KÚRIA
Kvk.V.37.333/2014/3.szám
A Kúria a Seres Mária Szövetségesei kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 13. napján meghozott 776/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVB) a 28/2014.(III.6.) számú határozatával a kérelmező jelölő szervezet terhére, mivel az a rendelkezésére bocsátott ajánlóíveket a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőn nem adta át, 6.090.000 Ft összegű bírságot szabott ki.
A jelölő szervezet által előterjesztett fellebbezés alapján eljárva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2014. március 13. napján hozott 776/2014. számú határozatával Megye 01. számú OEVB 28/2014.(III.6.) számú határozatát helybenhagyta. Döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124.§ (2) bekezdésére alapította, és azzal indokolta, hogy az ajánlóívek leadásával kapcsolatban a jelölő szervezetet terhelő felelősség objektív, annak elmulasztására a kimentés lehetősége nem biztosított. Az OEVB hivatalból köteles bírságot kiszabni, mérlegelési jogköre nincsen.
Az NVB határozata ellen a kérelmező jelölőszervezet nevében eljárva - az NVB-nek címzetten - ügyvéd terjesztett elő elektronikus levél mellékleteként, meghatalmazás csatolása nélkül bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amit nem látott el minősített elektronikus aláírásával.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 223.§ (1) bekezdése értelmében „A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224.§ (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.”
A bírósági felülvizsgálati kérelmet tehát – a fellebbezéssel ellentétben – nem lehet telefaxon benyújtani, illetve elektronikus dokumentumként csak úgy, ha azt minősített elektronikus aláírással látták el. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, úgy a fenti szabály alapján a kérelmet benyújtó ügyvéd minősített elektronikus aláírása szükséges.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 17. pontja értelmében „Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.”
Jelen ügyben megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumban (pdf. formátumban) benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 223.§ (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást nem tartalmaz, azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírással. A Ve. 224.§ (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Jelen ügyben a jogi képviselet a fentiek szerint nem igazolt. A Ve. 231.§ (2) bekezdése értelmében „[a] bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”
A kifejtettek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét – illetékmentességi nyilatkozat hiányában - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 17.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró