KÚRIA
Kvk.V.37.266/2014/2.szám
A Kúria az ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 8. napján meghozott 309/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 309/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező, mint jelölő szervezet a választási eljárásban az illetékes választási bizottságtól ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig: azaz 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 100 db ajánlóívből 77 db-ot nem adott át, amely miatt a Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság /OEVB/ a 38/2014.(III.5.) számú határozatában 50.750 Ft összegű bírsággal sújtotta.
A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 2014. március 8-án kelt 309/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és kötelezte a kérelmezőt, hogy 3.907.750 Ft bírságot fizessen meg.
Indokolása szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124.§ /1/ bekezdés szerint a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál. E § /2/ bekezdése rögzíti, hogy a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a Ve. 124.§ /2/ bekezdése alapján a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozta, hogy e kötelezettség elmulasztása esetén kimentésre nincs lehetőség, a jelölt vagy jelölő szervezet felelőssége objektív, a Ve. a bírság kiszabása során semmilyen körülmény mérlegelésére nem ad lehetőséget.
A kérelmező elmulasztotta határidőben átadni a rendelkezésére bocsátott ajánlóíveket az illetékes választási iroda részére, e tényt a jelölő szervezet is elismerte az ajánlóív átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával, ezért terhére bírságot jogszerűen szabott ki az OEVB. A határozata rendelkező részében a bírság mértéke azonban hibásan lett feltüntetve (az indokolás helyes összeget tartalmaz), ezért azt meg kellett változtatni.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében - annak megállapításával, hogy bírság megfizetésére nem köteles - a Nemzeti Választási Bizottság határozatának megváltoztatását, illetve kérelme nem teljesítése esetén az előterjesztett alkotmányjogi panaszának az Alkotmánybírósághoz való továbbítását kérte. Álláspontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata hiányos, nem tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás, hogy ki ellen és hány példányban kell a felülvizsgálati kérelmet benyújtani, mögöttesen mely jogszabály /a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény – Pp.-/ alapján kell eljárni, továbbá hiányzik a választási bizottság elnökének aláírása, és a választási bizottság bélyegzőlenyomata. A kérelmezett a tényállást nem tárta fel, az alapjául szolgáló bizonyítékokat sem részletezte, mérlegelését és annak szempontjait mellőzte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ve. 46.§ f) pontja értelmében a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegző lenyomatát. A Nemzeti Választási Bizottság által megküldött iratok között fellelhető a felülvizsgálni kért határozat hiteles kiadmánya, és a Kúria megállapította, hogy annak tartalma azonos a kérelmező által másolatban csatolt határozat tartalmával. Igazolt tehát, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került, így a felülvizsgálati kérelemben felhozott formai kifogás alaptalan.
A Ve. 46.§ cb) pontja szerint a határozat tartalmi eleme a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat feltételeiről való tájékoztatás.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46.§ cb) pontja szerinti elemeket. A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a Pp. szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek. A Nemzeti Választási Bizottság határozatának jogorvoslati záradéka ezért a jogszabályi követelményeknek megfelelt.
Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 10.§ /1/ bekezdése alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség. A Ve. 124.§ /2/ bekezdése szerint az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ezért nincs lehetőség. A választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata szükségtelen. Ebből következően a bírósági felülvizsgálati kérelem e vonatkozó része is alaptalan.
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére irányuló indítvány a Ve. 233.§ /1/ bekezdésére figyelemmel idő előtti.
Mindezek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§ /5/ bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének viselésére - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 5.§ /2/ bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - a kérelmezőt kötelezte a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján, mértékét az Itv. 43.§ /7/ bekezdésére figyelemmel állapította meg.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ /5/ bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 13.
Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró