A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.486/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,
Dr. Patyi András bíró
A kérelmező: Dr. Béres-Deák Attila András (cím)
A kérelmezett: Heves Megyei Területi Választási Bizottság (3300 Eger, Kossuth utca 9.)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: Heves Megyei Területi Választási Bizottság 7/2022. (VI.27.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezőt a 2022. június 26. napjára kitűzött időközi önkormányzati képviselőválasztás során Gyöngyös 3. számú egyéni választókerületben a Gyöngyösi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 2022. május 23. napján képviselőjelöltként jogerősen nyilvántartásba vette. Az időközi képviselőválasztáson szintén jelöltként indult Sári István Imre.
[2] A kérelmező 2022. június 19-én a Heves Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) kifogást nyújtott be, melyben kifejtette, hogy Sári István Imre a kérelmező postaládájába 2022. június 18-án bedobott szórólapja sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét, tekintettel arra, hogy azon Hiesz György polgármester, Kévés Tamás alpolgármester, Kárpáti István alpolgármester és dr. Végh Attila frakcióvezető Sári István Imre jelöltre történő szavazásra buzdítják a szavazókat.
[3] A kérelmező a kifogásában sérelmezte továbbá, hogy azon szerepel az „Egységben Gyöngyösért” jelölőszervezet, mivel ilyen jelölőszervezet nyilvántartásba vételére nem került sor.
A választási bizottságok határozatai
[4] A TVB elnöke a kifogást az elbírására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező HVB-hoz áttette, amely a kifogást a 14/2022. (VI. 23.) határozatával elutasította. Megállapította, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségének a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt elve nem sérült.
[5] A kérelmező a HVB döntésével szemben fellebbezést terjesztett elő, melyben a kifogásolt szórólap vonatkozásában jogszabálysértésre nem hivatkozott, előadta azonban, hogy a hasonló esetek szinte mindegyikére jellemző, hogy a kifogásoknak a magasabb szinten eljáró fórumok adtak helyt. Véleménye szerint a helyi választási szervek nem szívesen adnak helyt a helyi polgármesterek (alpolgármesterek, képviselők) marasztalásának. A jogalkotónak ezért ajánlatos lenne az ilyen ügyek elbírálását a HVB helyett eleve a TVB hatáskörébe utalni.
[6] A TVB a 7/2022. (VI. 27.) határozatával a HVB határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy a kérelmező fellebbezésében sem a HVB által hozott határozat jogellenességére vonatkozóan, sem a HVB eljárása során alkalmazott mérlegelés esetleges hiányai vagy annak téves volta vonatkozásában sem tett tényállításokat, a határozat megváltoztatását kizárólag a korábban benyújtott kifogása és annak indokai alapján kérelmezte.
[7] Ennek ellenére a TVB a fellebbezést és a HVB határozatát érdemben vizsgálva, az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V.11.) AB határozatában és a 3130/2018. (IV. 19.) AB határozatában foglaltak felhívása mellett kifejtette, hogy a döntése meghozatala során azt tartotta szem előtt, hogy az Alaptörvény IX. cikkében deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog minél szélesebb körben érvényesüljön. Azt mérlegelte, hogy a szórólapon megjelenő polgármester, alpolgármester és frakcióvezetői posztot is betöltő önkormányzati képviselő, az önkormányzat nevében járt-e el. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy feltüntették-e betöltött pozíciójukat a szórólapon vagy sem, hiszen az Gyöngyös településen enélkül is köztudomású. Nem tartotta elvárhatónak, hogy a polgármester tisztségét és saját tapasztalatait eltitkolja a választópolgárok elől, hiszen ők e nélkül is tisztában lennének a polgármesteri tisztségével.
[8] A TVB szerint az esélyegyenlőség kérdése azokban az esetekben jelentkezik erőteljesen, ha a jelölt a közhivatala betöltése folytán rendelkezésére álló önkormányzati infrastruktúra felhasználásával vesz részt a választási kampányban, és ezzel indokolatlan előnyhöz jut a többi jelölttel szemben. Az adott esetben azonban a szórólapon szereplő helyi önkormányzati tisztségviselők nem a saját kampányukban jártak el és nem is önkormányzati erőforrások felhasználásával éltek. Hangsúlyozta továbbá, hogy tekintettel a fellebbezés hiányosságaira, a kérelmező által felhozott konkrét okot, körülményt nem tudott vizsgálni.
[9] A TVB vizsgálta a HVB „Egységben Gyöngyösért” felirattal kapcsolatos döntését, megállapítva, hogy ilyen megnevezéssel a gyöngyösi időközi helyi önkormányzati képviselőválasztáson sem jelelő szervezet, sem közös jelöltet állító jelölőszervezetek nem kerültek nyilvántartásba vételre, azonban a szórólap képi megjelenése szerint a kérdéses szövegrész alatt szerepelnek azon pártok, mint közös jelölőszervezetek logói, melynek szavazólapon történő feltüntetését jelölőszervezetként történő nyilvántartásba vételük során szintén kérelmezték. Az időközi választással érintett választókerület választópolgárai számára egyértelműen beazonosítható a jelöltet állító szervezetek pontos köre. Mindezeken túl a szórólapon található „Egységben Gyöngyösért” szövegrész nem tartalmaz egyéb olyan utalást vagy megjelölést, melynek alapján annak jelölőszervezeti mivoltára lehetne következtetni, képi megjelenése sem utal ilyen jellegre. Mindezekre tekintettel nem merült fel olyan körülmény, amely a választópolgárok megtévesztésére, az esélyegyenlőség csorbítására engedett volna következtetni. A kérelmező azon állítását, miszerint az „Egységben Gyöngyösért” szövegrész a szórólapon jelölőszervezetet takarna, bővebben nem indokolta, azt a megtévesztésre utaló tényekkel nem támasztotta alá, ilyen körülményt a TVB sem tárt fel.
A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata
[10] A TVB döntésével szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve annak megváltoztatását a további jogsértéstől való eltiltást és a választási eljárás megismétlését.
[11] Előadta, hogy nem ért egyet a támadott határozat azon jogi következtetésével, miszerint azért nem történt törvénysértés, mert a polgármester, alpolgármesterek, testületi frakció vezető nem hivatalos minőségükben, hanem magánszemélyként ajánlották Sári István Imre képviselőjelöltet. Ezen állítását azonban jogszabályi hivatkozással, sem a TVB mérlegelését vitató érveléssel nem támasztotta alá.
[12] A felülvizsgálati kérelem szerint a választási kampány kezdetétől a Gyöngyös Város hivatalos honlapján, a város által működtetett televízióban aránytalanul nagyobb terjedelemben és mennyiségben szerepelt Sári István Imre, mint a kérelmező. Hivatkozott továbbá arra, hogy 2022. június 25-én a „Polgármester és a baloldali frakció Sári István Imre jelölttel együtt kegyeleti megemlékezésnek álcázott kampányeseményt tartottak”, melyről a város a honlapján tudósított. Az álláspontja szerint az esemény célja Sári István Imre méltatása és népszerűsítése volt, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[13] A kérelmező előadta továbbá, hogy a választási eljárás folyamán folyamatos volt a jogsértés, melyekkel kapcsolatban rendre kifogást terjesztett elő. A már elbírált kifogásait „az illetékes Választási Bizottság” elutasította. Hivatkozott a kampány kezdetén a Gyöngyös Város által fenntartott és kiadott Gyöngyösi Újság 2022. V. lapszáma 10. oldalán megjelent „Ketten indulnak a képviselőségért” című cikkre, előadva, hogy az azzal kapcsolatos kifogása formai hibák miatt elutasításra került. Rámutatott, hogy az elutasítás ellen nem élt jogorvoslattal, mert valóban ejtett formai hibát, de az álláspontja szerint az jelen fellebbezés elbírálásánál relevanciával bírhat.
[14] A kérelmező utalt arra, hogy a határozattal érintett szórólap „ezt követte”, amellyel megsértették „a Választási eljárásról szóló törvény azon alapelvi rendelkezését, hogy az önkormányzati szerveknek is biztosítani kell a jelöltek, jelölő szervezetek esély egyenlőségét”.
[15] A felülvizsgálati kérelem kitért – a kérelmező szerint szintén jogsértő – „un. Faültetéses kampány esemény” -re, amellyel szemben szintén kifogást nyújtott be, melyet az illetékes választási bizottság még nem bírálta el, ezért kérte, hogy a TVB annak az elbírálását a Ve. 217. §-a alapján jelen ügyhöz egyesítse.
[16] Megjegyezte végül, hogy a városi televízió a 2022. június 27-i „Gyöngyös Ma” című műsorában riportot készített Sári István Imrével, akit a véglegesen, jogerősen megválasztott képviselőként tüntetett fel, holott ekkor még csak a nem jogerős elsőfokú eredményt megállapító határozat létezett. Ezek alapján valószínűsíti, „hogy jelen fellebbezéssel támadott határozat nem a valós szabad választói akaraton nyugvó szavazat számokat tartalmazza.” Kérte ezért a választás megismétlését, mivel csak egy megismételt választás tükrözheti a valós, jogellenes befolyástól mentes választói akarat kinyilvánítását.
[17] Kúria tájékoztatta a kifogással érintett Sári István Imrét, hogy a felülvizsgálati kérelemre észrevételt tehet, azonban nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak szerint nincs lehetőség.
[19] A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, továbbá igazolta, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik és saját ügyében jár el.
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta, hogy az a jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek megfelelt-e. A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértésre való hivatkozást.
[21] A Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. A Kúria ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát. (Kvk.I.39.411/2022/3.)
[22] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat – a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a Kúria az TVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja.
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem tartalmát megvizsgálva megállapította, hogy az jogszabálysértésre történő hivatkozást – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megjelölésével – csak formálisan tartalmaz, nem mutatja be, hogy a határozat milyen konkrét összefüggések alapján jogszabálysértő. A kérelmező a támadott határozat megállapításaival, érvelésével szemben semmilyen indokolást nem adott elő.
[24] Jelen ügy alapja a kérelmező postaládájába 2022. június 18-án bedobott szórólap formai, tartalmi vizsgálata volt, melyet a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a vitatás tényén túl nem is érintett, azzal, hogy a kifogásában megjelenő „Egységben Gyöngyösért” szövegrészhez kapcsolódó határozati megállapításokat még csak formálisan sem vitatta.
[25] A kérelmező ezzel szemben hivatkozott azonban további, a támadott határozattal nem érintett beadványaira, további, a kifogás előterjesztését követően történt eseményekre, így a 2022. június 25-én tartott kegyeleti megemlékezésre, faültetésre, vagy a városi televízió a 2022. június 27-i műsorára, melyek szintén nem voltak a támadott határozat tárgyai. Állította, hogy a kampány során tapasztalt sorozatos jogszabálysértések vezettek az alacsony részvételi arányhoz, a választási eredmény pedig nem tükrözi a tényleges választópolgári akaratot, kérte ezért a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a választási eljárás megismételtetését, annak ellenére, hogy a TVB 7/2022. (VI. 27.) határozatának nem az eredmény megállapítása a tárgya.
[26] A Kúria a kérelmező által alkalmazni kért Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti választási eljárás megsemmisítése és a szavazás megismételtetése jogkövetkezmény kapcsán rámutat arra, hogy a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti választás eredménye elleni jogorvoslatnak, ezért tárgya szerint nem alkalmas jogorvoslati eszköz az eredmény megállapításának felülbírálatára. A Kúria gyakorlata szerint a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható, és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor (Kvk.VI.37.524/2018/2.), így rögzíthető, hogy az alkalmazni kért jogkövetkezmény sem állt összhangban a támadott határozattal.
[27] Mindezért a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján nincs abban a helyzetben, hogy a kérelmező érvelését érdemben vizsgálhassa, így a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[28] A kérelmező felülvizsgálati kérelme csak abban az esetben vizsgálható érdemben, amennyiben nem csupán formálisan jelöl meg jogszabálysértést, hanem a támadott határozattal kapcsolatos érdemi érveit is előadja.
Záró rész
[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
[31] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. július 1.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró