A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.149/2026/3.
A tanács tagjai:
dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró
dr. Demjén Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró
A kérelmező: Ungi Edina (cím)
A kérelmező jogi képviselője: dr. Révész Dóra Katalin Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Révész Dóra Katalin ügyvéd; cím)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért határozat: Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 19/2026. (06. 12.) határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Kerepes Város Helyi Választási Bizottság a 11/2026. (VI.7.) számú határozatának mellékletét képező jegyzőkönyvben (a továbbiakban: HVB határozat) megállapította Kerepes település 04. számú egyéni választókerületében, 2026. június 7. napján megtartott időközi helyi önkormányzati képviselő-választás eredményét, mely szerint a megválasztott képviselő a kérelmező, Ungi Edina független jelölt lett, 76 szavazattal, míg mandátumot nem szerzett Katona Imre, a Szeretni, Adni, Támogatni Egyesület jelöltje, 39 szavazattal.
A Területi Választási Bizottság másodfokú határozata
- Katona Imre, mandátumot nem szerzett jelölt a HVB határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő.
- A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság a 19/2026.(06.12.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozata) a fellebbezésnek részben helyt adott, megállapította, hogy Kerepes város 04. számú egyéni választókerületében a 2026. június 7. napján megtartott időközi helyi önkormányzati képviselő választásához kapcsolódó lakcímlétesítések a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti - a választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelmét valósították meg, ezért megsemmisítette a HVB határozatát és elrendelte a szavazás 2026. július 5. napján történő megismétlését.
- A TVB a határozata jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségéről, annak módjáról, határidejéről, és arról is, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- A kérelmező a másodfokú választási határozattal szemben – jogi képviselője útján – törvényes határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
- Felülvizsgálati kérelméhez olyan ügyvédi meghatalmazást csatolt, amelyben a jogi képviselettel érintett ügy megjelölése nem szerepel.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemben nem bírálható el.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
- A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 27. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kötelező jogi képviseletre - egyebekben - a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. § (1) bekezdése szerint „A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.” A Pp. 70. § értelmében „A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.”
- A Kúria a kérelmező jogi képviseletének vizsgálata során megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt ügyvédi meghatalmazáson nem került megjelölésre az az ügy, amelyre a jogi képviseleti megbízás vonatkozik, ezáltal nem felel meg a Pp. 68. §-ában foglalt, a meghatalmazással szemben támasztott tartalmi követelménynek.
- Az eljárási szabályok általános meghatalmazásra is lehetőséget adnak, amely a megbízó valamennyi ügyében jogi képviseletre jogost, azonban annak érvényességi feltétele a Pp. 71. § (2) bekezdése alapján a meghatalmazás Országos Bírósági Hivatal által vezetett nyilvános és közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése. A kérelmező által csatolt meghatalmazás ezen feltételnek sem felel meg.
- Mindezek alapján a kérelmező – a kötelező jogi képviseletre vonatkozó tájékoztatás ellenére - a bírósági felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt az eljárási rendelkezéseknek megfelelő ügyvédi meghatalmazást, ezért felülvizsgálati kérelmét jogi képviselő nélkül benyújtottnak kell tekinteni.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk.VI.39.062/2024/2.], a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét [Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.095/2024/6., Kvk.V.39.099/2024/4.].
- Mivel a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét jogi képviselő által, de az ügyvéd részére szóló szabályszerű ügyvédi meghatalmazás nélkül nyújtotta be, ezért a Kúria a kötelező jogi képviselet mellőzésével előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Választási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban a Kúria a kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasítja, ha az ahhoz csatolt ügyvédi meghatalmazásból nem tűnik ki, hogy az mely ügyre terjed ki. Az eljárásban hiánypótlásnak nincs helye.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
- A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2026. június 18.
dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró