Kvk.V.37.542/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e 

 

Az ügy száma: Kvk.V.37.542/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                          Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró
                          Dr. Kurucz Krisztina bíró 

 

A kérelmező: 

Képviselője: dr.Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda

                    (ügyintéző: dr. Fodor Timea ügyvéd)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. április 24-án kelt 962/2018. számú határozata

 

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 962/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (azaz tízezer) forint  eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezőt az illetékes választási bizottság 2018. március 1-jén az országgyűlési képviselők 2018. évi választásán országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vette. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a  2018. március 2. napján kelt 159/2018. számú határozatában felfüggesztette a kérelmező mentelmi jogát.

[2] A kérelmező 2018. március 5-én előzetes letartóztatásba került. A szombathelyi székhelyű Nyugat.hu internetes újságban 2018. március 18-án interjú jelent meg, amelyben a kérelmező – egyebek mellett -  kérdésekre válaszolt az ellene folyó büntetőeljárás kapcsán, nyilatkozott  a tekintetben, hogy az országgyűlési választókerületben kiket tart esélyes jelölteknek, visszalép-e vagy sem, milyen jogi lépéseket kíván tenni előzetes letartóztatása miatt.

[3] A kérelmező ellen a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elitéltek és egyéb címen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 14/2014. (XII.17.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.) alapján fegyelmi eljárás indult. A fegyelmi eljárás eredményeként az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy a fogvatartott kérelmező megszegte a sajtónyilatkozat tételével kapcsolatos, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 406. § (1)-(10) bekezdéseibe foglalt szabályokat, ezért vele szemben fegyelmi fenyítést, „feddést” alkalmazott. A kérelmező fellebbezése alapján másodfokon eljárt Szegedi Fegyház és Börtön a 2018. április 16. napján hozott határozatban helybenhagyta az elsőfokú fegyelmi határozatot. A kérelmező 2018. április 5-én lemondott képviselő jelöltségéről. 

[4] A kérelmező 2018. április 19-én kifogást nyújtott be a NVB-hez, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön akkor, amikor vele szemben fegyelmi eljárást  folytatott le, és jogkövetkezményt alkalmazott, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban, 140-141. §-iban, az Alaptörvény 23. cikk (1) bekezdésében, az országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 73. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében foglaltakat.  Kérte annak megállapítását is, hogy a fegyelmi ügyben hozott másodfokú határozat jogsértő, mivel meghozatalára mentelmi jogának felfüggesztése nélkül került sor. 

[5] Az NVB a 2018. április 24. napján kelt 962/2018. számú határozatában a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a Ve. 208. §-ára, 215. § d) pontjára, a Bvtv. 2. § b) pontjára, az IMr. 1. § (1) bekezdés e) pontjára alapította. 

[6] Indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező mentelmi joga már korábban, a 159/2018. sz. határozattal,  felfüggesztésre került. „A  mentelmi jog felfüggesztése elhárítja a képviselőjelölti minőség jelentette akadályt a büntetőeljárás megindítása, folytatása, illetve a büntetőeljárási kényszerintézkedés alkalmazása elől”,  ezért a kényszerintézkedéssel érintett képviselőjelöltre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bárki másra. 

[7] Az NVB hangsúlyozta, hogy kifogást a választásra irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapítottan lehet előterjeszteni. A kérelmező által sérelmezett tevékenységet   jelen ügyben a Bvtv. és az IMr. alkalmazása jelenti, ezeket kívánja felülbíráltatni, megsemmisítetni a Ve.-re hivatkozással. Ezek azonban nem választásra irányadó jogszabályok, és a kérelmezőnél, mint előzetes letartóztatás alatt álló személlyel szemben kerültek alkalmazásra. Az előzőekben jogszabályok rendelkezéseit, továbbá az ezek alapján hozott határozatokat a választási bizottság nem vizsgálhatja felül. Önmagában a Ve. rendelkezéseire való hivatkozás nem minősíti választási üggyé a kifogásban sérelmezett tevékenységet, mivel arról egyértelműen megállapítható, hogy nem a választási bizottságok hatáskörébe, hanem a Bvtv. és az IMr. hatálya alá tartozik.

A felülvizsgálati kérelem

[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy a másodfokú fegyelmi határozat, továbbá a képviselőjelöltként tett nyilatkozata miatt alkalmazott jogkövetkezmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban, 140-141. §-iban foglaltakat. Hivatkozott arra is, hogy az NVB tévesen értelmezte, alkalmazta az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését, IX. cikk (1) bekezdését, az Ogytv. 73. § (1) bekezdését, 74. § (1) bekezdését, 79. § (2) bekezdését. Érvelése szerint az NVB rendelkezett hatáskörrel az általa kifogásolt eljárás, továbbá határozat vonatkozásában, mivel az a választást érinti. Kifejtette, hogy a véleménynyilvánítási, a sajtóban való nyilatkozattételi joga az Alaptörvényből, a passzív választójogából fakad, ezekkel élve, mint képviselő jelölt folytatott kampánytevékenységet.  E jogait a törvény nem korlátozza, erre  a fegyelmi ügyben eljáró szerveknek sincs jogosultsága.  Az volt a jogi álláspontja, hogy kampányeszköznek, kampánytevékenységnek minősül a fegyelmi határozatokkal érintett sajtószervnek adott nyilatkozata. Az országgyűlési képviselőjelőltségi státusza a fogvatartotti jogviszonyához képest, olyan speciális jogviszony, amely esetében nem a fegyelmi eljárással kapcsolatos határozatokban megjelölt jogszabályokat, hanem a Ve. rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Az NVB jogsértően járt el akkor, amikor kérelmének érdemi elbírálását hatáskör hiányára hivatkozva utasította el. 

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[10 ]A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére nézve kétely nem merült fel, ezért ezt a Kúrai elfogadta.

[11] A Kúria egyetért az NVB határozatába foglalt jogi állásponttal, döntéssel, ezért mellőzi ennek megismétlését. A felülvizsgálati kérelemben előadottakra figyelemmel  az alábbiakra mutat rá.

[12] Jelen ügyben a ténybeli és jogkövetkeztetések levonásánál, a döntés meghozatalánál a Kúria nem hagyhatta figyelmen kívül azokat a tényeket, amelyeket végzése [1]-[4] pontjai tartalmaznak. A kifogásból, a felülvizsgálati kérelemből,  nemcsak szöveges fogalmazását, hanem tartalmát tekintve is, egyértelműen megállapítható, hogy a fegyelmi eljárást, a jogerős fegyelmi határozatba foglalt döntést és az ebben alkalmazott jogkövetkezmény jogszerűségét vitatják. A jogerős fegyelmi határozat azonban olyan törvények és egyéb jogszabályok alapján került meghozatalra (IMr., Bvtv.), amelyek alkalmazhatóságának bármiféle vizsgálatára a  jogalkotó a Ve.-ben nem teremtett lehetőséget. 

[13] A kérelmező mentelmi joga felfüggesztésre került. A mentelmi jog a passzív választójog gyakorlásának garanciái körébe tartozik a 3093/2018. (III.26.) AB határozat (a továbbiakban: Abh) [52] pontja értelmében. A mentelmi jog az erre jogosultakat nem állampolgári minőségükben,  nem alapjogként, hanem a betöltött közjogi tisztségük, feladatvállalásuk alapján illeti meg a 723/B/2006., a 34/2004. (IX.28.) AB határozatok, a Kvk.IV.37.251/2018/3. számú döntés értelmében, és ugyanezt rögzíti az Abh [89] pontja is. 

[14] A mentelmi jog felfüggesztésének szabályai nem a Ve.-ből, hanem az Ogytv.-ből következnek, e körben az NVB nem a Ve., hanem az Ogytv. alapján járt el az Abh. [71] pontja értelmében is. Nem jelenti a passzív választójog gyakorlásának sérelmét a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott NVB határozat. Rámutat a Kúria  arra is, hogy a kérelmező az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát a vele szemben fegyelmi eljárás alapján hozott határozat kapcsán gyakorolhatta. 

[15] Az NVB iratszerűen, helytállóan mutatott rá arra, hogy a kérelmező olyan eljárás, illetve döntés felülvizsgálatát kérte, amely nem tartozik a Ve. által szabályozott körbe, és arra is, hogy önmagában a  Ve.-ben rögzített jogszabályok megjelölése nem adhat alapot ettől eltérő álláspont kialakítására. 

[16] A Kúria hatáskör és jogosultság hiányában nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy összeegyeztethetők-e vagy sem az IMr., továbbá a Bvtv. rendelkezései az Alaptörvény, a Ve. szabályaival, és nem dönthetett a kérelmező által állított kollézió tekintetében, így nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát annak megítélése, hogy a fegyelmi eljárásra alapot adó interjú kamtánytevékenységnek minősült-e vagy sem.

[17] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[18] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[19] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmező köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, a Ve. 228. § és a  Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében.

[20] A Kúria  végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 29.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró