A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.139/2024/3.
A tanács tagjai:
dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
A kérelmező: kérelmező1 (cím1)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 131/2024. (VI. 14.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Az Ózdi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött választásán a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ózd településen a 02. számú egyéni választókerületi önkormányzati képviselőválasztás eredményét a 111/2024. (VI. 10.) számú határozattal megállapította.
- A kérelmező 2024. június 13. napján 15 óra 27 perckor elektronikus úton beadványt nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), majd 2024. június 13. napján személyesen, 15 óra 50 perckor azzal tartalmilag megegyező beadványt adott be a HVB-hez is.
- A TVB a beadványokat tartalmuk szerint fellebbezésnek tekintette. A 131/2024. (VI. 14.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, mert a kérelmező fellebbezésében nem jelölt meg jogszabálysértést, így a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti, a fellebbezés kötelező tartalmi elemének hiánya miatt a fellebbezés nem volt érdemben elbírálható. A határozat rendelkező része tartalmazta, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- A kérelmező – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal benyújtott – felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának felülvizsgálatát kérte. Előadta, hogy a HVB határozata ellen benyújtott fellebbezésében megjelölte annak jogalapját, miszerint a választási bizottságnak mérlegelési jogkörében meg kellett volna hoznia a döntését a képviselőnek megválasztott személy által elkövetett cselekmények és e személy etikátlan, illetőleg jogszerűtlen viselkedése miatt, így érvényteleníteni kellett volna a választási eredményt. Előadta, hogy a megválasztott képviselő ellen büntető feljelentéssel élt. Előadta, hogy a Kúria előtti eljárás jogi képviselő köteles, de nincs jogi végzettsége, ezért jövedelmi viszonyaira és közgyógyellátási jogosultságára tekintettel ingyenes jogi képviselő segítségét kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Jogi Osztályától, így a kirendelésre kerülő jogi képviselő fogja benyújtani a végleges felülvizsgálati kérelmet. Teljes illeték- és költségmentesség engedélyezését kérte jövedelmi viszonyaira tekintettel. A bírósági felülvizsgálati kérelméhez ügyvédi meghatalmazást nem csatolt.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 222.-225. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.III.39.042/2024/6.]. A Kúria megállapította, hogy a támadott TVB határozat részletes jogorvoslati kioktatása ellenére a kérelmező a felülvizsgálati kérelmet ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be, ezért érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség.
- A pártfogó ügyvéd igénybevételével kapcsolatban kiemeli a Kúria, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint [lsd. pl. Kvk.II.37.411/2014/2.] a Ve. 228. § (2) bekezdése, a 241. § (3) bekezdése, a 345. § (4) szerinti rövid eljárási határidőkre tekintettel a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem elbírálásának bevárását a Ve. nem teszi lehetővé a következők szerint. A bíróság a felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon, a 241. § (3) bekezdése szerinti esetben hat napon, a 345. § (4) bekezdése szerinti esetben nyolc napon belül dönt. A bírósági eljárásban Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A pártfogó ügyvéd engedélyezésének lehetőségéről, valamint az ezzel összefüggő költségkedvezményekről – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján irányadó – Pp. 73. és 94. §-a tartalmaz rendelkezéseket. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 23. § (1) bekezdése szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt. A döntés meghozatalát követően kellene a pártfogó ügyvédnek a bírósági felülvizsgálati kérelmet megírnia és benyújtania, ami további időt igényel. A költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását, eljárását tehát a Ve. rövid eljárási határidőt előíró rendelkezése nem teszi lehetővé, mert a kérelem szabályszerű elbírálása a Ve. szerinti határidők betartását veszélyeztetné. A Ve.-beli határidők túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg.
- A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt feltételnek meg nem felelő felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
- Ezen túlmenően utal a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését sem, amely a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján, és amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
A döntés elvi tartalma
- A választási ügyben hozott határozat ellen ügyvédi képviselet nélkül benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
- Ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését - ami a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme - annak hiánya önálló elutasítási ok.
Záró rész
- A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.). 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 19.
dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró