Kvk.V.39.098/2026/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.098/2026/5.

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
dr. Demjén Péter bíró
dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmező: Kammerer Zoltán
                     (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda
                                              (eljáró ügyvéd: dr. Biczi Tamás;
                                               cím)                                                               

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 269/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 269/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. 

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Pest vármegye 5. számú országgyűlési egyéni választókerületében a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltje Tuzson Bence (a továbbiakban: jelölt), aki 2026. március 28. napján Göd városában a piacon ajánlást gyűjtött. Az ajánlásgyűjtő pulton található fotón a jelölt és Göd polgármestere Kammerer Zoltán (a továbbiakban: kérelmező) egymás vállát átkarolva volt látható, “Kammerer és Tuzson a Gödiekért” felirattal; az ajánlásgyűjtő pult a jelölt megválasztására buzdított, és azon a jelölőszervezet nem került feltüntetésre. A kérelmező 2026. március 28. napján 15 óra 52 perckor a Facebook-oldalán közzétett egy fényképfelvételt, amelyen látható az ajánlásgyűjtő pult az azon szereplő fotóval és felirattal.

A kifogás

  1. 2026. március 30. napján kifogást terjesztett elő a Tisztelet és Szabadság Párt jelölőszervezet (a továbbiakban: kifogástevő) Pest Vármegye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságánál (a továbbiakban: OEVB) és a következőket adta elő. Azzal, hogy a kérelmező polgármester és a jelölt az ajánlásgyűjtő pulton elhelyezett fotón egymás vállát átkarolva, “Kammerer és Tuzson a Gödiekért” felirattal látható, a jelölt a kérelmezőt, mint Göd polgármesterét használja fel kampánytevékenységéhez, és a kérelmező a jelölttel való együtt szereplésével pedig előnyben részesíti a jelöltet, mint a FIDESZ–KDNP közös jelöltjét, amivel e személyek befolyásolják a választási akaratot, megsértve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvet. 
  2. Részletesen kifejtette – csatolva a fényképfelvételt, melyen a hivatkozott fotóval és felirattal (szlogennel) ellátott ajánlásgyűjtő pult szerepel –, hogy a pulton látható fotó és szlogen együttes értelmezésével a kérelmező azt a látszatot kelti, hogy ő, mint Göd polgármestere és a jelölt csak együtt tud tenni Göd városáért. A kérelmező nem, mint magánszemély került szerepeltetésre, hanem polgármesteri pozíciójának a felhasználásából eredően, holott ő a FIDESZ jelölőszervezetnek nem tagja, nem pártpolitikus, nem szereplője a jelenlegi választási eljárásnak és Göd polgármestereként tartózkodnia kellene a pártok szabad versengésébe való beavatkozástól. Ezáltal viszont a kérelmező a polgármesteri pozícióját felhasználva, előnyhöz juttatja a jelöltet, míg a többi jelöltet ilyen előnyben nem részesíti, ezért a kérelmezőnek egyedül a jelölttel való közös bemutatása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvét. A jelölt pedig az ajánlásgyűjtő pulton ezen fotó és szlogen felhasználásával jogszerűtlen előnyt vesz igénybe, amellyel megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
  3. A kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét is állította, ami azáltal valósult meg, hogy a jelölt és a kérelmező a kérelmezőnek a polgármesteri minőségét használja fel annak érdekében, hogy a jelölt előnyt szerezzen és a választókban azt a látszatot keltse, hogy a jelölt az egyedüli, aki a polgármesterrel együtt tud tenni Göd városáért. Ez a magatartás véleménye szerint alkalmas a választók megtévesztésére tekintettel arra, hogy az ajánlásgyűjtő pultról hiányzik a jelölőszervezet megnevezése, jelképe, emblémája, így a jelölőszervezet nem beazonosítható. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását, a jelölt és a kérelmező eltiltását a további jogsértésről, és a jelölt bírság fizetésére kötelezését. 

Az OEVB határozata

  1. Az OEVB a 43/2026. (III.30.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a kifogástevő által csatolt fényképfelvételről nem állapítható meg, hogy pontosan mikor készült, ezért nem lehet kétséget kizáróan megállapítani azt sem, hogy a kifogásolt jogsértés mikor történt és a kifogás benyújtása határidőben történt-e.

A fellebbezés

  1. A kifogástevő a fellebbezésében azt kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól (a továbbiakban: NVB), hogy az OEVB határozatát változtassa meg, állapítsa meg a jogsértést, a jelöltet és a kérelmező polgármestert tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a jelölttel szemben szabjon ki bírságot. Fellebbezéséhez csatolta a kérelmező hivatalos Facebook oldaláról a 2026. március 28. napján 15 óra 52 perckor közzétett fotót, amely állítása szerint a fellebbezés benyújtásakor is elérhető. A fotó feltöltésének ideje a fotó jobb felső sarkában található. Csatolva a fotó elérhetőségét előadta, hogy ezen fotót összevetve a kifogáshoz már csatolt fényképfelvétellel megállapítható, hogy ugyanazon helyen és időpontban készültek, ekként a kifogás benyújtásra meghatározott határidő megtartottnak tekintendő figyelemmel arra, hogy a jogsértés 2026. március 28. napján történt, a kifogás pedig 2026. március 30. napján került benyújtásra, tehát a kifogást érdemben kell elbírálni. Csatolt egy képernyőfotót, amellyel a jogsértés elkövetésének időpontját kívánta igazolni. 

Az NVB határozata

  1. A kifogástevő fellebbezése alapján eljárt NVB a 2026. április 4. napján hozott 269/2026. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a kérelmező polgármester megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, valamintaz e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta, egyebekben a kifogást elutasította. 
  2. Indokolásában elsőként megállapította, hogy a kifogástevő a kifogásban megjelölte a jogsértés időpontját, amely nyilatkozatot elfogadta, figyelemmel az eddigi gyakorlatára, ezért a kifogás érdemi vizsgálatát a saját eljárása során kellett elvégezni. Előrebocsátotta, hogy a jelölt és a kérelmező polgármester felelősségének vizsgálatát a tárgyi ügyben szét kell választani, ezért először a kérelmező szerepét vizsgálta. 
  3. Az NVB rögzítette, hogy a bizonyítékokon mi látható. A fellebbezés mellékletét képező képernyőfotó szerint „Kammerer és Tuzson a Gödiekért” feliratú aláírásgyűjtő pultot ábrázoló fénykép a kérelmező polgármester közösségi oldalán került közzétételre 2026. március 28. napján 15 óra 52 perckor. Ezen a fényképen egy aláírásgyűjtő pult látható, közvetlenül a pult előtt pedig Kammerer Zoltán beszélget egy állampolgárral. A kifogáshoz csatolt fotó szerint a pulton további, választásra utaló feliratok „Április 12.”, „Hajrá Göd!”, továbbá a jelöltet és a kérelmező polgármestert közösen ábrázoló fénykép is látható.   Az NVB a bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmező polgármester pulton szereplő fotón való megjelenítését a jelen esetben nem lehet magánszemélyként történő szerepeltetésként értékelni.  
  4. Érdemi indokolásában az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) foglaltakat alapulvéve, az AB határozat Indokolásának [29]-[30], [32] bekezdéseit idézve rögzítette, hogy a kérelmező a választási eljárásban nem mint országgyűlési képviselőjelölt vesz részt, hanem a 2026. évi országgyűlési képviselők választásának passzív szereplője, Göd polgármestere, így önmagában az, hogy a polgármester e minőségéből kilépve a jelölttel egy olyan fotón látható, amely fotó kampányeszközként feltűnik a jelölt aláírásgyűjtő pultján, kétségkívül alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására; a pulton elhelyezett feliratok és képi ábrázolás azt a látszatot kelti, hogy a jelölt a polgármester támogatását élvezi a választási eljárásban, amely alkalmas lehet a kérelmező polgármester tevékenységével, munkájával szimpatizáló helyi választópolgárok választói akaratának olyan irányú befolyásolására, hogy a jelölt a polgármester által növelheti támogatottságát. Holott az AB határozat alapján megállapítható, hogy a kérelmező polgármester e minőségében eljárva nem keltheti azt a látszatot, mintha valamelyik jelölőszervezet mellett vagy szemben foglalna állást. Felhívta a Kúria joggyakorlatát is {Kvk.VII.39.105/2024/10.}, amelynek értelmében az önkormányzat saját hatáskörben végzett kommunikációja általában a Ve. 142. §-a alapján nem minősül kampánytevékenységnek; kivételesen azonban, különösen akkor, ha ez a kommunikáció azonosítható jelöltet vagy jelölőszervezetet támogat, magatartása „visszakerül” a Ve. 141. §-ának hatálya alá, és kampánytevékenységnek minősül; ebben az esetben a magatartását a Ve. 2. §-ában írt alapelvek közvetlen alkalmazásával kell megítélni {Kvk.VII.39.089/2024/4. [17]-[18], Kvk.IV.39.095/2024/6. [29], [49]-[50], Kvk.III.39.100/2024/5. [59], [74], [90]}. 
  5. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelmét vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező polgármester az egyik jelölőszervezet jelöltjével való jövőbeni sikeres közös munka képét festi le, azaz támogatottságát fejezi ki, amellyel feladta közhatalmi szerepéből eredő semleges szerepkörét, egy – nem a jelöltkénti részvételével zajló – választási eljárásba az egyik jelölőszervezet mellett fejt ki, fejtett ki kampánytevékenységet. Ez a tevékenység sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
  6. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét vizsgálva utalt arra, hogy az a jogrendszer egészét átható követelmény, amely szerint a jogintézményekkel annak címzettjei célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek {18/2008. (III. 12.) AB határozat}, a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál, mert abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul {Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.II.37.394/2015/2.}. Megállapította, hogy a kérelmező polgármester megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, figyelemmel arra, hogy a választási eljárás passzív résztvevőjeként, feladva a helyi közhatalom választási kampányban betöltött semleges pozícióját, egyértelműen egy adott jelölőszervezet melletti támogatóként tűnt fel, hiszen nyilvánvalóan hozzájárulását adta az aláírásgyűjtő pulton szereplő felirat és azon saját fényképének elhelyezésére, amely a Ve. 141. §-a alá eső kampánytevékenységet feltételez: az egyik jelölőszervezet mellett kívánta támogatottságát kifejezni.
  7. Megállapította ugyanakkor, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelem megállapításának nincs helye, mert a kérelmező polgármester célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem. Bírság kiszabását sem tartotta indokoltnak a kérelmezővel szemben, ezért a kifogást ezekben a részeiben – és a jelölt szerepét vizsgálva, a jelölttel szemben állított alapelvi jogsértések hiányát is megállapítva – elutasította.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatnak – a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalma szerint a részbeni – megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, valamint ellentétes az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy mint az NVB határozatában kötelezett és a kifogásban érintett természetes személyként kéri a bírósági felülvizsgálatot.
  3. Az ügy érdemét illetően kifejtette, hogy az NVB határozat tévesen értelmezte a magatartását, és korlátozta, korlátozza az ő, mint magánszemély véleménynyilvánítási szabadságát. A polgármesteri és a politikai minőség elhatárolása kapcsán előadta, hogy a polgármester szerepének politikai jellege lehetővé teszi, hogy amennyiben nem hivatali minőségében vagy feladatkörében jár el, akkor magánszemélyként illesse meg a véleménynyilvánítás szabadsága, amelyet kampányidőszakban politikai kérdésekben gyakorolhat. Az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlata alapján kampányidőszakban a magántevékenységnek és a polgármesteri szerepvállalásnak jól láthatóan el kell különülnie egymástól {Kvk.VI.37.699/20219/2.}. Magatartása megfelelt az Alkotmánybíróság gyakorlatának és a Kúria Kvk.IV.37.657/2019/3. számú eseti döntésében kimunkált joggyakorlatnak, mert a polgármester nem hivatali hatáskörében, nem az önkormányzat nevében, nem az önkormányzat eszközeit használva jelent meg a helyszínen. Álláspontja szerint a jelenlét egy nyilvános piacon, egy politikai jelölőszervezet aláírásgyűjtő pultjánál az állampolgári részvétel és a politikai közösségvállalás klasszikus formája, amely nem meríti ki a közhatalmi minőségben való eljárás fogalmát. Az elhatárolást erősíti a kampányeszközök vizuális és tartalmi kialakítása is, amely mellőzte a hivatalos tisztségre való utalást. Mivel jelenléte nem hivatali feladatkörének ellátásához kapcsolódott, tevékenysége kívül esik a semlegességi követelmény azon szigorú értelmezésén, amely csak a közhatalmi aktusokra és az intézményi kommunikációra vonatkozik. A felirat, szlogen („Kammerer és Tuzson a Gödiekért”) nem hivatali tevékenységre utal, hanem politikai értékvállalást fejez ki, ennek megfelelően a jelölt egyszer sem tüntette fel kérelmezőt úgy, mint polgármestert. Az esemény során a kérelmező nem használt fel önkormányzati erőforrást, pusztán fizikai jelenlétével, mint magánszemély fejezte ki támogatását a jelölt mellett. A választópolgárokkal való beszélgetés az aláírásgyűjtő pultnál nem hivatali hatáskörgyakorlás {Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 67. §}, hanem a politikai véleménynyilvánítás alapjogához tartozó magánszemélyként végzett tevékenység.
  4. Az NVB utalt a jelölt esetében arra, hogy nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása, így a kérelmező esetében is, ha nem hivatali minőségében jár el, akkor maga sem kötelezettje az esélyegyenlőségi alapelvnek olyan módon, hogy az korlátozná a véleménynyilvánítása szabadságát, támogatási szándékának kifejezését. 
  5. Összegző álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv nem sérült, nem történt olyan szándékos megtévesztés vagy joggal való visszaélés, amely a választói akaratot jogellenesen befolyásolta volna.

A kifogástevő nyilatkozata 

  1. A Kúria felhívására a kifogástevő a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére vonatkozóan észrevételt nem terjesztett elő. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem – alábbiak miatt – alaptalan.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet elsőként alaki szempontból vizsgálta, azon belül is először a kérelmező érintettségét tette a vizsgálata tárgyává. A kérelmező érintettsége igazolásaként előadta, hogy a támadott NVB határozat a terhére állapított meg jogsértést. A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező jelen ügyben való érintettsége fennáll, hiszen a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képező NVB határozat a kérelmező vonatkozásában állapította meg a választási eljárás két alapelvének, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja és e) pontja szerinti alapelvek megsértését.
  3. A Kúria rögzíti továbbá, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, alakilag eleget tesz a Ve. 223. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek és a kérelmezőt ügyvéd képviseli.
  4. Áttérve a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatának kereteire, a Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem érintette az NVB határozatának a kifogást egyebekben elutasító részét: a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv tekintetében a kérelmezői jogsértés megállapításának hiányát, a kérelmező esetében a bírság mellőzését, valamint az NVB határozat jelöltre vonatkozó döntését, annak indokait. 
  5. A Kúria az érdemi vizsgálat keretei körében továbbá hangsúlyozza, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének megsértését és az NVB határozat Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközését állította, amely meghatározta a Kúria érdemi vizsgálatának korlátait. 
  6. A kérelmező a Kúria megállapítása szerint a jogszabálysértés megjelölése körében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet nem tüntette fel, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében csak tartalmilag szerepeltette. Előadta, hogy saját maga sem kötelezettje az esélyegyenlőségi alapelvnek, miután nem hivatali minőségében járt el. Sérelmezte, hogy a döntés korlátozza véleménynyilvánítási szabadságát, támogatási szándékának kifejezését. Miután a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben nem jelölte meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját mint megsértett jogszabályt, az ezzel kapcsolatos kérelmezői érvelést a Kúria érdemben nem vizsgálhatta és az NVB határozatának ezt a részét nem érinthette.  A jogszabálysértés megjelölése a felülvizsgálati kérelemnek kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján, ha a jogszabálysértés megjelölése elmarad, akkor ebben a körben a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatának nincs helye {pl. Kvk.V.39.055/2026/2. [19]}.
  7. A fentiek alapján a Kúriának a jelen bírósági felülvizsgálati eljárásban kizárólag abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok figyelembevétele mellett, jogszerűen állapította-e meg az NVB határozata, hogy a kérelmező 2026. március 28. napján – azzal, hogy a jelölt aláírásgyűjtő pultján elhelyezett fotón a kérelmező a jelölttel együtt szerepel, a jelölt és a kérelmező egymás vállát átkarolva, “Kammerer és Tuzson a Gödiekért” felirattal, szlogennel látható –, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, illetve az NVB határozat révén sérült-e a kérelmező Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján biztosított véleménynyilvánítási szabadsága. 
  8. A Kúria kiemeli, hogy a kérelmező túlnyomó részben tévesen határolta be a bírósági felülvizsgálati kérelmében, hogy az NVB határozata milyen tevékenységért marasztalta el, és ezáltal túlnyomó részben téves irányban támadta a határozatot: a kérelmében többször visszatérően állította, hogy magatartása, a helyszínen való megjelenése megfelelt az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlatának, mert nem hivatali hatáskörében, nem az önkormányzat nevében, nem az önkormányzat eszközeit használva jelent meg a helyszínen; a jelenlét egy nyilvános piacon, egy politikai jelölőszervezet aláírásgyűjtő pultjánál az állampolgári részvétel és a politikai közösségvállalás klasszikus formája; pusztán fizikai jelenlétével, mint magánszemély fejezte ki támogatását a jelölt mellett (nem használt fel önkormányzati erőforrást); a választópolgárokkal való beszélgetés az aláírásgyűjtő pultnál magánszemélyként végzett tevékenység a politikai véleménynyilvánítás alapjogához tartozóan; a kérelmében csak kisebb részben tért ki a jelölt aláírásgyűjtő pultján elhelyezett fotóra és feliratra, szlogenre („Kammerer és Tuzson a Gödiekért”), kifejezve, hogy az nem hivatali tevékenységre utal, tehát álláspontja szerint az elhatárolást erősíti a kampányeszközök vizuális és tartalmi kialakítása is. 
  9. A Kúria az NVB határozata alapján megállapította, hogy a kérelmező esetében vizsgált tevékenység és így az elmarasztalás alapja nem a Göd város nyilvános piacán való kérelmezői jelenlét, választópolgárokkal való beszélgetés volt a jelölt aláírásgyűjtő pultjánál, hanem magán az aláírásgyűjtő pulton elhelyezett, - a jelöltet és a kérelmezőt együttesen szerepeltető - fotó és felirat, szlogen tartalma, üzenete révén kifejtett, a jelöltet támogató megjelenítés volt. 
  10. A Kúria megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az NVB helytállóan rögzítette, miszerint a kérelmező ilyen módon, az aláírásgyűjtő pulton történő szereplése, szerepeltetése a jelen esetben nem értékelhető magánszemélyként; a megjelenítése polgármesteri minőségét tükrözi: az aláírásgyűjtő pulton elhelyezett közös fotó, felirat („Kammerer és Tuzson a Gödiekért”) kampányeszközként tűnik fel, amely alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására; a fotó, felirat, képi ábrázolás azt a látszatot kelti, hogy a jelölt a kérelmező mint polgármester támogatását élvezi a választási eljárásban. A Ve. 141. §-a definiálja a kampánytevékenység fogalmát, mely szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. Mindezek alapján az NVB határozata helytállóan hívta fel a Kúria joggyakorlatát {pl. Kvk.VII.39.105/2024/10.}, abban a vonatkozásban, hogy az önkormányzat saját hatáskörben végzett kommunikációja általában a Ve. 142. §-a alapján nem minősül kampánytevékenységnek; kivételesen azonban, különösen akkor, ha ez a kommunikáció azonosítható jelöltet vagy jelölő szervezetet támogat, magatartása „visszakerül” a Ve. 141. §-ának hatálya alá, és kampánytevékenységnek minősül; ebben az esetben a magatartását a Ve. 2. §-ában írt alapelvek közvetlen alkalmazásával kell megítélni. Ez az értelmezés irányadó a jelen esetben is. A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében ugyan azt állította, hogy magánszemélyként jelent meg és fejezte ki támogatását a jelölt mellett, de ez a kijelentés nem volt alkalmas az NVB által megállapított tényállás megdöntésére, mert az aláírásgyűjtő pulton megjelent közös fotó, felirat tartalma, üzenete együttesen azt fejezte ki, hogy a jelölt és a kérelmező Göd város érdekéért együttesen hogyan tudnak tenni a  jövőben, amely a kérelmező polgármesteri minőségében való eljárását feltételezi. 
  11. A Kúria is utal az Alkotmánybíróságnak az NVB határozatban felhívott 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában foglaltakra, amely szerint ilyen esetekben „a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (vagy bizonyos esetekben magánszemélyként) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magán véleményét fejtette ki {[32] bekezdés}. Ez alapján helytállóan jutott arra a következtetésre az NVB, hogy nem tekinthető akként, hogy a kérelmező az aláírásgyűjtő pulton elhelyezett fotó, felirat tartalma, üzenete alapján magánemberként szerepelt volna a kampányeszközön és fejtette volna ki politikai véleményét a jelölt mellett. 
  12. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem cáfolta az NVB azon megállapítását, hogy nyilvánvalóan hozzájárulását adta az aláírásgyűjtő pulton szereplő felirat és azon saját fényképének elhelyezésére. A kérelmező a saját Facebook oldalán is közzétette 2026. március 28. napján a piacon készült fényképfelvételt, amelyen látható a jelölt aláírásgyűjtő pultja, az azon szereplő fotóval, felirattal, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a kérelmező tudatában volt annak, hogy az aláírásgyűjtő pulton milyen fotóval és felirattal, szlogennel szerepel. Az polgármesteri minőségéhez köthető, nem tekinthető magánszemélyként kifejtett véleménynyilvánításnak a jelölt támogatása. 
  13. Az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdésének első fordulata szerint a helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti, a Mötv. szerint pedig a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető. Figyelemmel arra, hogy a fentiekben kifejtettek szerint a kérelmező a helyi önkormányzat szerveként, polgármesteri minőségében került szerepeltetésre a kifogás tárgyát képező, aláírásgyűjtő pulton elhelyezett fotó, felirat alapján, ezen minősége szerint vizsgálható, hogy betartotta-e a Ve. hivatkozott alapelvi rendelkezését.
  14. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  15. E körben az NVB által helytállóan felhívott Kvk.IV.37.359/2014/2. és Kvk.II.37.394/2014/2. számú kúriai eseti döntések mellett - melyek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének tartalmát elvi éllel kibontották -, a Kúria utal olyan további, a jelen ügy tényállásához hasonló tényállású eseti döntésekre, amelyek a polgármester, mint a választási eljárás passzív résztvevőjének egy választási eljárásban szereplő, nyilvántartásba vett jelölt melletti támogatását vizsgálták a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv érvényesülése tükrében. 
  16. A Kúria a Kvk.VI.37.699/2019/2. számú ügyben egy polgármester egyik jelölőszervezet támogatására buzdító, első választók számára küldött kampánylevelét vizsgálta és megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a kampánytevékenységét választott közjogi pozíciójával, a polgármesteri tisztségének felhasználásával végezte, megsértette a Ve. alapelveit, köztük a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvet {[26] bekezdés}. Elvi tartalomként rögzítette, hogy sérti a jelöltek és a jelölőszervezet közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlat alapelvét, ha a polgármester e tisztségében és nem a jelölőszervezet nevében, képviseletében végez pártpolitikai kampánytevékenységet. A Kvk.II.39.503/2022/2. számú eseti döntés elvi tartalmában {[31]-[32] bekezdés} pedig úgy foglalt állást, hogy a polgármester, ezen minőségében eljárva a helyi képviselő-testületi választáshoz kapcsolódó kampány során köteles az esélyegyenlőség biztosítására és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra; az önkormányzat Facebook-oldalán közzétett azon videó, amelyben a polgármester a helyi választókerületi képviselő-testületi választás kampányidőszakában az egyik képviselőjelöltet támogatja - amennyiben nem állapítható meg, hogy az a Ve.142. §-ának kivétel szabálya alá esik -, az esélyegyenlőség és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveibe ütközik.
  17. A hivatkozott döntések a polgármesteri minőség tudatos felhasználását emelték ki, amellyel az adott polgármester valamely jelölt támogatását fejezte ki, amely a jelen ügyben is megállapítható volt: a kérelmező a jelölt aláírásgyűjtő pultján elhelyezett fotón, feliraton való szereplésével a polgármesteri tisztségből fakadó előnyt, a választópolgárok részéről fennálló támogatottságát tudatosan felhasználva, azzal visszaélve támogatta a választási kampányban résztvevő versengő jelöltet, ezért az NVB helytállóan állapította meg a kérelmező terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértését. Ezt megerősítette, hogy a kérelmező a piacon a jelölt aláírásgyűjtő pultja előtt - melyen a sérelmezett fotó, felirat látható -, személyes jelenlétével is ráerősített a jelölt támogatására (elmarasztalásának azonban nem ez utóbbi, nem a személyes jelenlét volt az alapja). 
  18. Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az NVB határozata nem ütközött a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába és nem sértette a kérelmező Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánítási szabadságát, mert a kérelmező nem magánszemélyként, hanem polgármesterként jelent meg a sérelmezett tevékenység során, nem megengedett kampánytámogatást fejtett ki, ezért a Kúria az NVB határozatának a bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a támadott részét helybenhagyta a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján. 

A döntés elvi tartalma

  1. Sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ha a polgármester e tisztségét felhasználva végez olyan tevékenységet, amely egy jelölt támogatására irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező személyes illetékmentességre nem hivatkozott, illetékmentességet nem igazolt, ezért illetékfizetésre köteles.  A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű, nemperes eljárási illetéket köteles megfizetni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria nevét, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét.
  4. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. április 11.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró