Kvk.V.39.114/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.114/2026/4.

A tanács tagjai:

dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró
dr. Demjén Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró

A kérelmező: Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft.                        
                     (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Kókai Ügyvédi Iroda
                                             (ügyintéző: dr. Kókai Gábor ügyvéd;
                                              cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 324/2026. számú határozata 

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 324/2026. számú határozatát megváltoztatja, Bács-Kiskun Vármegye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 34/2026. (IV.6.) BKVM 02. számú OEVB határozatának fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezéssel támadott részét helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték beszedési számlájára.

A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező önkormányzati tulajdonban álló, közfeladatot ellátó, nonprofit gazdasági társaság, és kiadója – egyebek mellett - a www.hiros.hu internetes médiaszolgáltatásnak, amely tartalmait az azonos nevet viselő hiros.hu Facebook oldalán is népszerűsíti. Facebook-oldalának 44.000 követője van.

A kifogás

  1. A Tisztelet és Szabadág Párt jelölő szervezet (a továbbiakban: Kifogástevő) 2026. április 6-án kifogást terjesztett elő a Bács-Kiskun Vármegyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságánál (a továbbiakban: OEVB) a Kérelmező által fenntartott hiros.hu hírportálon, valamint a hiros.hu Facebook-oldalán 2026. április 2-5. időszakban közzétett tartalmakkal kapcsolatban. Kérte a jogsértés megállapítását, a Kérelmező jogsértéstől való eltiltását, pénzbírság kiszabását, és a Kérelmezőnek a választási határozat közzétételére való kötelezését.
  2. Előadta, hogy a Kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, mert a közpénzből finanszírozott sajtótermékeiben 2026. április 2-5. között megjelent, tájékoztatásnak álcázott tartalmak kampánytevékenységnek minősülnek. Azok a FIDESZ kampányeseményeit, jelöltjeit (Salacz László és Cseh Tamás) ésszerű indok nélkül privilegizálják, miközben a politikai ellenfeleik választási esélyeit megtévesztő állításokkal vagy a megjelenéstől való teljes elzárással csökkentik. A Kérelmező az általa tulajdonolt hiros.hu-n és Facebook-oldalán az önkormányzati infrastruktúra felhasználásával segíti a fenti jelölteket a főbb üzeneteik választópolgárokhoz történő eljuttatásában, és Salacz Lászlót, valamint Cseh Tamást csak pozitív, míg jelöltjét, Csőszi Attilát csak negatív kontextusban jeleníti meg. 
  3. Hivatkozása szerint a Kérelmező az esélyegyenlőséget sértő szerkesztési gyakorlatán annak ellenére nem változtatott, hogy az OEVB a kifogásolt online sajtótermék és Facebook-oldal egyoldalúsága miatt a 23/2026 (III.19.) és 24/2026 (III. 24.) határozataiban a terhére jogsértést állapított meg, valamint a 30/2026 (IV. 02.) határozatában pénzbírságot is kiszabott. 
  4. Kifogásához 15 db képernyőfotót csatolt a sérelmezett hírportál kezdő oldaláról, a Facebook profiloldaláról, illetve a sérelmezett bejegyzésekről, valamint általa vagy jelöltjei által közzétett azon tartalmakról, amelyeket a kifogásolt médiumok felületeiről hiányolt. Megjelölte az érintett cikkek, bejegyzések linkjeit is.
  5. A Kifogástevő 11 db olyan Facebook bejegyzést és azok linkjét jelölte meg, amelyekkel a Kérelmező fideszes képviselőjelöltek Facebook bejegyzéseit osztotta meg. Kifejtette, hogy a Kérelmező a megosztásokkal egyrészt a fideszes képviselőjelöltek kampánytevékenységét segítette, ezáltal megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségének elvét, másrészt továbbra is kritika nélkül közölte a fideszes önkormányzati képviselők saját Facebook-oldaláról átvett, önkormányzati képviselőhöz nem méltó, felfokozott hangulatú és lejárató videóit, amelyek a fideszes képviselőjelöltekre és a kormánypártra történő szavazásra buzdítottak, amellett, hogy Csőszi Attila Facebook-tartalmait nem vette át. 
  6. A Kifogástevő egy további Facebook bejegyzéssel kapcsolatban előadta, hogy az Rajnai Attila Hírösvényen megjelent, a Kifogástevő képviselőjelöltjéről szóló cikkét közölte a valóságtartalmának ellenőrzése és az érintett képviselőjelöltjének megkérdezése nélkül. Ezáltal a Kérelmező célja a Kifogástevő jelölőszervezet jelöltjének negatív kontextusban való megjelenítése, a jelöltjének lejáratása és a választópolgárok akaratának egyoldalú befolyásolása volt.
  7. A Kifogástevő hivatkozott arra, hogy a Kérelmező a tartalmai segítségével a Kecskeméten és környékén élő választók jelentős számát képes elérni és befolyásolni. Az esélyegyenlőség alapelve azt kívánja meg, hogy a jelöltek objektív mércével azonos eséllyel férjenek hozzá a megjelenési lehetőségekhez, a kommunikációs eszközökhöz, ne merüljön fel egyik vagy másik jelölt egyoldalú privilegizálása. A Kérelmező által megjelenített tartalmak összességükben egyoldalúak, a kampányra való kihatásuk az esélyek jelentős torzítását eredményezi.
  8. A 15. számú képernyőfotón 6 db olyan tartalmat mutatott be, amelyeket a Kérelmező átvehetett és közölhetett volna, amennyiben kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekszik.
  9. Kifogása jogi érvelésében rámutatott, hogy a Kérelmező által működtetett hiros.hu a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban. Mttv.) 203. § 60. pontjában meghatározott sajtóterméknek minősül. A sajtószabadság a demokratikus és alkotmányos politikai rendszerek egyik legfontosabb intézménye, garanciája és eszköze. A sajtószabadság komplex, több összetevőből álló szabadságjog, egyik összetevője a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. Ez alól azonban kivételt jelenthetnek a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Az önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként működnek, a tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. A közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására a demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is [3096/2014. (IV. I l.) AB határozat].
  10. Az önkormányzati sajtótermékek pártatlanságának követelménye a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőségen és az e) pont szerinti rendeltetésszerű joggyakorláson alapul. A közpénzből finanszírozott média esetében a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának erőteljesebb korlátozása megengedett a választási eljárás tisztaságának megóvása érdekében [Kvk.V.37.683/2019/6.). A Kúria és az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a helyi közhatalmat megjelenítő önkormányzati lapoknak a kampányidószakban semleges pozíciót kell elfoglalniuk [Kvk.III.38.223/2019/4.]. Az a kommunikáció, amely azonosítható jelöltet támogat vagy privilegizál, a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül [Kvk.VII.39.105/2024/10.]. Hivatkozott továbbá a Kúria Kvk.38.223/2019/4., Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzéseiben foglalt megállapításaira.
  11. Mindemellett hivatkozott a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlősége alapelvének bírói értelmezésére [Kúria Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.572/2019/2., Kvk.VII.39.105/2024/10.], valamint a Velencei Bizottság 190/2002. számú véleményében foglaltakra, mely szerint minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis az, hogy a szavazatokért való verseny nyitott kell legyen. Ez azt jelenti, hogy az „államnak” elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely a választási eljárásban az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintett számára. Utalt továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének tartalmára [Kvk.VI.37.559/2019/2., Kvk.VI.37.559/2019/2., Kvk.I.37.572/2019/2.]. 
  12. A jogkövetkezmények tekintetében hangsúlyozta a jogsértés szándékosságát és súlyosságát arra hivatkozva, hogy a Kérelmezőt a választási bizottság már marasztalta ugyanezen jogsértésért, az NVB, a Kúria jogértelmezése az önkormányzati médiaszolgáltatókkal szembeni elvárások tekintetében közismert, a Kérelmező közpénzből gazdálkodik, a helyi tájékoztatásban monopolhelyzetben van, és a kifogásolt tartalmak ingyenesek, nagy elérésű felületeken jelentek meg.

Az elsőfokú választási határozat

  1. Az OEVB a 34/2026. (IV.9.) BKVM 02. számú OEVB határozatával 

- a kifogást a hiros.hu internetes hírportálon 2026. 04. 02-án megjelent cikket (https://hiros.hu/hogyan-gazdagodott-meg-csoszi-attila-reszlet-ahirosven…) érintő részében elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 151. § (4) bekezdésére és 215. § b) pontjára utalással elutasította (OEVB határozat rendelkező rész 1. pont); 

- a kifogást a hiros.hu internetes hírportálon 2026. 04. 04-én megjelent cikket érintő részében elutasította (OEVB határozat rendelkező rész 2. pont);

- a kifogásnak a hiros.hu Facebook oldal jogszabálysértő voltát állító részében helyt adott, és megállapította, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét és őt a további jogsértéstől eltiltotta (OEVB határozat rendelkező rész 3. pont);

- valamint a Kérelmezőt 650.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.

  1. Indokolása szerint a Kérelmező önkormányzati tulajdonú médiaszolgáltató, nemcsak a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más kommunikációs tevékenységei (pl.: Facebook-oldal üzemeltetése) során is köteles tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit, így különösen a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét. A választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy akár látszat, ha választási kampányban a helyi közhatalom a semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és listájukon szereplő jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz [Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat] [35]-[36] bekezdés; Kúria Kvk.V.39.498/2022/5., Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.650/2019/2.].
  2. Rögzítette, hogy a kifogás elbírálása során az abban foglalt bizonyítékok és dokumentumok alapján lehet döntést hozni [Kúria Kvk.V.39.112/2024/3., Kvk.VI.39.061/2026/4., Kvk.IV.39.074/2026/11.]. Megállapította, hogy a hiros.hu hírportálon 2026. 04. 04-én 17 óra 50 perckor megjelent cikket (https://hiros.hu/csaladi-nap-a-szechenyivarosban-husvet-idejen/) illető, határidőben érkezett kifogásrész alapján alapelvi sérelem nem állapítható meg, mert a Kifogástevő e cikk kapcsán bizonyítékot nem tárt az OEVB elé, az esélyegyenlőség alapelvi sérelmét közvetlenül nem kapcsolta össze a cikkel és a cikk és alapelvi sérelem közötti konkrét ok-okozati összefüggésre vonatkozó érvrendszert sem tartalmazott a kifogása [1147/2026. (III. 24.) АB határozat; Kúria Kvk.IV.39.074/2026/11., Kvk.V.39.112/2024/3., Kvk.VI.39.061/2026/4.]. Megállapítása szerint a hírportál további, kifogásban megjelölt cikkei sem támasztották alá a fideszes képviselők ésszerű indok nélkül privilegizálását, ezért a kifogást a hiros.hu-t érintő részében elutasította (OEVB határozat rendelkező rész 2. pont).
  3. A hiros.hu Facebook-oldalán megjelent 10 bejegyzést illetően – azokat összevetve a 2026. 04. 02 - 04. 