorvoslat érvényesülése érdekében a tartalmi követelmények keretében a választás és a választási eljárás alapelveinek érvényesülése is vizsgálható.
44. A Kúria a választópolgárok számának a választást megelőzően történő megnövekedésével összefüggésben hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdése szerint „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.”.
45. A Ve. 168. §-a szerint a választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. A lakóhelye megválasztásának joga szabad és az Alkotmánybíróság a lakcímbejelentés és a választójog összefüggéseit vizsgálva a 3063/2022. (II. 25.) AB számú határozatában rámutatott, hogy a lakóhely fogalma [a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdés] nem követeli meg az életvitelszerű ott tartózkodást, az első sorban az állam és a polgár közti hivatalos kapcsolattartást szolgálja. Ebből következik, hogy a választási eljárásban a lakcím sem feltételezi, hogy a választópolgár életvitelszerűen a bejelentett lakcímén tartózkodjon. Mivel azonban a lakcím alapozza meg, hogy a választópolgár egy adott település polgármester-választásán részt vehessen, a lakcímbejelentéshez kapcsolódó rendeltetésellenes joggyakorlás miatt bekövetkezhet a választás alapelveinek sérelme. Az alapelvi sérelmek egyedi esetben történő vizsgálhatóságára az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésének [39] bekezdésében maga is utalt, azt – rendes bíróságokra tartozó – törvényességi kérdésnek minősítette. (Kvk.V.39.138/2024/5.)
46. A Kúria tehát hangsúlyozza, hogy a kérelmező által hivatkozott Kvk.V.39.138/2024/5. számú döntésében is kimondta, hogy alapelvi sérelmeket az adott ügy egyedi vizsgálata alapján lehet megállapítani, tehát minden esetben a konkrét ügy adatainak, tényeinek vizsgálata, mérlegelése útján lehet állást foglalni az alapelvi sérelem bekövetkezéséről.
47. A Kúria a szavazóköri jegyzőkönyv és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) hivatalos weboldalán közzétett adatok alapján megállapította, hogy a településen a választásra jogosultak száma a szavazóköri névjegyzék előállításakor (2024. március 13.) 780 fő, 2024. június 7-én 813 fő volt, vagyis a növekmény 33 fő.
48. A TVB vizsgálta a névjegyzék adatait és rögzítette, hogy nincs ismerete arról, hogy a 33 fő növekmény kizárólag más településről, Penészleken lakóhelyet létesítők számából adódik, vagy ezek az adatok már tartalmazzák a településen idő közben nagykorúvá váló (2024. március 13. – 2024. június 9.) választópolgárok adatait is. A tényállás tisztázása érdekében a TVB egy számítási metódust alkalmazott annak megállapítása érdekében, hogy a választópolgárok számának megemelkedése érdemben hatással volt-e a választási eredményre. A névjegyzék szerinti lakcímadatokból megállapította, hogy a június 9-ei választást követően 5 fő idő közben más településen (Nyírbéltek, Sárospatak) létesített lakcímet. Azt is rögzítette, hogy a nyírbélteki lakcímmel rendelkező 4 fő választópolgár a megismételtetett július 7-i választáson nem jelent meg a szavazóhelyiségben, viszont a sárospataki lakcímmel rendelkező 1 fő választópolgár megjelent. A választópolgárok száma hirtelen növekedésének az okát és indokát nem tudta a bizottság megállapítani.
49. A választópolgárok számának növekedése az első szavazás időpontjáig (2024. június 9.) következett be. A Ve. 108. §-a „a megismételtetett szavazás névjegyzéke” címszó alatt kimondja, hogy az ismételt szavazáson ugyanazok a választópolgárok szerepelnek, akik a korábbi (2024. június 9.) szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek, függetlenül attól, hogy idő közben a lakóhelyük esetleg megváltozott. E mellett figyelembe kell venni azokat a választópolgárokat is, akik a megismételtetett szavazás napját követően nagykorúvá váltak.
50. A Kúria hangsúlyozza, hogy a jogorvoslat arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A nem kellően valószínűsített, vagy nem jelentős jogsértés, amely nem hat ki az eredményre, nem alkalmas a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére. A kérelmező fellebbezéséhez csatolta azt a petíciót, amelyben a petíciót aláírók állították, hogy a választáson szembesültek azzal, hogy nagyon sok olyan választópolgár jött szavazni, akik életvitelszerűen és szinte semmilyen formában nem tartózkodnak a településen. Ugyanakkor benyújtásra került Bíró Péter polgármesterjelölt részéről is több nyilatkozat, amely szerint az úgynevezett petíciót úgy írták alá, hogy valójában nem tudtak annak valós tartalmáról.
51. A Kúria hangsúlyozza, hogy tekintettel volt arra, hogy a választási jogorvoslat sommás, nemperes eljárás, amelyben hiánypótlásnak, bizonyítás felvételének nincs helye, továbbá a joggyakorlat szerint a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél bizonyítási kötelezettségét ezen eljárásjogi lehetőségek által meghatározott keretek között lehet csak megkövetelni. (Kvk.II.37.500/204/6.)
52. A Kúria mérlegelve a rendelkezésre álló adatokat, azt állapította meg, hogy a választópolgárok számának az első megismételtetett választás időpontját megelőző 4%-os növekedése – figyelemmel a benyújtott petícióval kapcsolatos ellentmondásokra is (többen állították, hogy azt úgy írták alá, hogy tartalmával nem voltak tisztában, illetve 40 mozgóurnát igénylő választópolgár is aláírta azt a petíciót, amelyben azt állították, hogy több személyt zaklattak, rágalmaztak és a szemük láttára szállították az adományt) – nem bizonyította azt, hogy a választás eredményére is kiható alapelv-sértés következett be.
53. A Kúria hangsúlyozza, hogy a hivatkozott 33 fő növekmény a választópolgárok számában 4%-os növekedést jelent, másrészt a Ve. 108. §-a alapján a megismételtetett választás kapcsán tömeges átjelentkezés bizonyításával összefüggésben nem csak a június 7-i névjegyzék zárás szerinti adatok (813 fő), hanem a településen idő közben nagykorúvá váló választópolgárok száma miatt sem bizonyított.
54. E körben utal a Kúria arra, hogy az első és a megismételt választáson annak ellenére született ellenkező előjelű eredmény a nyertes polgármester személyét érintően, hogy az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhettek, akik a korábbi szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a választás előtt lakcímet létesítő választópolgárok számának növekedésével kapcsolatos jogorvoslati kérelem vonatkozásában helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

55. I. A választás napján kifejtett kampánytevékenység jogsértő voltát állító kifogás nem tekinthető a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezésnek, a kifogásról a helyi választási bizottságnak kell dönteni.
    II. Az alapelvi sérelmet az adott ügy egyedi vizsgálata alapján lehet megállapítani, tehát minden esetben a konkrét ügy adatainak, tényeinek vizsgálata, mérlegelése útján lehet állást foglalni az alapelvi sérelem bekövetkezéséről.

Záró rész

56. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
57. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018. számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
58. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. július 18.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró