Kvk.V.37.314/2018/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.37.314/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                         Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
                         Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező: Demokrata Párt
Képviselője: dr. Németh Renáta ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 13. napján kelt 399/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 399/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252.§ (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján megállapította, hogy a kérelmező DEMOKRATA PÁRT jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó egyéni választókerületi jelölt a bejelentésekor benyújtott 100 db ajánlóívet, és 466 érvényes ajánlást gyűjtött össze. Az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6.§-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást. A jelölt bejelentése így a törvényes feltételeknek nem felel meg, ezért az OEVB a 39/2018.(III.07.) számú határozatával visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét.
[2]    A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Előadása szerint a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozat indokolása nem felel meg a Ve. 46.§ d) pontjában foglaltaknak, és az ajánlások ellenőrzése során megsértették a Ve. 126.§-a szerinti, az ajánlások érvényességére vonatkozó szabályokat. Hivatkozott továbbá Ve. 122.§ (1) bekezdésében, 125.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra, valamint a BH 2015.1.22. számú eseti döntésre. Az OEVB nem vette figyelembe a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: NVB) az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatását (a továbbiakban: Iránymutatás).
[3]    Az NVB a 2018. március 13. napján kelt 399/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.
[4]    Indokolása szerint a Ve. 122.§, 125.§ (1) és (3) bekezdései, 127.§ (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126.§-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek.
[5]    A Ve. 126.§ b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban alkalmazta az Iránymutatást, amelynek 1. pont a)-h) alpontjai rögzítik, milyen csekély mértékű eltérések vehetők még figyelembe.
[6]    A Ve. 127.§ alapján az ajánlás ellenőrzésének eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozata szerint ezen külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[7]    Az NVB értékelése szerint a kérelmező fellebbezése kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatát, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arról, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta az érvénytelenné nyilvánításukat, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[8]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a felülvizsgálni kért határozatnak elsődlegesen a hatályon kívül helyezését és az NVB új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte.
[9]    Sérelmezte, hogy sem az OEVB, sem az NVB határozata nem tartalmazza az ajánlások érvénytelenségének okait, a megjelölt külön tájékoztató csak statisztikai jellegű felsorolás, amelyből a valódi okok nem derülnek ki, amelyek a betekintési jog gyakorlása során sem állapíthatóak meg. 
[10]    Az NVB nem vette figyelembe azon hivatkozását, hogy az OEVB megsértette a Ve. 46.§ d) pontját, mert határozatában fel kellett volna tüntetnie a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat, az érvénytelenségi okokat, az indokolási kötelezettség megsértésével meghozott döntés jogsértő. 
[11]    Nem várható el a kérelmezőtől, hogy előtte ismeretlen bizonyítékokra és okokra alapítsa kérelmét. A betekintés pedig kérelmezői lehetőség és nem kötelezettség.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12]    A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[13]    A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[14]    Az országgyűlési képviselő jelöltet az ajánlóívek átadásával - a Ve. 124.§ (1) bekezdésének értelmében - a választási bizottságnál kell bejelenteni nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122.§ (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről - a Ve. 127.§ (3) bekezdésének megfelelően - tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza a kérelmező és az NVB által hivatkozott Iránymutatás is.
[15]    Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza - a Ve. 46. § da) pontja szerint - a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő határozatnak azonban nem kell kiterjednie tételesen az egyes ajánlások érvényességére, illetve érvénytelenségére és ezek okaira. Azt kell tartalmaznia, hogy az ajánlások összességének, mint bizonyítékoknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges Vjt. szerinti feltételek fennálltak, vagy a feltételek hiányát kellett megállapítania az érvényes ajánlatok számszerű összesítésével, a Vjt. 6.§-ába foglalt kogens (kötelezően alkalmazandó) feltétel megítélése érdekében.
[16]    A Ve. 46.§ d) pont da) alpontja szerint a Választási Bizottságok határozatainak tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat is, de ez nem jelenti az összes – adott esetben több száz – ajánlás érvényességének, illetőleg érvénytelenségének egyenkénti feltüntetését. Ilyen előírást a jogszabály nem tartalmaz és a Kúria joggyakorlata sem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadása kapcsán az ezt megalapozó okok részletes ismertetésére.
[17]    A Kúria álláspontja szerint az NVB köteles a fellebbezésben foglaltakat teljes körűen kimeríteni. Az NVB a Ve. szerinti indokolási kötelezettség teljesítése azonban a fellebbezésben foglaltakhoz képest vizsgálható. A kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni, nem jelölte meg. Az NVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, és ennek a Ve. 46. § da) pontjának megfelelően eleget tett.
[18]    A kérelmező bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban az NVB nem sértett jogszabályt, ezért a Ve. 127.§-ának sérelme sem állapítható meg.
[19]    Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[20]    A fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem tükrében a kérelmező által hivatkozott Kvk.III.37.327/2014/5. számú, a BH 2015.1.22. számon megjelent kúriai eseti döntés nem alkalmazható, ezért annak elemzését jelen eljárásban a Kúria mellőzte.

Záró rész

[21]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[22]    A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[23]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 19.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró