Kvk.V.39.047/2024/4. számú határozat

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.047/2024/4.

A tanács tagjai: dr. Darák Péter tanácselnök
                           dr. Demjén Péter előadó bíró
                           dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Demokratikus Koalíció 
                       (cím)

A kérelmező képviselője: (ügyvédi iroda)
                                           (ügyintéző: …ügyvéd,cím)   

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 84/2024. (V.7.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 84/2024. (V. 7.) FVB határozatát helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély beadványozó 2024. május 2. napján kifogást nyújtott be Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: helyi választási bizottság), melyben előadta, hogy 2024. április 30. napján észlelte, hogy a kifogásában megjelölt helyeken a kérelmező, a Momentum mozgalom, a Párbeszéd-Zöldek Pártja, a Magyar Liberális Párt - Liberálisok jelölőszervezetek jelöltjeként, a Budapest XIV. kerület 06. egyéni választókerületben jelöltként induló Kinisch Andrea, a 09. egyéni választókerületben jelöltként induló Tóth Attila, továbbá a 12. egyéni választókerületben jelöltként induló Horváth Zsolt jelölteket népszerűsítő választási plakátokon a Civil Zugló Egyesületet, mint jelölőszervezet is feltüntetésre került.  Kifejtette, hogy a plakátok azért megtévesztők, mert olyan jelölőszervezetet tüntetnek fel a nevezett jelöltek vonatkozásában, amely nem jelölőszervezete a jelölteknek. Hangsúlyozta, a választói döntést nem csak az egyéni választókerületi jelölt személye, hanem a jelölőszervezet is befolyásolja, különösen egyéni választókerületekben, ahol a mandátumot nem eredményező szavazatok a jelölőszervezetek kompenzációs listáján eredményezhetnek mandátumot. Ezért a plakátok alkalmasak arra, hogy a Civil Zugló Egyesület szavazóit arra ösztönözze, hogy olyan jelöltekre szavazzanak, akik nem jelöltjei a Civil Zugló Egyesületnek. A választások tisztasága, a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlás megkívánja azt, hogy egyértelmű legyen, hogy mely jelölt, mely jelölőszervezet jelöltje. Azoknak a jelölőszervezeteknek feltüntetése a plakáton, amelyek az adott jelöltet nem jelölték, a választók esélyegyenlőséget sértő és visszaélésszerű joggyakorlást megvalósító megtévesztése, mivel a választók a megtévesztő plakátokból tájékozódva nem kapnak pontos képet arról, hogy ténylegesen mely jelölőszervezetekre adják voksukat. Kérte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontja alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását és az érintettek eltiltását a további jogsértéstől. Bizonyítékként csatolta a beadványában megjelölt helyeken elhelyezett, a jelölteket ábrázoló, a kifogásolt plakátokról készített három darab fényképet. Rögzítette, hogy a plakátok impresszuma szerint azok felelős kiadója a kérelmező. Érvelésének alátámasztására csatolta Pápa Város Helyi Választási Bizottsága 15/2024. (IV.26) számú határozatát.
  2. A helyi választási bizottság 2024. május hó 3. napján kelt 96/2024.(V.3.) számú határozatában a kifogást elutasította. Leszögezte, „a három láthatóan azonos arculatú plakát alján lévő fehér sávban mindenféle megjelölés, magyarázat nélkül egymás mellett látható a kérelmező, a Momentum, a Liberálisok, a Zöldek neve és emblémája, valamint a Civil Zugló Egyesület neve. Megállapította, hogy a plakátokon nincs arra utalás, hogy ezek a jelölőszervezetek jogi értelemben az adott jelöltek jelölőszervezetei volnának, sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a jelölőszervezetek támogatják az adott jelöltek megválasztását, ez pedig nem alapozza meg a kifogásban megjelölt jogsértést. Annak bizonyítása, hogy a Civil Zugló Egyesület nem támogatja az adott jelöltek megválasztását, vagy egyébként jogosulatlanul tüntetik fel a jelöltek plakátján, a kifogás előterjesztőjét terheli, azonban ez nem történt meg. Kifejtette, hogy más helyi választási bizottság határozatát - arra is tekintettel, hogy azt a bíróság nem erősítette meg - nem tekinti irányadónak. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pk.50.040/2019/3. számú döntésére, amelyben nem látta megállapíthatónak a jogsértést azért, mert az ott kifogásolt kampányeszközön olyan jelölőszervezet logója is feltüntetésre került, mely egyébként nem jelölte az adott jelöltet.
  3. Az Összefogás Zuglóért Egyesület a helyi választási bizottság határozatával szemben 2024. május 6-án 13 óra 21 perckor fellebbezés nyújtott be, amelyben a magánszemély kifogásával azonos tartalmú kérelmet terjesztett elő, előadva, hogy a helyi választási bizottság határozatának okfejtése téves és jogszabálysértő. Kifejtette, hogy jelöltekre leadott szavazatok, amennyiben a jelöltek nem szereznek mandátumot, a jelölőszervezetek által állított kompenzációs listára leadott szavazatként eredményezhetnek mandátumot, ami akkor is releváns, ha ilyen kompenzációs listát a jelölőszervezetek nem állítanak, mivel a Ve. alapelvei megkívánják, hogy a választópolgár tisztában legyen azzal, hogy mely jelölőszervezetek számára keletkeztethet mandátumot a leadott szavazata. A választópolgár a plakáton látható szervezeteket automatikusan azonosítja a jelöltet jelölő jelölőszervezetekkel. A helyi választási bizottság határozatában szereplő ítélőtáblai döntés akkor lenne releváns, ha a támogató és jelölőszervezetek egyértelműen el lennének határolva a plakátokon, azonban ez nincs így. A szervezetek logói egy sorban, egyéb jelölés nélkül kerültek feltüntetésre. 
  4. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 84/2024. (V. 7.) FVB határozatával a helyi választási bizottság határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmező, mint a plakátok felelős kiadója, megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet, továbbá a felelős kiadót eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
  5. Indokolása szerint a fellebbezést érdemben bírálta el, mert a fellebbező jelölőszervezet érintettsége fennáll. Előadta, hogy megvizsgálta a csatolt képfelvételeket, és megállapította, hogy az érintett választási plakátokon a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumai azonos méretben és egymás mellett bármilyen grafikai, vagy szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek. Hivatkozott a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésére. Az érintett plakátokat megtekintő választópolgár számára nem áll rendelkezésre semmilyen eszköz arra, hogy megállapítsa, hogy az érintett jelöltek vonatkozásában melyik szervezet, milyen formában vesz részt a választási eljárásban, közelebbről az érintett jelöltek kijelölésében. Ez a választópolgár döntését a jelöltek támogatásakor a Ve. alapelveivel ellentétesen befolyásolhatja, mivel a választási plakátok alapján nem fog rendelkezni valós információval arra nézve, hogy a jelöltet mely szervezetek milyen minőségükben támogatják, illetve, hogy a jelölt választópolgár általi támogatása mely jelölőszervezetek támogatását jelenti. Nem releváns annak megítélése szempontjából, hogy a plakátok alkalmasak-e a választók befolyásolására az az információ - amit a helyi választási bizottság megállapított -, hogy a kifogás előterjesztőjét bizonyítási teher terheli a vonatkozásban, hogy a Civil Zugló Egyesület támogatja-e az érintett jelölteket. Előadta, a szervezet logójának a plakátokon a jelöltet jelölő jelölőszervezetekkel egyező módon való feltüntetése független attól, hogy a Civil Zugló Egyesület támogatja-e a jelöltek indulását, alkalmas a választókban a jelöltek támogatásával kapcsolatban kialakult kép befolyásolására. Nem releváns az sem, hogy a jelölőszervezetek kompenzációs listát állítanak-e. Ezért a Fővárosi Választási Bizottság az ezzel kapcsolatban előadottakat nem vizsgálta.
  6. Előadta, hogy tévesen hivatkozta a helyi választási bizottság a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pk.50/040/2019/3. számú döntését, mivel annak tényállása eltérő. Az ott vizsgált tevékenységgel szemben a jelen eljárásban érintett plakátok vonatkozásában nincs olyan körülmény, amely alapján a választópolgár meg tudná ítélni, hogy az egyes szervezetek milyen minőségükben szerepelnek a plakáton.
  7. Fentiek alapján az FVB megállapította, hogy a kifogással érintett plakátok sértik a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, alkalmasak a választások tisztasága, a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmére. Leszögezte, hogy a Ve. 144.§ (2) bekezdése alapján a plakátokon megjelölt felelős kiadóval, a kérelmezővel szemben állapította meg a jogsértést. A Ve. 219.§ (1) bekezdése szerinti mérlegelési szempontokra figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértésekkel kapcsolatban bírság kiszabása nem indokolt. Leszögezte, hogy Pápa Város Helyi Választási Bizottsága a 15/2024. (IV.26.) számú határozatát döntése meghozatalakor nem tekintette irányadónak.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a helyi választási bizottság határozatát hagyja helyben, és a választási kifogást utasítsa el.
  2. Kifejtette, hogy az FVB a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, 140.§ a) pontját, 144.§ (2) és (3) bekezdéseit, a 209.§ (1) és (2) bekezdéseit és az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadság jogát és ezen cikkből fakadó, a választók tájékozódásához fűződő alapjogát megsértve, illetve a határozathozatal során mérlegelési hibát elkövetve változtatta meg a helyi választási bizottság határozatát. Előadta, hogy érintettségét megalapozza az, hogy az FVB támadott határozata a kérelmező jogsértését állapította meg és a kérelmezőt tiltotta el a további jogsértéstől.
  3. Indoklásként előadta, hogy az FVB határozatát a Ve. 209.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértésével hozta meg, mert meg kellett volna állapítania, hogy a kifogástevő csupán állította, de nem bizonyította, hogy a három kifogásolt plakát valóban ki volt még helyezve 2024. április 30-án, ezért a választási kifogás 2024. május 2. napján elkésetten került benyújtásra. Ha a kifogás tárgyát képező kampánytevékenységet folyamatosan fennálló tevékenységnek tekintjük, a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Ebből következően a kifogást benyújtó magánszemélynek bizonyítani kellett volna, hogy a sérelmezett állapot még 2024. április 30. napján is fennállt, de a bizonyítékként csatolt három fotó, mivel azok semmilyen időadatot nem tartalmaznak, nem alkalmasak ennek kétséget kizáró bizonyítására. Lehetőség lett volna a vélhetően digitálisan készült felvételek elektronikus adatait megadni, vagy vásárlási blokkot a plakátok mellé tenni, illetve az aznapi újságot.
  4. Csatolta a kérelmező és a Civil Zugló Egyesület között 2024. április 17. napján létrejött, a 2024. évi önkormányzati választásokról szóló választási együttműködési megállapodást annak bizonyítékaként, hogy a szerződő felek egymás logóit használhatják a kampányeszközökön, így a plakátokon is. A kifogást képező választási plakátok a Ve. 140.§ a) pontja alapján kampányeszközök, amelyekkel kérelmező a választói akaratot kívánja befolyásolni a jelöltek érdekében, többek között a Civil Zugló Egyesület logójának feltüntetésével. A kérelmező szándéka a tárgybéli kampányeszközökön a Civil Zugló Egyesület logójának feltüntetésével, hogy felhívja a zuglói választópolgárok, ezen belül a nevezett egyesület támogatóinak, szimpatizánsainak figyelmét arra, hogy a Civil Zugló Egyesület is támogatja a kifogásban megjelölt jelölteket. Ezért hibásan mérlegelve jutott arra az FVB, hogy a tárgybeli kampányeszközökön a Civil Zugló Egyesület logójának feltüntetése alkalmas lehet arra, hogy az átlagválasztó a plakát tanulmányozása során arra a téves következtetésre jusson, hogy a Civil Zugló Egyesület is jelölőszervezet a három jelölt vonatkozásában, és így ezen jelölőszervezeti minőségében szerepel a plakátokon. Attól még, hogy a kifogás tárgyát képező tárgybéli plakátokon a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumai azonos méretben és egymás mellett bármilyen grafikai vagy szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek, a plakátok tartalmuk egészében egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható módon a Budapest XIV.  kerület nevezett jelöltként induló személyek ismertségének növelését és támogatásuk ösztönzését szolgálják. A tárgyi plakátok, kampányeszközök, nem szavazó lapok, nem a választás.hu hivatalos adatai, nem választási szervek adatközlései. A kampányeszközök cenzúrája valósulna meg abban az esetben, ha a jelölteket támogató szervezetet nem lehetne azokon feltüntetni.
  5. A Ve. 225.§-a alapján csatolta a Nemzeti Választási Irodának az Összefogás Zuglóért Egyesületre, mint jelölőszervezetre vonatkozó adatait, miszerint az jelölőszervezetként nyilvántartásba lett véve és Budapest Főváros XIV. kerületében 14 egyéni választókerületi jelöltet indít. Előadta, hogy az Összefogás Zuglóért Egyesületnek az a problémája, hogy egy másik, a nevében a „Zugló” kifejezést használó civil szervezet is megjelenik a 2024. évi önkormányzati választásokon Zuglóban, és az az Összefogás Zuglóért Egyesület egyéni választókerületi jelöltjeinek ellenfeleit támogatja. A választási kifogásnak azonban nem az a rendeltetése, hogy a jelölőszervezet „leszedjen a pályáról” egy helyi civil szervezetet, amely ellenérdekelt. Az Összefogás Zuglóért Egyesületnek nem privilégiuma a „Zugló” kifejezés használata, a választási kampányidőszak arra szolgál többek között, hogy az Összefogás Zuglóért Egyesület, mint jelölőszervezet és jelöltjei megkülönböztessék magukat más jelölőszervezettől és annak jelöltjeitől. Az FVB határozata ezért is sérti a zuglói választók tájékozódáshoz fűződő alapjogát is, mert a választóknak joguk van megismerni, mely helyi civil szervezetek mely jelölteket támogatják. A kérelmezőnek védett joga, hogy a választóknak a szükséges tájékoztatást megadja.
  6. Hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.879/2014/2. számú végzésével összefüggésben arra, hogy az átlag felelős választópolgár a tárgybéli plakátok alapján csak arra vonhat le következtetést, hogy a hivatkozott jelölteket mely szervezetek támogatják, az őket jelölőszervezetekre nem, így megtévesztő tartalom hiányában nem állapítható meg a jogsértés. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.046/2014/2. számú végzésére is. Leszögezte, az FVB határozata ezen idézett esetjogtól eltér. Szerte a világon és Magyarországon is bevett gyakorlat a választási kampányokban a támogatás (ún. endorsement), amikor egy személy vagy szervezet kifejezi azt a véleményét, hogy az adott jelölt megválasztásával ért egyet. kérelmezőnek a Ve. 144. § (2)-(3) bekezdése szerinti joga gyakorlásának rendeltetése, hogy tájékoztassa a választópolgárokat arról, ki a jelöltje, illetve a jelöltjét mely szervezetek támogatják.
  7. A kérelmező jóhiszeműen és rendeltetésszerűen, a választópolgárokat meg nem tévesztve a következetes választási bíráskodási eset jogra is figyelemmel járt el, tételes jogszabályi rendelkezést nem sértett, nem jutott jogellenes előnyhöz, ezért az esélyegyenlőségi alapelvet sem sértette meg és a választás tisztaságára vonatkozó alapelv sem sérült.
  8. Az Összefogás Zuglóért Egyesület, mint érintett törvényes képviselője az ügyben 2024. május 11. napján jogi képviselő nélkül eljárva beadványt terjesztett elő, melyhez csatolta jogi szakvizsga bizonyítványát.

A Kúria döntése és jogi indokai 

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
  2. Az FVB határozata a kérelmező jogsértését állapította meg, és a kérelmezőt tiltotta el további jogsértéstől, így a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.
  3. A Kúria az Összefogás Zuglóért Egyesület, mint érintett beadványával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 75. § (2) bek. a) pont, Ve. 224. § (5) bekezdés]. Mivel a jelen ügyben a törvényes képviselő nem a saját ügyében, hanem az általa vezetett egyesület ügyében kívánt eljárni, a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatának becsatolása nem váltja ki a kötelező ügyvédi képviselet szükségszerűségét. Az érintett egyesület pedig a Ve. 228.§ (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 75.§ (1) bekezdésében felsorolt más módon nem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről. A kötelező jogi képviselet hiánya miatt ezért az érintett beadványa érdemben nem volt figyelembe vehető.
  4. A Kúria elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemnek a választási kifogás elkésettségével kapcsolatos hivatkozását vizsgálta. Hangsúlyozza, hogy jelen ügyben plakát kihelyezéséről, tehát úgynevezett „folyamatos tevékenységről” van szó, amelyre a Ve. 209.§ (2) bekezdése az irányadó. A Ve. 209.§ (2) bekezdés második mondata szerint ebben az esetben a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A sérelmezett állapot a kampányidőszak végéig áll fenn, hiszen a jelölteket népszerűsítő plakátok ezen időszakra vonatkozóan kerültek kihelyezésre. Másrészt a kifogás előterjesztője a plakátok vonatkozásában fényképfelvételeket csatolt, a fényképfelvételeken pontos dátum nem olvasható. A kifogástevő saját nyilatkozata, mint bizonyíték szerint 2024. április 30-án észlelte a fényképfelvételeken szereplő plakátokat. A kifogástevő nyilatkozatának tartalma nem volt kétséges, az abban foglaltakkal szemben más ellentétes, azt cáfoló bizonyíték nem merült fel, ezért azt a Kúria, mint valósággal egyezőt elfogadta. Mivel a Kúria hivatalból bizonyítást nem folytathat le, széleskörű bizonyítást az eljárás sommás jellege sem tesz lehetővé, ezért – szem előtt tartva a hatékony jogorvoslathoz való alapjog érvényesíthetőségének szempontját a kifogástevő részéről -, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog követelményét és azt, hogy a sérelmezett állapot a kampányidőszak végéig áll fenn, ebben a konkrét ügyben nem kizárt, hogy a kifogástevő 2024. április 30-án észlelte a tárgyi plakátokat, amelyhez képest ezért a választási kifogás 2024. május 2. napon határidőben került benyújtásra.
  5. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy nem következett be a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelme. A Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvását, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Kúria hangsúlyozza, hogy ezen alapelvek választási eljárásban történő érvényesülését mindig az eset összes körülményét - egyenként és összességében - figyelembe véve, mérlegelve kell vizsgálni.
  6. A jelen ügyben a felek által nem vitatott tény, hogy az érintett plakátokon a jelölő, illetve a támogató szervezetek szimbólumai azonos méretben és egymás mellett bármilyen grafikai vagy szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek. A tárgyi plakátokon szereplő jelölt arcképe, azaz a jelölt személye nyilvánvalóan kapcsolódik a plakáton feltüntetett szervezetekhez. Ugyanakkor az érintett plakátok esetében fentiek szerint nem lehet megállapítani olyan körülményt, amely alapján a választópolgár meg tudná ítélni, hogy az egyes plakátokon feltüntetett szervezetek milyen minőségükben szerepelnek a plakáton. Az a körülmény pedig, hogy a feltüntetett szervezetek szimbólumai azonos méretben és egymás mellett bármilyen grafikai vagy szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek, nem alkalmas annak a megkülönböztetésnek a megtételére, hogy mely szervezetek a jelölő, és melyek a támogató szervezetek ezek közül. A választás tisztasága, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, az esélyegyenlőség biztosítása alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyből előbbiek nyilvánvalóan megállapíthatók.
  7.  A Kúria hangsúlyozza, nem ért egyet az FVB azon álláspontjával, miszerint a jelen ügy kapcsán nincs annak jelentősége, hogy a jelölőszervezetek kompenzációs listát állítanak-e. A Kúria álláspontja szerint ez a szabály magyarázatot ad arra, hogy a jelölő és támogató szervezeteknek a plakátokon megkülönböztetésre alkalmas módon történő feltüntetése miért indokolt és megkülönböztetés nélküli feltüntetése miért jár alapelvi sérelemmel.
  8. A támogató szervezetek logójának feltüntetése arra szolgál, hogy a kifogásolt plakátokon szereplő jelöltek megválasztására buzdítsanak. A logók megjelenítése azt az üzenetet közvetíti a választópolgárok felé, hogy az adott logóval megjelenített szervezet a plakáton szereplő jelölt megválasztását támogatja. A választók tájékoztatásának fontos eszköze a plakát, ugyanakkor a kampányeszközöknek meg kell felelniük a törvényes követelményeknek.
  9. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény ugyanakkor kimondja, hogy a 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz [5. § (1) bek.] A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölőszervezet jelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. [15. § (1)-(2) bek.].
  10. A választópolgár tehát nem csupán a jelölt, hanem a jelölőszervezet irányában is kifejezi támogatását ajánlásával, majd később leadott szavazatával. A választópolgár akaratát nem csupán a jelölt személye, de a jelölőszervezet is befolyásolhatja. Mindezt nyomatékosítja, hogy egyéni választókerületekben a mandátumot nem eredményező szavazatok a jelölőszervezetek kompenzációs listáján eredményezhetnek mandátumot. Ezért a Kúria osztja a kifogásban szereplő azon álláspontot, hogy a választópolgárnak van tisztában kell lennie azzal, hogy mely egyéni választókerületi jelöltet mely jelölőszervezet jelölte.
  11. A választások tisztasága, a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlás megkívánja, hogy egyértelmű legyen, hogy mely jelölőszervezet jelöltje az egyéni választókerületi jelölt. Amennyiben az adott plakáton a jelölő, illetve támogató szervezetek meg nem különböztetett módon kerülnek feltüntetésre, az alkalmas a választók megtévesztésére, mert az a választópolgárok kétséges, hogy a jelölt személyén túl, ténylegesen mely jelölőszervezetet is támogatják szavazatukkal. A jelölő és támogató szervezetek megkülönböztetés nélküli, feltüntetése arra vezethet, hogy a választópolgár annak reményében adja le szavazatát az adott jelöltre, hogy a feltüntetett, támogató szervezet is kompenzációs listán töredékszavazatban részesülhet, holott erre nincs lehetőség, mert a jelölőszervezetekkel azonos módon feltüntetett szervezet csupán támogatja a jelöltet.
  12. A Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen ügy tényállása szerint a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumainak azonos méretben és egymás mellett grafikai, vagy szöveges elkülönítés nélküli plakátokon történő megjelenítése a kifogás tárgya, vagyis nem önmagában a támogató szervezet megjelenítése. Azaz az érintett plakátok vonatkozásában a választópolgár nem tudja megítélni, hogy az egyes szervezetek milyen minőségben szerepelnek. A kifogás azért megalapozott, mert a kampányeszközökön – a fenti indokokra figyelemmel - nem lehet azonos módon, megtévesztő jelleggel feltüntetni a jelölő és támogató szervezeteket.
  13. Mindezek alapján az FVB jogszerűen állapította meg, hogy a kifogással érintett plakátok sértik a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, és alkalmasak a választások tisztasága, a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmére.
  14. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az FVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

A választások tisztasága, a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmével jár, amennyiben a plakáton megkülönböztetésre alkalmatlan, ezért megtévesztő módon kerülnek feltüntetésre a jelöltet jelölő és támogató szervezetek, mivel ez befolyásolhatja a választópolgár választási akaratát.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229.§ (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102.§ (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A.§ (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett azonosító számát. (Itv. 78. § (4) bek., 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § e) pont)
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 13.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró