Kvk.V.39.024/2024/3. számú határozat

Az ügy száma: Kvk.V.39.024/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Darák Péter a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Szociáldemokraták Pártja (cím)

A kérelmező jogi képviselője: (ügyvéd neve) ügyvéd (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 56/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 56/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A kérelmező párt, amely 2024. március 22-én kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P5 formanyomtatvány). A párt jelölő szervezetként való bejelentését (név1) és (név2) tették meg, a P5 formanyomtatványon – „a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult képviselő”, és az „együttes képviseleti jog esetén a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult másik képviselő” elnevezésű rovatokban - jelezték képviseleti jogukat.
2. Az NVB a 2024. március 25. napján kelt 56/2024. számú határozatával az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a kérelmezőt jelölő szervezetként nyilvántartásba vette az Európai Parlament tagjainak választásán, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.
3. Határozatában hivatkozott egyebek között a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdés 3. pont b) és c) alpontjaira. Rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a párt létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, melynek eredményeként az NVB megállapította, hogy a párt jogerősen szerepel az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában és a bejelentéskor megadott adatai egyezést mutatnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival. Megállapítása szerint a párt bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért azt jelölő szervezetként a Ve. 132. §-a alapján nyilvántartásba vette a rendelkező rész szerint.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

4. A kérelmező – jogi képviselő útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az NVB határozatának felülvizsgálata iránt, a meghatalmazást a kérelmező nevében (név3) pártelnök adta. Kérte az NVB határozatának hatályon kívül helyezését, a párt törlését a jelölő szervezetek nyilvántartásából. Előadta, hogy a párt elnöke az NVB honlapjáról értesült a kérelmező jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételéről, az általa kezdeményezett iratbetekintés során betekintett a bejelentést és mellékleteit tartalmazó dokumentumokba. Állítása szerint a két együttes képviseleti joggal rendelkező képviselő kezdeményezte a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételt arra hivatkozással – valótlanul – hogy (név3) pártelnök beteg, akadályoztatva van, ezért helyette és nevében együttes aláírásukkal pótolták a pártelnök jognyilatkozatát. A Ve. 119. § (2) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a jelölő szervezetet tehát nem a nyilvántartás szerint képviseletre (önálló képviseletre) jogosult személy jelentette be, hanem az együttes joggyakorlásra, különös képviseleti joggal rendelkező képviselők, akik kérelmükben valótlanul állították azt, hogy a párt elnöke akadályoztatva van, így jognyilatkozatuk nem lehet hatályos.   

A Kúria döntése és jogi indokai

5. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
6. A Kúria a kérelmező érintettségét megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásának akadálya nem volt.
7. A Kúria a rendelkezésre álló iratok és a párt közhiteles bírósági nyilvántartási adatai alapján megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott P5 nyomtatványon a jelölő szervezet képviselőjeként (név1) és az együttes képviseleti jog esetén a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult másik képviselőként (név2) szerepel; a közhiteles bírósági nyilvántartás adatai szerint képviseleti joguk gyakorlása együttes, képviseleti joguk terjedelme különös, a megbízásuk 2027. április 8. napjáig szól. A közhiteles bírósági nyilvántartás adatai szerint továbbá (név3) képviseleti jogának terjedelme általános, a gyakorlásának módja pedig önálló, megbízása szintén 2027. április 8. napjáig szól.
8. A Ve. 119. § (2) bekezdése szerint a jelölő szervezetet a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentheti be, a Ve. 133. § (1) bekezdése értelmében pedig a választási iroda kötelezettsége arra terjed ki, hogy a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze.
9. Ezen jogszabályi rendelkezések alapján a kérelmező, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárása során az NVB kizárólag a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában foglalt adatokat vehette figyelembe, amely alapján pedig jogszerűen határozott a nyilvántartásba vételről. A Kúria több korábbi döntésében hangsúlyozta, hogy az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve. 119. § (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő. (Kvk.II.37.146/2014/2., Kvk.II.37.677/2020/6.).
10. A Kúria arra utal, hogy a kérelmező nem vitatottan a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2013. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) szerint nyilvántartott szervezet, párt. E közhiteles bírósági nyilvántartás magában foglalja a képviselőre, képviselőkre vonatkozó adatokat.
11. A civil szervezetek bírósági nyilvántartása közhiteles nyilvántartás, az NVB nem vizsgálhatja, hogy a bejelentést tevő, nyilvántartásban szereplő képviselőnek, illetve a jelen esetben együttes képviseleti joggal rendelkező két képviselőnek van-e a párttól külön felhatalmazása vagy annak önálló képviseleti joggal rendelkező képviselőjétől (párt elnökétől) külön felhatalmazása arra, hogy kérje a párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét; az együttes képviseleti joggal rendelkező képviselőknek a párttal, vagy pártelnökkel való belső jogviszonya független a választási eljárástól. A Kúria a bírósági felülvizsgálat során pedig csak azt vizsgálhatja, hogy az NVB határozatának meghozatala alapjaként a bejelentéskor rendelkezésére álló adatok alapján a bejelentésnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában foglalt adatokkal való összevetése, az adatok ellenőrzése megfelelően megtörtént-e. E vizsgálat keretében ezért az a – bírósági felülvizsgálati kérelemben előadott – körülmény nem lehet releváns, nem is értékelhető, hogy mi vezetett arra, hogy nem a párt elnöke, hanem az egyébként együttes képviseleti joggal rendelkező másik két képviselő járt el a párt nevében. A bejelentés adatai között nem szerepel a pártelnök akadályoztatása, nem értékelhető, hogy emögött esetlegesen valótlan tartalom áll.
12. A Kúria megjegyzi a következőket. A kérelmező pártként működik, a párt egyesület, ahogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 1. §-a fogalmaz, e törvény hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az egyesület pedig jogi személyiséggel rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:63. §(1) bekezdése értelmében: az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. A jogi személy képviseletére vonatkozó, a jogi személyek általános szabályai között található Ptk. előírások a következők:

3:3. § (1) bekezdése: A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.

3:29. § (1) bekezdése: A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

(2) bekezdése: A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

3:31. §-a: A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

A Kúria a fentiek alapján megjegyzi, hogy törvényes képviseletről van szó akkor, ha a képviseleti jog minden külön, erre irányuló cselekmény, nyilatkozat nélkül illet meg valakit. A jogi személyek általános szabályai alapján, ha a jogi személynek több vezető tisztségviselője van, ezek önállóan gyakorolhatják a képviseleti jogot, ugyanakkor ettől a szabálytól a jogi személy létesítő okirata eltérhet, vagyis a törvényes képviselők, vagy egyes törvényes képviselők esetén is előírhatja, hogy képviseleti jogukat csak együttesen, valamely más, képviseletre jogosult személlyel együtt gyakorolhatják. A képviseleti jogot illető korlátozás azonban csak akkor hatályosul külső jogviszonyokban, ha a kívülálló tudott vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudnia kellett volna arról, hogy a képviselő képviseleti joga korlátozott, feltételhez, jóváhagyáshoz kötött. A nyilvántartás közhitelessége hivatott tehát azt biztosítani, hogy az alapján a jogi személlyel kapcsolatba kerülő személyek tisztában lehessenek azzal, hogy a jogi személyt ki, milyen módon képviselheti. A párt esetében a Cnytv. 91. § (1) bekezdés g) pontja az irányadó, amelynek értelmében a nyilvántartás (valamennyi szervezet esetében) tartalmazza a képviselet terjedelmét és módját. A képviselet terjedelme szerint lehet általános vagy speciális, módja szerint pedig önálló vagy együttes. Ezzel összefüggésben a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 1. melléklet, – amely az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem elektronikus űrlapjának adattartalmáról rendelkezik, – lehetővé teszi a különös képviseleti jog esetén az ügycsoport megjelölését.

13. Mindezekből következően a tárgyi ügyben a párt közhiteles bírósági nyilvántartásában szereplő, hivatkozott két képviselő képviseleti jogának terjedelme ugyan különös (speciális), de ügycsoportra nézve a nyilvántartás nem tartalmaz adatot, ezért harmadik személyekkel szemben a képviselet során ennek nincs relevanciája; korlátozás nem derül ki a bírósági nyilvántartásból. A bírósági felülvizsgálati kérelemben foglalt ezen hivatkozás ezért nem volt figyelembe vehető a választási ügyben. Nem volt megalapozott a Ve. 119. § (2) bekezdésével kapcsolatos azon érvelés, hogy a kérelmezőt, mint jelölő szervezetet nem a nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentette be.
14. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta.

Záró rész

15. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
16. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
17. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. 
18. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. március 30.

Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
Dr. Márton Gizella s.k. bíró