Kvk.V.39.205/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.205/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke 
                          Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró 
                          Dr. Márton Gizella bíró

Az I. rendű kérelmező: (I. rendű kérelmező)
                                       (cím)

Az I. rendű kérelmező képviselője: dr. Kadia Piroska ügyvéd
                                                          (cím)

A II. rendű kérelmező: (II. rendű kérelmező)
                                       (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság
                                                   95/2024. (VII. 8.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 95/2024. (VII. 8.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy az esedékesség napjáig fizessenek meg fejenként 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték bevételi számlájára. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

  1. Bosta Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 32/2024. (VI. 09.) számú határozatában megállapította, hogy az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán Bosta településen polgármesternek 47 darab érvényes szavazattal Szegediné Palotai Valéria független jelöltet választották meg; a településen helyi önkormányzati képviselőjelölt volt az I. rendű kérelmező és a II. kérelmező, utóbbi személy polgármesterjelöltként is indult.
  2. A polgármester választás eredményét megállapító 32/2024. (VI. 09.) HVB határozattal szemben 2024. június 12-én az I. rendű kérelmező és a II. rendű kérelmező – 11 pontban összefoglalva a választással összefüggésben elkövetett jogsértő cselekményeket –  „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amelynek folytán eljárt Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 86/2024. (VI. 15.) számú határozatával a 32/2024. (VI. 09.) HVB határozatot helybenhagyta.
  3. A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a 86/2024. (VI. 15.) számú TVB határozatot a fellebbezést elbíráló részében helybenhagyta, a kifogást elbíráló részét megváltoztatta akként, hogy a kérelmezők kifogását a HVB-hez áttette. Ezt követően hozta meg a HVB a 35/2024. (VI. 28.) számú határozatát, amellyel a kérelmezők kifogásait elutasította.
  4. A HVB 35/2024. (VI. 28.) számú határozatával szemben 2024. július 1-jén a kérelmezők „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű beadványt (a továbbiakban: Beadvány) terjesztettek elő, amelyben a szavazás napján történtekkel kapcsolatos kifogásukat 1-15. pontban foglalták össze, valamint fellebbezést is előterjesztettek a 35/2024. (VI. 28.) számú HVB határozat kapcsán.
  5. A Beadvány kifogást érintő 1-7., 9-11. pontjaiban a korábbi jogorvoslati kérelmüket ismételték meg, továbbá a 12. pontjában kifogásolták, hogy a HVB egyik tagját hívta a házastársa telefonon 19 óra után, amikor még nem volt jegyzőkönyvben megállapítva az eredmény, hogy ők már tudják az eredményt; a HVB erről az eseményről sem vett fel jegyzőkönyvet. A 13. pontban hivatkoztak egy csatolt nyilatkozatra (név) delegált HVB tag részéről, aki megerősítette egyebek között, hogy a második szavazó a nevét a névjegyzéken tévesen testvérének, az I. rendű kérelmezőnek a nevénél írta alá, erre azonban csak délután derült fény, amikor az I. rendű kérelmező kívánta leadni a szavazatát; minderről jegyzőkönyvet vettek fel, azonban a helyszínen arról másolatot az I. rendű kérelmezőnek nem adtak. A kérelmezők (név) nyilatkozatára a további jogsértésekre vonatkozó állításuk megerősítéseként is hivatkoztak. A 14. pontban utaltak egy csatolt nyilatkozatra (név) delegált HVB tag részéről, aki álláspontjuk szerint szintén megerősítette több, jogsértésre vonatkozó állításukat. A 15. pontban kifogásolták, hogy míg az egyik választópolgár szavazhatott érvényes jogosítvánnyal, addig a másik választópolgár nem.
  6. A Beadvány fellebbezési része tekintetében a TVB a 94/2024. (VII. 2.) számú határozatával (ü.sz.: BMH304-2/2024.) a benyújtott fellebbezéseket a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231.§ (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A TVB ezen határozatával szemben a két kérelmező által előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kvk.IV.39.203/2024/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  7. A 2024. július 1-jei Beadvány kifogást tartalmazó része vonatkozásában a HVB a 36/2024. (VII. 02.) számú határozatával (ikt.sz.: E/1112-3/2024.) a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította (a továbbiakban: a HVB határozata). Indokolása szerint a kérelmezők a Beadvány 1-7. és 9-11. pontjaiban megismételték a HVB tevékenységét és döntését érintő állításaikat, amelyeket a korábbi kifogásuk alapján a HVB már vizsgált és elbírált; e körben utalt a Kúria Kvk.III.39.159/2024/4. számú végzésére. Újabb – szintén a HVB tevékenységét és döntését érintő – kifogásnak a 12-15. pontokban előadottak tekinthetők, amelyek előterjesztésére azonban a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon lett volna lehetőség, tehát a kifogások elkéstek, ezért azokat érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani a Ve. 215. § b) pontja alapján. A HVB további jogszabályi hivatkozásként többek között a Ve. 208. §-át és 10. § (1) bekezdését jelölte meg.
  8. A kérelmezők a HVB határozatával szemben 2024. július 5-én 13 óra 47 perckor ugyanazon dokumentumban „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű beadványt terjesztettek elő, amelyet a TVB egységesen fellebbezésnek minősített. 
  9. A fellebbezésben a kérelmezők kérték, hogy a TVB a HVB határozatát változtassa meg, mert az a Kúria Kvk.III.39.159/2024/4. számú végzésében foglaltakat a „megismételt eljárásban” teljesen figyelmen kívül hagyta. Álláspontjuk az volt, hogy jogorvoslati kérelmük minden esetben határidőn belül került benyújtásra, a HVB határozat [47] pontja pedig lehetetlen, jövőbeni időpontot jelölt meg. Sérelmezték, hogy nem került sor a HVB ülésének időpontjáról való, rövid úton történő tájékoztatásra, ami sérti a nyilvánosság, átláthatóság alapelvét; a meghívó még 2024. július 4-én sem volt elérhető az önkormányzat internetes oldalán, és nem tudni, hogy mikor került fel mégis a honlapra. Ez álláspontjuk szerint a közhatalom gyakorlása körében joggal való visszaélést valósít meg. A HVB két megbízott tagját nem hívták meg az ülésre. Hiányolták, hogy a HVB nem adott választ a határozatában a HVB tag és férje közti telefonbeszélgetéssel, valamint a HVB elnökhelyettesének lakcím, illetve névviselésével kapcsolatban tett állításaikat érintően. Álláspontjuk szerint a HVB határozat nem valós megállapításokat tartalmaz, a határozat [36] – [38], [41] – [42], [44] – [48] pontjai valótlan állításokat foglalnak magukban, érthetetlenek, tévesek és iratellenesek. Sérelmezték, hogy a HVB érdemben nem vizsgálta a szavazatok számlálása alatti adattovábbításra alkalmas eszközök használatával kapcsolatban csatolt nyilatkozatokat sem. Új tényként a Baranya Vármegyei Rendőrfőkapitányság előtt folyó nyomozásra utaltak.

A TVB határozata

  1. A TVB a 95/2024. (VII. 8.) számú (ü.sz.: BMH/312-2/2024.) határozatával (a továbbiakban: a TVB határozata) a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Indokolásában először általánosan rögzítette, hogy a szavazatszámláló bizottság (egyszavazókörös településen a helyi választási bizottság) szavazásnapi tevékenységét és döntését érintő kifogások előterjesztésének lehetősége objektív szempontok miatt véges a Ve. szabályozására tekintettel, ezért a kérelmezőknek jelenleg nincs már eljárási lehetősége arra, hogy olyan, az aktuális jogorvoslati eljárást megelőző jogorvoslati eljárásban elő nem terjesztett kérelmet nyújtsanak be a fellebbezésben vagy a bírósági felülvizsgálati kérelemben, amelyet a megelőző jogorvoslati eljárásban a választási bizottság nem bírált el. Erre is figyelemmel a TVB a jelenlegi, „fellebbezés és választási kifogás” elnevezésű beadványt fellebbezésnek tekintette. A TVB azt is leszögezte, utalva a Kúria Kvk.III.39.159/2024/4. számú végzésében foglaltakra, hogy az alapján a HVB polgármester választás eredményét megállapító 32/2024. (VI. 09.) számú határozata jogerőssé vált, az már nem érinthető.
  3. A kérelmezők által állított jogsértésekkel összefüggésben a TVB kiemelte, hogy nem jelölték meg a HVB határozatával szembeni konkrét jogszabálysértést és annak konkrét jogszabályi helyét, illetve a HVB határozatában foglalt állásponttal szemben érdemi jogi okfejtésbe sem bocsátkoztak. A fellebbezéseket ezért a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmek

  1. A TVB határozatával szemben az I. és II. rendű kérelmező fordult bírósági felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, amelyben elsődlegesen kérték, hogy a bíróság változtassa meg a TVB határozatot „a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontja alapján” oly módon, hogy semmisítse meg a törvénysértő választást, továbbá a polgármester és a képviselők vonatkozásában megismételt új választást írjon ki. Másodlagosan „az alperes” határozatának „hatályon kívül helyezését” kérték. Harmadlagosan annak megállapítását kérték, hogy a HVB nem tett eleget a Kúria Kvk.III.39.159/02024/4. számú végzésében foglaltaknak az áttételt követően.
  2. A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmük indokaként megismételték a „fellebbezés és választási kifogás” tárgyú, az eljárást megindító Beadványukban foglaltakat, az 1-15. pontokban felsorolt jogsértéseket, amelyeket az „alapeljárásként” hivatkozott eljárásban követett el a HVB. A 16. pontban „megismételt eljárásként” a HVB 35/2024. (VI. 28.) számú határozatának meghozatalához vezető intézkedést sérelmezték, és a meghívó honlapon való közzétételének elmaradását.
  3. Végül kifejtették állápontjukat a TVB határozatával szemben is. Hivatkozásuk szerint a TVB határozatának [7], [21]-[22], [24], [26], [32], [35] bekezdése nem valós és téves ténymegállapításokat tartalmaz, értelmezhetetlen, iratellenes, valamint az azokból levont jogi következtetés is helytelen. Nem késett el sem a 2024. június 12-i kifogásuk, sem a 2024. július 1-jei az „új eljárás” miatt. Előadták, hogy jogszabálysértéseket pedig megjelöltek, nem csak általánosság szintjén támadták a HVB határozatát, részletesen felsorolták a jogszabályhelyeket és a Ve. konkrét alapelvi rendelkezéseinek megsértését is nevesítették, bizonyítékaikat csatolták.
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők jogszabálysértésként a korábbi beadványaikban foglaltakra, a szavazás napján történt jogsértésekre visszautalva, a Ve. 208. §-át és 221. §-át feltüntetve, a Ve. 179. § (1) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, (2) bekezdését jelölték meg. Előadták, hogy a választás napján megsértésre került a Ve. 40. § (1) bekezdése, 43. § (3) bekezdése, 174. § (1)-(4) bekezdése, 175. §-a, 176. §-a, 177. § (1) bekezdés a)-d) pontja, 177. § (2) bekezdése, 185. § (1)-(2) bekezdése, 143. § (1) bekezdés a)-c) pontja, 172. § (1)-(2) bekezdése. Indítványozták tárgyalás tartását, a csatolt nyilatkozó személyek tanúkénti meghallgatását és hivatkoztak a büntetőeljárásra.
  5. Összegzésként az eredeti, 2024. június 12-i beadványukra utalva előadták, hogy határidőn belül, ugyan egy beadványban, de választási kifogást és fellebbezést is előterjesztettek a törvényes határidőn belül a jegyző továbbításával a helyi választási bizottsághoz. Azt egy határozatba foglaltan a TVB 2024. június 15-én meghozott és aznap közzétett 86/2024. számú határozatában bírálta el. A választás időpontjától, 2024. június 9-től számítva 3 napon belül tehát be volta adva a választási kifogásuk, elkésettségre ezért jogszerűen nem hivatkozhattak a határozatot hozó választási bizottságok. A HVB kiüresítette a Kúria megváltoztató és „új eljárásra utasító” végzésében foglaltakat, érdemben nem foglalkozott az előadott jogsértésekkel, hanem egy kiüresített formai döntést hozott meg határidőn belül.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmezők felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint - alaptalan.
  2. A felülvizsgálati kérelem a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelt, a kérelmezők érintettsége a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása tekintetében fennállt, ezért a Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálta.
  3. Megállapította, hogy a jelen eljárás tárgya a kérelmezők 2024. július 1-jei Beadványának 12-15. pontjában írt kifogásait elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasító HVB határozat, és az elleni jogorvoslati kérelmek alapján hozott TVB határozat, amely a fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A tárgyi ügyben – ahhoz, hogy eredményes legyen a bírósági felülvizsgálati kérelem – a kérelmezőknek azt kellett alátámasztani, hogy a fellebbezéseik a jogszabálysértés konkrét megjelölését tartalmazták, azaz megfelelő jogi érvekkel támadták az elkésettséget.
  4. A kérelmezők ehhez képest a tárgyi fellebbezésükben és a jelen bírósági felülvizsgálati kérelmükben továbbra is a 2024. június 12-én benyújtott „fellebbezés és választási kifogás” tárgyú jogorvoslati kérelmükre utaltak vissza, hogy az abban foglalt kifogások nem késtek el, mert azt a Kúria a Kvk.III.39.159/2024/4. számú végzésével áttette a HVB-hez. Erre tekintettel sérelmezték, hogy a HVB nem tett eleget a Kúria megváltoztató és „új eljárásra utasító” végzésének. A Kúria jelen tanácsa egyrészt utal arra, hogy a kérelmezők tévesen tekintik a Kúria fenti végzését „új eljárásra utasító” végzésnek, mert abban áttételről rendelkeztek, és abból csak következett, hogy a HVB-nek a 2024. június 12-i beadvány kifogásokra vonatkozó részét (1-7., 9-11. pontok) vizsgálnia kellett. Másrészt a tényállásban írtak alapján megállapítható, hogy a HVB az áttételt követően a 35/2024. (VI. 28.) határozatában vizsgálta a 2024. június 12-i beadvány kifogásra vonatkozó részét, és a kifogások elutasításáról döntött.
  5. Ezután két szálon folytatódott az eljárás, mert 1.) a tárgyi Beadványnak a HVB 35/2024. (VI. 28.) számú határozatával szembeni fellebbezést tartalmazó része alapján a TVB meghozta a 94/2024. (VII. 2.) számú határozatát, mellyel a benyújtott fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasította és a Kúria a Kvk.IV.39.203/2024/2. számú végzésével az azon TVB határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasította; 2.) a tárgyi Beadvány 12-15. pontjaiban foglalt újabb kifogások nyomán hozta meg a HVB a jelen eljárás tárgyát képező 36/2024. (VII. 02.) számú határozatát. Téves ezért a kérelmezők azon álláspontja, hogy a tárgyi ügyben még mindig a 2024. június 12-i kifogások alapján kellett, hogy eljárjon a HVB, mert a fentiek alapján az áttétellel érintett, 2024. június 12-i kifogások tekintetében az eljárás lezárult a Kúria Kvk.IV.39.203/2024/2. számú végzésével bezárólag. A jelen ügy alapját tehát a 2024. július 1-jével benyújtott újabb kifogások képezték, amelyet a kérelmezők a HVB tevékenységét és döntését érintően terjesztettek elő a szavazás napján, 2024. június 9-én történteket sérelmezve.
  6. A Kúriának a jelen felülvizsgálati kérelem folytán – a támadott 95/2024. (VII. 8.) határozat tartalma alapján – arról kellett valójában állást foglalnia, hogy a 36/2024. (VII. 02.) határozat elleni kérelmezői fellebbezésekben került-e jogszabálysértés megjelölésre, a fellebbezések érdemi vizsgálat nélküli elutasításának helye volt-e. A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben számos jogsértésre hivatkoztak, amelyeket állításuk szerint a fellebbezésük tartalmazott. A Kúria a fellebbezéseket megvizsgálva azt állapította meg, hogy a kérelmezők 2024. július 5-i fellebbezésében jogszabálysértés megjelölésre nem került, ezért a TVB jogszabálysértés nélkül utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmezők fellebbezését. Az a körülmény, hogy a kérelmezők a bírósági felülvizsgálati kérelmükben már pótolták ezt a hiányt, és a jogszabályhelyek feltüntetésével megjelölték a jogsértéseket, nem teszi a hiányos fellebbezéseket alkalmassá az érdemi elbírálásra, utólag nem teremti meg a fellebbezések jogi alapját. Ennek a törvényi kötelezettségnek nem tesznek eleget a kérelmezők azzal, hogy fellebbezésükben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. §-ára hivatkoznak.
  7. A Kúria a döntését a rendelkezésre álló iratok alapján hozta meg, a kérelmezők indítványainak teljesítésére (tanúk meghallgatása, tárgyalás tartása) az eljárás nemperes és sommás jellegére tekintettel sem volt törvényes lehetőség.
  8. Mindezekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására jogszerűen kerül sor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a fellebbezés jogszabálysértést nem jelöl meg.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, a kérelmezőket az Itv. 38. § (1) bekezdése szerint fejenként terhelő nemperes eljárási illeték viseléséről a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján határozott.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetniük. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. július 15.

Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Márton Gizella s.k. bíró