Kvk.V.39.008/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.008/2026/3.

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
dr. Demjén Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró

A kérelmező: Sós Józsefné mint a Balmazújváros, Sas u. 33. alatti székhelyű a Közösen Balmazújvárosért Egyesület elnöke (cím)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Gál Krisztián ügyvéd (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálni kért határozat: Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 1/2026. (I. 14.) számú határozata 

Rendelkező rész

A Kúria a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 1/2026. (I. 14.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték beszedési számlájára.

A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Balmazújvárosi Helyi Választási Bizottság az 1/2025.(XI.24.) számú határozatával Balmazújváros 07. számú egyéni választókerületében 2026. február 8. napjára időközi választást tűzött ki. A kampányidőszak 2025. december 20-tól 2026. február 8. napján 19:00 óráig tart.
  2. A kérelmező az időközi választáson jelöltet állító egyesület (jelölőszervezet) elnöke.
  3. A kérelmező által állított jelöltet népszerűsítő szórólappal szemben egy választópolgár kifogást terjesztett elő, amely alapján eljárt Balmazújvárosi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: Helyi Választási Bizottság) a 3/2026. (I. 9.) HVB számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a szórólap kiadásáért felelős személy, a kérelmező egyesületi elnök megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, és a jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta.
  4. A Helyi Választási Bizottság határozata ellen a kérelmező által előterjesztett fellebbezést a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: Területi Választási Bizottság) az 1/2026. (I. 14.) TVB számú határozatával a Ve. 224. § (3) bekezdésére utalással a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert megállapította, hogy a fellebbező nem jelölte meg a fellebbezésében az azt megalapozó jogszabályhelyet. Utalt a Kúria Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.II.37.325/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/2., Kvk.I.37.221/2014/2., Kvk.II.37.271/2014/2. számú határozataira. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján elsődlegesen a Területi Választási Bizottság határozatának és a Helyi Választási Bizottság határozatának megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a Területi Választási Bizottság határozatának hatályon kívül helyezését és a Területi Választási Bizottság új eljárásra, ezen belül a fellebbezés tartalom szerinti elbírálására való utasítását kérte.
  2. Álláspontja szerint a határozat sérti Ve. 228. § (1) bekezdését és 231. § (1) bekezdés d) pontját, mert a fellebbezés érdemi felülvizsgálat nélküli elutasítására a törvényi feltételek hiányában került sor.
  3. Előadta, hogy a választási határozat azért jogszabálysértő, mert a Területi Választási Bizottság a tartalom szerinti elbírálás elvének figyelmen kívül hagyásával, túlzott formalizmussal hozta meg határozatát. A fellebbezésében ugyan nem jelölte meg a Ve. 2. § (1) bekezdését, szöveges indokolásában azonban egyértelműen és beazonosíthatóan hivatkozott a szólásszabadságra, a politikai véleménynyilvánítás szabadságára és a bizonyítékok téves mérlegelésére. A fellebbezés előterjesztésekor jogi képviselő nélkül, laikus félként járt el, azonban világosan leírta a sérelmét, amelyből a jogalkalmazó számára egyértelműen beazonosítható volt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését és a tényállás téves megállapítását sérelmezi. A fellebbezése tartalmazza, hogy a Helyi Választási Bizottság „támadott határozata azért jogszabálysértő, mivel a tényállást nem megfelelően tisztázta, a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, és a Ve. alapelveit az Alaptörvény IX. cikkével (véleménynyilvánítás szabadsága) ellentételesen, kiterjesztően alkalmazta.”
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a Ve. a 2. § (1) bekezdésében szabályozza a választási eljárás alapelveit, és mivel a fellebbezésében utalt arra, hogy a Helyi Választási Bizottság a Ve. alapelveit alaptörvény-ellenesen, kiterjesztően értelmezte, eleget tett a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában írt kötelezettségének, mely szerint a fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással kell előterjeszteni. A Ve. nem ír elő olyan követelményt, hogy meg kell jelölni, hogy a választási határozat a Ve. mely szabályait sérti.
  5. Hivatkozott arra is, hogy a precedensként hivatkozott jogesetekben a Kúria a Helyi Választási Bizottság határozatában szereplő döntéseit eltérő tényállás mellett hozta meg. Álláspontja szerint a Területi Választási Bizottság által alkalmazott túlzott formalizmus sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát.
  6. Mindemellett érdemi előadást tett arra vonatkozóan, hogy a szórólapon szereplő állítások miért nem valósítanak meg jogsértést.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  2. A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont]. 
  3. A kérelmezőnek, mint a marasztalt felelős kiadónak az érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) pontjában, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek.
  4. Az eljárás tárgya az volt, hogy a kérelmező fellebbezésének a hiányossága fennállt-e, és emiatt a Területi Választási Bizottság törvényesen utasította-e el érdemi vizsgálat nélkül a jogorvoslati kérelmet.
  5. A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.
  6. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja akként rendelkezik, hogy a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. 
  7. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
  8. A Ve. fellebbezésre és bírósági felülvizsgálatra vonatkozó azonos rendelkezései szerint tehát a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a kérelem alapját képező jogszabálysértés megjelölése. A Kúria ezért a bírósági felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott határozatait is figyelembe vette az eljárása tárgyát képező jogkérdés elbírálása során.
  9. A Kúria következetes joggyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi [Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.V.39.307/2022/2., Kvk.VII.39.036/2024/2., Kvk.VII.39.409/2022/2., Kvk.I.39.037/2024/4., Kvk.VI.39.103/2024/5., Kvk.VII.39.118/2024/2., Kvk.I.39.062/2025/2.]. 
  10. A Kúria kifejezetten a fellebbezés tartalmi elemeinek vizsgálata során a Kvk.VII.39.154/2024/5., Kvk.VII.39.047/2025/4., Kvk.V.39.205/2024/3. számú határozataiban szintén rögzítette, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmaz jogszabálysértésre hivatkozást.
  11. Függetlenül attól, hogy valamennyi ügy tárgyát képező jogorvoslati kérelem szükségképpen eltérő tartalmú, a Kúria ezen döntései a választási határozatban hivatkozott döntésekhez hasonlóan irányadók jelen eljárásban felmerült jogkérdés elbírálása során is.
  12. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a fellebbezés tartalmát iratszerűen adta elő: egyrészt abban a Ve. alapelveit, vagy azok közül azt, amelynek sérelmét állította, sem a jogszabályhely megjelölésével, sem annak szövegszerű ismertetésével nem jelenítette meg, másrészt azonban hivatkozott arra, hogy a Helyi Választási Bizottság a választási eljárás alapelveinek kiterjesztő értelmezésével megsértette az Alaptörvény IX. cikkében foglalt véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. 
  13. A választási eljárás alapelvei a Ve. 2. § (1) bekezdése értelmében a választás tisztasága [a) pont], az önkéntes részvétel [b) pont], az esélyegyenlőség [c) pont], a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése [d) pont], jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [e) pont] és a választási eljárás nyilvánossága [f) pont]. Valamennyi alapelv önálló tartalommal bír, továbbá a választási eljárási alapelvek közt a véleménynyilvánítás szabadsága önállóan nem jelenik meg. Utóbbi alkotmányos alapjog a választási eljáráshoz nem közvetlenül, hanem a választásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken keresztül köthető. Ezen okból nem fogadható el a kérelmező azon álláspontja, hogy a fellebbezésének általánosságban a választási eljárás alapelveire és az Alaptörvény IX. cikkére történő hivatkozása kielégíti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményt. A fellebbezés akkor felelt volna meg a törvényi előírásoknak, ha a megsértett jogszabályhelyet megjelölve tartalmaz arra vonatkozó okfejtést, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.VII.39.179/2024/6., Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/2., Kvk.II.37.325/2014/3.].
  14. A bírósági felülvizsgálati kérelemben tett előadásra utalva a Kúria hangsúlyozza, hogy a Területi Választási Bizottság helytállóan minősítette a fellebbezést a befogadhatósága kapcsán a határozatában felsorolt okból alakilag kifogástalannak, mert határozatából egyértelműen megállapítható, hogy ezen megállapítása előtt részletesen rögzítette a vizsgált alaki szempontokat. A jogszabálysértés megjelölésének elmaradása olyan hiányosság, amely a Ve. 231. § (4) bekezdés d) pontja a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A kérelmező által hivatkozott „tartalmi elbírálás” e jogszabályi rendelkezés folytán törvénysértő lett volna.
  15. A Kúria a Kvk.VI.39.141/2024/11. számú határozatában már rögzítette, hogy „[30] (...) a választási jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog fontos garanciát nyújt a Ve.-ben meghatározott jogosultak számára az őket ért sérelmek orvoslására, illetve a választási bizottságok jogszabálysértő határozatainak megváltoztathatóságára. Az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB számú határozatában rámutatott, a jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges. [31] A választási jogorvoslathoz való jog tehát nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek vele. A választási jogorvoslatra vonatkozó Ve. 221. § (1) bekezdése és 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással nyújthat be. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, a fellebbezésnek és a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját. [32] A kiemelt rendelkezésekből következően a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértésre hivatkozás, annak hiánya a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után. A Kúria a Kvk.37.325/2014/3. számú határozatában kifejtette, hogy nem elegendő a fellebbezésben a jogszabálysértés alapját képező konkrét jogszabályhelyek megjelölése, hanem azt is ki kell fejteni, hogy a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.”
  16. A Kúria a Kvk.VII.39.047/2025/4. [13] bekezdésében rámutatott, hogy „Az egyes eljárások során érvényesülő jogorvoslati lehetőségeket az eljárási törvények határozzák meg; az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követeli meg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét olyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelmezett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvosolni {35/2013. (XI. 22.) AB határozat, indokolás [16]}”. 
  17. A fellebbezés érdemi elbírálásának eljárási okból történő, törvényes eljárás alapján történő mellőzése a kérelmező jogorvoslathoz való jogát tehát nem sérthette.
  18. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat nem sérti a kérelmező által hivatkozott jogszabályokat, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1.  A területi választási bizottság nem mérlegelési jogkörben hozott helyi választási bizottsági határozat ellen előterjesztett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata nem jogszabálysértő, ha a fellebbező fél a fellebbezésében nem jelölte meg, hogy a helyi választási bizottság határozata mely választási jogszabályt sérti. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban öt bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
  3. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. 
  4. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés e) pont).
  5. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. január 21.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró