Kvk.V.37.174/2010/4. számú határozat

Kvk.V.37.174/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r. és a személyesen eljárt II.r. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság 2010. február 08. napján kelt 88/2010. számú határozata elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tárgyában indult nemperes eljárásban az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 88/2010. számú határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A Magyar Köztársaság Elnöke /a továbbiakban: köztársasági elnök/ a 6/2010.(I.22.)KE határozatában rendelkezett az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választása időpontjának kitűzéséről, az első forduló időpontját 2010. április 11. napjára, a második forduló időpontját 2010. április 25. napjára tűzte ki.

A Fővárosi Választási Bizottsághoz az I.r. és a II.r. kérelmező kifogást nyújtott be, amelyet áttétel folytán az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ bírált el. A kérelmezők kifogásukban előadták, hogy a köztársasági elnök a 6/2010(I.22.)KE határozatával kitűzte a 2010. évi országgyűlési képviselői választásokat, azonban mulasztást követett el akkor, amikor a külképviseleti szavazás napjait a határozatában nem határozta meg. A kérelmezők kérték az OVB-t, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 78.§-ának /1/ bekezdés e. pontja alapján állapítsa meg, hogy a köztársasági elnök mulasztása jogszabálysértő, és a Ve. 78.§-ának /1/ bekezdés b. pontja alapján a jogsértőt hívja fel a mulasztás pótlására.

Az OVB a 2010. február 8-án kelt 88/2010. számú határozatával a kifogást az Alkotmány 31/A.§-ának /2/ bekezdése, a Ve. 77.§-ának /1/-/3/ bekezdése alkalmazásával hatáskör hiányában elutasította. Indokolása szerint a köztársasági elnöknek a választást kitűző döntése az Alkotmány által biztosított önálló döntési jogosultság. A köztársasági elnök - az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választása időpontjának kitűzéséről szóló - határozata nem minősül a Ve. hatálya alá tartozó jogi aktusnak, amelyek alapján a kifogásban megjelölt cselekménynek a Ve. vonatkozó szabályai szerinti elbírálására az OVB-nek nincs hatásköre.

Az I.r. és II.r. kérelmező az OVB 88/2010. számú határozatának a bírósági felülvizsgálata iránti kérelmükben azt kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84.§-ának /7/ bekezdés b. pontja alapján a határozatot változtassa meg, megállapítva, hogy a kifogás elbírálására az OVB hatáskörrel rendelkezik, továbbá a kifogást elbírálva annak adjon helyt. A kérelmezők álláspontja szerint az OVB jogszabálysértéssel állapította meg, hogy a Ve. hatálya a köztársasági elnökre nem terjed ki, mivel a köztársasági elnök a választási eljárás hatálya alá tartozó résztvevő, a Ve. 71/A.§ /5/ bekezdésének, 96/A.§-ának az alkalmazása reá is kötelező, és mert a 48/1991./IX.26./AB határozat jelen eljárásban nem irányadó. Az OVB megsértette a Ve. 29/B.§ /2/ bekezdés e. pontjában rögzített indokolási kötelezettségét, ugyanis a döntése alapjául szolgáló jogszabályt nem jelölte meg. Kifejtették, hogy jelen üggyel a Legfelsőbb Bíróságnak a köztársasági elnök tevékenységével kapcsolatosan meghozott Kvk.II.37.151/2010/4. számú végzése nincs összefüggésben.

A Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84.§-ának /6/ bekezdése alkalmazásával a kérelmezők részére - kérésükre - biztosította a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét.

Az I.r. és a II.r. kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.

Az Alkotmány 29.§-ának /1/ bekezdése alapján Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját /30/A.§ /1/ bekezdés d. pont/.

A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást /Alkotmány 31/A.§ /1/-/2/ bekezdés/.

A 48/1991./IX.26./AB határozat C pontjában az Alkotmány 31/A.§ /1/ bekezdésének értelmezése alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztársasági elnök személyének sérthetetlensége a köztársasági elnök alkotmányjogi jogállásának része. A sérthetetlenség folytán a köztársasági elnök nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, jogi felelőssége pedig kizárólag az Alkotmány 31.§ /4/ bekezdése, a 31/A.§ /2/-/6/ bekezdése és a 32.§ szerint áll fenn.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alkotmánybíróság határozatában foglalt megállapításokat nem érinti az, hogy a határozat meghozatalát követően a Ve. "szavazás a külképviseleten" szabályokkal /Ve. 71/A.§ /5/ bekezdés, 96/A.§/ bővült.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy e jogszabályhelyekben foglaltak alapján a köztársasági elnök az Alkotmány által biztosított jogkörének gyakorlása /az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzése/, és az annak során meghozott határozata az OVB által, a Ve. alapján felül nem vizsgálható. Az OVB tehát megalapozottan állapította meg hatáskörének a hiányát.

Az OVB a Ve. 29/B.§ /2/ bekezdés e. pontjában foglalt indokolási kötelezettségét teljesítette, mivel határozata indokolásának III. részében a döntése alapjául szolgáló, alkalmazott jogszabályokat felsorolta.

A Legfelsőbb Bíróság a Kvk.II.37.151/2010/4. számú végzésében egyebek mellett abban a kérdésben is döntött, hogy a köztársasági elnök választások kitűzéséről rendelkező határozatát az OVB felülvizsgálhatja-e, és megállapítása szerint "az Alkotmány 31/A.§-ának /2/ bekezdése egyértelműen kizárja, hogy az OVB minősítse a köztársasági elnöknek a tisztsége gyakorlása során meghozott határozatát". Megalapozatlan tehát a kérelmezők azon állítása, hogy az OVB határozatában e végzésben foglaltakra alaptalanul hivatkozott.

Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Ve. 84.§-ának /7/ bekezdés a/ pontja alapján helybenhagyta.

A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84.§-ának /10/ bekezdése zárta ki.

Budapest, 2010. február 12.