Kvk.V.39.113/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.113/2024/3.

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: Soproni Tamás István (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Kapusi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő1 ügyvéd; cím2)  

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 181/2024. (V. 30.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 181/2024. (V. 30.) FVB határozatát megváltoztatja, a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Helyi Választási Bizottság 175/2024. (V. 27.) határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyesületet a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban. Helyi Választási Bizottság) az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők - közös eljárásban, 2024. június 9. napjára kitűzött - 2024. évi általános választásán jelölő szervezetként, a 31/2024. (IV. 30.) számú határozatával Bálint Györgyöt (a továbbiakban: Kifogástevő) ezen jelölő szervezet polgármesterjelöltjeként nyilvántartásba vette.
  2. Soproni Tamás István (a továbbiakban: Kérelmező) hivatalban lévő kerületi polgármester, őt a Helyi Választási Bizottság a 20/2024. (IV. 30.) határozatával a Momentum Mozgalom jelölő szervezet polgármesterjelöltjeként vette nyilvántartásba.
  3. A Kérelmező kerületi polgármesterjelölti plakátja jobb alsó részén, ebben a sorrendben a Momentum Mozgalom, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd-Zöldek és az LMP-Magyarország Zöld Pártja jelölő szervezetek emblémája (logója) található azonos méretben. Az emblémák zöld háttérben fehér színűek azzal, hogy a Momentum Mozgalom logójában megjelenik a jelölő szervezet színe, a lila is.

A kifogás

  1. A Kifogástevő 2024. május 24-én kifogást nyújtott be a Helyi Választási Bizottságnál, melyben előadta, hogy a Kérelmező polgármesterjelölti választási plakátjai sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket, „alkalmasak” a választások tisztasága, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének a sérelmére. Kérte a jogszabálysértés megállapítása mellett a Kérelmezőnek, mint jogsértőnek a jogsértéstől való eltiltását és vele szemben bírság kiszabását.
  2. A választópolgárok nem tudják megítélni, hogy az egyes szervezetek milyen minőségben szerepelnek a plakátokon. A plakátok jelen formában alkalmasak arra, hogy megtévesztő módon arra ösztönözzék a választópolgárokat, hogy olyan jelöltre szavazzanak, aki valójában nem jelöltje az adott jelölő szervezetnek. A választási alapelvek megkívánják, hogy egyértelmű legyen a plakáton is, hogy a jelölt mely jelölő szervezet jelöltje, illetve mely szervezetek a támogatói. Alapelvi sérelmet valósít meg, amennyiben a plakáton megkülönböztetésre alkalmatlan, megtévesztő módon (a pártlogók azonos mérteben és azonos grafikai megjelenítéssel) kerülnek feltüntetésre a jelöltet jelölő és támogató szervezetek, mivel ez befolyásolhatja a választópolgár választási akaratát. A választópolgár nem csupán a jelölt, hanem a jelölő szervezet irányában is kifejezi támogatását ajánlásával, majd később leadott szavazatával, azaz a választópolgár akaratát nem csupán a jelölt személye, de a jelölő szervezet is befolyásolhatja.
  3. Kifogásához az érintett plakátokról készített fényképeket csatolt.

A Helyi Választási Bizottság elsőfokú határozata

  1. A Helyi Választási Bizottság a 175/2024. (V. 27.) határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint az érintett választási plakátokon a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumai grafikai elkülönítéssel kerültek elhelyezésre (nem azonos méretben, eltérő távolságban), eltérő színvilágban (a jelölő szervezet logója a szervezet színvilágának megfelelően került feltüntetésre). Amelyik támogató szervezetnek egyszerűsített logója van, azt szerepeltették a plakáton (pl. Demokratikus Koalíció), mely ismételten kifejezi az eltérést a jelölő és a támogató szervezet között.
  2. Rögzítette, hogy Budapest VI. kerületében a Kérelmezőt a Momentum Mozgalom polgármesterjelöltjeként [20/2024. (IV. 30.) számú határozat], Kovács Balázs Norbertet a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjeként [1/2024. (IV. 26.) számú határozat], Bálint Györgyöt [31/2024. (IV. 26.) számú határozat] a Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyesület polgármesterjelöltjeként vette nyilvántartásba. A jelöltek nyilvántartásba vétele alapján is egyértelmű, hogy a DK, Párbeszéd-Zöldek, LMP szervezetek, mint támogató szervezetek szerepelnek a kifogásolt plakáton, hiszen önálló vagy közös polgármesterjelöltet Budapest VI. kerületében nem indítottak. A Kifogástevő nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a DK, Párbeszéd-Zöldek, LMP szervezeteknek a kifogásolt plakátokon való feltüntetése a szervezetek hozzájárulása nélkül történt. Eltérően az egyéni választókerületi képviselők választásától a polgármester választás során leadott szavazatok után a jelölő/támogató szervezetek töredékszavazatban nem részesülnek, hiszen a polgármester választáshoz nem kapcsolódik kompenzációs lista, így a választópolgár szavazatával csak a polgármesterjelöltet támogatja, a jelölő/támogató szervezetet nem.
  3. A választások tisztasága, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve nem sérült, mert egyértelműen elkülönül, hogy a jelölt melyik jelölő szervezet jelöltje.

A Fővárosi Választási Bizottság másodfokú határozata

  1. A Kifogástevő által előterjesztett fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Választási Bizottság a 181/2024. (V. 30.) FVB határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, megállapította, hogy a Momentum Mozgalom, mint a plakátok felelős kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára, a jelöltek, és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, a felelős kiadót eltiltotta a további jogsértéstől.
  2. Határozatát a megnevezett alapelveken túl a Ve. 144. § (2) bekezdésére, 219. § (1) bekezdésére, 221. § (1) bekezdésére, 224. § (2)-(3) bekezdéseire, 231. § (4) bekezdésére alapította, utalt a Kúria a Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésének [17] bekezdésében, valamint a Kvk.V.39.047/2024/4. számú végzésének [21], [23] bekezdéseiben foglaltakra.
  3. Indokolása szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz {Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. [17]}. Az elsőfokú választási bizottság megállapításaival szemben az érintett választási plakátokon a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumai azonos méretben és egymás mellett, bármilyen grafikai vagy szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek.  A választópolgár számára nem áll rendelkezésre semmilyen eszköz arra, hogy megállapítsa, hogy az érintett jelöltek vonatkozásában melyik szervezet milyen formában vesz részt a választási eljárásban, közelebbről az érintett jelöltek jelölésében. Ez a választópolgár döntését a jelöltek támogatásakor (az ajánlásukkor, illetve a rájuk való szavazáskor) a Ve. alapelveivel ellentétesen befolyásolhatja, hiszen a választási plakátok alapján nem fog rendelkezni valós információval arra nézve, hogy a jelöltet mely szervezetek milyen minőségükben támogatják, illetve a jelölt választópolgár általi támogatása mely jelölő szervezetek támogatását jelenti. A kifogással érintett plakátok sértik ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, „alkalmasak” a választások tisztasága, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmére. Határozata alátámasztásaként idézte a Kúria Kvk.V.39.047/2024/4. számú végzésének [21] és [23] bekezdésében foglaltakat.
  4. Rögzítette, hogy a jogsértést kizárólag a Momentum Mozgalom jelölő szervezettel szemben, mint a plakátokon feltüntetett felelős kiadóval szemben állapította meg. Arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés alapján bírság kiszabása nem indokolt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, észrevétel

  1. A Kérelmező jogi képviselője útján, a másodfokú választási határozattal szemben - törvényes határidőben - bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a másodfokú választási határozat megváltoztatását, a kifogás elutasítását kérte.
  2. Érintettsége igazolására előadta, hogy az elmarasztalt Momentum Mozgalom jelöltje, amennyiben a plakátokat cserélnie kell, az a választási esélyeit befolyásolja, így a határozat akkor is érinti jogát, jogos érdekét, ha nem közvetlenül az ő jogsértését állapították meg.
  3. Álláspontja szerint a másodfokú választási határozat jogsértően és tévesen állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértését. A kifogásolt plakát eltérő grafikai elemeket tartalmaz a jelölő szervezet és a támogató szervezet logóit illetően: a jelölő szervezet, azaz a Momentum – Nemzeti Választási Irodánál is regisztrált – logója nem egyszínű, az nem kizárólag fehér színnel van nyomtatva, mint a támogató szervezeteké, hanem a hivatalosan ismert alakzatban, megfelelő arányban és tömeggel, megfelelő dőlésszögben a párt fő színeként közismert lila (hiv: Pantone 18-3838) egyik árnyalatával is. Ezzel szemben a támogató szervezetek logói a plakátokon kizárólag fehér színűek.
  4. A logók elhelyezkedése is kifejezi a különbségtételt. Elsőként a jelölő szervezet, azaz a Momentum logója található, ezt követik a támogató szervezetek logói. A logók szemrevételezéssel azt a látszatot keltik, hogy az elöl álló Momentum logótól távolabb helyezkednek el a támogatószervezet logói. Amelyik támogatószervezetnek többféle logója is van, az egyszerűsített logó (Demokratikus Koalíció) került elhelyezésre a plakáton.
  5. Hivatkozott arra, hogy Terézvárosban három személy indul polgármesterjelöltként, tehát három személy neve szerepel majd a szavazólapon. A három fő határozottan eltérő jelölő- és támogatószervezeti struktúrával rendelkezik. Ezek a határok jól ismertek a kampányfogyasztó közvélemény előtt, és akár az évszázados klasszikus politikai felosztásnak is megfeleltethetőek: jobb oldal – baloldal – civil szervezet. Terézvárosban nincs tehát valós súlya a jelölő- és támogató szervezetek megjelölésének a kampány során, így a plakátok tekintetében sem. Az elérni kívánt választópolgárok értékrendje – a jelölt személyén túl – egyértelműen eldönti a klasszikus felosztás mérlegelésével politikai tartalmú véleményük kialakítását. Eltérően más budapesti kerületektől vagy a Fővárostól, nincs a jelölő- és támogató szervezetek között olyan heterogenitás, amely átláthatatlanná vagy nehezen követhetővé tenné, hogy egyes szervezetek kit és milyen közjogi státuszban támogatnak.
  6. Előadása szerint a Kúria hivatkozott döntése (Kvk.V.39.047/2024/4.) alapjául szolgáló és jelen ügy között alapvető eltérés, hogy jelen ügyben nem kerülnek értékelésre töredékszavazatok, nincs a háttérben kompenzációs lista, melynek eredményét befolyásolhatná, hogy melyik szervezet jelent még meg a plakátján. Utalt e kúriai döntés [23] bekezdésében foglaltakra, és kifejtette, hogy a támogatószervezetek logói képesek elérni a céljukat anélkül, hogy ez a Ve.-ben foglalt alapelvek sérelmével járna, hiszen kizárt az egyértelműség hiánya az egyes szervezetek között.
  7. A Kúria felhívására a Kifogástevő a felülvizsgálati kérelemre nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem alapos.
  2. A Kérelmezőnek, mint az adott választókerületben nyilvántartásba vett, és a kifogásolt plakáton szereplő polgármesterjelöltnek az érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) pontjában, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek, elbírálásának formai akadálya nem volt.
  3. A Kúria rögzíti, hogy a kifogásolt plakátokon lévő emblémákkal kapcsolatban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bizottság – bár eltérő okból – helytelenül állapította meg a tényállást, ugyanis a logók a plakát jobb alján egymás mellett, azonos méretben helyezkednek el, azok nincsenek elkülönítve szövegesen, sem elhelyezkedésüket illetően, azonban a polgármesterjelöltet jelölő szervezet logója – amely a sorban elsőként szerepel – nem csupán fehér színű, mint a többi, hanem abban a polgármesterjelöltet állító jelölő szervezet által használt megjelenésre utaló lila szín is szerepel, tehát ennyiben elkülönül a többitől. Ezen pontosítást követően a Kúria vizsgálta, hogy a kifogásolt plakát tartalma sérti-e a kifogásban megjelölt választási alapelveket.
  4. A Ve. 208. §-a értelmében kifogásnak a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással van helye. A választási bizottságok, majd határozatuk bírósági felülvizsgálata során a Kúria azt vizsgálja, hogy a megjelölt jogszabálysértés megtörtént-e. A Ve. plakátokra vonatkozó 144. §-a nem tartalmaz tételes jogi rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a választási plakátokon a jelöltet támogató szervezetek milyen módon tüntetendők, vagy tüntethetők fel, azonban a plakátok tartalma nem sértheti a választás, illetve a választási eljárás alapelveit, így a kifogásban említett, a választások tisztasága, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sem. Alapelvi sérelem akkor következik be, ha az adott választási tevékenység tételes jogsértést ugyan nem valósít meg, azonban annak eredménye a választási elvek sérelmét okozza. Az állított jogsértés körülményei igen változatosak lehetnek, ezért azok esetről esetre vizsgálandók.
  5. A Fővárosi Választási Bizottság felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában azt állapította meg, hogy a kifogásolt plakát „alkalmas” a választások tisztasága, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmére, ezért sérti a Ve 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az alapelvi sérelemre való alkalmasság nem azonos a jogsértés elkövetésének megállapításával, a választási bizottságoknak egyértelműen állást kell foglalniuk arról, hogy történt-e jogsértés, az miben áll, és azt milyen tények és indokok támasztják alá.
  6. A Fővárosi Választási Bizottság határozatát kizárólag azzal indokolta, hogy az érintett választási plakátokon a jelölő és a támogató szervezetek szimbólumai nem megfelelő grafikai elkülönítéssel kerültek elhelyezésre, azok azonos méretben, egymás mellett, szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek, és a plakátokat megtekintő választópolgár számára nem áll rendelkezésre semmilyen eszköz arra, hogy megállapítsa, hogy az érintett jelöltek vonatkozásában melyik szervezet milyen formában vesz részt a választási eljárásban, az érintett jelöltek jelölésében. Álláspontja szerint ez a választópolgár döntését a jelöltek támogatásakor (az ajánlásukkor, illetve a rájuk való szavazáskor) a Ve. alapelveivel ellentétesen befolyásolhatja, hiszen a választási plakátok alapján nem rendelkezik valós információval arra nézve, hogy a jelöltet mely szervezetek milyen minőségükben támogatják, illetve a jelölt választópolgár általi támogatása mely jelölő szervezetek támogatását jelenti.
  7. A Kúria megállapította, hogy ezen indokok nem elégségesek a Ve. alapelvei megsértésének megállapításhoz. A Fővárosi Választási Bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy a kampányeszköz kihelyezése a választási eljárás mely szakaszához kapcsolódik. Egy polgármesterjelölt plakátjainak kihelyezésére a választási eljárásban csak azt követően kerül sor, hogy a jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele lezárult, a jelölő szervezetek felvették az ajánlóíveket, a jelölő szervezetek a választópolgároktól ajánlásokat gyűjtöttek arra a személyre, akit jelöltként kívántak állítani, és a megfelelő számú érvényes ajánlóív leadását követően a polgármesterjelöltet a választási bizottság nyilvántartásba vette. A jelöltállítás ezen szakaszait a választási bizottságok jogorvoslattal támadható, nyilvánosan is elérhető határozatai zárják le. Nem helytálló ezért a Fővárosi Választási Bizottság megállapítása, hogy plakátokat megtekintő választópolgár számára nem áll rendelkezésre semmilyen eszköz annak megállapítására, hogy az érintett jelöltek vonatkozásában melyik szervezet milyen formában vesz részt a választási eljárásban, az érintett jelölt jelölésében. Másrészt a választási eljárás ezen szakaszában, a kampányban – szemben például az ajánlások gyűjtésének szakaszától –, nem annak van jelentősége a választói akarat szempontjából, hogy a polgármesterjelöltet mely jelölő szervezet vetette nyilvántartásba, hanem annak, hogy a választópolgár valós információkhoz jusson arról, hogy az adott polgármesterjelöltet mely politikai erő/erők támogatja/támogatják. A választópolgár számára a kampányeszköz megtekintése alapján annak kell egyértelműnek lennie, hogy szavazatának az adott polgármesterjelöltre történő esetleges leadásával mely politikai erő választási eredményéhez járul hozzá. Helytállóan mutatott rá a Fővárosi Választási Bizottság és a Kérelmező is, hogy a Kúria joggyakorlata értelmében a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz {Kvk.V.37.941/2016/3. [17]}. A Fővárosi Választási Bizottság döntésével szemben ezen követelménynek a kifogásolt plakát megfelel, mert abból egyértelműen kitűnik a választópolgár számára, hogy a polgármesterjelöltet mely politikai erők (jelölő szervezetek) támogatják.
  8. A Fővárosi Választási Bizottság – jelen ügyre vonatkozóan – téves következtetést vont le a Kúria Kvk.V.39.047/2024/4. számú döntéséből, tekintve, hogy a Kúria az alapelvi sérelmet a ezen döntésében egyéni képviselőjelölt plakátján megjelenített logók kapcsán állapított meg, annak alapján, hogy a választó számára megtévesztő, ha azok jelölő szervezet(ek)re és támogató szervezet(ek)re való elkülönítésének hiánya miatt nem lehet tisztában azzal, hogy az adott jelöltre való szavazata elveszhet, ha az adott jelöltet nem jelölő, csak támogató szervezetre figyelemmel adja le rá a szavazatát. A Kúria pontosan megjelölte végzése [24]-[27] bekezdéseiben, hogy az elkülönítés szükségessége a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése és 15. § (1)-(2) bekezdése értelmében a kompenzációs listán megszerezhető mandátumokból fakad.
  9. A jelen ügyben azonban polgármesterjelölt választási plakátjáról kellett állást foglalni, a polgármesterválasztáshoz nem kötődik kompenzációs lista, a polgármesterjelöltre leadott szavazatok kizárólag közvetlenül fejezik ki a választópolgár akaratát, a választópolgár szavazata tehát nem veszhet el. Ennek következtében a polgármesterjelölt plakátját illetően a hivatkozott kúriai végzésben megkövetelt szintű elkülönítés szükségességének indoka nem áll fenn.
  10. A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a kifogásolt plakát nem sérti a választások tisztasága, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, a Helyi Választási Bizottság határozata ellen a Kifogástevő által előterjesztett fellebbezés alaptalan volt, ezért a Fővárosi Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva a Helyi Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Polgármesterjelölt választási plakátján lehetőség, de nem kötelezettség az őt jelölő és az őt csupán támogató szervezetek megjelenítésének elkülönítése.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A Kúria illetékviselésre vonatkozó rendelkezése a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdésén és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésén alapul.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 6.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró