Kvk.V.39.030/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.030/2026/3.

A tanács tagjai:

dr. Darák Péter tanácselnök
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró
dr. Stefancsik Márta bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt 
                     (cím)

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
                                      (dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd 
                                        cím)

A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 90/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 90/2026. számú határozatát megváltoztatja és a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 4/2026. (II.26.) számú határozatát helybenhagyja.

A 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs

Indokolás

Az indítvány alapja – és a felülvizsgálat szempontjából lényeges - tényállás

  1. A Tisztelet és Szabadság Párt, mint az országgyűlési képviselő-választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölőszervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2026. február 24. napján kifogást nyújtott be a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozva, hogy Vajda Zoltán (a továbbiakban: érintett) független képviselőjelölt 2026. február 21. napjától kezdődően folyamatosan megsérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjait. A kifogás szerint a Budapest 14. országgyűlési egyéni választókerületben (a továbbiakban: OEVK) független jelöltként induló érintett a következő félrevezető tartalmú kampányeszközöket használta fel: szórólapjain a „Vajda Zoltánnal a TISZA kétharmadért!” szöveget helyezte el; plakátjain a „Vajda Zoltánnal a rendszerváltó kétharmadért!” szöveget helyezte el; minden fent megnevezett kampányeszközén Magyar Pétertől,  a kérelmező elnökétől származó ”Nem elég nyerni, hanem nagyon kell nyerni (…)” idézetet alkalmazta. 
  2. Külön eljárás keretében került elbírálásra a kifogásban érintett, az ajánlásgyűjtéshez és más kampánytevékenységhez felhasznált pultokon, valamint Facebook borítóképen megjelenített szöveg.
  3. A kérelmező szerint a fenti magatartások azért sértik az általa felhívott alapelveket, mivel azt a hamis látszatot keltik, hogy az érintett a kérelmező jelöltje vagy a kérelmező által támogatott jelölt lenne. Ezenfelül az érintett indulása a Budapest 14. OEVK-ban a kérelmező számára előnyös volna, holott ebben a választókerületben kérelmező saját jelölttel rendelkezik, és egy másik jelöltre leadott szavazat számára nem előnyös. Kérelmező kiemelte, hogy a fenti hamis állítás ellentmond az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 12. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. A „rendszerváltó kétharmadért” kitétel pedig egyértelműen az Országgyűlésben elérhető kétharmados szavazati többségre utal, így az a hamis látszat keletkezik, hogy az érintett megválasztása esetén a kérelmező frakciójába beléphetne. Sőt, a választási eljárás részletszabályait nem ismerők számára észszerű feltételezés lehet, hogy a független képviselőjelöltre leadott szavazat valamiképpen azt segítené, hogy valamely párt kétharmados többséget kapjon. Ez a közlés nem véleménynyilvánítás, nem a kérelmező programjáról, illetve más jelölt személyéről vagy álláspontjáról szól, hanem a kérelmezőhöz köt olyan álláspontot, amely annak konzekvensen képviselt álláspontjával ellentétes. 
  4. A kérelmező beadványához négy fényképfelvételt és egy, a választások hivatalos honlapjára mutató internetes hivatkozás linkjét csatolta, valamint két magánszemély tanúvallomás-tételének lehetőségét ajánlotta fel bizonyítási eszközként. A fényképfelvételek szerint a Vajda Zoltán érdekében készült kampányeszköznek minősülő szórólapon Vajda Zoltán képmásán kívül az „Indul az ajánlásgyűjtés!”, „Nem elég nyerni, hanem nagyon kell nyerni (…)”, majd jelentősen kisebb betűmérettel „Magyar Péter” szövegek szerepelnek, alatta sárga háttérszínnel, fekete betűkkel a „Vajda Zoltánnal a TISZA kétharmadért!”, „Vajda 2026”, „Független országgyűlési képviselő”, valamint az „Aki már legyőzte a Fideszt!” szöveg olvasható. A Vajda Zoltán érdekében villanyoszlopra kihelyezett, kampányeszköznek minősülő plakáton Vajda Zoltán képmásán kívül az  alábbi feliratok olvashatók: „Nem elég nyerni, hanem nagyon kell nyerni (…)”, majd jelentősen kisebb betűmérettel „Magyar Péter” szövegek szerepelnek, alatta sárga háttérszínnel, fekete betűkkel a „Vajda Zoltánnal a rendszerváltó kétharmadért!”, „Vajda 2026” , „Független országgyűlési képviselő”, valamint az „Aki már legyőzte a Fideszt!” szöveg olvasható, továbbá egy körben két egymást metsző vonal látható. 
  5. A kérelmező kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a b) pont alapján a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől és a d) pont alapján szabjon ki bírságot. 
  6. Az OEVB 4/2026. (II.26.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy érintett megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint eltiltotta az érintettet a jogsértő plakát és szórólap további használatától. 
  7. Határozatának indokolásában az OEVB megállapította, hogy a kifogásolt pult, valamint Facebook borítókép vonatkozásában a 3/2026. (II.24.) számú határozatában foglaltakat a tárgyi ügyben is alkalmazandónak tartja. Leszögezte, hogy a kifogásolt szórólap és plakát a Ve.  144. §-a szerint plakátnak minősül, ugyanakkor a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, mivel azokon nem lett feltüntetve az impresszum. Utalt rá, hogy az érintett az országgyűlés hivatalos honlapján elérhető adatok szerint a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának a tagja, így a kifogásban megjelölt szöveg valótlanul tartalmazza rá vonatkozóan a „Független országgyűlési képviselő” feliratot. Rögzítette azt is, hogy „Vajda Zoltán (…) Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében független jelöltként igényelt ajánlóíveket a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodától, ugyanakkor nem minősül nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltnek.” 
  8. Az OEVB megállapította, hogy az érintetthez köthető szórólapon szereplő feliratok, azoknak a kérelmezőre, illetve annak elnökére utaló szövege miatt alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére, azt a látszatot keltve, mintha az érintett a 2026. évi országgyűlési képviselőválasztáson a kérelmező képviselőjelöltjeként, illetve a kérelmező által támogatott képviselőjelöltként indulna. Mindezt nem ellensúlyozza az érintetthez egyértelműen köthető, a szórólapon és plakáton feltüntetett „Független országgyűlési képviselő” felirat sem, egyrészről, mert az érintett a Magyar Szocialista Párt aktív országgyűlési képviselője, másrészről pedig, mert jelenleg nem minősül függetlenként nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltnek a 2026. évi országgyűlési választással összefüggésben. Az OEVB mindezek alapján megállapította, hogy az érintett érdekében kiadott szórólap és plakát sérti a Ve. 144. § (2) bekezdésének előírásait, az azokon feltüntetett idézet és felirat alkalmas arra, hogy bármely választópolgárban azt a téves látszatot keltse, mintha az érintett a TISZA Párt képviselőjelöltje vagy a TISZA Párt által támogatott független képviselőjelölt lenne, ezért azok sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltakat, alkalmasak a választás tisztaságának megsértésére és ellentétesek a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel. Az OEVB bírság kiszabását mellőzte, mivel a szórólap és plakát vonatkozásában első alkalommal járt el. 
  9. Az OEVB határozattal szemben az érintett a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértésre hivatkozással és b) pont szerinti mérlegelési jogkörben hozott határozat hibája miatt 2026. március 1-jén 15 óra 01 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) kérve az OEVB határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Hivatkozott az OEVB 3/2026. számmal meghozott határozatára, amely hasonló tényállás mentén született, és amellyel szemben fellebbezéssel élt és az abban foglaltakat az azonos tényállási elemek tekintetében fenntartotta. Fellebbezésében ismertette a véleménynyilvánításhoz való jog alkotmánybírósági gyakorlatát, hangsúlyozva a tényállítások és a vélemények elhatárolását, valamint azt, hogy a választási kampány ideje alatt a közügyek minél szabadabb vitája melletti érvek, vélemények szabadon kifejezhetők a jelöltek által. Támogathatónak vélte a kérelmező pártelnökének általa idézett gondolatát, azt azért alkalmazta. Az érintett úgy vélte, hogy a kétharmados felhatalmazás kérdésében közte és a kérelmező között véleményazonosság áll fenn, szerinte nem ritka, hogy egy jelölt más jelölteket idéz, plakáton megjelenít, felhasznál véleményközvetítés érdekében. Érintett kiemelte, hogy a „Magyar Péter” felirat kisebb betűmérettel történő megjelenítése a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) vagy e) pontjában foglalt alapelveket nem sértette meg. Az érintett kifogásolta, hogy az OEVB nem fejtette ki, hogy a sérelmezett kampánytevékenység miért sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, mivel nem állította, hogy a kérelmező jelöltje lenne, vagy a kérelmező támogatná indulását jelöltként. Sérelmezte az OEVB azon megállapítását is, amely szerint még nem jogosult a „független” szó használatára. A szórólappal kapcsolatban érintett előadta, hogy a kérelmező nem igazolta, hogy a szórólap terjesztésére kampányidőszakban került sor, állította, hogy a sérelmezett szórólapok előállítására és terjesztésére 2026. február első és második hetében került sor, ezért a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani. Az OEVB határozatának az impresszum hiányával kapcsolatos megállapítása is alaptalan és jogsértő. Az OEVB határozatának a Ve. 144. § (2) sérelemét megállapító részét vitatva a Ve. 144. §-ának 2018. szeptember 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseit értelmező 3130/2018. (IV.19.) AB határozatot idézte. Előadta érveit az azonosíthatóság követelményének való megfelelése kapcsán, kiemelve, hogy impresszum nélküli plakátot nem helyezett el, ilyen plakát esetében ismeretlen jogsértő marasztalásának lett volna helye. 
  10. A fellebbezés folytán eljárt NVB a 90/2026. számú határozatában a megtámadott határozatot megváltoztatta és a kifogást elutasította. 
  11. Az NVB határozata megállapította, hogy a fellebbezés a Ve. 221. § valamint 223–224. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, ezért azt érdemben bírálta el. Rögzítette, hogy szemben az érintett álláspontjával az OEVB határozata nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, ezért a fellebbezésben megjelenített jogszabálysértések vonatkozásában vizsgálódott. Leszögezte, hogy a kérelmező által panaszolt egyes kampánytevékenységeket az OEVB már elbírálta, így az aláírásgyűjtéshez használt pult, valamint az érintett jelölti Facebook oldalán megjelenített borítókép ügyében az OEVB 4/2026. (II.26.) számú határozata irányadó. Az NVB-nek hivatalos tudomása van arról, hogy utóbbi határozat ellen érintett fellebbezést nyújtott be, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtéshez használt pult, valamint a érintett jelölti Facebook oldalán megjelenített borítókép nem tárgya a jelen határozatnak. 
  12. Leszögezte, hogy az érintett véleménynyilvánítás szabadsága védelmére hivatkozó érvelése miatt szükséges annak vizsgálata, hogy az Alaptörvény IX. cikkében foglalt alapjog korlátozhatósága jelen ügyben fennáll-e. Leszögezte, hogy tárgyi ügyben az érintett a kifogásolt plakát kihelyezését nem vitatta, hanem az OEVB határozatának a Ve. 144. § (2) bekezdés sérelmét állító indokolási részét kívánta cáfolni saját plakátján elhelyezett impresszum bemutatásával. Nem vitatta azt sem az érintett, hogy a szórólap előállítása és terjesztése érdekében tett intézkedést, kizárólag azt állította minden konkrétum és bizonyíték nélkül, hogy a szórólap terjesztésére 2026. február 21. napját megelőzően került sor. Az NVB számára a kifogásolt plakátokat és szórólapot áttekintve egyértelmű volt, hogy az érintett plakátok útján eljuttatni kívánt üzenete a jelen választási eljárásban elfoglalt „független” státusza. Az NVB osztotta az érintett álláspontját a plakáton szereplő idézettel kapcsolatban, annak szerepeltetése a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, és mivel egyértelműen megjelöli annak „szerzőjét”, nem alkalmas megtévesztésre. A „Vajda Zoltánnal a TISZA kétharmadért” szöveg nem azt jelenti, hogy a jelölt a TISZA Párt jelöltje lenne, sem azt, hogy őt a párt támogatja. A jelölt feltehetőleg arra akart utalni, hogy megválasztása esetén a TISZA Párt politikáját kívánja támogatni az Országgyűlésben és a kétharmados többséget igénylő szavazások során a párttal kíván szavazni. Az NVB rámutatott arra is, hogy a kifogásolt plakáton a TISZA Párt nem szerepel a jelölt mellett, sem annak jelölő szervezeteként, sem támogatójaként. Ennélfogva a plakát a választópolgárok számára nem lehet megtévesztő. 
  13. Az NVB megállapította továbbá, hogy érintett független képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételéről szóló választási bizottsági döntés az OEVB határozat meghozatalát követően emelkedett jogerőre. Kétségtelen, hogy ekkor, illetve a kifogásolt cselekmény időpontjában még nem minősült függetlenként nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltnek, ugyanakkor ez a kérdés az OEVB határozatban foglaltakkal szemben nem hatott ki az ügy érdemére az NVB megítélése szerint. 

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező 2026. március 5-én kelt felülvizsgálati kérelmében a 90/2026. NVB határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján az érintettet tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírságot szabjon ki. A kérelmező álláspontja szerint a támadott határozat jogszabálysértő, mivel az NVB tévesen mérlegelt és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, továbbá a Ve. 14. § (1) bekezdését sérti a támadott határozat. 
  2. Kérelmező előadta érintettsége körében, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölőszervezet, amely az ügy alapjául szolgáló kifogást nyújtotta be, majd részt vett az OEVB, és az NVB előtti eljárásban. Az ügy tényállásának az OEVB és az NVB határozatainak ismertetése után a Ve. 2. § (1) bekezdését, 14. § (1) bekezdését idézte. Előadta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvnek a választás egész folyamatában érvényesülnie kell, de akkor sérülnek, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgár félrevezetése, megtévesztése és ezáltal a választói akarat rosszhiszemű befolyásolása. Egy képviselőjelölt választási eszközeiben alapvető elemnek tekinthető annak megjelölése, hogy a jelölt függetlenként vagy jelölőszervezet/szervezetek színeiben kéri a választók támogatását. A kúriai gyakorlat aktívan védi a jelölőszervezet jogát arra, hogy csak az általa a politikai közösségébe befogadott személyek használhassák a jelölőszervezet nevét, rövidített nevét vagy logóját. Ez összhangban van a választási eljárás jelöltállítási folyamatával is (Ve. 124. § és 129–135 §), amely magának a jelölőszervezetnek a kötelezettségévé teszi, hogy a jelöltet bejelentse. Álláspontja szerint az NVB megállapításai – különös tekintettel a határozat [31]–[33] pontjaiban foglaltakra – oly mértékben kiüresítik ezt a szabályozást, hogy azok precedensként való elfogadása kizárná, hogy egy jelölőszervezet nevének, rövidített nevének vagy logójának bármely rosszhiszemű, félrevezető és a választói akarat befolyásolását célzó használatával szemben fellépjen addig a pontig, amíg a jogsértést megvalósító plakát vagy más kampányeszköz konkrét tényállítást nem tartalmaz arra, hogy az érintett szervezet e körben jelölőszervezet. Ez szabad teret nyitna bármely jelöltnek, hogy más pártok, jelölőszervezetek nevét, logóját kampányeszközeiken felhasználják, ameddig ezen kampányeszközök nem tartalmazzák azt a konkrét tényállítást, hogy a jelölt jelölőszervezete az érintett párt. 
  3. Hivatkozott a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú határozatát vizsgáló 3130/2018. (IV.19.) AB határozat [32] pontjára. Utalt az érintett 2025. december 22-én kelt bejegyzésére – melyet képernyőfotó formájában csatolt – alátámasztandó azt a tényt, hogy az érintett oly módon élt a plakáton és egyéb kampányeszközökön a TISZA Párt, mint jelölőszervezet rövidített nevével, hogy még a választási eljárást megelőzően igyekezett valamely jelölti, illetőleg jelölt–jelölti státuszt elérni, amit a TISZA Párt egyértelműen elutasított. A bejegyzés tanúsítja, hogy az érintett számára már jóval a választási folyamatot megelőzően nyilvánvaló volt, hogy a TISZA Párt őt jelöltként nem kívánja indítani, sem jelölőszervezet jelöltjeként, sem független jelöltként a TISZA Párt támogatásával, illetve a TISZA Párt minden körzetbe, ideértve az érintett Budapest 14. OEVK-t is, saját jelöltet fog állítani, aki az érintett választókerületben Dr. Szabó Alexandra és akire „ismeretlen jelölt” -ként utalt a posztban az érintett. Mindezek alapján belátható, hogy az érintett a jelölőszervezet nevét rosszhiszeműen, annak biztos tudatában használta fel, hogy a jelölőszervezet sem személyét, sem esetleges győzelme esetén a TISZA Párt frakciójához való csatlakozását nem fogja támogatni. Hangsúlyozta, hogy a TISZA Párt jelöltállítási folyamata már bő három héttel azt megelőzően lezárult, hogy az érintett a hivatkozott nyilatkozatát közzétette volna. Másrészt a bizonyíték rámutat arra, hogy az érintett egy felmérés eredményének tudatában tisztában volt azzal, hogy a TISZA logó, név megjelölés a plakáton önmagában elég a szavazatszerzéshez, a jelölt személye másodlagos tényező, kifejtve azt, hogy álláspontja szerint a TISZA és az ő neve eredményezhet sok szavazatot. Az érintett ezen bejegyzéséből megállapítható, hogy tudatosan készült a választópolgárok megtévesztésére, és a célja a szavazatszerzés volt a TISZA feltüntetésével. E bizonyíték az érintett fellebbezésében előadottakkal ellentétes, mivel abban valótlan indokokat adott elő. 
  4. Állította, hogy az NVB a határozat [34] pontjában elmulasztotta megállapítani és jogsértő tartalomként értékelni azt az egyértelmű tényállítást is, amely a kampányeszközökön érintettet „független országgyűlési képviselő”-ként jelöli meg. Az OEVB a bemutatott bizonyítékokkal összhangban és a köztudomású tényeket figyelembe véve állapította meg, hogy az érintett jelenleg a Magyar Szocialista Párt frakciójának tagja, ezért országgyűlési képviselőként nem független képviselő. E körülmény is tovább erősíti azt, hogy az érintett rosszhiszeműen igyekszik keverni az országgyűlési képviselő és az országgyűlési képviselőjelölt fogalmát annak érdekében, hogy az elmúlt négy évben az Országgyűlésben végzett munkáját is függetlenként tudja feltüntetni. Az NVB így megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, és sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek. 
  5. A Kúria felhívására az érintett a bírósági eljárásban nyilatkozattételi jogával nem élt.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint – a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontja tekintetében – alapos, míg a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja és a bírság kiszabása tekintetében alaptalan.
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság határozata szerint az aláírásgyűjtéshez használt pult, valamint az érintett jelölti Facebook-oldalán megjelent borítókép tárgyában az OEVB a 4/2026. (II.26.) számú határozatával már döntést hozott, ezért ezek a kampányeszközök a jelen eljárás tárgyát nem képezték. Mivel az NVB e körben tett megállapítását a felülvizsgálati kérelem nem támadta, a Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdésére figyelemmel e kampánytevékenységeket a jelen felülvizsgálati eljárás tárgyán kívül esőnek tekintette. 
  4. Az Alkotmánybíróság következetes értelmezése szerint a választás tisztaságának elve a demokratikus jogállam működésének alapvető garanciája. Az Alkotmánybíróság a 3210/2024. (VI. 13.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a demokratikus jogállam működésének előfeltétele a hatékony politikai demokrácia és a választójog hatékony érvényesülése, amelynek része a választás tisztaságának biztosítása és a választók akaratának szabad kifejezése. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a választás tisztaságának megóvása mint alapelv a választási folyamat egészét átfogja {3210/2024. (VI. 13.) AB határozat [32]}. 
  5. A kampányeszközök alkotmányos megítélésével összefüggésben az Alkotmánybíróság a 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat [32] bekezdésében rámutatott arra, hogy a választási plakátok a kampánytevékenység alapvető eszközei, amelyek ugyan a politikai véleménynyilvánítás körébe tartoznak, azonban e szabadság gyakorlása nem függetleníthető a választási eljárás alapelveitől. Az Alkotmánybíróság e körben kimondta, hogy a választási plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz, és hogy nem ütközik a Ve.-ben megfogalmazott tilalmakba. 
  6. A Kúria gyakorlata ezzel összhangban alakította ki azt az értelmezési mércét, amely szerint a kampányeszközök jogszerűsége nem kizárólag a bennük szereplő kijelentések szó szerinti tartalma alapján ítélhető meg, hanem az általuk a választópolgárok számára közvetített összbenyomás alapján. A Kúria a Kvk.VI.37.414/2018/2. számú végzésében rögzítette, hogy „a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyről magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz”. A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy a plakát jellegéből és rendeltetéséből következően az üzenet értelmezése nem különösen gondos elemzés útján történik, hanem az átlagos választópolgár számára azonnal érzékelhető összbenyomás alapján. 
  7. A Kúria több döntésében is rámutatott arra, hogy a kampányeszközöknek a választópolgárok számára egyértelműen kell közvetíteniük a jelölt és a politikai szervezetek közötti kapcsolatot. Sérti a választás tisztaságának és a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelvét, ha a kampányeszköz olyan módon jeleníti meg a jelölt és politikai szervezetek viszonyát, amely a választópolgárok számára félreérthető vagy megtévesztő lehet (Kvk.V.39.047/2024/4.; Kvk.VI.39.114/2024/3.). E döntésekből következően a kampányeszközök értékelése során annak van jelentősége, hogy azok a választópolgárok számára egyértelműen közvetítik-e a jelölt és politikai szervezetek közötti kapcsolatot, illetve jelen esetben annak hiányát. 
  8. A Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kampányeszközök értékelése során alapvetően arra a körülményre helyezte a hangsúlyt, hogy a kifogásolt plakáton a TISZA párt a jelölt mellett sem jelölő szervezetként, sem támogatóként nem szerepel, ezért a plakát a választópolgárok számára nem lehet megtévesztő. A Kúria álláspontja szerint a jelölt és a politikai szervezetek közötti kapcsolat kampányeszközön történő feltüntetésének módja kétségtelenül jelentőséggel bír a jogszerűség megítélése során. A vizsgálat azonban nem minden esetben korlátozható kizárólag arra, hogy a kampányeszköz formálisan miként tünteti fel e kapcsolat fennállását vagy hiányát. Amennyiben a kampányeszköz egyes elemei – így különösen a politikai utalások, idézetek vagy szlogenek – a jelölt és valamely politikai szervezet közötti kapcsolatra utaló asszociációt kelthetnek, a kampányeszköz megítélése során annak összhatását is vizsgálni kell. 
  9. A jelen esetben ezért azt kellett vizsgálni, hogy a kifogásolt plakátok és szórólapok a választópolgárok számára összességükben milyen üzenetet közvetítenek, és azokból egyértelműen megállapítható-e a jelölt és a politikai szervezetek közötti kapcsolat vagy annak hiánya. 
  10. A jelen ügyben a kifogásolt kampányeszközökön egyrészt a „Vajda Zoltánnal a TISZA kétharmadért!” illetve a „Vajda Zoltánnal a rendszerváltó kétharmadért!” feliratok szerepelnek, másrészt azokon a TISZA párt elnökétől származó idézet is feltüntetésre került. E kampányüzeneteket nem külön-külön, hanem egymással összefüggésben, a kampányeszközök egészének üzenetét vizsgálva kell értékelni.
  11. A Kúria e körben hangsúlyozza, hogy e szlogenek és idézetek feltüntetése önmagában nem eredményezi szükségszerűen azt, hogy a választópolgár a jelöltet a TISZA párt jelöltjeként vagy támogatottjaként azonosítja. A döntő kérdés az, hogy az ilyen értelmezés lehetősége fennáll-e. Amennyiben a kampányeszköz tartalma olyan politikai asszociációs keretet teremt, amely az átlagos választópolgár számára a jelölt és egy politikai párt közötti kapcsolat benyomását keltheti, úgy az alkalmas lehet a választópolgárok megtévesztésére.
  12. A Kúria megállapította, hogy a kifogásolt kampányeszközökön több, eltérő jellegű kampányelem jelenik meg. A „Vajda Zoltánnal a TISZA kétharmadért!” szlogen a kérelmező párt nevére közvetlenül utal, míg a párt elnökétől származó idézet feltüntetése szintén az adott politikai szervezethez köthető politikai kontextust teremt. E kampányelemek egy független jelölt kampányanyagán történő megjelenítése alkalmas arra, hogy a választópolgárok számára a jelölt és az érintett párt közötti politikai kapcsolat benyomását keltse, illetve a jelölt párthoz kötődésének hamis látszatát keltse, ezért azok használata sérti a választási eljárás alapelveit. Ezzel szemben a „Vajda Zoltánnal a rendszerváltó kétharmadért!” megfogalmazás önmagában nem tartalmaz valamely konkrét politikai pártra utalást, és egy független jelölt politikai célkitűzéseként értelmezhető, ezért annak feltüntetése önmagában nem sért választási alapelvet. A Kúria álláspontja szerint a kifogásolt kampányeszközök megtévesztő jellege nem e szlogenből, hanem a párt nevére történő közvetlen utalásból, valamint a párt elnökétől származó idézet feltüntetéséből fakad, amelyek alkalmasak arra, hogy a választópolgárokban a jelölt és az érintett párt közötti politikai kapcsolat hamis látszatát keltsék, és ezáltal sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket. 
  13. Az NVB indokolása szerint a kifogásolt pártelnöki idézet feltüntetése a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, és mivel annak szerzője egyértelműen megjelölésre került, az nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A Kúria ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a választási kampány a politikai véleménynyilvánítás kiemelt terepe, amelyben a közügyek szabad vitájának különös jelentősége van. A véleménynyilvánítás szabadsága azonban a választási eljárás sajátos szabályrendszerében nem függetleníthető a választás tisztaságának megóvását és a rendeltetésszerű joggyakorlást biztosító alapelvektől. A jelen ügyben ezért nem az idézett gondolat politikai tartalmának megítélése, hanem annak vizsgálata bír jelentőséggel, hogy a kampányeszközök összhatásukban milyen benyomást keltenek a választópolgárokban. 
  14. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye – amely a kúriai gyakorlat szerint az egész jogrendszert átható alapelv (Kvk.IV.37.359/2014/2.; Kvk.VI.37.942/2016/2.; Kvk.VI.39.406/2022/4.) – azt jelenti, hogy a jogintézményekkel csak azok céljával és rendeltetésével összhangban lehet élni. A kampányeszközök alkalmazása a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik, azonban e jog gyakorlása nem irányulhat arra, hogy a választópolgárok számára olyan politikai kapcsolat látszatát keltse, amely a valóságban nem áll fenn.
  15. A Kúria a kampányeszközök értékelése során figyelembe vette azt a körülményt is, hogy az érintett jelenleg országgyűlési képviselőként a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagja, a kifogásolt kampányeszközökön ugyanakkor a „független országgyűlési képviselő” megjelölés szerepel, miközben az OEVB határozatának meghozatalakor az érintett a 2026. évi országgyűlési képviselőválasztással összefüggésben még nem minősült függetlenként nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltnek, noha időközben jelöltként nyilvántartásba vételre került. A Kúria álláspontja szerint e körülmények önmagukban nem alapozzák meg a jogsértés megállapítását, azonban a pártra utaló kampányelemekkel együtt értékelve hozzájárulnak ahhoz, hogy a kampányeszközök a választópolgárok számára a jelölt politikai kötődését illetően félreérthető, illetve megtévesztő benyomást kelthetnek. 
  16. Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt kampányeszközök közül a „Vajda Zoltánnal a TISZA kétharmadért!” szlogen és a kérelmező pártelnökétől származó idézet feltüntetése a plakátokon és szórólapokon nem felelnek meg annak az alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatban kialakult követelménynek, amely szerint a kampányeszköznek egyértelműen és nyilvánvalóan kell közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. A kampányüzenetek összhatásukban alkalmasak arra, hogy a választópolgárok számára a jelölt és egy másik, a választáson induló párt közötti kapcsolat látszatát keltsék, ami sérti a választási eljárás alapelveit.
  17. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a kifogásolt kampányeszközök használata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A kérelmező az elsőfokú választási bizottságnak azt a rész-döntését, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértését nem állapította meg, jogorvoslattal nem támadta, ezért annak megállapítását a Ve. 222. § (2) bekezdésére figyelemmel utóbb már nem kérheti. A Kúria bírság kiszabását – egyezően az elsőfokú választási bizottság álláspontjával – a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján nem tartotta indokoltnak. A kérelmező által a bírságkiszabás körében felhívott Ve. 152. § (2) bekezdése a médiára vonatkozó szabály, az a jelen esetben nem alkalmazható.  Erre tekintettel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a Budapest 14. számú OEVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A független jelölt kampányeszközén politikai párt nevére történő közvetlen utalás, illetve a párt elnökétől származó idézet feltüntetése – a választópolgárok számára a jelölt és az érintett párt közötti politikai kapcsolat benyomását, illetve annak hamis látszatát keltve – sérti a választás tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. A politikai célkitűzésre utaló szlogen önmagában nem jogszabálysértő, azonban a kampányeszköz egészének értékelése során, annak összhatásában vizsgálandó. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 157. § (13) bekezdés a) pontja és 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 9.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke 
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró