Kvk.IV.39.203/2024/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.203/2024/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
                          Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
                          Dr. Balogh Zsolt bíró

Az I. rendű kérelmező: Kontra Zoltán
                                       (Cím1)

Az I. rendű kérelmező képviselője: Dr. Kadia Piroska ügyvéd
                                                          (Cím2)

A II. rendű kérelmező: Dr. Kadia Piroska
                                       (Cím3;
                                       tartózkodási helye: Cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság 94/2024. (VII. 2.) TVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. és II. rendű kérelmezőknek az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásával kapcsolatosan előterjesztett kifogásait Bosta Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 35/2024. (VI. 28.) számú határozatával elutasította. A HVB határozatával szemben a kérelmezők fellebbezést terjesztettek elő.
  2. A másodfokon eljárt Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 94/2024. (VII. 2.) TVB számú határozatával (ü.sz.: BMH304-2/2024.) a benyújtott fellebbezéseket a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Kifejtette, hogy a fellebbezésekben előadottak részben a HVB tevékenységével kapcsolatos jogsértésekere hivatkoznak, azok tartalmuk szerint kifogásként értékelhetők, aminek az elbírálása a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 211. § szerint a HVB hatáskörébe tartozik. Mivel a beadványt a kérelmezők a HVB részére is megküldték, nem tartotta szükségesnek a Ve. 213. §-ban foglaltak alkalmazását. A fellebbezés tartalma szerint is fellebbezésnek tekinthető része pedig nem tartalmazta az arra vonatkozó konkrét jogi okfejtést, a konkrét jogszabályhely megjelölésével, hogy a HVB fellebbezéssel támadott határozata milyen okból jogszabálysértő. Ennek okán a fellebbezések nem feleltek meg a Ve. 224. § (3) bekezdésben foglaltaknak.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és ellenkérelem

  1. A II. rendű kérelmező, az I. rendű kérelmező jogi képviseletében és a saját nevében is eljárva 2024. július 5. napján e-mailben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely „Kérelem” részében a TVB 86/2024. (VI. 15.) számú határozatának és a törvénysértő választás megsemmisítését és új választás kiírását, a felülvizsgálati kérelem további részében a TVB a 94/2024. (VII. 2.) TVB határozatának megsemmisítését, a TVB új eljárásra kötelezését, másodlagosan a TVB és a HVB határozatainak megváltoztatását a választás eredményének megsemmisítését és új választás kiírását kérte. 
  2. A II. rendű kérelmező a felülvizsgálati kérelmet e-mailben, elektronikus úton terjesztette elő, melyhez csatolta – többek között – a felülvizsgálati kérelmet tartalmazó iratot, az I. rendű kérelmező jogi képviseletre jogosító meghatalmazását, továbbá a jogi szakvizsga-bizonyítványának másolatát.
  3. A felülvizsgálati kérelmet tartalmazó irat sem papír alapú, sem elektronikus aláírást nem tartalmazott, a csatolt meghatalmazás a HVB 30/2024., illetve a TVB 86/2024. (VI. 15.) számú határozat bírósági felülvizsgálatára szólt, annak kelte 2024. június 17. napja volt.  

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem „Kérelem” része a TVB 86/2024. (VI. 15.) számú határozatának felülvizsgálatára irányult, melynek felülvizsgálatát a Kúria a Kvk.III.39.159/2024/4. számú végzéssel már elvégezte, továbbá a felülvizsgálati egészéből megállapítható, hogy az ténylegesen a TVB 94/2024. (VII. 2.) TVB számú határozatát vitatta, melyet a felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők kifejezetten is megjelöltek, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet ez utóbbi TVB határozattal szembeni felülvizsgálati kérelemkéntértékelte.
  3. A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat.
  4. A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
  5. A Ve. 224. § (5) bekezdése kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  6. A kifejtettek szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a felülvizsgálati kérelem kötelező alaki kelléke, hogy azt a benyújtója minősített elektronikus aláírásával lássa el.
  7. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 38. pontja szerint „minősített elektronikus aláírás”: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás.
  8. Az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerint  „minősített elektronikus aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
  9. A Kúria megállapította, hogy az elektronikus úton, a II. rendű kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a benyújtója nem látta el minősített elektronikus aláírással. Ezt alátámasztja az ügyben a TVB rövid úton történő megkeresése alapján 2024. július 6-án készült hivatalos feljegyzés is. Az okiratot továbbá papír alapon sem írta alá sem az I., sem a II. rendű kérelmező.
  10. A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
  11. A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtójának minősített elektronikus aláírása hiányában a kérelmező jogi képviselete nem tekinthető igazoltnak, így a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2., Kvk.V.39.117/2024/3., Kvk.IV.39.125/2024/5.).
  12. A Ve. 224. § (5) bekezdésének kötelező jogi képviseletet előíró szabálya továbbá olyan kivételt nem tűrő rendelkezés, amelynek megsértése esetén a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, e körben a Kúriának mérlegelési jogköre nincs. (lásd például: Kvk.II.39.431/2022/2.; Kvk.III.39.042/2024/6.; Kvk.V.39.085/2024/3.) A Kúria gyakorlata egységes abban is, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség. (Lásd például: Kvk.III.39.448/2022/3.; Kvk.IV.39.111/2024/3.; Kvk.V.39.126/2024/4.)
  13. A Ve. 228. § (2) bekezdése kimondja, hogy a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a képviseletre a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Az így alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 68. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.
  14. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt I. rendű kérelmezőtől származó meghatalmazás a meghatalmazásra vonatkozó tartalmi követelményeknek nem felel meg. A meghatalmazás nem a felülvizsgálattal támadott 94/2024. (VII. 2.) TVB számú határozat, hanem a HVB 30/2024., illetve a TVB 86/2024. (VI. 15.) számú határozat bírósági felülvizsgálatára szólt, annak kelte a támadott TVB határozat keltét megelőző nap, 2024. június 17. napja volt.
  15. Önmagában az, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben megjelöli a támadott határozatnak a számát, nem mentesíti az alól, hogy a meghatalmazásban is rögzítse, hogy annak hatálya az adott határozat felülvizsgálatára vonatkozó ügyre is kiterjed. Ugyanígy a felülvizsgálat tárgyát képező ügyhöz nem köthető valamely másik ügyre vonatkozó szám felülvizsgálati kérelemben való feltüntetése – amely más ügyre vonatkozó szám a meghatalmazásban is szerepel – nem terjeszti ki a meghatalmazás hatályát a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező TVB határozatra, hiszen ez a szám ehhez az ügyhöz nem köthető, valamely más ügyre vonatkozik. A benyújtott meghatalmazás mindezek értelmében nem fogadható el, mivel az nem felel meg a Pp. 68. § (1) bekezdése szerinti tartalmi feltételeknek, nem tűnik ki egyértelműen, hogy a meghatalmazást a meghatalmazó mely ügyre, a bíróság kérelmező nyilvántartásba vételéről szóló határozatát érintő valamely eljárásra, vagy a felülvizsgálat tárgyát képező ügyre adta. (Kvk.III.39.134/2024/3.)
  16. Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben a kérelmező által elektronikus dokumentumként előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a benyújtó minősített elektronikus aláírását, a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül vissza kell utasítani.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. július 9.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k.  előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró