Kvk.V.39.060/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.060/2024/3.

A tanács tagjai: 

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró 

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület
                     (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás ügyvéd        
                                             (cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 110/2024. (V.10.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 110/2024. (V. 10.) FVB határozatát megváltoztatja és a Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 126/2024. (V. 06.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Tóth Attila egyéni választókerületi jelöltet (a továbbiakban: jelölt) első alkalommal a Demokratikus Koalíció - Momentum Mozgalom közös jelöltjeként jelentették be, az ajánlóívek átvételre kerültek. A felvett ajánlóívek 2024. április 24-én az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a HVI-nek visszaadásra kerültek. A rendelkezésre álló iratok között elfekszik a jelölt Budapest XIV. kerületi Helyi Választási Irodának (a továbbiakban: HVI) benyújtott 2024. április 24-i írásbeli nyilatkozata, amelyben előadta, hogy ezeket az ajánlóíveket azzal a szándékkal kívánja visszaadni, hogy ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni. A HVI adatszolgáltatása szerint a nyilatkozat 24-én került benyújtásra, 25-én iktatták. Rendelkezésre áll egy további, kézírással 2024. április 23-ára dátumozott – de a HVI adatszolgáltatása szerint valójában, helyesen április 24-én kelt – nyilatkozat is, mely szerint a jelölt bejelentette, nem kíván jelöltként indulni, az ajánlóíveket visszaadja.
  2. Egyidejűleg a jelöltet a Demokratikus Koalíció, Momentum Mozgalom, Párbeszéd - a Zöldek Pártja, Magyar Liberális Párt - Liberálisok közös jelöltjeként bejelentették, és a jelölt újabb, ezen jelölő szervezetek általi jelöltségének megfelelő ajánlóíveket vett fel. A jelölt úgy nyilatkozott, hogy a jelölést elfogadja.
  3. A Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 126/2024. (V. 06.) számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) döntött a jelöltnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán a Demokratikus Koalíció – Momentum Mozgalom – Párbeszéd - a Zöldek Pártja – Magyar Liberális Párt - Liberálisok közös jelöltjeként történő nyilvántartásba vételéről Budapest XIV. kerület 09. számú egyéni választókerületében. Indokolása szerint a jelölt a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, rendelkezik a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással, ezért a jelöltet nyilvántartásba vette. Határozatában jogszabályi hivatkozásként többek között a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132. §-át és 307/G. §-át tüntette fel.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a HVB határozatával szemben, törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében a határozat megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételének elutasítását kérte a kettős jelölés tilalma miatt. Előadta, hogy a jelöltet első alkalommal bejelentették, a jelölést elfogadta, majd 2024. április 24-án a jelölt jelölését visszavonta az első jelölő szervezet képviselője, a korábbi ajánlóívei visszaadásra kerültek és ezzel egyidőben ismét bejelentették jelöltként – a nyilvántartásba vétele szerinti jelölő szervezetek jelöltjeként –, valamint a jelölt ismét elfogadta a jelölést, felvette az újabb ajánlóíveket.
  2. A kérelmező álláspontja szerint a jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti módon nem mondott le az első jelölő szervezetek általi jelöltségről sem a rendelkezésre álló határidőig, sem a HVB határozatának meghozataláig. Hivatkozott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 8. § (1) bekezdésében foglaltakra, a kettős jelölés tilalmára, azaz arra, hogy egy választás során a jelölt főszabály szerint csak egy jelölést fogadhat el. Álláspontja szerint ezért a HVB határozata a Ve. 137. § (1) bekezdésébe és az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe ütközik. Kifejtette, hogy a jelölt a kettős jelölés tilalmát attól függetlenül megsértette, hogy a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően lemondott-e, vagy sem; továbbra is a korábbi jelölő szervezetek közös jelöltje, ezért nyilvántartásba vétele jogszerűtlen, annak elutasításának lett volna helye.
  3. Előadta továbbá, hogy az egyik jelölő szervezet (Demokratikus Koalíció) által adott meghatalmazás nem alkalmas a képviseleti jogosultság igazolására, mivel a két külön álló lapból álló okiratot aláíró személyek az okiratnak csak a második lapját írták alá.

Az FVB határozata

  1. Az FVB a 110/2024. (V. 10.) FVB határozattal (a továbbiakban: FVB határozat) a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában megállapította a kérelmező érintettségének fennállását (ezen okból a fellebbezés érdemi elbírálásának nem látta akadályát) {FVB határozat [6] bekezdése}. Rögzítette, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját - azaz a fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni {FVB határozat [7] bekezdése}. Az FVB határozat [9] bekezdésében ugyanakkor rögzítette, hogy a fellebbezésben állított jogsértés az Övjt. 8. § (1) bekezdésének, a Ve. 137. § (1) bekezdésének megsértése.
  2. Az FVB határozat [10] bekezdésében foglaltak szerint a jogszabálysértést érdemben nem bírálta el, mert álláspontja szerint a Ve. 208. §-a alapján nem fellebbezésnek, hanem kifogás előterjesztésének lett volna helye 2024. április 29-ig, mert a kettős jelölés tilalma esetén a jogsértés nem a HVB határozatának meghozatalával, hanem a HVI azon tevékenységével merült fel, amellyel a jelölt számára kiadta a második jelöléshez szükséges ajánlóíveket anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a jelölt a korábbi jelöléséről a Ve.-nek megfelelően mondott-e le és az új jelölés elfogadásáról úgy nyilatkozott-e, hogy a korábbi jelölése még nem szűnt meg. Megállapította, hogy a lemondás és az új jelölés elfogadása 2024. április 26-án megtörtént, a HVI ugyanezen a napon adta ki az újabb ajánlóíveket.
  3. A meghatalmazással kapcsolatos aggályok kapcsán leszögezte, hogy e körben a fellebbezés jogszabálysértésre való hivatkozást, érdemi bizonyítékot nem tartalmaz, ezért a fellebbezés Ve. 223.§ (3) bekezdése szerinti alapját nem tartalmazza.
  4. A választási eljárásban indokolt rövid határidőkkel kapcsolatban hivatkozott az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában foglaltakra.
  5. Hozzátette, hogy az érintetteknek lehetősége volt megismerni a Nemzeti Választási Iroda által működtetett hiteles nyilvántartás tartalmát, a HVI és a HVB rendelkezésére álló, a jelölt nyilvántartásba vétele szerinti jelölésével kapcsolatos iratokat, és azok alapján határidőben kifogással élni. Mindezek alapján azonban megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas, annak elutasításáról a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján határozott.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező – jogi képviselő útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az FVB határozatának felülvizsgálata iránt, melyben kérte annak megváltoztatását és a HVB határozatával nyilvántartásba vett jelölt egyéni választókerületi jelöltként való nyilvántartásba vétele iránti kérelme visszautasítását a kettős jelölés tilalma miatt. Előadta, hogy az FVB határozata a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjával és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjával ellentétes módon tagadta meg az érdemi jogorvoslatot, a jogkérdés érdemi elbírálásának mellőzése sérti továbbá a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdését, 121/A. §-át, 132. § -át, és 133. § (2) bekezdését. Kérte ezért a fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértések érdemi elbírálását.
  2. Kifejtette, hogy az FVB határozatának [5], [6] és [9] bekezdése egymásnak ellentmondó tartalmú, a fellebbezés nem volt hiányos, jogszabálysértés megjelölését tartalmazta, ahogy azt a határozat a [9] bekezdésben el is ismerte. A határozat a fellebbezés érdemi elbírálását rögzítette az [5] bekezdésben, ezzel szemben a fellebbezést érdemben mégsem bírálta el. A fellebbezés érvelésére mégis érdemben reagáló, a [9] bekezdésben írt állásfoglalás is jogszabálysértő: a megjelölt jogszabálysértések kifogás útján nem lettek volna érvényesíthetők, mert a HVI-nek nincs hatásköre a kettős jelölés tilalmának vizsgálatára a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseiből, 121/A. § rendelkezéseiből következően. Azt a HVB-nek kellett volna hivatalból vizsgálnia a jelölt nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a Ve. 132. §-a, 133. § (2) bekezdése alapján.
  3. A fellebbezésével egyezően hivatkozott arra, hogy miután a jelölt az első jelölő szervezetek általi jelölés elfogadását követően sem a Ve. 137. § (1) bekezdésében, sem más formában nem mondott le az első jelölő szervezetek általi jelölésről, a kettős jelölés tilalma fennáll, továbbra is a korábbi jelölő szervezetek közös jelöltje. E tényállás alapján tehát a HVB határozata jogszabálysértő, az Övjt. 8. § (1) bekezdésébe, a Ve. 137. § (1) bekezdésébe és a Ve. 133. § (2) bekezdésébe ütközött, mert a jelölt nyilvántartásba vételét vissza kellett volna utasítania, illetve az FVB-nek a fellebbezés folytán a HVB határozatát ennek megfelelően meg kellett volna változtatnia. Előadta, hogy a jelölt a kettős jelölés tilalmát attól függetlenül megsértette, hogy a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően lemondott-e, vagy sem.
  4. Kifogásolta, hogy a Magyar Liberális Párt - Liberálisok által Horváth Zsoltnak adott meghatalmazás nem tekinthető érvényesnek, mivel annak nem minden lapját írták alá a felek.
  5. Érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján arra alapította, hogy Budapest XIV. kerületében nyilvántartásba vett jelölő szervezet, az összes egyéni választókerületben jelöltet állított.
  6. A Kúria a jelöltet nyilakozattételre hívta fel. A jelölt nyilatkozatot nem tett.
  7. A jelölő szervezetek a nyilatkozattételre való felhívásra nem tettek nyilatkozatot. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos, részben, a kettős jelölés tilalma kérdésében alaptalan.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A Kúria elsőként a kérelmező által állított ellentmondásosságot vizsgálta. A Kérelmező tévesen állította, hogy az FVB a határozata [6] (és nem az [5]) bekezdésében az érintettség fennállásának rögzítésével egyidejűleg kimondta volna, hogy a fellebbezést érdemben bírálta el. Ilyen megállapítást az adott bekezdés nem tartalmaz. Megállapította ugyanakkor, hogy ellentmondás áll fenn az FVB határozatának [7], [9] bekezdései tekintetében a kérelmező által előadott okból. A fellebbezést érdemben nem tartotta elbírálhatónak a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapjának megjelölése hiánya okán, ennek ellenére azonban mégis elismerte a [9] bekezdésben, hogy a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésre került. Mindebből arra a téves következtetésre jutott, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas {[18] bekezdés}, az indokolásban mégis érdemben foglalkozott a fellebbezésben állított kettős jelölés tilalmának megítélésével {[10] bekezdés}.
  4. A Kúria megállapította, hogy a fellebbezést érintett terjesztette elő, a fellebbezés megfelelt a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, jogszabálysértésre hivatkozással került előterjesztésre. A fellebbezés törvényes határidőben került benyújtásra, a Ve. 224. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Mindezek alapján a fellebbezés az alaki és tartalmi feltételeknek megfelelt, érdemi elbírálásának a feltételek fennállása okán akadálya nem volt.
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottan hivatkozott arra is, hogy a fellebbezésben kifogásolt jogsértés, a kettős jelölés tilalmának megsértése vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, cselekménye a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdései alapján az ajánlóívek igényléséhez kapcsolódik, az ajánlóívek kiadását az e jogszabályhely szerinti követelmények, mint törvényi feltételek teljesülése hiányában megtagadhatja (Ve. 121/A. §), de a törvényi feltételek között a kettős jelölés tilalma nem szerepel.
