A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.267/2022/4.
A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda ()
Az érintett:
Az érintett képviselője: Dr. Pastrovits Norbert Zoltán ügyvéd ()
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 6/2022. (III.1.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 6/2022. (III.1.) számú határozatát helybenhagyja;
- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (tízezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás
[1] A kérelmezőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 4/2022. (II. 15.) számú határozatával 2022. február 15-én kelt határozatával a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, valamint a Párbeszéd Magyarországért Párt országgyűlési képviselőjelöltjeként nyilvántartásba vette.
[2] Az érintett független jelöltként kíván indulni az országgyűlési választáson. Az általa leadott 06273G0124 sorszámú leadott íven az egyes ajánló személyek adatait elválasztó – eredetileg vastagabb – vonalai halványan látszanak, az azonos személyek adatait tartalmazó mezőt kettéosztó vízszintes vonal erősebben látszik. Az íven szereplő 3. sorban a 4. sort aláíró, 4. sorban az 5. sort aláíró személy aláírása le van satírozva, az adott sort a sor elején található személy névaláírásával látták el.
[3] A Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, valamint a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölőszervezetek megbízott tagként Hunyadi Jánost delegálták a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 01. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságba, aki észlelte, hogy az érintett által leadott 06273G0006 sorszámú ajánló ív 8. során, valamint a következő, 06273G0007 sorszámú ajánlóív 1., 2., 3., 4., 5., során szereplő ajánló személyek és az aláírásuk sorrendje megegyezik dr. Szabó Tünde Fidesz-KDNP jelölt 06196B0160 sorszámú ajánlóívének 1., 2., 3., 4., 5., 6. során található személyek és aláírásuk sorrendjével. Állította továbbá, hogy az azonos adatokkal rögzített, íveken szereplő személyek aláírásai a két jelölt ívein teljesen eltértek. A delegált jelezte továbbá, hogy Dr. Szabó Tünde, a Fidesz-KDNP jelöltjének a 06196B0160 sorszámú ajánlóívét gyűjtő személy megegyezik az érintett által leadott 06273G0007 sorszámú ajánlóív 7. sorában szereplő személlyel, azonban ebben az esetben sem egyezik a két íven található aláírás. A delegált állította továbbá a 06273G0124 sorszámú ív hiteltelenségét is.
A választási bizottságok határozatai
[4] Az OEVB a 10/2022. (II. 25.) számú határozatával az érintettet jelöltként nyilvántartásba vette, a határozat indokolásában a delegált személy felvetéseit nem szerepeltette. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 6/2022. (III.1.) számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. A TVB álláspontja szerint az OEVB helyesen döntött, tekintettel arra, hogy – a jelölt nyilvántartásba vételi eljárása során – nem rendelkezik hatáskörrel a fellebbezésben foglalt érvek (aláírások vizsgálata) vizsgálatára. A TVB megállapította azt is, hogy a hatályos és vonatkozó választási jogszabályok számára sem biztosítanak hatáskört a fellebbezésben előterjesztettek vizsgálatára.
A felülvizsgálati kérelem
[5] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria ellenőrizze az érintett 06273G0124 sorszámú ajánlóívének hitelességét, és érvénytelenítse a 06273G0006 ajánlóív 8. és a 06273G0007 sorszámú ajánlóív 1., 2., 3., 4. és 5. sorait és az alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB 6/2022. (III.1.) számú határozatát változtassa meg, és utasítsa vissza az érintett nyilvántartásba vételi kérelmét, tekintve, hogy a nyilvántartásba vételéhez szükséges ajánlások gyűjtése a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá a Ve. 122. § (2) bekezdése, valamint büntetőjogi szabályok megsértésével történt, így a kifogásolt ajánlásai a Ve. 123. § (4) bekezdésében foglaltak szerint érvénytelenek.
[6] A kérelmező kifejtette, hogy az OEVB és a TVB megsértette a Ve. 132. § és Ve. 133. § (2) bekezdését, amikor a felmerült aggályok ellenére nem végezte el a kifogásolt ajánlások és ajánlóívek ellenőrzését, nem adott tételes jogi indokolást, hogy miért nem vizsgálta érdemben a felvetett jogszabálysértések lehetőségét, és miért nem vizsgálta meg érdemben az ajánlóívek hitelességét. Az álláspontja szerint a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján a választási bizottságoknak vizsgálni kell azt, hogy a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges törvényes feltételek fennállnak. Amennyiben az egyik OEVB delegált konkrét aggályokat vet fel az ajánlóívek és az ajánlások hitelessége tekintetében, úgy az OEVB nem teheti meg, hogy nem vizsgálja meg a felvetett aggályokat, amelynek része kell, hogy legyen az érintett ajánlóívek ellenőrzése is.
[7] A kérelmező utalt a Nemzeti Választási Bizottság 207/2018. számú határozatára, amely szerint abban az esetben lehet a nyilvántartásba vétel során az ajánlások és aláírások valódiságát tételesen ellenőriznie a választási bizottságoknak, amennyiben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kifogás érkezik az aláírások valódisága tekintetében. Ebben az esetben a választási bizottságok a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A hivatkozott ügyben az NVB elvégezte a beadványozó által kifogásolt ajánlóívek és aláírások ellenőrzését, amelynek eredménye alapján a fennmaradt érvényes ajánlások száma 499-re csökkent, így az NVB a jelölt nyilvántartásba vételét elutasította.
[8] A kérelmező kifejtette továbbá, hogy a Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatban megtestesülő kúriai gyakorlat szerint a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának is lehetősége van arra, hogy a kifogásolt ajánlóíveket vagy szavazólapokat megvizsgálja.
[9] A kérelmező szerint az OEVB delegált észlelte, és az OEVB tudomására is hozta, hogy az érintett által leadott 06273G0006 sorszámú ajánló ív 8. során, valamint a következő, 06273G0007 sorszámú ajánlóív 1., 2., 3., 4., 5., során szereplő ajánló személyek és az aláírásuk sorrendje megegyezik dr. Szabó Tünde Fidesz-KDNP jelölt 06196B0160 sorszámú ajánlóívének 1., 2., 3., 4., 5., 6. során található személyek és aláírásuk sorrendjével, az azonos adatokkal rögzített, íveken szereplő személyek aláírásai a két jelölt ívein teljesen eltértek, amiből következik, hogy legalább az egyik jelölt ajánlóívein nem a választópolgárok sajátkezű aláírásai szerepeltek. Dr. Szabó Tünde, a Fidesz-KDNP jelöltjének a 06196B0160 sorszámú ajánlóívét gyűjtő személy megegyezik az érintett 06273G0007 sorszámú ajánlóív 7. sorának személyével. Ebben az esetben sem egyezik a két íven található aláírás, amiből szintén az következik, hogy legalább az egyik jelölt ajánlóívein nem a választópolgár és/vagy gyűjtő sajátkezű aláírása szerepel. Az érintett 06273G0006 sorszámú ívének 1. és 3. sorában szereplő házaspár ajánlása, és a 2. sorban ajánlását adó választópolgár sorrendben teljesen megegyezően szerepel, mint Dr. Szabó Tünde 06196B0160 sorszámú ívének 3. és 5. sorában szereplő egyazon házaspár ajánlása, és a 4. sorban szereplő ugyanazon választópolgár sorrendje. Ez az egyező sorrend már önmagában is teljesen életszerűtlen, annak függvényében pedig még inkább, hogy a két ív gyűjtőjének személye sem egyezik meg, amivel szintén kizárható, hogy ugyanabban az időben, ugyanazon a helyszínen gyűjtötték az ajánlásokat.
[10] Az érintett által leadott 06273G0124 sorszámú leadott ív nem volt szabályos ajánlóív, az oszlopok és a sorok elcsúsztak egymástól. Ez alapján megkérdőjelezhető az ajánlóív hitelessége is. Az íven szereplő 3., 4., 5. soron szereplő személyek adatait lehúzták, az aláírásokat lesatírozták, hogy az eredeti ne látszódjon, és újra aláírták, amiknek az eredete így megkérdőjelezhető, valamint a javítások mellett nem található szignó arra utalva, hogy javítások történtek.
[11] Az érintett ezekkel az ajánlásokkal legalább 9 érvényesnek tartott ajánlást kapott, azonban, ha azok az ajánlások, amelyek esetében alaposan feltehető, hogy nem az adott választópolgártól származnak érvénytelennek tekintjük, a jelöltnek nincs meg a nyilvántartásba vételhez szükséges 500 ajánlása.
[12] Az érintett a TVB határozatának helybenhagyását kérte. Állította, hogy minden általa leadott aláírás hiteles és az ajánlóívek szabályszerűen kerültek kitöltésre. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmező a saját szubjektív állításán kívül semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vitatott aláírások nem a választópolgárok saját kezű aláírásai lennének. A választási bizottságok csak akkor vizsgálhatták volna az aláírások hitelességét, ha azzal kapcsolatban a kérelmező konkrét bizonyítékot nyújtott volna be.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[14] A Kúria a kérelmező személyes érintettségét megállapította.
[15] A Ve. 122. § (1) bekezdése szerint az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. A (2) bekezdés értelmében az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
[16] A Ve. 122. § (3) bekezdése alapján egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
[17] A Ve. 123. § (4) értelmében érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
[18] A Ve. 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.A Ve. 132. § -a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. Abban az esetben, ha a bejelentés a törvényes feltételeknek nem felel meg a választási bizottság jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasítja.
[19] A Kúria megállapította, hogy a hatáskör hiányára hivatkozással az ajánlási szabályok megsértésének vizsgálata alól a választási bizottságok nem mentesülhetnek. A Ve. hivatkozott rendelkezései alapján a választási bizottságoknak az ajánlási szabályok állított megsértésével kapcsolatban is tényállás-tisztázási kötelezettségük van. A Ve. 43. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban előírja, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
[20] Az ajánlások Ve. 126. § (1) bekezdés c) pontjában előírt érvényességi feltételnek való megfelelés szerinti ellenőrzése a nyilvántartásba vétel során csak akkor terjed ki az aláírások valódiságának ellenőrzésére, ha az ajánlatgyűjtéssel összefüggésben megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kifogást nyújtanak be. A saját kezű aláírás ugyan az ajánlás érvényességének és hitelességének egyik legfontosabb feltétele, de az – a formai kellékekre vonatkozó szabályozás hiányában - mindaddig elfogadható, amíg ennek ellenkezője nem nyer igazolást. Erre figyelemmel, ha utóbb, a választási bizottság eljárásában merül fel az aláírások valódiságát megkérdőjelező körülmény, annak tisztázása a tényállás megállapításának részét képezi.
[21] A Kúria gyakorlata szerint a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terheli, és ez utóbbi szint is elegendő kell legyen a Ve. 43.§ (1), (2) és (5) bekezdés előírásainak megfelelő alkalmazásához. Nyilvánvalóan adott a jogszabályi lehetőség arra, hogy a kifogás tárgyává tett cselekményeket a választási bizottság nem teljes egészében, csak bizonyos részeiben találja megalapozottnak. Ekkor azonban ennek rögzítése szükséges, mivel a bizonyítási hiányosságok nem eredményezhetik a fennálló jogsértések megállapításának mellőzését, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok a kifogás teljes körű teljesítéséhez nem elégségesek, de az egyes alapelvi vagy egyéb rendelkezések megsértésének a megállapítására alapot adnak (Kvk.I.37.511/2018/2., Kvk.V.37.522/2018/2., Kvk.II.37.501/2014/6., Kvk.III.37.502/2018/2., Kvk.IV.37.505/2018/2.) A választási bizottságoknak tehát a delegált által előadottakat és a fellebbezésben foglaltakat érdemben vizsgálnia kellett volna.
[22] Ennek elmaradására tekintettel a Kúria jelen ügyben érdemben vizsgálta a kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifejtetteket. Ennek során megállapította, hogy a kérelmező az érintett aláírások különbözőségét állította, azonban az eltérés szemrevételezéssel nem volt igazolható.
[23] Másrészt hangsúlyozza a Kúria, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében (és a fellebbezésében) semmivel sem valószínűsítette, hogy az aláírások eltérése esetében a kifogásolt ajánlóíveken szerepelnek a valótlan aláírások. Mindezért még abban az esetben sem lehetett volna megalapozott a felülvizsgálati kérelem, ha a Kúria az aláírások eltérő voltát meg tudja állapítani.
[24] A kérelmező hivatkozott a 06273G0124 sorszámú leadott íven „a sorok elcsúszására” és ennek folytán az ív érvénytelenségére. A Kúria az ajánlóív vizsgálata alapján megállapította, hogy az egyes ajánló személyek adatait elválasztó – eredetileg vastagabb – vonalai halványan ugyan, de látszanak. Az azonos személyek adatait tartalmazó mezőt kettéosztó vízszintes vonal erősebben látszik, ami miatt az ív első ránézésre valóban „elcsúszottnak” tűnik. Az egyes ajánló személyek adatait elválasztó halványabb vonalak azonban követhetők, az ajánló választópolgárok adatai elkülöníthetőek, egyértelműen megállapítható, hogy mely adatok tartoznak azonos személyhez. Az íven szereplő 3. sorban a 4. sort aláíró, 4. sorban az 5. sort aláíró személy aláírása le van satírozva, az adott sort a sor elején található személy névaláírásával látták el. A satírozás ellenére az ilyen módon törölt aláírás – a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben – látható és beazonosítható. Az ív érvénytelensége tehát a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján nem volt megállapítható.
[25] A Kúria a fentiekre tekintettel az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[26] A területi választási bizottság hatásköre hiányára hivatkozással az ajánlási szabályok megsértésének vizsgálata alól nem mentesülhet, a határozatban a delegált által előadottakat és a fellebbezésben foglaltakat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján érdemben kell értékelnie. Ha utóbb, a választási bizottság eljárásában merül fel az aláírások valódiságát megkérdőjelező körülmény, annak tisztázása a tényállás megállapításának részét képezi.
Záró rész
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[29] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 8.
Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró