KÚRIA
Kvk.V.37.302/2014/2.szám
A Kúria a Kisgazdapárt I. rendű és a Magyar Igazság és Élet Pártja II. rendű kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 11. napján meghozott 542/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria az I. és II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Megye 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVB) a 36/2014.(III.6.) számú határozatában a Kisgazdapártot (I.r. kérelmező) és a Magyar Igazság és Élet Pártjá-t (II.r. kérelmező, mint jelölőszervezeteket - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124.§ /2/ bekezdésére alapítottan – 304.500 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2014. március 11-én kelt 542/2014. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta.
Az I. és II.r. kérelmező az NVB határozata ellen – egy, közös beadványban - bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, amit az NVB-nél 2014. március 13-án személyesen nyújtott be. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmen szerepel az I.r. kérelmező elnökének: és a II.r. kérelmező elnökének az aláírása. Mindketten megjelölték pártelnöki minőségüket, feltüntették személyi számaikat, pártjaik székhelyét, nyilvántartási számát. Ezen az okiraton az aláírások alatt szerepel a pártok bélyegzőlenyomata is.
A felülvizsgálati kérelembe foglaltan (4. oldalon) az I.r. kérelmezett elnöke meghatalmazza ügyvédet jogi képviseletével, aki ezt a felülvizsgálati kérelembe foglalt szöveg szerint elfogadja, ”egyúttal bejelenti, hogy számára - mint jogi szakvizsgával rendelkező ügyvéd részére - nem szükséges külön jogi képviseletre szóló meghatalmazás” a II.r. kérelmezőtől. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet – bár feltüntetésre került az ügyvédi minőség - ügyvédi ellenjegyzéssel nem látta el, és ehhez nem mellékelt jogi szakvizsga letételét igazoló dokumentumot.
A kérelmezők elsődlegesen az NVB határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan az Európai Jogok Emberi Bíróságának (EJEB) iránymutatás céljából történő megkeresését, ennek megérkezéséig az NVB határozata végrehajtásának felfüggesztését kérték. Azzal érveltek, hogy a választási eljárás során nem hagyhatók figyelmen kívül a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 187.§ /1/ bekezdése, 325.§ /1/ bekezdése, 474.§ /1/ bekezdése szerinti rendelkezések, az objektív felelősség alapján kiszabott bírság sérti a tisztességes eljárás követelményét, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményébe (EJEE) foglaltakkal, az EJEB ítélkezési gyakorlatával, a pártok ellehetetlenítését eredményezi, igazságtalan, méltánytalan.
A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. előírja a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeit /224.§./, és megszabja az érdemi vizsgálat nélküli elutasításának eseteit /231.§/. A Kúriának vizsgálnia kellett, hogy a benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem megfelel-e a Ve. előírásainak.
A Ve. 224.§ /5/ bekezdése szerint: ”bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.”
A II.r. kérelmező okirattal nem igazolta, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik és azon tényállítását, hogy ügyvéd, csak állította, de semmivel nem igazolta, ezért „a saját ügyében jogi képviselő nélküli eljárásra” nincs lehetőség, a bírósági felülvizsgálati eljárásban ugyanakkor az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Kúriának a Ve. 228. § /2/ bekezdése alapján 3 napon belül kell döntenie, amely időtartam a teljesíthető hiánypótlást nem teszi lehetővé.
A Ve.-t megelőző jogszabály, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84.§ /1/ bekezdése azonosan rendelkezett az ügyvédi képviseletről: „A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.” A Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében /Kvk.II.37.294/2008/2., Kvk.VI.37.248/2010/2., Kvk.II.37.717/2010/3./ rendelkezett akként, hogy választási eljárásban jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül akkor járhat el, ha igazolja a jogi szakvizsga letételét.
Az I.r. kérelmező elnöke a felülvizsgálati kérelemben meghatalmazta ügyvédet jogi képviseletre. Dr. .. azon tényállítását, hogy ügyvéd, csak állította, de semmilyen módon nem igazolta.
A Ve. 228.§ /2/ bekezdése előírja, hogy a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni. A Pp. 324.§ /1/ bekezdése alapján a meghatalmazásra a Pp. 69.§-ban írt alakiságok érvényesek. Így a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba /195.§, 196.§/ kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók /Pp. 69.§ /1/-/2/ bekezdés/.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény /a továbbiakban: Ütv./ 26.§ /1/-/2/ bekezdései szabályozzák az ügyvédnek adott meghatalmazást. Az I.r. és a II.r. kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelemből, és a benne foglalt meghatalmazásból azonban semmilyen formában nem állapítható meg, így nem igazolt, hogy dr. .. ügyvéd.
A Ve. 231.§ /2/ bekezdése értelmében “a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224.§ /5/ bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”
A Kúriának miután megállapította, hogy az I.r. kérelmező – az NVB határozatának jogorvoslati záradéka ellenére – felülvizsgálati kérelmét jogszerű ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be /nem igazolt, hogy dr. .. ügyvéd/, a II.r. kérelmező illetve elnökének részéről pedig a szakvizsga-bizonyítvány csatolása elmaradt, a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.
Végül a Kúria utal arra is, hogy a Ve. 231.§ /5/ bekezdése értelmében a “(...) a bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.” Ez – érdemi felülvizsgálat esetén - azt jelenti, hogy a Kúria az NVB jogsértő határozatát nem helyezheti hatályon kívül, hanem ilyen esetben azt megváltoztatva, érdemi döntést kell hozzon. Az NVB határozata érdemi felülvizsgálatának azonban a jelen esetben a felülvizsgálati kérelem fentiekben megjelölt formai jogsértései képezték akadályát.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ /7/ bekezdése és 58.§ /1/ bekezdés f) pontja szerint állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte a kérelmezőket.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ /5/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 14.
Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró