Kvk.V.37.301/2014/2. számú határozat

KÚRIA

Kvk.V.37.301/2014/2.szám

A Kúria a Kisgazdapárt  kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság  kérelmezett 2014. március 10. napján meghozott 506/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nem peres eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Megye 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVB) a 36/2014. (III. 6.) számú határozatában a Kisgazdapártot és a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), mint jelölőszervezeteket - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 124. § (2) bekezdésére alapítottan – 304.500 Ft bírság megfizetésére kötelezte.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2014. március 10. napján kelt 506/2014. számú határozatában az OEVB határozata ellen a Kisgazdapárt elnöke által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a Ve. 224. § (3) bekezdés b) és c) pontjaira, 231.§ (1) bekezdés d) pontjára alapítottan azzal indokolta, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a törvényben kötelezően előírt adatok közül a jelölő szervezet székhelyét és bírósági nyilvántartásba - vételi számát. 

A Kisgazdapárt (kérelmező) az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, amit az NVB-nél dr. Fenyvessy Zoltán 2014. március 13-án személyesen nyújtott be. E beadvány az NVB 506/2014 és 542/2014. számú határozatai ellen azonos indokolással előterjesztett olyan kérelem, amelyen szerepel a kérelmező elnökének, és a MIÉP elnökének aláírása. Mindkét aláíró feltüntette pártelnöki minőségét, személyi számát, a pártok székhelyét, nyilvántartási számát, és az aláírások alatt szerepel a pártok bélyegzőlenyomata is. A felülvizsgálati kérelem 4. oldalán a kérelmező elnöke meghatalmazza ..ügyvédet jogi képviseletével, aki ezt a felülvizsgálati kérelembe foglalt szöveg szerint elfogadja, ”egyúttal bejelenti, „hogy számára - mint jogi szakvizsgával rendelkező ügyvéd részére - nem szükséges külön jogi képviseletre szóló meghatalmazás”. A kérelmező elsődlegesen az NVB határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan az Európai Jogok Emberi Bíróságának iránymutatás céljából történő megkeresését, ennek megérkezéséig az NVB határozata végrehajtásának felfüggesztését kérte.

A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. előírja a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeit /224.§./, és megszabja az érdemi vizsgálat nélküli elutasításának eseteit /231.§/. A Kúriának vizsgálnia kellett, hogy a benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem megfelel-e a Ve. előírásainak.

A Ve. 224.§ /5/ bekezdése értelmében: ”bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.”

Az ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény (Ügyvédi tv.) 26.§-ának szabályaiból következően az ügyvédi képviseleti tevékenységre vonatkozó meghatalmazás csak akkor érvényes, ha abból, figyelemmel a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 63.§ (2) bekezdésére, 195.§ és 196.§-aira, és az Ügyvédi tv. 13.§-ára, kétséget kizáróan kitűnik, hogy az azt ügyvédként aláíró személy az Ügyvédi tv. hatálya alá tartozik.

Dr. ..okirattal nem támasztotta alá, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik és azt, hogy ügyvéd, csak állította, de semmivel nem igazolta. A bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalt meghatalmazás nem tartalmazza ügyvédi minőségének azonosítására alkalmas adatokat. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében három napon belül kell döntenie, és ez időtartam a teljesíthető hiánypótlást nem teszi lehetővé.

A kifejtettekre figyelemmel a Kúria csak azt állapíthatta meg, hogy az ügyvédi jogi képviselet nem igazolt, a kérelmező felülvizsgálati kérelmét nem a Ve. előírásainak megfelelően, hanem jogi képviselet nélkül terjesztette elő, így azt a Ve. 231.§ (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani. 

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ /7/ bekezdése és 58.§ /1/ bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ /5/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. március 17.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró