Kvk.V.39.163/2024/4. számú határozat

A Kúria
 végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.163/2024/4.

A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
                          Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
                          Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Molnár Gergely  
                       (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Berzétei Ákos ügyvéd
                                                 (név1 Ügyvédi Iroda;
                                            cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság
                                                    56/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság 56/2024. (VI. 15.) számú határozatát megváltoztatja, és megsemmisíti annak megállapítását, hogy Polgárdi város helyi önkormányzati képviselő-választás eredménye vonatkozásában a 8. mandátumot sorsolás alapján Kiss Márta képviselőjelölt szerezte meg. A Polgárdi Helyi Választási Bizottság 34/2024. (VI. 10.) számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező Polgárdi városában az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös választási eljárásban tartott 2024. évi választásán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán önkormányzati képviselőjelöltként vett részt további tizenegy képviselőjelölt mellett; a megválasztható képviselők száma nyolc fő.
  2. A Polgárdi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) – az egyéni listás képviselőválasztás eredményének megállapítása során – a 7 db szavazóköri jegyzőkönyvben megállapított és rögzített szavazóköri eredmények figyelembevételével megállapította a helyi önkormányzati egyéni listás képviselőválasztás eredményét a 34/2024. (VI. 10.) számú határozatával (a továbbiakban: a HVB határozata). Ez alapján Polgárdi város önkormányzati képviselői: Kozári Erika (Szeretem Polgárdit Egyesület) 1523 érvényes szavazattal, Szekeres Lajos János (Szeretem Polgárdit Egyesület) 1481 érvényes szavazattal, Köntös Zoltán József (Szeretem Polgárdit Egyesület) 1383 érvényes szavazattal, Nyikos Lászlóné (Szeretem Polgárdit Egyesület) 1312 érvényes szavazattal, Kissné Révfalvi Andrea (Szeretem Polgárdit Egyesület) 1261 érvényes szavazattal, Kovács József (független) 1145 érvényes szavazattal, Vagyoczki Gergely (Szeretem Polgárdit Egyesület) 1037 érvényes szavazattal és Molnár Gergely (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-KDNP) 1027 érvényes szavazattal. Indokolásában kifejtette, hogy a nyolcadik mandátum tekintetében Molnár Gergely (a jelen nemperes eljárásban: kérelmező) és Kiss Márta képviselőjelöltek esetében szavazategyenlőség állt fenn, mindkét jelölt 1027-1027 érvényes szavazatot kapott; a szavazategyenlőségre figyelemmel a HVB a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 13. § (1) bekezdése alapján sorsolást tartott a 2024. június 10-én megtartott nyilvános ülésén. A sorsolás eredményét a 33/2024. (VI. 10.) számú határozatában rögzítette, amely szerint az egyéni listás képviselőjelöltek között kialakult szavazategyenlőség miatt lebonyolított sorsolás alapján Molnár Gergely képviselőjelölt szerzett mandátumot.
  3. A HVB által 2024. június 10-én a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről felvett jegyzőkönyv (EL ER jegyzőkönyv) első és második oldalán a képviselőjelöltekre leadott szavazatok számát rögzítő „C” rovat adatai szerint a kérelmező és Kiss Márta (független) jelölt egyaránt 1027-1027 szavazatot értek el; a „D” rovat adatai szerint a kérelmező „mandátumhoz jutását szavazategyenlőség miatt sorsolással” állapították meg.
  4. A HVB-nek a sorsolást is magában foglaló 2024. június 10-én 4 óra 30 percre kitűzött nyilvános ülésén felvett jegyzőkönyvben (a továbbiakban: nyilvános ülés jegyzőkönyve) az alábbiak kerültek rögzítésre. A jelenléti ív tanúsága szerint a meghívottak (Kiss Márta és a kérelmező) közül Kiss Márta személyesen jelen volt, Molnár Gergely helyett Kinizsi Gábor jelent meg, a jelenléti ív meghatalmazásra nem utal. A HVB a jegyzőkönyvben rögzített 32/2024. (VI. 10.) számú határozattal meghatározta a szavazategyenlőség esetén alkalmazandó sorsolás szabályait a következők szerint: 1. A szavazategyenlőséggel érintett jelöltek papírra kinyomtatott, zárt borítékba elhelyezett neveit a HVB elnökhelyettese egy urnába elhelyezi; 2. Az urnából a HVB elnöke - miután azt ,,megkeverte'' -, kihúz egy borítékot, kibontja és felolvassa a jelölt nevét, illetve bemutatja a jelenlévőknek a jelölt nevét tartalmazó papírlapot; 3. Az először kihúzott borítékban szereplő jelölt szerzi meg a mandátumot; 4. Az elnök kihúzza a másik borítékot is, és az ebben szereplő nevet is bemutatja és beolvassa. A másodikként kihúzott borítékban található papíron szereplő jelölt nem szerez mandátumot; 5. A sorsolást a HVB nyilvános ülésen tartja, és arra rövid úton meghívja a sorsolással érintett jelölteket; 6. A sorsolás eredményét a HVB jegyzőkönyvbe foglalja. A nyilvános ülés jegyzőkönyvében foglaltak szerint ezután a HVB elvégezte a szavazategyenlőség miatti sorsolást, az elnök ismertette annak eredményét, amely szerint az elsőként kihúzott borítékban Molnár Gergely (kérelmező) neve szerepelt, így ő szerez mandátumot, és nem szerez mandátumot Kiss Márta képviselőjelölt. Ezt követően a HVB meghozta a 33/2024. (VI. 10.) számú határozatát a sorsolás eredményéről, amely szerint Molnár Gergely (kérelmező) képviselőjelölt szerzett mandátumot. Végül a HVB e jegyzőkönyvben rögzítette a 34/2024. (VI. 10.) számú határozatának meghozatalát a helyi önkormányzati egyéni listás képviselőválasztás eredményének megállapításáról azzal, hogy a határozat szövege külön íven szerepel. A jegyzőkönyv 2024. június 10-én 4 óra 50 perckor került lezárásra azzal, hogy megelőzően további kérdés, hozzászólás nem volt.

A fellebbezés

  1. Kiss Márta képviselőjelölt (a továbbiakban: fellebbező) a HVB határozatával szemben törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a sorsolás megismételtetését, az eredményt megállapító döntés megsemmisítését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai sérelmére hivatkozással. Előadta, hogy a HVB elnöke a sorsolás megkezdése előtt őt és a kérelmező ismerősét (Kinizsi Gábor) odahívta az asztalhoz és leültek elé, ismertette a választás eredményét és a sorsolás szabályait, majd a HVB elnökhelyettese az ő és a kérelmező nevét tartalmazó borítékokat egy átlátszó üvegedénybe helyezte, megkeverte a borítékokat. Így ő, valamint a kérelmező ismerőse végig látta a borítékok mozgását. A sorsolást végző elnök a keverés alatt hátat fordított az üvegedénynek, majd megfordult és mindkettejüktől megkérdezte, hogy melyik kezével húzzon. A fellebbező jelezte, hogy számára mindegy, a kérelmező helyett jelen lévő személy azt felelte, hogy a bal kezével húzzon. Az elnök ezután elsőként kihúzta a borítékot, amely Molnár Gergely nevét tartalmazta. Álláspontja szerint az alapelvek megsértése azzal következett be, hogy az elnök iránymutatást kért tőle, valamint az ellenérdekű felet - nem hivatalosan - képviselő személytől is, és utóbbi – a fellebbezővel ellentétben – iránymutatást adott, hogy melyik kezével húzzon. Kiemelte: az elnök azzal, hogy a borítékok mozgását végig figyelő, a másik képviselőjelölt érdekében jelenlévő személlyel – aki csak hallgatóságként kellett volna, hogy ott legyen – kommunikálva, az ő iránymutatása alapján végzete el a kihúzást, nem pedig pártatlanul és függetlenül, megsértette a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Ezáltal a sorsorlás és az annak folytán eredményt megállapító HVB határozat törvénysértő. A HVB a sorsolás általa rögzített szabályait is megszegte. Előadta továbbá, hogy a kihúzással kapcsolatos epizód a nyilvános ülés jegyzőkönyvében nem szerepel, ahogy a jelenléti ív is hiányos, mert a hivatalos személyeken és kettejükön kívül mások is jelen voltak. Utóbbiak közül két személy nyilatkozatát csatolta a fellebbezéséhez, a nyilatkozatok szerint a HVB ülésen „minden a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően történt”. A fellebbező fényképfelvételeket csatolt az üvegedényről, benne az egyik, majd mindkettő borítékkal.

A TVB határozata

  1. A fellebbezés alapján eljárt TVB a sorsolást az alábbiakban kifejtettek szerint megismételte és az 56/2024. (VI. 15.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a HVB határozatát megváltoztatta, megállapítva, hogy Polgárdi város helyi önkormányzati képviselő-választás eredménye vonatkozásában a 8. mandátumot sorsolás alapján Kiss Márta képviselőjelölt szerezte meg. Indokolásában először hangsúlyozta, hogy a sorsolás fellebbezésben foglalt módon való lebonyolítását cáfoló nyilatkozat a HVB részéről, vagy a felterjesztést végző helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) részéről nem állt rendelkezésre. Érdemben megállapította, hogy a HVB helyesen határozta meg a sorsolás szabályait, azonban attól eltért a sorsolás lebonyolítása során, másrészt olyan formában, eszközök és kommunikáció alkalmazásával végezte azt el, amelyek összességükben alkalmasak voltak arra, hogy megakadályozzák vagy legalábbis megkérdőjelezzék a sorsolás lényegi elemét jelentő vakszerencse elvének érvényre jutását. A HVB elnökének eljárása, a sorsolás körülményei – függetlenül a szándékos vagy pusztán átgondolatlan tevékenységtől – a jóhiszemű joggyakorlás elvébe ütközött és sértette a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét is. Ezért a TVB a sorsolás megismétléséről döntött, a lebonyolításra a két jelöltet meghívta és a 2024. június 15-i ülésén lefolytatott sorsolás eredményét – amely szerint Kiss Márta szerezte meg a mandátumot – rögzítette és a határozatát erre figyelemmel hozta meg.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező – jogi képviselő útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a TVB határozatának felülvizsgálata iránt, melyben kérte annak megváltoztatását és a HVB határozatának helybenhagyását. Előadta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és f) pontjai szerinti alapelvek megsértésre kerültek azzal, hogy a TVB az eljárásába nem vonta be, a fellebbezést nem ismerhette meg és saját álláspontját nem fejthette ki. Előadta, hogy a nyilvános ülés jegyzőkönyvében a HVB megállapította, hogy a sorsolást követően további hozzászólás nem volt, így a TVB annak tartalma alapján is megállapíthatta volna a HVB és a HVI álláspontját, miszerint az eljárás törvényes volt. A sorsolás – fellebbezésben írtak szerinti – lebonyolítását cáfoló nyilatkozat kiadására nem köteles a HVB vagy a HVI. Helytelenül állapította meg a TVB határozata, hogy önmagában a HVB elnök kérdésfeltevése ellentétes volt a sorsolás rögzített szabályaival és alkalmas volt arra, hogy megakadályozza vagy megkérdőjelezze a vakszerencse elvének érvényre jutását.
  2. Előadta, hogy a fellebbezésben foglaltak sem helytállóak, mert egyrészt a kérelmező sorsolásnál jelen lévő képviselőjének volt meghatalmazása, melyet Kinizsi Gábor nyilatkozatának és meghatalmazásának csatolásával kívánt alátámasztani. Másrészt az üvegfalú edények éppen az átláthatóságot biztosították, amelyek megnehezítik a megkeverés és kiválasztás manipulálását. Harmadrészt a kérdésfeltevést a rögzített szabályok nem tiltották, az mindkét érintettnek szólt. Negyedrészt a jelenlegivel azonos eljárásrendet követett a HVB adott határozata az egyéni listás képviselőjelöltek és a települési nemzetiségi jelöltek szavazólapi sorrendjének kialakításakor, amelyre nem volt észrevétele sem a fellebbezőnek, sem más jelöltnek. A kérelmező csatolta többek között a saját nyilatkozatát, valamint további két személy nyilatkozatát állítása alátámasztására.
  3. A Kúria az ügyben érintett Kiss Mártát nyilatkozattételre felhívta. Az érintett nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint túlnyomórészt alapos.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A Kúria a TVB határozatát a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt jogsértés körében vizsgálta felül.
  4. A Kúria utal a Ve. 228. § (2) bekezdésének második mondatára, amely kimondja, hogy a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. Ebből következik, hogy a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében foglaltakhoz kötve van a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazására tekintettel (amely magában foglalja a kereseti kérelemhez, illetve a nemperes eljárás iránti kérelemhez kötöttséget).
  5. A jelen esetben a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti alapelvek megsértését állította és a TVB eljárásának jogsértő voltára hivatkozott. Egyfelől sérelmezte a fellebbezés megismertetésének, a fellebbezési eljárásba való bevonásának a hiányát, másrészt a fellebbezést alaptalannak találva, vitatta a fellebbezési érvelést elfogadó TVB határozatban foglalt megállapításokat, mert álláspontja szerint a megállapítás alapjául szolgáló körülmények nem alapozhatták volna meg alapelvi jogsérelem kimondását és - a sorsolás megismétlésével - a HVB határozatának megváltoztatását.
  6. A Kúria elsőként a fellebbezés ismertetésének hiányára, a fellebbezési eljárásba való bevonás elmaradására vonatkozó hivatkozást vizsgálta. Megállapította, hogy a kérelmező e körben nem jelölt meg konkrét jogsérelmet. Nem fejtette ki az érvelésében, hogy a jogsértésre vonatkozó állítását milyen rendelkezésre alapítja, ezért a Kúria ezzel a kérdéssel érdemben nem foglalkozhatott. Önmagában a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjára, a választási eljárás nyilvánossága alapelvére hivatkozás nem jelent konkrét jogsértés megjelölést, mert ebből az alapelvből nem következik, abból nem vezethető le a kérelmezőnek az az állítása, hogy a fellebbezést vele meg kellett volna ismertetni és arra az észrevétel tételének lehetőségét biztosítani kellett volna. Ilyen eljárási kötelezettséget előíró Ve. tételes szabály nincs, ilyet a kérelmező sem tudott megjelölni. Megjegyzi a Kúria, hogy a TVB-nek a fellebbezés nyomán kitűzött ülésére, a megismételt sorsolásra mind Kiss Márta képviselőjelölt, mind a kérelmező meghívást kapott, ami megfeleltethető az érintettkénti bevonásának.
  7. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében érdemben is támadta a TVB eredményt megállapító határozatát. A Kúria e körben a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta az alábbiakra figyelemmel.
  8. A Ve. XI. Fejezete Az eredmény megállapítása cím alatt tartalmazza a szavazatszámlálásra vonatkozó szabályokat meghatározott sorrendben. A Ve. 195. §-a rendelkezik arról, hogy az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát. A Ve. 196. §-a szerint a szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A kérelmező és Kiss Márta képviselőjelölt esetében a számlálás 1027-1027 szavazatot, mint eredményt mutatott, ezért a HVB a mandátumot sorsolás útján osztotta ki. A sorsolásról a tárgyi ügyben az Övjt. 13. § (1) bekezdése rendelkezik, amely szerint az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
  9. A fellebbező a fellebbezés jogalapjaként az Övjt. 13. § (1) bekezdésén kívül a Ve. 241. § (2) bekezdését is megjelölte, az ezen speciális jogorvoslat során eljárt TVB pedig a sorsolás lebonyolításának körülményei alapján állapított meg alapelvi sérelmet. A Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. A Kúria többek között a Kvk.II.37.513/2018/2. számú végzésében kimondta, hogy a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése nem szolgálhat a jogsértés megállapítására, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas.
  10. A Kúria jelen tanácsa a rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgálta a HVB előtti sorsolás lebonyolításának körülményeit és megállapította, hogy a TVB téves értékelés útján helytelen következtetésre jutott, amikor a Ve. 2. § (1) bekezdés alapelveinek megsértését {a c) pont szerinti, a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvének és az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének a sérelmét} felrótta a HVB-nek. A képviselőjelöltek neve zárt borítékban a HVB elnökhelyettese által az átlátszó üvegedénybe került, a fellebbezővel és a kérelmező jelen lévő képviselőjével (itt a továbbiakban: két érintett) ismertették a sorsolás szabályait, amíg a HVB elnöke elfordult, a két érintett szeme láttára a HVB elnökhelyettese megkeverte a borítékokat, majd az elnök ezután kezdte meg a sorsolást úgy, hogy mind a két érintett személyt megkérdezte, hogy melyik kezével húzzon. Erre a kérdésre a fellebbező válasza az volt, hogy számára mindegy, a kérelmező képviselője pedig azt válaszolta, hogy bal kézzel húzzon.
  11. A Kúria hangsúlyozza egyrészt, hogy ezen a ponton arra nincs adat, hogy a HVB elnöke melyik kezével húzott és, hogy ennek – a mind a két érintett személynek feltett – kérdésnek volt-e önmagán túlmutató jelentése. Ha erre nincs adat, akkor a fellebbezőnek az az állítása, hogy a HVB elnöke a kérelmező képviselőjének az iránymutatása alapján járt el a sorsolásnál, nem alkalmas olyan következtetés levonására, hogy a sorsolásnál az „iránymutatás”, illetve a – HVB által lefektetett sorsolási szabályok között nem szereplő – kommunikáció felveti annak a lehetőségét, hogy ez a mozzanat a vakszerencse elvének érvényre jutását megakadályozta vagy megkérdőjelezte. A Kúria másrészt kiemeli, hogy mind a két érintettre ugyanazok a körülmények érvényesültek: a HVB elnöke elfordult, míg az elnökhelyettes a zárt borítékokat az üvegedényben megkeverte, a megkeverést a két érintett tudta követni és mindketten lehetőséget kaptak arra, hogy válasszanak, melyik kézzel sorsoljon a HVB elnöke. Ilyen körülmények között a Kúria álláspontja szerint nem merülhet fel az esélyegyenlőség elvének sérelme, a fellebbező maga döntött úgy, hogy nem ad „iránymutatást” és sem ezt, sem pedig a kérelmező képviselőjeként jelen lévő személy képviseleti jogának hiányát, sem a kommunikáció megtörténtét, az üvegedény alkalmazását, annak a zárt borítékok megkeverésére való alkalmatlanságát nem észrevételezte azonnal a helyszínen. A nyilvános ülés jegyzőkönyvében semmilyen kérdés, hozzászólás, észrevétel nem szerepelt. Mindezeket a fellebbezésében hozta csak fel, fényképfelvételeket csatolva az üvegedényről. A Kúria utal a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelméből arra, hogy a fellebbező a borítékok szemmel követhetőségét hátrányként emelte ki. A Kúria hozzáteszi, hogy a fellebbező ehhez nem társított befolyásolásra utaló konkrét körülményt. Míg a kérelmező arra helytállóan hivatkozott, hogy az üvegedény az átláthatóságot is szolgálta, és a nem átlátszó edény vagy urna alkalmazásánál inkább felvetődhet a befolyásolás, az irányított húzás lehetősége például esetlegesen nem látható rekeszek vagy sarkánál meggyűrt boríték használata esetén. Mindezekre tekintettel a választási eljárás során az esélyegyenlőségre vonatkozó választási alapelv megsértésre nem került.
  12. A Kúria továbbá a fellebbezésben foglalt Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve kapcsán a következőket emeli ki. A választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, jelentőségük abban is rejlik, hogy az eljárási alapelveket megsértő cselekmény jogorvoslati úton szankcionálható. Ha az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül (Kúria Kvk.III.37.799/2020/3.). A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a joggal való visszaélés tilalmából ered, az egész jogrendszert áthatja és azt fejezi ki a jogszabályok címzettjei a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek. Ez az adott ügy tényállása alapján vizsgálható, azonban a Kúria elvi jellegű állásfoglalásai is irányadóak. A Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. számú kúriai eseti döntések kifejtették, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. A Kúria jelen tanácsa a tárgyi ügyben, a HVB sorsolása kapcsán ilyen szándékos, visszaélésre irányuló mozzanatot nem látott megállapíthatónak, ilyet a fellebbező – a Kúria álláspontja szerint – nem tudott alátámasztani, kellő alappal valószínűsíteni.
  13. Mindebből pedig az következik, hogy a HVB-nek a választás eredményét megállapító, sorsolás útján a 8. mandátumot kiosztó döntése jogszerű volt, a fellebbezés nem volt megalapozott, a TVB alapos indok nélkül ismételte meg a sorsolást és hozta meg annak eredményeként a megváltoztató határozatát, állapította meg Kiss Márta mandátumszerzését.
  14. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és megsemmisítette annak megállapítását, hogy Polgárdi város helyi önkormányzati képviselő-választás eredménye vonatkozásában a 8. mandátumot sorsolás alapján Kiss Márta képviselőjelölt szerezte meg. A Kúria egyúttal a HVB 34/2024. (VI. 10.) számú határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Egyéni listás önkormányzati képviselőjelöltekre adott szavazatok szavazategyenlősége esetén sorsolás útján kell kiosztani a mandátumot. A sorsolás lebonyolításának körülményei alapján nem volt megállapítható az esélyegyenlőség alapelvének, valamint a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező bírósági felükvizsgálati kérelme eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 24.

Dr. Márton Gizella s.k.  a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Darák Péter s.k. bíró