Kvk.IV.39.198/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.198/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: kérelmező (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Magyar Attila egyéni ügyvéd (cím2)

Az érintett: érintett (cím3)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező 

A felülvizsgálni kért határozat: a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság 56/2024. (VI. 27.) számú

Rendelkező rész

A Kúria

  • a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság 56/2024. (VI. 27.) számú határozatát helybenhagyja;
  • kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A kérelmező polgármester-jelöltként indult a 2024. június 9. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán (a továbbiakban: választás), Bér településen.
  2. A kérelmező 2024. június 11. napján kifogást nyújtott be a Béri Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) címezve. A kifogása szerint a választás napján, 2024. június 9-én a délelőtti órákban több választópolgártól értesült arról, hogy érintett polgármester-jelölt a továbbiakban: érintett) a szavazókörként kijelölt önkormányzati ingatlan udvarán, a kerítésen belül, később a kerítéskapu előtti közterületen a választásra érkezőkkel beszélget, ezért telefonon két alkalommal egyéb érdekelt1-hez, a szavazatszámláló bizottság elnökéhez, majd egy alkalommal az önkormányzat egyik dolgozójához fordult, hogy a jogsértés megszüntetését kérje. Maga 13 óra körül ment szavazni, akkor már nem látta érintettet a szavazókör környékén, azonban a nap végén két másik választópolgártól is értesült arról, hogy délelőtt látták az érintettet a szavazókör előtt, egyikük arról is tájékoztatta, hogy őt is megszólította és a beszélgetésük folyamán azt mondta, hogy ha rá szavaznak, a faluban nagy változások lesznek.
  3. A kérelmező a kifogásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 141. §-ára és 143. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva kifejtette, álláspontja szerint súlyosan törvénysértő, hogy az érintett polgármester-jelöltként a szavazás napján a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárattól számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet végzett, az a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvekbe ütközik. Kifogásához a Ve. 43. § (2) bekezdésére hivatkozva írásbeli tanúvallomásokat csatolt. A Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján kérte egyéb érdekelt1 eltiltását a hasonló további jogszabálysértéstől. Azt is kifejtette, hogy az érintett személyes jelenlétével befolyásolni is tudta a választói akaratot, 108 szavazatot elérve, egyetlen szavazattal győzött a kérelmező előtt, ezért a kérelmező a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a szavazás és a választás eredménye megsemmisítését és új választás kitűzésével annak megismétlését kérte.
  4. A kifogást a választás eredményének megsemmisítésére és új választás kitűzésére vonatkozó fellebbezésként a Vanyarci Választási Iroda 2024. június 12. napján megküldte a Nógrád Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) részére, amely azt 2024. június 14. napján meghozott 50/2024. (VI. 14.) számú határozatában a választás eredményét megállapító 35/2024. (VI. 9.) HVB határozat elleni fellebbezésnek tekintette és azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas, mivel a kérelmező a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, nem jelölte meg fellebbezésének jogalapját, nem jelölte meg, hogy mely jogi normának és annak mely paragrafusa megsértésére került sor, kifogás megnevezésű kérelmében a szavazás napján megvalósuló kampánytevékenységet nevesített, amelynek elbírálása nem a TVB hatáskörébe tartozik.
  5. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a Kvk.I.39.133/2024/4. számú végzésével (a továbbiakban: a Kúria korábbi végzése) a TVB 50/2024. (VI. 14.) számú határozatát megváltoztatta, és a kérelmező kifogását a HVB-hez áttette. A Kúria rámutatott arra, hogy a kérelmező kifogásának előterjesztésekor rendelkezésre állt a választás eredménye, ezért nem lett volna akadálya kifogás és fellebbezés együttes benyújtásának. A kérelmező 2024. június 11. napján egyetlen beadványt nyújtott be, azt a HVB-hez címezte és egyértelműen kifogásnak nevezte. Tartalmát tekintve a kérelmező által jogsértőnek tartott, a másik polgármester-jelölt kampánytevékenységének vizsgálatára vonatkozott, amely szintén a kifogás sajátossága. Fellebbezésre jellemző elemet annyiban tartalmazott, hogy a szavazás és a választás eredményére kiható kérelmet is előterjesztett, azonban a kifogásban konkrétan az eredményt megállapító határozatot nem támadta és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben is hangsúlyozta, hogy kifogása ügyében nem született olyan elsőfokú határozat, amely fellebbezés alapján felülbírálható lett volna, ilyen fellebbezést nem is nyújtott be, nem kifogásolta sem a szavazatszámláló bizottság tevékenységét, sem a szavazóköri eredményt megállapító döntését. Indokolása szerint a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni. A kifogásként előterjesztett beadványt kifogásként kellett volna elbírálni. A kérelmező kifejezetten kampánytevékenységgel összefüggő jogsértés tárgyában nyújtotta be a kifogást, nem a szavazatszámláló bizottság munkáját vitatta és nem a HVB választási eredményt megállapító határozatát sérelmezte, ezért arról a HVB-nek kellett volna döntést hoznia.
  6. A HVB 2024. június 23. napján meghozott, 39/2024. (VI. 23.) számú határozatával a kifogást elbírálta és a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja alapján „a jogsértő magatartását eredményére tekintettel, a szavazás és a választás eredményét megsemmisít[ette], és a polgármesteri tisztségre új választás kitűzésével, annak megismétlését rendel[te] el.”
  7. A HVB határozatával szemben az érintett fellebbezése nyomán eljárt TVB az 56/2024. (VI. 27.) számú határozatával a HVB határozatát úgy változtatta meg, hogy annak rendelkező részéből „a szavazás és a választás eredményének megsemmisítésére, és a polgármesteri tisztségre új választás kitűzésével, annak megismétlésének elrendelésére” vonatkozó szövegrészt mellőzte, továbbá megállapította, hogy a fellebbező 2024. június 9. napján megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontját azzal, hogy a Bér községben a 001. számú szavazókörben (cím4 alatt) található szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampánytevékenységet folytatott.
  8. A TVB indokolásában rögzítette, hogy a HVB helytelenül állapította meg a tényállást és abból téves következtetésre jutott, ugyanis a kérelmező jogorvoslati kérelme kifogás, ezért a HVB-nek is a kifogás tárgyában kellett volna döntését meghoznia, és kizárólag a jogsértés tekintetében állást foglalnia, azonban a HVB – a TVB hatáskörét elvonva járt el – megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdését és 241. §-át is. Megállapította, hogy a HVB nem volt jogosult a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja alapján a választás eredményét megsemmisíteni és a választás megismétlését elrendelni.
  9. A TVB szerint az érintett kampánytevékenységnek minősülő magatartásával megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdését, azonban nem látta bizonyítottnak, hogy a kifejtett kampánytevékenységgel olyan mértékű jogsértés valósult volna meg, amely érdemben befolyásolta volna a választási eredményt, az érintett ilyen magatartását a HVB a szavazás napján sem jegyzőkönyvben, sem más módon nem rögzítette, csak a választást eredményét követő 2. napon születtek erre vonatkozó nyilatkozatok.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának részbeni megváltoztatását, a polgármester választás során a szavazás és a választás eredményének megsemmisítését és a polgármesteri tisztségre – a megismételt szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra – új választás kitűzésével annak megismétlése elrendelését kérte.
  2. A TVB határozatát hiányosnak tartotta egyrészt, mert nem állapította meg a Ve. 2. § (l) bekezdés a), c) és e) pontjainak sérelmét, és ennek indokát sem adta, másrészt pedig azért, mert nem észlelte, hogy a HVB az érintett jogsértő eltiltásáról annak ellenére nem rendelkezett, hogy kifogása ilyen indítványt tartalmazott. A TVB határozatát annyiban megalapozatlannak és törvénysértőnek tartotta, hogy helyi választási bizottság kifogásommal egyező döntése szövegnek határozatból való mellőzésével azt megváltoztatta, így már nem kerülhetne sor a szavazás és a választás eredményének megsemmisítésére és új választás kitűzésével annak megismétlésére. Megalapozatlannak tartotta, hogy – a mindössze egyetlen szavazattal győztes – érintett kampánytevékenysége nem csorbította a választás eredményét. Jogszabálysértőnek tartotta a TVB azon megállapítását, miszerint a HVB 35/2024. (VI. 9.) számú, eredményt megállapító határozata fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, ezért a HVB 39/2024. (VI. 23.) számú határozata már sérti a Ve. 47. § (1) bekezdését és hatáskör elvonás miatt a Ve. 43. § (1) bekezdését és a Ve. 241. §-át. Álláspontja szerint a TVB a Kúria korábbi végzését tévesen értelmezte. Kifejtette, hogy kifogásával együtt azért nem nyújtott be fellebbezést, mert nem a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntését tartotta törvénysértőnek, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését sem tapasztalta. Álláspontja szerint a kifogás elbírálása során a HVB által alkalmazandó egyik önálló szankció a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatala, azaz a választási eljárás vagy annak a kifogással érintett része megsemmisítése és megismételtetése.
  3. Az érintett a Kúria felhívása ellenére észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
  2. I.
  3. A kérelmező, mint a választáson indult polgármester-jelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak taralma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A Kúria a Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzésében rámutatott arra, hogy a Ve. 211. §-a kimondja, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. E jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenységével szemben kétféle jogorvoslat vehető igénybe: az egyik jogorvoslat a szavazóköri eredményt megállapító döntéssel szemben nyújtható be, a másik a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és egyéb döntése ellen. Az első tekintetében a Ve. 241. § tartalmaz rendelkezéseket, az (1) bekezdésben kimondva, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye: e fellebbezésben egyrészt a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Kúria hangsúlyozza, amennyiben az eredményt megállapító döntés, vagy az eredmények összesítésére törvénysértő módon került sor, ebben az esetben lehetséges a szavazatok újraszámolása [Ve. 241. § (3) bekezdés], mint jogkövetkezmény.
  5. Ettől eltérő jogintézmény a kifogás, amelynek elbírálására a Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a helyi választási bizottságot jelöli ki, deklarálva, hogy a helyi választási bizottság dönt: a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról [(a) pont], minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik [(b) pont]. [Ve. 307/P. § (1) bekezdés]. Vagyis, kifogást lehet benyújtani egyrészt a választás napján történtek, másrészt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, vagy harmadrészt a szavazóhelyiségben elkövetett cselekmények miatt. Amennyiben a jogsértés e tevékenységek miatt megállapításra kerül, a lehetséges jogkövetkezményeket a Ve. 218. § (2) bekezdése tartalmazza: a jogszabálysértés tényének megállapítása, a jogsértő eltiltása a további jogszabálysértéstől, a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése, bírság kiszabása.
  6. Míg az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezésben a választás eredménye kizárólag számszaki szempontból sérelmezhető, addig a szavazatszámláló bizottság vagy a szavazóhelyiségben történt egyéb, vagyis nem a szavazás számszaki eredményével összefüggő tevékenység miatt kifogást lehet benyújtani. Amennyiben a kifogás alapos, akkor alkalmazható jogkövetkezményként egyebek mellett a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése. A választás eredményének számszaki hibája esetén a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése nem lehetséges jogkövetkezmény, ez esetben ugyanis kizárólag egyféle jogkövetkezmény alkalmazását teszi lehetővé a Ve.: a szavazatok újraszámlálását, tekintettel arra, hogy az eredmény megállapításának számszaki hibája az újraszámlálással hárítható el. {Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzés, indokolás [59]-[61]}
  7. A Kúria gyakorlata szerint a Ve. a 241. § (2) bekezdés alapján benyújtott fellebbezés esetén nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálást. A szabályozás hátterében az a jogalkotói akarat áll, hogy a választási bizottságok – fellebbezés elbírálásakor – már csak érdemi döntést hozhassanak. Megsemmisítés esetén ugyanis új eljárást kellene lefolytatni, ami időt vesz igénybe. A választási eljárásra vonatkozó szabályozás sajátossága pedig éppen az, hogy minél rövidebb idő alatt szülessenek az ügyekben érdemi döntések. Csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás, vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére [Ve. 218. § (2) bek. c) pont], ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni – kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását – kifogásról dönt és annak helyt ad. {Kvk.IV.37.504/2018/2.}
  8. A kérelmező a fentiek értelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választást eredményét pedig fellebbezéssel lehet támadni.
  9. II.
  10. Jelen ügy előzményeként a Béri Helyi Választási Bizottság 35/2024. (VI.9.) határozata megállapította a választás eredményét. A kérelmező kifogását a TVB 2024. június 14-én meghozott 50/2024. (VI.14.) számú határozatában azt fellebbezésnek minősítette, és érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a Kvk.I.39.133/2024/4. számú határozatában a TVB határozatát úgy változtatta meg, hogy a kérelmet megnevezése és tartalma alapján kifogásnak minősítette és azt a HVB-hez áttette. Az ügy áttétele folytán elsőfokon eljárt HVB a 39/2024. (VI.23.) számú határozatában úgy rendelkezett, hogy „a szavazás és a választás eredményét megsemmisíti és a polgármesteri tisztségre új választás kitűzésével, annak megismétlését rendeli el”. A HVB azonban egyidejűleg a 35/2024. (VI.9.) határozatának hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezett.
  11. A Kúria Kvk.I.39.133/4. számú végzésével – amint arra a helyi választási iroda vezetője a HVB 2024. június 23. napján tartott ülésén tájékoztatás adott – a HVB polgármester választás eredményét megállapító 35/2024. (VI.9.) határozata jogerőre emelkedett. Ebből a tényből pedig több következtetés fakad:
  12. A Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a helyi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása valamennyi – az adott választási bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó – választás eredményének jogerőssé válásáig tart. Helytállóan állapította meg a TVB, hogy a HVB-be delegált (megbízott) tagok megbízatása a kifogást elbíráló határozatának meghozatalakor már megszűnt, a döntés meghozatalában ezért csak a HVB választott tagjai vehettek volna részt. Figyelemmel arra, hogy a döntés meghozatalában a választott tagokkal azonos számban is részt vettek, akik nem voltak a HVB tagjai, a 39/2024. (VI.23.) számú határozat a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját sérti, a HVB ebben az összetételben nem volt szabályosan megalakított, ez pedig olyan lényeges alaki hiányosság, amely miatt a határozatot nem létezőnek kell tekinteni.
  13. A Kúria megjegyzi, hogy hiába rendelkezett a HVB a szavazás megismétléséről a 39/2024. (VI.23.) számú határozatában, ha a polgármester-választás eredményét megállapító határozat – amely szerint a megválasztott polgármester érintett – hatályban maradt.
  14. Erre tekintettel a jelen eljárásban – s ezt a felülvizsgálati kérelem sem kérte – a 35/2024. (VI.9.) HVB határozat már nem érinthető. Ezért helyesen döntött a TVB az 56/2024. (VI.27.) számú határozatában, hogy mellőzi az elsőfokú választási bizottság választás megismétlésével kapcsolatos szövegrészét, és a jogkövetkezményként csak a jogsértés megállapítására szorítkozott.
  15. Mindezek mellett a Kúria rámutat arra, hogy tévedett a TVB akkor, amikor határozata [24] bekezdésben azt állapította meg, hogy a kifogás elbírálása során a HVB kizárólag a kampánytevékenység megsértésének vizsgálatára rendelkezett jogosultsággal, az eredményt megállapító döntés érvényességét nem érinthette volna. Nem helytálló ez az érvelés amiatt, mert a HVB kifogás alapján járt el – ahogy azt a Kúria a Kvk.I.39.133/2024/4. számú határozatában megállapította – s ebben az esetben a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Tehát a HVB-nek akkor lett volna hatásköre a szavazás megismételtetésére, ha szabályosan van megalakítva és a választás eredményét megállapító 35/2024. (VI.9.) HVB határozatot hatályon kívül helyezi, vagy azt a jogorvoslati eljárás során a TVB vagy a Kúria megsemmisíti. Ennek hiányában azonban a 35/2024. (VI.9.) HVB határozat jogereje beállt, a 2024. június 9. napján meghozott eredménymegállapító határozat jogerejének áttörésére a Ve. már nem biztosít lehetőséget.
  16. Végezetül a Kúria – a TVB álláspontjával egyezően – megjegyzi, hogy a jelen eljárás tárgyát képező elsőfokú 39/2024. (VI.23.) HVB határozat joghatás kiváltására – a mellett, hogy a korábbi határozatot hatályában fenntartotta – már azért sem lett volna alkalmas, mert nem rendelkezik a megismételt szavazás napjának harminc napon belüli kitűzéséről, ugyanakkor a Ve. 7. §-a egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.
  17. III.
  18. A kifogásban és a felülvizsgálati kérelemben az érintett választás napján kifejtett tevékenységével kapcsolatban előadottakkal összefüggésben a Kúria a következőket emeli ki: a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott relatív területi kampánytilalom szerint nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen. Tekintettel arra, hogy az érintett részéről aktív agitáló tevékenység kifejtésére csak egy tanú nyilatkozata szerint került sor, a képviselőjelölt puszta jelenlétét kellett értékelni. E relatív területi kampánytilalom következtében a jelölteknek körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy magatartásukkal – ideértve a jelenlétüket is – a tilalmazott területen és módon a választók döntésének befolyásolására módot ne adjanak. Sem a kifogás, sem pedig a felülvizsgálati kérelem nem jelölte meg pontosan, hogy az érintett mikor (mettől-meddig) tartózkodott a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül.
  19. Indokolt kiemelni, hogy a kérelmező kifogása és az ahhoz csatolt egyik írásbeli tanúvallomás egyezően tartalmazta azt, hogy miután a kérelmező értesült arról, hogy az érintett a szavazóhelyiség közelében tartózkodik, felhívta a Ve. 14. § (3) bekezdése értelmében szavazatszámláló bizottság feladat- és hatásköreit gyakorló HVB elnökét, akit intézkedésre kért, és aki a telefonhívások után előbb az udvarról elküldte az érintettet, majd utóbb az írásbeli tanúvallomása szerint intézkednie nem volt szükséges. A TVB megállapította, hogy ezeket az eseményeket a HVB semmilyen módon nem dokumentálta.
  20. Mivel az érintett magatartását a HVB – amelynek elnöke írásbeli tanúvallomása szerint is tudomással bírt arról – sem tartotta olyan jelentőségűnek, hogy akár annak tényét rögzítse, akár azzal összefüggésben megállapítást tegyen, akár a tudomására jutott törvénysértésről – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezze, a relatív területi kampánytilalom pontosan meg nem határozható tartamú, az írásbeli tanúvallomások szerint is csak rövidebb ideig tartó megsértése alapján nem volt megállapítható, hogy a választás eredményére milyen hatást gyakorolt. A HVB 2024. június 23. napján tartott ülésének jegyzőkönyve szerint a helyi választási iroda vezetője elmondta, hogy „a kifogásban bemutatott jogsértés erősen vitathatóan alapozhatta volna meg a legsúlyosabb szankció alkalmazását, a választás megismételtetését”, továbbá a bizottság választott tagjai és a döntés meghozatalában törvénysértő módon részt vevő korábbi megbízott tagok között is vita volt arról, hogy az érintett tevékenysége egyáltalán választási szabályt sértett-e, illetve befolyásolta-e a választói akaratot. A HVB is kizárólag a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértését állapította meg, a Ve. további rendelkezéseinek – pl. relatív területi kampánytilalom szabályainak – megsértését nem.
  21. A Kúria hangsúlyozza: a választópolgárok akaratának meg nem engedett módon történő befolyásolása jelentős tárgyi súlyú jogszabálysértés. Mindazonáltal a jelen esetben a szavazás megismétlésének elrendeléséhez a jogszabálysértés tényét alátámasztó bizonyítékok nem voltak elegendőek, mert azokból a jogszabálysértés mértékére, a szavazás eredményét befolyásoló jellegére megalapozott következtetést levonni nem lehetett, másrészt önmagában az alapelvek sérelme – főszabály szerint – nem lehet alapja a szavazás megismétlésének {Kvk.III.37.502/2018/2., indokolás [22]}. Erre figyelemmel a Kúria a jogsértés megállapításán túl további jogkövetkezmény megállapítását nem tartotta szükségesnek.
  22. Figyelemmel arra, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szankciót nem alkalmazta, és a szavazás megismétléséről nem rendelkezett, ezért az érintett további jogsértéstől való eltiltására sem volt szükség.
  23. Minderre tekintettel a Kúria a TVB határozatát az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. I. A nem szabályszerűen megalakított választási bizottság döntése olyan súlyos alaki hibában szenved, amiért azt nem létezőnek kell tekinteni.
    II. A Kúria döntését követően jogerőssé vált eredménymegállapító határozat jogerejének áttörésére a Ve. nem ad lehetőséget.
    III. A választópolgárok akaratának meg nem engedett módon történő befolyásolása jelentős tárgyi súlyú jogszabálysértés. A szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt jogszabálysértés bizonyított, és annak a választás eredményére érdemi befolyása volt vagy lehetett.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. július 3.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró