A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.025/2024/4.
A tanács tagjai:
dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
A kérelmező: Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége
(cím1)
A kérelmező képviselője: Bogádi és Harci-Kovács Ügyvédi Iroda
(ügyintéző: jogi képviselő1;
cím2)
Az eljárás tárgya: választási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Nemzeti Választási Bizottság
2024. március 27. napján kelt
80/2024. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 2024. március 27. napján kelt 80/2024. számú határozatát és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 9/2024. (III. 22.) számú határozatát részben megváltoztatja, és a "RUKISÖSZ" Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesületnek az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét visszautasítja.
A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság a 2024. március 12. napján meghozott 8/2024. számú határozatával [MK31.] a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását 2024. június 9. napjára – az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásának napjára – tűzte ki.
[2] A "RUKISÖSZ" Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) 2024. március 20-án kezdeményezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Területi Választási Bizottság) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán ruszin nemzetiségi szervezetként. Az Egyesület képviseletére jogosult a bejelentéskor nyilatkozott arról, hogy az Egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[3] Az Egyesület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának kitűzésekor (2024. március 12.) szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, és a bejelentéskor megadott adatai egyeztek a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival.
[4] Az Egyesület 2016. augusztus 19-től 2022. augusztus 5. napjáig hatályos Alapszabálya szerint az Egyesület átfogó célja a ruszin kisebbség összefogásának elősegítése, együttműködésének kialakítása a ruszin kisebbséget érintő minden lényeges kérdést illetően [II.1. pont]. A céljait az Alapszabály szerint az alábbi tevékenységekkel valósítja meg: „a) támogatja a hazánkban és a határon túl élő ruszinok hagyományainak, kulturális örökségeinek megóvását, ápolását, tájházak létrehozását, működését; b) közreműködik a ruszin nevelési és oktatási, képességfejlesztési ismeretterjesztési programok szervezésében, ezen programok népszerűsítésében hazánkban és a határon túl; c) közreműködik konferenciák, továbbképzések, kiállítások, egyéb kulturális programok, valamint regionális találkozók, fesztiválok szervezésében; d) elősegíti ismeretterjesztő, hitéleti és az egyesület programjához kapcsolódó egyéb ingyenes kiadványok készítését és terjesztését; e) elősegíti az itthon és külföldön élő ruszin kisebbség kapcsolatépítését és kapcsolattartását, szakmai tapasztalatcserék szervezését; f) támogatja a tudományos tevékenységet, a kutatást a hazánkban és a határon túl élő ruszinok körében; g) ösztöndíjakat, kitüntetéseket adományoz; h) előmozdítja a ruszin identitás megőrzést, erősítését; i) közreműködik az Európai Unió kisebbségpolitikájának népszerűsítésében hazánkban és határon túl; j) elősegíti együttműködési háló kialakítását az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, a ruszin identitású emberek foglalkoztatási esélyeinek a növelése érdekében; k) közreműködik és elősegíti a ruszin közéleti szereplők képzését, felkészítését; l) elősegíti hazánkban és a határon túl élő ruszin gyermekek és nők képviseletét; m) együttműködik más hazai és külföldi civil szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal; n) helyi és területi kisebbségi választások alkalmával civil együttműködés az önkormányzati szervekkel; o) az egyesület működési költségeinek fedezésére (pályázati díjak, telefonköltségek, adminisztratív költségek és egyéb működési költségek), a ruszin kisebbség életkörülményeinek a javítására segítőket, szponzorokat keres” [Alapszabály II.2.I. a) – o) pont].
[5] Az Alapszabály 2022. augusztus 5-én módosult, és így már kifejezetten tartalmazza, hogy az Egyesület képviseli a ruszin nemzetiséget [Alapszabály I.1. pont], egyebek mellett a nemzetiségi önkormányzati választások során [Alapszabály II.2.I. n) pont].
A Területi Választási Bizottság döntése
[6] A Területi Választási Bizottság a 2024. március 22-én kelt 9/2024. (III. 22.) számú határozatával az Egyesületet a kérelmének megfelelően jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán.
[7] Megállapítása szerint az Egyesület megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontjában támasztott feltételeknek.
A Nemzeti Választási Bizottság döntése
[8] A kérelmezőt a Nemzeti Választási Bizottság a 14/2024. számú határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette. A kérelmező az Egyesületet jelölő szervezetként nyilvántartásba vevő határozat ellen fellebbezést nyújtott be.
[9] A fellebbezés alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 2024. március 27. napján kelt 80/2024. számú határozatával a Területi Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
[10] Alaptalannak találta a fellebbező állítását, hogy az Egyesület nem felel meg az Njtv. 2. § 14. pontja szerinti nemzetiségi szervezet fogalmának. Indokolása szerint az kellett vizsgálnia, hogy az Egyesület Alapszabályában szerepel-e 2021. január 1-től a ruszin nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra az Njtv. 58. § (1) bekezdése, továbbá 60. § (1) és (2) bekezdése alapján. Megállapítása szerint az Egyesület 2021. január 1. napján hatályos Alapszabályának céljai között nem szerepel szó szerint a ruszin nemzetiség képviselete, azonban az Egyesület céljairól és tevékenységeiről szóló rész alábbi szövegrészei a nemzetiségi szervezetnek való tartalmi megfelelést támasztják alá:
- „támogatja a hazánkban és a határon túl élő ruszinok hagyományainak, kulturális örökségeinek megóvását, ápolását, tájházak létrehozását, működését”;
- „közreműködik a ruszin nevelési és oktatási, képességfejlesztési ismeretterjesztési programok szervezésében, ezen programok népszerűsítésében hazánkban és a határon túl”;
- „elősegíti az itthon és külföldön élő ruszin kisebbség kapcsolatépítését és kapcsolattartását, szakmai tapasztalatcserék szervezését”;
- „előmozdítja a ruszin identitás megőrzést, erősítését”;
- „elősegíti hazánkban és a határon túl élő ruszin gyermekek és nők képviseletét”.
[11] A Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. végzésével összhangban az Alapszabály ezen rendelkezéseiből azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesület teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában a nemzetiségi szervezettel szemben meghatározott feltételeket, mert az Egyesület az Njtv. 11-16. §-ában szabályozott egyéni és a 17-21. § szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy megvalósítása érdekében jött létre, az adott nemzetiség érdekeit kívánja védeni és képviselni.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Nemzeti Választási Bizottság határozatának részbeni megváltoztatását, az Egyesületnek a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmének visszautasítását kérte.
[13] Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 133. § (2) bekezdését, az Njtv. 2. § 14. pontját és 58. § (1) bekezdését.
[14] Érintettségének alátámasztására csatolta a jelöltkénti nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, előadta, hogy olyan szervezettel szemben kellene versenyeznie a választási kampánytevékenység során, amely nem minősül nemzetiségi szervezetnek.
[15] Előadta, hogy téves és az Njtv. 2. § 14. pontja mögötti meghúzódó jogalkotói akarattal ellentétes a Nemzeti Választási Bizottság határozata. Az Njtv. 2. § 14. pontja ugyanis nem általában a nemzetiségi szervezet fogalmát adja meg, hanem ezt a fogalmat kifejezetten az Njtv. 50-72. §-ai alkalmazására szűkíti le, az itt szereplő fogalommeghatározásban hivatkozott jogszabályhelyek alapvetően a nemzetiségi önkormányzatiság egyes választási jogi vetületeit szabályozzák. Az Njtv. 50-72. §-ai az alábbi címek alá rendeződnek: „A nemzetiségek önkormányzatai”; „A nemzetiségi önkormányzati képviselők”; „A választójog”; „A választókerületek”; „A választás kitűzése”; „A jelölés”; „A szavazás”; „Az eredmény megállapítása”; „A megüresedett mandátum betöltése”; „Az időközi választás; „Az átalakult nemzetiségi önkormányzat”. Ebből következően a jogalkotó célja a nemzetiségi szervezet fogalommeghatározásával egyértelműen az volt, hogy csak olyan szervezet kaphasson jelölő szervezeti státuszt, amely szervezet alapszabály szerint kinyilvánított célja az adott nemzetiség választásokon való képviselete. Nemzetiségi jellegű szervezetnek lehet tekinteni az olyan egyesületeket, amelyek alapszabály szerinti célja és tevékenysége valamely nemzetiséghez tartozó személyek támogatása, körülményeinek javítása, kulturális identitásuk erősítése stb., azonban nem tekinthetők az Njtv. 2. § 14. pontja szerinti nemzetiségi jelölő szervezeteknek, ha nincs egyértelműen és konkrétan megfogalmazott, az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzati választásokon történő képviseletére irányuló céljuk. A nemzetiségi civil jelölő szervezeteknek fontos szerepe van a nemzetiségi önkormányzati képviselők választási folyamatában, legitimitásuk garanciát jelentenek az átlátható, külső behatásoktól mentes választások lebonyolításában. Ezt a feltételt biztosítja a Njtv. 2. § 14. pontjában egyértelműen megfogalmazott követelmény, mely szerint „az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezetnek – a párt és a szakszervezet kivételével – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület minősül, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete”. Ilyen tartalommal értelmezte a Kúria is a Kvk.IV.37.946/2019/2. számú határozata [22] bekezdésében és a Kvk.III.39.021/2024/3. számú határozata [28], [31] és [35] bekezdésében a nemzetiségi szervezet fogalmát. A Nemzeti Választási Bizottság által hivatkozott Kvk.IV.39.023/2024/2. számú határozat a már kialakult és töretlen gyakorlatával ellentétes, és téves e döntés elvi tartalma, miszerint a nemzetiségi jellegű egyesület nemzetiségi kulturális és identitásőrzési tevékenységét nem kell elválasztani az önkormányzati választásokon történő képviseletre irányuló tevékenységtől, és e tevékenységek merev elválasztása a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárásban a nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálata során nem indokolt.
[16] Mivel az Egyesület alapszabálya csak 2023. január 5. napjától tartalmazza a ruszin nemzetiség képviseletét, ezen egyesületi célt az Alapszabály a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve nem áll fenn, így az Egyesület nem felel meg az Njtv. 2. § 14. pontja szerinti feltételeknek, jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére jogszabálysértően került sor a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán.
[17] Az Egyesület a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra a Kúria felhívására nem tett nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[19] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a ruszin nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezet, így a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 1. § c) pontja folytán a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is irányadó Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége igazolt. A felülvizsgálati kérelmét – jogi képviselője útján – a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[20] A Kúria rögzíti továbbá, hogy a kérelem alapján a felülvizsgálati eljárás kizárólag az Egyesület ruszin nemzetiségi önkormányzati választáson történő jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogvitára terjedt ki, a Kúria eljárása nem érintette az Egyesületnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán történő nyilvántartásba vételéről szóló választási bizottsági döntést.
[21] A Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jogszabálysértően vette az Egyesületet jelölő szervezetként nyilvántartásba a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán.
[22] A Ve. 3. § (1) bekezdésének 3./d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. Az Njtv. 58. § (1) bekezdése és 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Ve. 132. §-a kimondja, hogy az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz.
[23] Ezen rendelkezések alapján a nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a civil szervezet az Njtv. 2. § 14. pontja szerinti nemzetiségi szervezetnek minősüljön.
[24] Az Njtv. 2. § 14. pontjának 2023. január 1-től hatályos szövege szerint az Njtv. 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[25] Miként arra a kérelmező helytállóan hivatkozott, az Njtv. a VI. Fejezetében, az 50-72. §-ban rendelkezik a nemzetiségi önkormányzatról, amely választásán történő jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételről döntött a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásolt határozatával. Figyelemmel arra, hogy az Njtv. 2. § 14. pontja kifejezetten a VI. Fejezet alkalmazása szempontjából tartalmazza a nemzetiségi szervezet fogalommeghatározását, az Njtv. 2. § 14. pontját a választással kapcsolatban azon az alapon kell értelmezni, hogy az adott civil szervezet a nemzetiségi önkormányzatban történő képviselet ellátásához előírt törvényi feltételekkel rendelkezik-e. A nemzetiségi szervezeti minősítés Njtv. 2. § 14. pontjában rögzített feltétele pedig az, hogy alapszabálya szerint az adott nemzetiség képviseletének ellátását a választás évét megelőző 3 évben már tartalmazza. A feltétel meglétét jelen ügyben a választás évére (2024.) tekintettel 2021. január 1-től kell vizsgálni.
[26] Utal arra a Kúria, hogy habár az Njtv. 2. § 14. pontja a hatályba lépése óta többször változott, a módosítás nem érintette az Njtv. végső előterjesztői indokolásában is megjelenített elhatárolást: (a törvényjavaslat) „Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint - a nemzetiségi általános választások viszonylatában - a nemzetiségi szervezet fogalmát, mellyel az eddigi szabályozás adós maradt”. 2019. július 30-tól hatályos törvényszöveg a 3 éves időtartamot vezette be, és az így kialakult szövegezés – 2022. július 26. és december 31. közötti időszak után, amely a nemzetiségi egyesület fogalmának bevezetésére tekintettel változott – 2023. január 1-től ismét hatályba lépett. Az eredeti törvényi indokolás tehát az alapszabályban megjelölt célok és feladatok értékelésekor jelen ügyben is irányadó.
[27] A Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a ruszin nemzetiség választási önkormányzati képviselete, mint törvényi feltétel hiányában rendelkezett a ruszin nemzetiségi önkormányzati választáson az Egyesület jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételéről, mert annak Alapszabálya a megkövetelt 3 éves időtartamon belül 2021. január 1-től 2022. augusztus 5-ig sem kifejezetten, sem tartalmában nem utalt arra, hogy az Egyesület céljaként, tevékenységeként fogadta el a ruszin nemzetiségi önkormányzatban, illetve annak választása során a ruszin nemzetiség képviseletét.
[28] Az Alapszabály Nemzeti Választási Bizottság által idézett rendelkezései – miszerint az Egyesület támogatja a hazánkban és a határon túl élő ruszinok hagyományainak, kulturális örökségeinek megóvását, ápolását, tájházak létrehozását, működését; közreműködik a ruszin nevelési és oktatási, képességfejlesztési ismeretterjesztési programok szervezésében, ezen programok népszerűsítésében hazánkban és a határon túl; elősegíti az itthon és külföldön élő ruszin kisebbség kapcsolatépítését és kapcsolattartását, szakmai tapasztalatcserék szervezését; előmozdítja a ruszin identitás megőrzést, erősítését; elősegíti hazánkban és a határon túl élő ruszin gyermekek és nők képviseletét – nem azonosak a nemzetiségi önkormányzatban, mint a ruszin nemzetiség önigazgatás szervében, illetve annak választásában való képviselettel, mert az idézett alapszabályi célok, tevékenységi körök a ruszin nemzetiség kulturális-szociális hagyományainak általános ápolását szolgálják, és mint ilyen, a nemzetiségi kulturális autonómia körébe tartoznak. Azok nem alapozzák meg a nemzetiségi szervezeti minőséget.
[29] Az Egyesület későbbi, 2022. augusztus 5-től hatályos – jelen ügyben figyelembe nem vehető – Alapszabálya tartalmazza csak a ruszin nemzetiség képviseletének ellátását.
[30] A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság által hivatkozott Kvk.IV.39.023/2024/2. számú határozatában az ügy egyedi körülményeit mérlegelve határozott, jelen ügyben azonban nem látott lehetőséget az Njtv. 2. § 14. pontja alkalmazásakor töretlenül követett gyakorlatától [Kvk.III.37.927/2019/2., Kvk.I.37.934/2019/2., Kvk.IV.37.946/2019/2.] való eltérésre, amelyet a 2024. március 24. napján meghozott Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzésében a közelmúltban is megerősített.
[31] Tekintettel arra, hogy az Egyesület a nyilvántartásba vétel törvényi feltételeit nem teljesíti, a választási bizottságoknak a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján a jelölő szervezeti nyilvántartásba vétele iránti kérelmet vissza kellett volna utasítania.
[32] A Kúria ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alkalmazásával a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság és a Területi Választási Bizottság határozatát a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében megváltoztatta, és az Egyesületnek az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a ruszin nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét visszautasította.
A döntés elvi tartalma
[33] A nemzetiségi önkormányzat 2024. évi választásán az a civil szervezet lehet jelölő szervezet, amely alapszabályban vállalt célja, tevékenysége, illetve feladata – a választást megelőző legalább 3 éve, azaz legalább 2021. január 1. napjától – az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzatában, illetve annak választásán való képviselete.
Záró rész
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
[35] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű nemperes eljárási illeték viseléséről a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján határozott.
[36] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. április 2.
dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Darák Péter bíró