  6. A Kúria emellett hangsúlyozza, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással, vagyis úgyszintén jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez, azonban a kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás egy eljárást megindító beadvány, a fellebbezés egy meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat. Így, ha az adott jogkérdést érintően az arra jogosult választási szerv döntést hozott, a határozattal szemben állított jogsértés esetén a fellebbezés, mint jogorvoslati forma vehető igénybe. A jelen esetben a HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a jelölt nyilvántartásba vételéről és a kérelmező a vélt jogsértésről, a kettős jelölés tilalmába ütközés folytán jogsértőnek tartott nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amely határozat ellen a kifogástól eltérő más jogorvoslat, a fellebbezés volt igénybe vehető és veendő. Az FVB tévesen állapította meg, hogy a jogsértés nem a nyilvántartásba vétellel valósult meg. A jelölt a Ve. 132. §-a alapján a nyilvántartásba vétellel válik jelöltté.
  7. Mindezek alapján az FVB jogszabálysértően fejtette ki, hogy a kérelmezőnek fellebbezés helyett kifogást kellett volna előterjesztenie, és emiatt jogsértően döntött a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjába és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjába ütköző módon.
  8. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogsértés esetén a jogsértést orvosolva kell érdemi határozatot hoznia. Mindebből következően a Kúriának kellett a kérelmező fellebbezésében foglalt jogszabálysértéseket érdemben megvizsgálva döntést hoznia.
  9. A Kúria az iratokat áttekintve megállapította, hogy a kettős jelölés tilalma nem valósult meg, e körben a felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  10. Az Övjt. 8. § (1) bekezdése értelmében a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést.
  11. A Kúria jelen végzésének [1] bekezdésében, a tényállásban is rögzítette, hogy az iratok között elfekszik az a nyilatkozat, amely szerint a jelölt az első jelöltségről lemondott: 2024. április 24-i írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlóíveket azzal a szándékkal kívánja visszaadni, hogy „nem kíván jelöltként indulni”. Ez a nyilatkozat a jelölésről való lemondásnak megfelel. A jelölt a korábban felvett ajánlóíveket ugyanezen a napon az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a HVI-nek visszaadta. Egyidejűleg nem állt fenn a jelölt kettős jelölése, mert csak a lemondó nyilatkozatának megtétele és annak HVI-hez történő megérkezése után került bejelentésre az új jelölés.
  12. Mindezek alapján a kérelmező alaptalanul hivatkozott az Övjt. 8. § (1) bekezdésének a megsértésére. Azt pedig konkrét jogszabálysértésre való hivatkozás nélkül állította, hogy a lemondás megtörténtétől vagy hiányától függetlenül sérült az Övjt. 8. § (1) bekezdésében foglalt kettős jelölés tilalma és a jelölt még mindig az első jelölése szerinti jelölő szervezetek közös jelöltje, eszerint kellett volna a HVB-nek eljárnia. Ehhez indokolást és jogszabályi hivatkozást a kérelmező nem fűzött, ezért a Kúria érdemben a kérdéssel nem foglalkozott.
  13. A meghatalmazás érvényessége kapcsán a Kúria leszögezi, hogy a fellebbezésében a Demokratikus Koalíció meghatalmazó által adott meghatalmazás érvénytelenségére, a felülvizsgálati kérelemben pedig már a Magyar Liberális Párt - Liberálisok által Horváth Zsoltnak adott meghatalmazás érvénytelenségére – jogszabálysértés megjelölése nélkül – hivatkozott kérelmező. Mindez azt jelenti, hogy felülvizsgálati kérelmében olyan új tényre hivatkozott, melyre a fellebbezésében nem. A felülvizsgálati kérelemben új jogsértés nem jelölhető meg, továbbá jogszabályi hivatkozást nélkülöző jogsértés nem bírálható el.
  14. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az FVB jogsértő határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta és a HVB határozatát – annak jogszerűségére tekintettel – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben a jelölt a jelöléséről való lemondás után fogad el újabb jelölést, majd veszik jelöltként nyilvántartásba, a kettős jelölés tilalma nem valósul meg.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 16.

Dr. Márton Gizella s.k.  a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
Dr. Darák Péter s.k. bíró