05. időszakban megjelent valamennyi tartalommal - kifejtette, hogy azok egy-egy, a FIDESZ jelölő szervezethez köthető politikus által közzétett rövid videófelvétel bemutatását tartalmazzák, és az ott szereplő személyek több esetben a Kifogástevő jelölő szervezettel, illetve jelöltjeivel szemben fogalmaznak meg közléseket. A nyilatkozatokban az ellentétes álláspont, érdemi ellenvélemény nem kapott helyet, tartalmuk alapján egyazon jelölő szervezet politikai üzeneteit hordozzák, ezért ezen jelölő szervezet, illetve jelöltjei politikai kampányának részét képezik. A vizsgálat tárgyává tett 4 nap bejegyzéseiben csupán két olyan bejegyzés található, amelyben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőjelöltjével készült podcast beszélgetés részlete látható, amelyek közül az egyikben a szerkesztői kérdésfeltevés a Kifogástevő jelölő szervezettel szembeni negatív értékítéletet kísérel meg közvetíteni. A 10 bejegyzés egyértelműen oly módon közvetítette a FIDESZ kampányüzeneteit, hogy azok többségében a Kifogástevő jelölő szervezetet, illetve jelöltjeit is negatív hangvétellel említik. Habár a negatív kampány a választási szabályok szerint jogszerű eszköz a jelölő szervezetek kampánytevékenysége során, az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média profil esetében a semlegesség követelményének kiemelt jelentősége van. Amennyiben a Facebook-profilon az egyik jelölő szervezet, illetve jelöltjei, az általuk közzétett közösségi médiatartalmak, az általuk tartott esetleges rendezvények, az általuk közvetített politikai üzenetek egyáltalán nem kapnak érdemi megjelenési lehetőséget, amellett, hogy az adott jelölő szervezettel, annak jelöltjeivel szemben kizárólag negatív kontextusban elkészített tartalmak megjelenését teszik lehetővé, úgy ezen tartalomszerkesztési gyakorlat alkalmas az esélyegyenlőség alapelvi sérelmének megállapítására. Mivel nem merült fel olyan objektív körülmény, amely indokolná, hogy a profil üzemeltetője eltekintett a Kifogástevő által bizonyítékként felhívott, az esélyegyenlőség elvét szolgáló, a kifogásolt közléseket ellensúlyozó, vagy a jelölő szervezet megjelenését biztosító tartalmak közzétételétől, illetve a FIDESZ jelöltjeitől eltérő jelöltek közösségi médiában hasonlóan közétett, politikai üzeneteket hordozó videófelvételei továbbközlésétől, a Kérelmező a hiros.hu Facebook-oldalán közzétett tartalmakkal megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet.
  4. Rögzítette, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a jóhiszemű joggyakorlás alapelvének sérelmét az esélyegyenlőség tartós megsértése alapozhatja meg [Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4.]. Az adott Facebook-oldal esélyegyenlőség elvét sértő üzemeltetése miatt jogsértést megállapító jogerős 24/2026. (III.24.) ВKVM 02. OEVB számú határozatára, valamint a határozata meghozatalakor még nem jogerős 33/2026. (IV.6.) BKVM 02. OEVB számú határozatára utalással - az ismétlődő jogsértés miatt - megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét is.
  5. A Kérelmezőt a további jogsértéstől a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltotta el, és a Ve. 219. § (1) bekezdése szerint mérlegelte, hogy a jogsértés tudatos szerkesztői döntés következménye, ismétlődő jellegű, és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média oldal jelentős számú (44.000) követőt tud magáénak, ezért a Kifogástevő terhére bírság kiszabásáról határozott.
  6. Végül rögzítette, hogy a Facebook-oldal üzemeltetése nem minősül médiaszolgáltatásnak, így annak választási alapelvet sértő üzemeltetése esetén a Ve. 152. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény, azaz a jogsértést megállapító határozat közzétételére való kötelezés nem alkalmazható.

A fellebbezés

  1. A Kérelmező az OEVB határozatnak a jogsértést megállapító és vele szemben bírságot kiszabó részével szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben az OEVB határozatának részleges megváltoztatását, a kifogás teljeskörű, a hiros.hu Facebook oldal jogsértő voltát megállító részében történő elutasítását, másodlagosan a kiszabott bírság összegének mérséklését kérte.
  2. Az OEVB által megsértett jogszabályhelyként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 1. pontját, 6. §-át, az Mttv. 203. § 41. és 60. pontjait, illetve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését jelölte meg.
  3. Arra hivatkozott, hogy hiros.hu Facebook-oldal nem tekinthető médiaszolgáltatásnak, az ott megjelenő tartalmak nem minősülnek sajtóterméknek. A közösségi oldal üzemeltetése során „fogalmilag” nem sérthette meg sem a Ve. alapelveit, azok betartása csak a médiaszolgáltatói tevékenységével kapcsolatban kérhető rajta számon. Ebből kifolyólag a jogsértés megállapítása, az attól való eltiltás, valamint ezzel összefüggésben bírság kiszabása jogszabálysértő.
  4. Álláspontja szerint az OEVB nem tett eleget az indokolási kötelezettségének azzal kapcsolatban, hogy mely jogszabályi előírás alapján tekinti a hiros.hu Facebook-oldalt sajtóterméknek vagy a médiaszolgáltatás részének. Megítélése szerint a határozat pontatlan fogalmakra, nem jogszabályi definíciókra épít, és nem jelöli meg, hogy milyen jogszabályi alapon tekinti a hiros.hu Facebook-oldalát a médiaszolgáltatás részének. A határozatban szereplő „más kommunikációs tevékenység” nem illeszthető be az Smtv. fogalomrendszerébe, emiatt nem kérhető rajta számon az itt megjelenő tartalmakat illetően a választási alapelvek megsértése, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat „fogalmilag” nem sérthette meg.
  5. Hivatkozott továbbá a bíróság indokolási kötelezettségével kapcsolatban a Kúria Kvk.39.056/2026/3. számú végzésére, valamint az Alkotmánybíróság 1147/2026.(III.24.) és 1157/2026.(IV.1.) számú határozataira, továbbá arra, az OEVB által a jogsértés súlyosságának és a kiszabott bírság mértékének alátámasztására felhívott Kvk.39.043/2026/6. számú végzést az Alkotmánybíróság a 1147/2026/(III.24.) számú határozatával megsemmisítette, vele szemben ezért bírságszankció nem alkalmazható, illetve az mérséklendő. 

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. április 12. napján meghozott 324/2026. számú határozatával a Kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Határozatát a Ve. 223. § (3) bekezdésére, 224. § (3) bekezdésére, 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapította, hivatkozott a Kúria Kvk.VII.39.409/2022/2., Kvk.II.37.436/2018/2., Kvk.VI.38.257/2019/2., Kvk.II.37.436/2018/2., Kvk.VI.38.257/2019/2., Kvk.I.37.469/2018/2.,  Kvk.I.37.353/2018/2.  számú végzéseiben foglalt jogértelmezésre, valamint korábbi határozataira [311/2026. (IV.10.) NVB határozat, 719/2018. (IV. 10.) NVB határozat, 193/2022. (III. 23.) NVB határozat, 220/2022. (III. 28.) NVB határozat, 268/2022. (IV. 2.) NVB határozat].
  3. Indokolása szerint a Kérelmező a fellebbezésének Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját az Smtv. 1. § 1. pontjában, 6. §-ában, az Mttv. 203. § 41. és 60. pontjaiban, illetve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében jelölte meg. 
  4. Az Alaptörvény nem minősül jogszabálynak, az Smtv. és az Mttv. 203. § 41. és 60. pontjában szereplő értelmező rendelkezések önmagukban a konkrét ügy szempontjából releváns jogot megállapító vagy kötelezettséget keletkeztető, választásra irányadó jogszabályként nem értelmezhetők. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a megsértett választási jogszabályhely megjelölése hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogás teljes körű elutasítását, másodlagosan a bírság mérséklését kérte.
  2. Érintettsége körében nem tett előadást.
  3. Álláspontja szerint az OEVB és az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, 43. § (1) bekezdését, 46. § (5) [helyesen (1)] bekezdés da), dc), dd) alpontjait, az Smtv. 1. § 1. és 6. pontjait, Mttv. 203. § 41. és 60. pontjait, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését.
  4. Előadta, hogy nem vitatja, hogy a „kifogás tárgyát képező Kecskeméti Lapok” időszakos kiadvány tekintetében fokozott figyelemmel kell lennie a választási alapelvek betartására. A hiros.hu Facebook-oldal azonban automatikusan nem minősül médiaszolgáltatásnak, az azon megjelenői tartalmak pedig sajtóterméknek. Attól pedig, hogy a Facebook-oldal elnevezése azonos a hiros.hu sajtótermék elnevezésével, még nem kérhető rajta számon a Ve. alapelveinek betartása.
  5. Vitatta, hogy a Ve. 208. §-a alapján az Smtv. és az Mttv. szabályai nem minősülnek választásra irányuló jogszabálynak. Előadta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségét, illetve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megsértését nem az Mttv. 12. § (2) bekezdése, 83. § (1) bekezdés m) pontja vagy az Smtv. 13. §-a alapján kéri megvizsgálni, hanem azt állította, hogy a közösségi oldalon végzett tevékenysége - függetlenül a tulajdonosi hátterétől – nem szankcionálható. Hivatkozása szerint az elsőfokú választási határozat önellentmondásos, mivel az OEVB saját maga is úgy foglalt állást, hogy a Facebook-oldal üzemeltetése nem médiaszolgáltatás, ennek ellenére az itt megjelent tartalmakat mégis a Kúria Kvk.V.39.498/2022/5. számú végzésében kidolgozott elvek mentén minősítette. Az OEVB nem tett eleget indokolási kötelezettségének, ezáltal megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdését, illetve 46. § (5) [helyesen (1)] bekezdés da), dc) és dc) alpontjait is. Az indokolási kötelezettség tekintetében utalt az Alkotmánybíróság 1147/2026. (Ill. 24.) és 1157/2026. (IV. 1) határozataira.
  6. Előadta továbbá, hogy a fellebbezése 3. pontja kifejezetten tartalmazza, hogy a közösségi oldal üzemeltetése során fogalmilag nem sérthette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában szereplő alapelveket, ezért az NVB a választási jogszabály megjelölésének hiányára hivatkozással jogszabálysértően utasította vissza a fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül.
  7. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv megsértése megállapításának mellőzését a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvvel kapcsolatos érvelése alapján kérte mellőzni.
  8. Végül a bírság alkalmazása és mértéke tekintetében megismételte a fellebbezésében előadott álláspontját, mely szerint az OEVB által a jogsértés súlyosságának és a kiszabott bírság mértékének alátámasztására felhívott Kvk.39.043/2026/6. számú végzést az Alkotmánybíróság a 1147/2026.(III.24.) számú határozatával megsemmisítette, így vele szemben bírságszankció nem alkalmazható, illetve az mérséklendő. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem kisebb részt alapos, az ügy érdemét illetően alaptalan.
  2. A Ve. 222. § (1) bekezdés második fordulata szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont]. 
  3. A kérelmező, mint a támadott választási határozattal elmarasztalt jogi személy érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésében, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A Kúria megállapította, hogy a Kérelmező az OEVB határozat elleni fellebbezése megalapozásaként az NVB által - helytállóan - nem választási jogszabálynak minősített rendelkezéseket sorolt fel, azonban a fellebbezése indokolásának 3. pontjában azt is állította, hogy egy közösségi oldal üzemeltetése során „fogalmilag kizárt” a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontban szereplő alapelvek megsértése. A választási alapelvekre mutató jogszabályhelyek megjelölése miatt a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának tehát a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem volt helye.
  5. A Kúria a bírósági felülvizsgálat során a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében a választási bizottság határozatát nem helyezheti hatályon kívül, annak megváltoztatásáról vagy helybenhagyásáról kell döntenie. Erre figyelemmel a fellebbezést – annak keretei között – érdemben bírálta el, amely során azt vizsgálta, hogy az OEVB határozata a fellebbezésben megjelölt okból jogszabálysértő-e.
  6. Elöljáróban rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben nevesített „Kecskeméti Lapok” időszakos kiadvány nem volt a választási jogorvoslati eljárás tárgya. Kiemeli, hogy a Kérelmező fellebbezésében nem támadta az OEVB határozat rendelkező részének 1. és 2. pontját, illetve az ahhoz tartozó indokolást, valamint az OEVB határozatnak a további jogsértéstől való eltiltást kimondó és a közzétételre való kötelezést mellőző rendelkezését. A Kúria ezek jogszerűségét ezért nem vizsgálhatta, végzése az OEVB határozat ezen rendelkezéseit nem érinti. A bírósági jogorvoslati eljárás tárgya tehát kizárólag az volt, hogy a Kérelmező által megjelölt jogszabályi rendelkezések és indokok alapján jogszabálysértő-e az OEVB határozatnak a hiros.hu Facebook-oldal 2026. április 2-5. időszakban közzétett tartalma választási alapelveket sértőnek minősítő megállapítása és ezzel kapcsolatban a bírságszankció alkalmazása.
  7. A Kúria kiemeli, hogy az OEVB a határozatában maga is megállapította, hogy a Kérelmező által kezelt Facebook-oldal nem minősül az Smtv. 1. § 1. pontja szerinti médiaszolgáltatásnak, és az azon közölt megosztások nem minősülnek az Smtv. 1. § 6. pontja, és az azonos tartalmú Mttv. 203. § 61. pontja szerinti sajtóterméknek. A Kérelmező ugyanakkor jogorvoslati kérelmeiben maga sem vitatta, hogy az Mttv. 203. § 41. pontja szerinti médiaszolgáltató, így a Kérelmező alaptalanul sérelmezte fellebbezésében és bírósági felülvizsgálati kérelmében ezen jogszabályi rendelkezések megsértését. 
  8. A sajtóterméknek nem minősülő Facebook bejegyzések és megosztások kapcsán az OEVB a marasztaló határozatát arra alapította, hogy a Kérelmező, mint kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, közfeladatot ellátó, közhasznú gazdasági társaság által fenntartott hiros.hu Facebook-oldalán megjelent 10 bejegyzése a FIDESZ jelölő szervezet és jelöltjei politikai üzeneteit hordozzák, ezért ezen jelölő szervezet, illetve jelöltjei politikai kampányának részét képezi. A bejegyzéseket összevetette a Kérelmező Facebook-oldalának vizsgált időszaki teljes tartalmával, és megállapította, hogy azok között más jelölő szervezetek és jelöltjeik vagy egyáltalán nem szerepelnek, vagy negatív kontextusban jelennek meg. Ez a tartalomszerkesztési gyakorlat alkalmas az esélyegyenlőség alapelvi sérelmének megállapítására. Mivel nem merült fel olyan objektív körülmény, mely indokolná, hogy a profil üzemeltetője eltekintett a Kifogástevő által bizonyítékként felhívott, az esélyegyenlőség elvét szolgáló, a kifogásolt közléseket ellensúlyozó, vagy a jelölő szervezet megjelenését biztosító tartalmak közzétételétől, illetve a FIDESZ jelöltjei mellett az egyéb jelöltek közösségi médiában hasonlóan közétett, politikai üzeneteket hordozó videófelvételei továbbközlésétől, a Kérelmező hiros.hu Facebook oldalán közzétett tartalmakkal megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet. Az ismételt jogsértés alapján állapította meg továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét.
  9. A Kérelmező fellebbezését csupán arra alapította, hogy a Facebook-tartalmak nem sajtótermékek. Azzal kapcsolatos érvelést a jogorvoslati kérelme nem tartalmazott, hogy közfeladatot ellátó, önkormányzati tulajdonban álló, közpénzből fenntartott nonprofit szervezet a lakossághoz szóló információs felületén - amely névjegye szerint „Kecskemét és a régió közéleti, társadalmi, információs híroldala” - a választási kampányidőszakban milyen okból ne lenne köteles a választási alapelvek tiszteletben tartására. Azt nem vitatta, hogy az OEVB határozatban felsorolt Facebook-bejegyzések a FIDESZ jelölő szervezet és jelöltjeik támogatására és a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalmak voltak.
  10. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy „A helyi önkormányzás a település, valamint a vármegye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.” A (2) bekezdés szerint „A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” A Mötv. 9. §-a értelmében az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni.
  11. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
  12. A választási kampány időszakában a Ve. 142. § -a alapján a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatellátása során kifejtett tevékenysége nem minősül választási kampánynak, azonban ez a korlátozás nem érvényesül az önkormányzat által alapított gazdasági társaságot illetően. Ezért a Kérelmező által közzétett, általa nem vitatott tartalmú bejegyzések kampányeszköznek minősülnek. 
  13. A közpénzből finanszírozott, önkormányzati fenntartású, nonprofit gazdasági társaság a választási kampány időszakában egy általa kiválasztott jelölőszervezet és jelöltjei mellett kampánytevékenységet nem végezhet, mert az ellentétben áll a helyi önkormányzat választópolgárai közössége egészének érdekeivel, ezért az sérti a jelöltek és jelölőszervezetek Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőségének és - annak ismétlődése folytán - a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az OEVB tehát megalapozottan állapította meg a választási alapelvek megsértését.
  14. A Kérelmező fellebbezésében állította, hogy az OEVB nem tett eleget indokolási kötelezettségének, illetve jogalap nélkül és eltúlzott mértékben szabott ki a terhére bírságot. Ezen sérelmeivel kapcsolatban azonban megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg. A megsértett jogszabályhely a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a fellebbezés kötelező tartalmi eleme. Annak hiánya miatt e jogsértések érdemben nem voltak elbírálhatók sem az NVB, sem a Kúria előtti eljárásban. Mivel a Kúria az NVB fellebbezést érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szóló határozatát megváltoztatta, a fellebbezést maga bírálta el. A hiányos tartalmú fellebbezés miatt az, hogy a Kérelmező a felülvizsgálati kérelemben az indokolási kötelezettség körében utóbb megjelölte a Ve. 43. § (1) bekezdését és 46. § (5) [helyesen (1)] bekezdés da), dc) és dd) alpontját – a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése értelmében – ezen jogsérelem vizsgálatát a fellebbezés érdemi elbírálása során az eljárás ezen szakaszában sem tette lehetővé.
  15. Végül rögzíti a Kúria, hogy a Kérelmező az Alaptörvény alapjogi korlátozásról rendelkező I. cikk (3) bekezdése és a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alapjogot rögzítő XXVIII. cikk (1) bekezdése [valamint a bíróság indokolási kötelezettsége körében megjelölt 1147/2026. (Ill. 24.) és 1157/2026. (IV. 1.) AB határozatok] tekintetében érvelést nem adott elő, másrészt ezen alaptörvényi rendelkezések alkalmazása az OEVB határozat kapcsán nem merült fel, így az Alaptörvény ezen rendelkezéseinek sérelme a fellebbezés alapján nem volt vizsgálható, illetve megállapítható.
  16. Mindezen indokok alapján a Kúria megállapította, hogy az NVB jogszabálysértően utasította el érdemi vizsgálat nélkül a Kérelmező fellebbezését, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásával megváltoztatta, a fellebbezést érdemben elbírálta, amely során megállapította, hogy az OEVB határozatának fellebbezéssel támadott része a fellebbezésben megjelölt jogszabályokat nem sérti, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. 

A döntés elvi tartalma

  1.  A kampányidőszakban a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által működtetett Facebook oldalon közzétett tartalom kapcsán a Ve. alapelvi rendelkezéseit be kell tartani.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 19.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke 
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró