Kvk.V.39.115/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.115/2026/4. 

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
dr. Demjén Péter bíró
dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmező: Média 11 Kft.
                    (cím)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Hovanyecz Ügyvédi Iroda
                                             (eljáró ügyvéd: dr. Hovanyecz Hajnalka;
                                              cím)       

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 327/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 327/2026. számú határozatát – a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 25/2026. (IV.07.) számú határozatára kiterjedően – megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és az előzmények

  1. Az Újbuda Újság (a továbbiakban: Kiadvány) nyomtatott sajtótermék kiadója a Média 11 Kft. (a továbbiakban: Kérelmező), a Kiadvány változtatás nélkül ’ujbudaonline.hu’ internetes sajtótermékként is közzétételre kerül. A Kérelmező az Újbudai Önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, a Kiadvány az önkormányzat hivatalos lapja. 
  2. Az előzmények szerint a Kiadvány 2026. április 1. napján megjelent XXXVI. évfolyam 7. lapszáma tekintetében a Szolidaritás Pártja és a Magyar Munkáspárt jelölőszervezetek 2026.  április 2-án kifogást terjesztettek elő arra hivatkozva, hogy a lapszámban a Budapest 03. Országgyűlési Egyéni Választókerületben (a továbbiakban: OEVK-ban) induló jelöltek közül a közös jelöltjüknek, Barabás György Lászlónak nem biztosítottak megjelenési lehetőséget. A kifogásnak a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 24/2026. (IV.02.) számú határozatával {kijavítást követően helyesen és a továbbiakban: 23/2026. (IV.02.) számú határozat} részben helyt adott, megállapítva, hogy a kifogástevők közös jelöltje nem kapott megjelenési lehetőséget, mellyel a Kérelmező a Kiadvány XXXVI. évfolyam 7. lapszámában megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, a Kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta. Nem adott helyt a kifogásnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértése megállapítása, egy rendkívüli lapszám megjelentetésének előírása, bírság kiszabása tekintetében. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. április 7-én meghozott és jogerőre emelkedett 282/2026. számú határozatával a kifogástevőknek - a kifogásnak helyt nem adó döntésrész elleni - fellebbezését az érintettség hiányára hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 
  3. A Kiadvány ugyanezen nyomtatott és online elérhető lapszáma tekintetében a Budapest 03. számú OEVK-ban a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet közös jelöltjeként induló Steiner Attila 2026. április 2-án kifogást terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a lapszámban Magyar Péter a TISZA Párt jelöltje kiemeltebb, hangsúlyosabb és többszörös megjelenést kapott a többi jelölthöz képest. Az OEVB a kifogásnak a 24/2026. (IV.03.) számú határozatával (a továbbiakban: 24/2026. (IV.03.) számú határozat) részben helyt adott. Megállapította, hogy a Kérelmező a Kiadvány XXXVI. évfolyam 7. lapszámában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, valamint a Kérelmezőt és az Újbuda Újságot a további jogsértéstől eltiltotta. Határozata indokolásának [11] és [16] bekezdéseiben rögzítette, hogy a TISZA Párt jelölőszervezet jelöltjére, a szintén Budapest 03. számú OEVK-ban induló Magyar Péterre (a továbbiakban: Jelölt) vonatkozó újságcikk és a címlapon szereplő fénykép terjedelme a lapszámban bemutatott többi jelölt részére biztosított összterjedelmet meghaladja, azaz „jóval nagyobb terjedelemben szerepel a kifogásolt lapszámban mint a többi jelölt összesen”; így „a választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölőszervezet vagy jelölt mellett tűnik fel". A kifogást a lapszám internetes változata törlésére és bírság kiszabására irányuló részében elutasította. A 24/2026. (IV.03.) számú határozat ellen a jogorvoslati határidőn belül, 2026. április 6. napjának 16 órájáig fellebbezés nem érkezett, az fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
  4. A jelen ügyben 2026. április 4-én a Kiadvány ugyanezen lapszáma nyomtatott és internetes megjelenése tekintetében a szintén Budapest 03. számú OEVK-ban induló - a Mi Hazánk Mozgalom jelölőszervezet jelöltje -, dr. Grundtner András Imre (a továbbiakban: Kifogástevő) nyújtott be kifogást (a továbbiakban: Kifogás) a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésére hivatkozással. Előadta, hogy a Budapest XI. kerületben megjelenő Újbuda Újságnak - a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében induló jelölteket bemutató, 2026. április 1. napján megjelent 7. lapszáma - a Jelölt javára a többi jelölttel szemben súlyosan egyenlőtlen terjedelemben közölt bemutatkozó cikkeket, és a címlapon is a Jelölt színes fotója mintegy háromszoros méretben került megjelenítésre az összes többi jelöltre jutó (és homályosan megjelenített) felülethez képest.  

Az OEVB határozata

  1. Az OEVB a 25/2026. (IV.07.) számú határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) a Kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a Kérelmező a Kiadvány XXXVI. évfolyam 7. lapszámában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, ezért eltiltotta a Kérelmezőt és az Újbuda Újságot a további jogsértéstől, az Újbuda Újsággal szemben 500.000 forint bírságot szabott ki, a Kifogást egyebekben elutasította.  Határozata indokolásának [11] és [16] bekezdéseiben rögzítette, hogy a Jelöltre vonatkozó újságcikk és a címlapon szereplő fénykép terjedelme a lapszámban bemutatott többi jelölt részére biztosított összterjedelmet meghaladja, azaz „jóval nagyobb terjedelemben szerepel a kifogásolt lapszámban mint a többi jelölt összesen”; így „a választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölőszervezet vagy jelölt mellett tűnik fel". Indokolásának [14] bekezdésében idézte a Kúria Kvk.V.39.112/2024/3. számú végzéséből a kétszeres értékelés tilalmára vonatkozó elvi állásfoglalást („A kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ha a választási bizottság újabb kifogás kapcsán a kiadvány ugyanazon lapszáma vonatkozásában ugyanazon, már jogerősen megállapított jogsérelem tekintetében ismételten jogsértést állapít meg”), de a határozat ezen elv idézésén túl nem végzett e tilalommal összefüggő elemzést, mindösszesen a bírság mértékének indokolásánál utalt arra, hogy már két alkalommal ugyanezen lapszámra vonatkozóan merült fel jogsértés a Kiadóval szemben. Kifejtette a jogsértés megállapításánál, hogy az önkormányzati fenntartású Kiadó szerkesztési gyakorlata a választási kampányidőszakban a Ve. hatálya alá esően korlátozható, a helyi közhatalom a választási kampányban semleges kell maradjon, ésszerű indok nélkül nem privilegizálhat egy jelöltet a többihez képest. A Jelöltre vonatkozó cikk és címlapon szereplő fényképe jóval nagyobb terjedelemben szerepelt a többi jelölthöz képest, az összterjedelmet tekintve is, így az alapelvi sérelem, az esélyegyenlőség sérelme megállapítható volt. A tárgyi ügyben bírság kiszabását indokoltnak tartotta.
  2. A bírság kiszabása és mértékének megállapítása körében kifejtette, hogy a jogsértés, a jelöltek közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértése - szerkesztői szabadságot is figyelembe véve - szándékos volt; a Kiadvány ugyanezen lapszáma tekintetében már két alkalommal merült fel jogsértés a Kérelmezővel szemben; valamint értékelte a jogsértés súlyát, kiterjedtségét, az érintettek körének nagyságát, a jogsértés ismétlődését. 

A fellebbezés

  1. A Kérelmező a fellebbezésében elsődlegesen az OEVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapításának mellőzését kérte a Kifogás teljes elutasításával, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését, harmadlagosan a bírság összegének jelentős mértékben való mérséklését kérte. Egyfelől sérelmezte a Kúria és az Alkotmánybíróság joggyakorlatára hivatkozással a Ve. alapelvének megsértése megállapítását, a szerkesztői szabadság alkotmányos kereteinek indokolatlanul szűkítő módon való értelmezését. Utalva a Kiadvány ugyanazon lapszáma tekintetében hozott két korábbi döntésre, a 23/2026. (IV.02.) számú, és 24/2026. (IV.03.) számú határozatokra, kifejtette, hogy ezekben az OEVB a jogsértést már megállapította, de maga is hangsúlyozta: a lapszám egészét kell értékelni. Mindezek alapján – álláspontja szerint – a jelen ügyben felhozottak (különösen kiragadott cikkek, megjelenések vagy tartalmi elemek alapján) nem alapozhatták meg az alapelvi sérelem megállapítását. Másfelől azzal támadta az OEVB határozatot, hogy az nem felel meg a Ve. 46. § (1) bekezdésében előírt indokolási kötelezettségnek és sérti a Ve. 218. § (1)-(2) bekezdésében foglalt mérlegelési kereteket, többek között a bírság kiszabása, mértékének meghatározása körében. Kifogásolta a jogsértés ismétlődő jellegének megállapítását is. Kifejtette, hogy az ugyanazon lapszám tekintetében hozott két korábbi határozat szerinti eset a jelen üggyel együtt nem több, egymástól elkülönülő, időben egymást követő magatartást jelent, hanem azonos lapszám tartalmának több kifogás keretében történő vizsgálatát, mindezek nem teszik a magatartást ismétlődő jellegűvé. A bírság kiszabás további szempontjait is sérelmezte az okszerű indokolás hiányára hivatkozással.  

Az NVB határozata

  1. A fellebbezés alapján eljárt NVB a 2026. április 12. napján meghozott 327/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) az OEVB határozatát helybenhagyta. 
  2. Indokolásának [18] bekezdésében egyrészt rögzítette, hogy a Kérelmező olyan jogszabálysértésre nem hivatkozott a fellebbezésben, amely az OEVB határozatnak a jogsértést megállapító rendelkezésével összefüggésben a döntés megváltoztatása iránti kérelmet alátámaszthatta volna; erre tekintettel az OEVB határozatot csak szűk körben, az alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében vizsgálta. 
  3. Másrészt kifejtette, hogy a Ve. 46. § (1) bekezdésének, az indokolási kötelezettségnek a sérelmét azért nem állapíthatta meg, mert az azzal összefüggő érvelését a Kérelmező tartalmilag a Ve. 219. § (1) bekezdésében foglaltakra (bírság alkalmazására és bírság mértékére vonatkozó mérlegelési szempontok), valamint a Ve. 218. § (1)-(2) bekezdése tekintetében az alkalmazott jogkövetkezményekre vonatkoztatta. Mindazonáltal megvizsgálta, hogy az alkalmazott bírságszankció megfelelően indokolt volt-e. Kiemelte, hogy ugyan a jogsértés ismétlődő jellegének szempontját nem megalapozottan vette figyelembe az OEVB, de a jogsértés ismétlődő jellege nem feltétele a bírságszankció alkalmazásának, és e jogkövetkezmény kiszabásával kapcsolatos mérlegelésnél figyelembe vett körülmények az OEVB határozat indokolásából kiolvashatók voltak, maga a bírságkiszabással kapcsolatos mérlegelés nem volt jogsértő. Megállapította továbbá, hogy az OEVB határozat részleges megváltoztatására sem volt jogi lehetőség, mert a Kérelmező nem adott elő a bírsággal összefüggésben olyan érveket, amelyek e szankció alkalmazását vagy a bírságösszeg módosítását indokolhatták volna.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen az NVB határozat megváltoztatását, a Kifogás elutasítását, másodlagosan a kiszabott bírság mellőzését, harmadlagosan a bírság összegének mérséklését. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában, 46. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában, 152. § (2)-(3) bekezdésében, 218. § (1) bekezdésében és 219. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 
  2. Érintettsége körében előadta, hogy mint a Kiadvány kiadója és mint az NVB határozatában kötelezett személy kéri a bírósági felülvizsgálatot; a kiadói minőség igazolására hivatkozott a ’https://ujbudaonline.hu/impresszum/’ linken elérhető, a nyomtatott és online kiadás tekintetében is azonos impresszum adataira. 
  3. Sérelmezte, hogy az NVB a fellebbezését nem bírálta el teljeskörűen, figyelmen kívül hagyta, hogy a fellebbezésében a jogsértés megállapítását is vitatta, konkrét jogszabályhelyekre történő hivatkozással és az alkotmánybírósági határozatokra épített előadásával, rámutatva az OEVB-nek a szerkesztői szabadságot szűkítő jogértelmezésére. Hangsúlyozta, hogy az OEVB és az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző módon állapították meg az esélyegyenlőség sérelmét. 
  4. A fellebbezésében foglaltakkal egyezően továbbra is hivatkozott arra, hogy az OEVB a 24/2026. (IV.03.) számú határozatával a Kiadvány azonos lapszáma tekintetében már megállapította a jogsértést, ugyanakkor a bírság alkalmazását akkor nem tartotta indokoltnak. Így ez nem több, egymástól elkülönülő, időben egymást követő magatartást jelent, hanem a Kiadvány azonos lapszáma tartalmának több kifogás keretében történő vizsgálatát. Érvelése szerint a Ve. 218. §-a alapján a jogkövetkezmények mindig konkrét jogsértéshez kötődnek, de a jelen esetben az a körülmény, hogy ugyanazon lapszám több eljárás tárgyát is képezi, nem teszi ugyanazt a magatartást ismétlődő magatartássá.
  5. Mindezek alapján a Ve. 46. § (1) bekezdése körében sérelmezte az OEVB határozat és az NVB határozat kirívó okszerűtlenségét, az indokolási kötelezettség követelményébe ütközésüket, továbbá a bírság szankció alkalmazásának és a bírság mértékének szempontjait illető mérlegelés jogsértő voltát.     

A Kifogástevő nyilatkozata 

  1. A Kúria felhívására a Kifogástevő a Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére vonatkozóan észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem – alábbiak szerint – alapos.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet elsőként alaki szempontból vizsgálta, azon belül is először a Kérelmező érintettségét tette a vizsgálata tárgyává. A Kérelmező érintettsége igazolásaként előadta, hogy a Kiadvány kiadója, a támadott NVB határozat a terhére állapított meg jogsértést. A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a Kérelmezőnek a jelen ügyben az érintettsége fennáll.
  3. A Kúria rögzíti továbbá, hogy a Kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, alakilag eleget tesz a Ve. 223. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek és a Kérelmező jogi képviselővel jár el.
  4. Áttérve a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemére a Kúria a következőket állapította meg.
  5.  A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
  6. A Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján, vagyis a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között jár el. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott határozati döntést nem vizsgálta, így az OEVB határozatának a Kifogást egyebekben elutasító rendelkezését nem érintette.
  7. A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy sérült-e a kétszeres értékelés tilalma, ugyanazon lapszám tekintetében ugyanolyan jogsértés miatt marasztalták-e ismételten a Kérelmezőt, melynek megítéléséhez a támadott NVB határozaton kívül a megelőző eljárást is érintve, a korábban hozott határozatokat is vizsgálva kellett eljárnia.  
  8. A Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogsértést. A kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján a Kúria hangsúlyozza, hogy az az előírás, miszerint a választási bizottságnak a rendelkezésre álló adatok alapján kell döntenie, illetve a kifogásnak akkor adhat helyt, ha jogsértés megállapításának van helye. Amennyiben egy kifogásolt lapszám tekintetében a jogsértést már megállapította, ismételten ugyanazt a jogsértést ugyanazon lapszám tekintetében egy másik kifogás alapján már nem állapíthatja meg, mert ez a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.
  9. A tárgyi ügyben sem az OEVB, sem az ismétlődő jogsértés megállapítását kifogásoló fellebbezést elbíráló NVB nem volt tekintettel a kétszeres értékelés tilalmára. A választási bizottságok a Kiadvány ugyanazon lapszáma vonatkozásában a már megállapított azonos jogsértést nem vették figyelembe. Az OEVB határozat [14] bekezdésében felhívott kúriai joggyakorlatot (Kvk.V.39.112/2024/3.) ténylegesen nem vizsgálták. Az OEVB-nek a Kifogás és a Kiadvány ugyanezen lapszáma tekintetében korábban hozott döntéseit vizsgálni kellett volna. 
  10. A Kérelmező a fellebbezésében és a bírósági felülvizsgálati kérelmében az OEVB határozatok számainak megjelölésével hivatkozott arra, hogy az OEVB előtt a Kiadvány azonos lapszáma tartalmának több kifogás keretében történő vizsgálatára került sor és nem több, egymástól elkülönülő, időben egymást követő magatartást vizsgált a választási bizottság. A 24/2026. (IV.03.) számú határozattal ugyanazon jogsértés elkövetését már megállapították és marasztalásra került sor. A Kúria a jelen végzés [2]-[4] bekezdéseiben a megjelölt OEVB határozatszámok alapján feltárta azokat az adatokat - a hivatalosan az OEVB és az NVB honlapján nyilvánosan elérhető határozatok lekérdezésével -, amelyek relevánsak abban a tekintetben, hogy a Kiadvány ugyanazon lapszáma tekintetében a Kérelmezőt melyik határozatban milyen jogsértés elkövetésében marasztalták el. 
  11. Ez alapján megállapította, hogy az OEVB 23/2026. (IV.02.) számú jogerős határozata a Kiadvány 2016. április 1-jén megjelent XXXVI. évfolyam 7. lapszáma tekintetében a Kérelmezőt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértésében azért marasztalta el, mert a Kiadvány az egyik jelöltnek nem biztosított megjelenést, őt egyáltalán nem mutatta be.  Ettől eltérő tényállási elemek mellett került meghozatalra az OEVB 24/2026. (IV.03.) számú határozata, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését azért rótta többek között a Kérelmező terhére, mert megállapítása szerint a Jelöltre vonatkozó újságcikk és a címlapon szereplő fénykép terjedelme a lapszámban bemutatott többi jelölt részére biztosított összterjedelmet meghaladta, azaz „jóval nagyobb terjedelemben szerepel a kifogásolt lapszámban mint a többi jelölt összesen”; így „a választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölőszervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”. A 24/2026. (IV.03) számú határozat április 6-án jogerőre emelkedett.  A jelen ügyben a 2026. április 7-én meghozott OEVB határozat {25/2026. (IV.07.) számú határozat} ugyancsak a Kiadvány XXXVI. évfolyam 7. lapszáma tekintetében állapította meg, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet és indokolásában a jelöltek közötti esélyegyenlőség megsértése körében a 24/2026. (IV.03.) számú határozattal teljesen egyező indokokra hivatkozott (a Jelöltre vonatkozó újságcikk és a címlapon szereplő fénykép terjedelme a lapszámban bemutatott többi jelölt részére biztosított összterjedelmet meghaladta, azaz „jóval nagyobb terjedelemben szerepel a kifogásolt lapszámban mint a többi jelölt összesen”; így „a választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölőszervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”.). 
  12. A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a Kiadvány ugyanazon lapszámára vonatkozóan és azonos jogsértés, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvének a megsértése miatt, azonos tényállás alapján - Jelöltet bemutató cikk és címlapon szereplő fotó nagyobb terjedelme a többi jelölthöz képest - került meghozatalra az OEVB jogerős 24/2026. (IV.03.) számú határozata és a jelen ügyben támadott OEVB határozat. Ez a kétszeres elbírálás tilalmába ütközik. Az OEVB határozat a [14] bekezdésében hivatkozott is ennek kapcsán a Kvk.V.39.112/2024/3. számú döntésre, de azt a jelen ügy tényeire vonatkoztatva nem alkalmazta. A Kúria a hivatkozott Kvk.V.39.112/2024/3. számú végzésének [60] bekezdésében egyrészt megállapította, hogy a Kvk.VI.37.559/2019/2. számú eseti döntés ugyan műsorfolyam tekintetében hozott határozat, de „elvi állásfoglalása az esélyegyenlőség alapelvének megsértésének jogkérdését illetően irányadó: a kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, ha az NVB ugyanazon időszakra és műsorfolyamra vonatkozóan azonos jogalapon megállapított jogsértés okán ismételten elmarasztalja a műsorszolgáltatót”; másrészt a Kúria rögzítette, hogy az abban az ügyben kérelmezőként fellépő személy „helyesen érvelt, amikor kifejtette, hogy az NVB tárgyi eljárása a ne bis in idem elvébe ütközően jogsértő és téves az Előzményi határozattal elbírált ugyanazon jogsértés ismételt vizsgálata és elbírálása”. A Kúria ugyanebben az ügyben a végzés elvi tartalmaként kimondta: „III. A kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, ha a választási bizottság újabb kifogás kapcsán a kiadvány ugyanazon lapszáma vonatkozásában ugyanazon, már jogerősen megállapított jogsérelem tekintetében, ismételten jogsértést állapít meg”.
  13. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jelen ügyben az OEVB határozat - mivel a Kiadvány ugyanazon lapszáma tekintetében azonos jogsértést állapított meg a 24/2026. (IV.03.) számú OEVB határozattal egyezően - a jogsértést megállapító részében a kétszeres értékelés tilalmába ütközött. Ugyanazon jogsértés miatt ismételten nem marasztalható el a jogsértő és arra sincs mód, hogy az ugyanazon jogsértés elkövetéséért a jogsértőt az újabb határozatban bírság szankcióval sújtsák. Marasztalás helyett az OEVB-nek a Kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania, figyelemmel a 24/2026. (IV.03.) számú jogerős határozatára. Mivel erre jogsértő módon nem került sor, a fellebbezés alapján eljárt NVB-nek mindezeket észlelve az OEVB határozatának megváltoztatásával a Kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról kellett volna döntenie. 
  14. Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján – az OEVB határozatára is kiterjedően – megváltoztatta és a Kifogást a Ve. 47. § (1) bekezdés alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 
  15. A meghozott döntésre figyelemmel a Kúria nem bírálta el a bírósági felülvizsgálati kérelemnek azt a részét, amely az NVB határozatot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértése és bírság vonatkozásában támadta. 

A döntés elvi tartalma

  1. A kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, ha a választási bizottság újabb kifogás kapcsán a kiadvány ugyanazon lapszáma vonatkozásában, ugyanazon már jogerősen megállapított jogsérelem tekintetében ismételten jogsértést állapít meg.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján.
  3. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. április 19.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró