Kvk.IV.39.137/2024/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.137/2024/7.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Kérelmező: Csáki Lajos (Cím1)

Kérelmező képviselője: Dr. Barta-Szabó Beáta ügyvéd (Cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

Az érintett fél: Perge István (Cím3)

Az érintett fél képviselője: Dr. Répássy Csaba ügyvéd (Cím4)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 122/2024. (VI. 14.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 122/2024. (VI. 14.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Újcsanálos Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött választásán Újcsanálos településen a polgármester-választás eredményét a 30/2024. (VI. 09.) határozatának mellékletét képező „Szavazóköri jegyzőkönyv a polgármester választásáról” megnevezésű jegyzőkönyv szerint állapította meg, mely szerint Újcsanálos település megválasztott polgármestere Perge István független jelölt 216 érvényes szavazattal.
  2. Kérelmező a HVB 30/2024. (VI. 09.) határozatával szemben 2024. június 12. napján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és 241. § (1) bekezdése alapján előterjesztett fellebbezéssel élt.
  3. Fellebbezésében előadta, hogy a szavazóköri névjegyzék tartalmazott olyan választópolgárokat, akiknek a lakcíme a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott lakóhely fogalmának nem felel meg, mivel a Cím5 és a Cím6 szám alatti telkeken nincs lakás, így az ezekre a lakcímekre bejelentett állampolgárok nem szerepelhettek volna a szavazói névjegyzékben.
  4. Hivatkozott továbbá arra, hogy Perge István polgármesterjelölt 2024. június 9-én 15 óra 47 perckor a Facebookon a választás alatt a szavazóhelyiséghez történő szállításra vonatkozó nyilvános felhívást tett közzé, megsértve ezzel a Ve. 143/A. § (2) bekezdését, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott alapelveket. A kérelmező jelezte, hogy erre hivatkozva 2024. június 12-én kifogást nyújtott be HVB-nél.
  5. Előadta továbbá, hogy egy választópolgár biztonsági kamerája által rögzítettek szerint a szavazóhelyiségnek helyet adó községháza parkolójában a választás napján napközben rendszeresen megfordult és választópolgárokat szállított szavazni a Azonosító1 rendszámú Név1 típusú gépkocsi. Megítélése szerint láncszavazásra utal az a tény, hogy a polgármester-választáson 428 választópolgár vett részt és az urnában lévő szavazólapok száma 425 volt, az eltérés -3, a képviselő-választáson 428 választópolgár vett részt és az urnában lévő szavazólapok száma 427 volt, az eltérés -1, a vármegyei közgyűlés választásán 428 választópolgár vett részt és az urnában lévő szavazólapok száma 424 volt, az eltérés -4.
  6. Fellebbezésében hivatkozott továbbá arra, hogy Perge István polgármesterjelölt a választás előtt több személyt megkeresett, akiknek cserébe azért, hogy rá szavazzanak, különböző előnyöket, pénzt, házvásárlást, élelmiszercsomagot ígért, illetve adott. Ennek alátámasztásaként nyilatkozatokat csatolt, egyben indítványozta tanú meghallgatását.
  7. A kérelmező mindezek alapján kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a sérelmezett határozat megváltoztatását, a szavazás eredményének megsemmisítését, továbbá a szavazás megismételtetését.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 122/2024. (VI. 14.) TVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
  2. Határozatának indokolásában a Ve. 241. § (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben. Azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott határozat elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú határozatában. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A TVB álláspontja szerint ilyen konkrét hivatkozást a fellebbezés nem tartalmazott.
  3. Kifejtette, hogy a szavazókörben megjelent választópolgárok száma és az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma közötti eltérés a láncszavazásra önmagában nem bizonyíték, hiszen a szavazólapok hiánya a kérelmező által megjelölttől eltérő körülmények - így a szavazólap szavazókörből történő öncélú, nem visszaélési szándékkal történő elvitele - miatt is előállhatott.
  4. Utalt arra, hogy a szavazás napján választópolgárok szervezett utaztatása nem bizonyított, a felvételeken látható gépjármű vezetője, esetleges utasai, konkrét úticélja nem beazonosítható.
  5. Megállapította, hogy Perge István polgármesterjelölt kérelmező által kifogásolt magatartása, nem értékelhető a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjával összefüggésben, a választás eredményét megállapító döntés ellen ugyanis csak a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással van helye. Az állítólagos jogsértések utóbbival nem állnak összefüggésben.
  6. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező által előadottak nem zárják ki az állítólagos jogsértést elkövető személy, vagy személyek büntetőjogi felelősségének megállapíthatóságát.
  7. Mindezek alapján a TVB megállapította, hogy a fellebbezés nem tartalmaz egyik megjelölt ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjával, ezért a HVB határozatát helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező 2024. május 18. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a 122/2024. (VI. 14.) TVB határozat – a HVB 30/2024. (VI.09.) határozatára is kiterjedő – megváltoztatását, az önkormányzati választások eredményének megsemmisítését és a szavazás megismételtetését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára és a 231. § (5) bekezdés b) pontjára alapítottan kérte.
  2. Álláspontja szerint a TVB határozata iratellenes, hiszen a fellebbezés a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontján, nem pedig a b) pontján alapult, így azt a határozat jelen esetben analógiával jogsértően hivatkozta.
  3. Kifejtette, hogy a TVB a (kérelmező által csatolt) bizonyítékokat részben nem értékelte és a mellőzés indokát nem adta (nyilatkozatok, tanú meghallgatására irányuló indítvány), részben azok hibás értékelése folytán nyilvánvalóan téves következtetést vont le, megsértve a Ve. 43. §-át, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 62. §-ában írt tényállásfelderítési kötelezettségét.
  4. Fellebbezésével egyezően hivatkozott arra is, hogy Perge István polgármesterjelölt különféle előnyök nyújtásával, illetve annak ígéretével, valamint a választópolgároknak a szavazás helyszínére történő szervezett utaztatásával befolyásolta a választópolgárok egy részét, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, a választásban való önkéntes részvétel, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Álláspontja szerint e vonatkozásában a TVB határozata jogszabályba ütköző módon állapította meg a bizonyítottság, illetve a jogellenesség hiányát.
  5. Kifejtette továbbá, hogy helytelen a határozat azon megállapítása, mely szerint a fellebbezésben előadott polgármesterjelölti magatartás a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjaival összefüggésben nem értékelhető, álláspontja szerint ugyanis a kiemelt magatartások jogellenes volta eredményezi a határozat jogszabályba ütköző voltát is.
  6. Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt jogsértések és a választás eredménye, illetve annak megállapítása közötti ok-okozati kapcsolat, közvetlen összefüggés áll fenn, azzal együtt, hogy a feltárt jogsértések kihatottak a megállapított eredményre (tekintve a szavazatok közti elenyésző matematikai különbséget is.)
  7. A Kúria felhívására az érintett észrevételt nyújtott be, amelyben kérte „a felülvizsgálati kérelem elutasítását”, a 122/2024. (VI. 14.) TVB határozat helybenhagyását. Hivatkozása szerint a kérelmező valamennyi tényállítása valótlan, következtetése megalapozatlan.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta, mert a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv alapján a kérelmező az érintett egyéni választókerületben polgármesterjelöltként indult a választáson, így az érintettségére nézve kétség nem merült fel.
  3. A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A kérelmező álláspontja szerint a TVB határozatában iratellenesen állapította meg, hogy a fellebbezés a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontján alapult.
  5. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezését a Ve. 241. § (1) bekezdésére hivatkozással nyújtotta be, ellenben nem jelölte meg, hogy a (2) bekezdés melyik alpontja szerinti jogsérelem alapján támadja a választási bizottság eredményt megállapító döntését. Elsőként a felülvizsgálati kérelemben állította, hogy a fellebbezése a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontján alapult.
  6. A TVB határozata a kérelmező által kifogásolt [13] bekezdésében mindössze a választás eredménye elleni jogorvoslat speciális (önálló) jellegét emelte ki a Kúria joggyakorlatára utalással, elhatárolva azt a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezéstől. Ezzel összefüggésben fejtette ki, hogy a Ve.  241. § (2) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni. Az a) pont alapján vagy „a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a b) pontja szerinti „a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére” alapítottan nyújtható be fellebbezés. E szempontok szerint vizsgálta meg a fellebbezést és vonta le azt a helytálló következtetést, hogy a kérelmező egyik hivatkozása sem feleltethető meg a Ve. 241. § (2) bekezdésében írt jogalapnak.
  7. A Kúria jelen ügyben is nyomatékosan kiemeli, hogy az eredmény elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól. (Kvk.VI.37.524/2018/2., Kvk.VI.37.494/2018/2.) A Ve. jogorvoslati rendszerében a 208. §-a szerinti kifogás elbírálására a Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a helyi választási bizottságot jelöli ki, deklarálva, hogy a helyi választási bizottság dönt: a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról [(a) pont], minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik [(b) pont]. [Ve. 307/P. § (1) bekezdés]. Vagyis, kifogást lehet benyújtani egyrészt a választás napján történtek, másrészt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, vagy harmadrészt a szavazóhelyiségben elkövetett cselekmények miatt. Amennyiben a jogsértés e tevékenységek miatt megállapításra kerül, a lehetséges jogkövetkezményeket a Ve. 218. § (2) bekezdése tartalmazza: a jogszabálysértés tényének megállapítása, a jogsértő eltiltása a további jogszabálysértéstől, a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése, bírság kiszabása. (Kvk.IV.39.185/2024/6.)
  8. A kérelmező által megjelölt és bizonyítani kívánt állítólagos jogsértések, mint a szervezett utaztatás megvalósulása, Perge István polgármesterjelölt által ígért vagy adott előny és ehhez kapcsolódóan, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) b) és e) pontja szerinti választási alapelvek megsértése a választás napján történt eseményekhez és nem az eredmény megállapításához kapcsolódott. A választási eredményt megállapító döntéssel szembeni jogorvoslatban a kérelmező a Ve. 241. § (2) bekezdésében szabályozott körben tehet hivatkozásokat. (Kvk.III.39.158/2024/6.)
  9. A választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas. Ezt erősíti meg a Kvk.III.37.158/2024/6. számú döntés is, melyben a Kúria ugyancsak hangsúlyozza, „a választási eredményt megállapító döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmében a kérelmezőnek nem elégséges általános jogsértést állítania, abban a Ve. 241. § (2) bekezdése körébe tartozó konkrét tényállítást szükséges tennie, amely a választási eredményt befolyásolhatja és az eredmény megállapításához közvetlenül kapcsolódik. A kérelmezőnek a konkrét hivatkozását valószínűsítenie szükséges, a valószínűsítés megfelelő szintjét a jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságnak vagy bíróságnak a konkrét ügy tényállásához képest esetről esetre szükséges vizsgálnia.[36]
  10. A fentiekből az következik, hogy a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslat keretében csak olyan jogszabálysértések érdemi vizsgálatára kerülhet sor, amelyek közvetlen összefüggést mutatnak a szavazatszámlálás és a választási eredmény megállapításával, azok közötti ok-okozati kapcsolat fennáll. Így a TVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a szavazóköri névjegyzékben feltüntetett, kifogásolt lakcímbejelentések szabálytalanságával összefüggő fellebbezési hivatkozások azon túl, hogy nem tartoznak a választási bizottságok hatáskörébe, olyan általános jellegű és kellő mértékben nem valószínűsített jogsértéseknek minősülnek, amelyek alapján a választási eredmény törvényességét nem lehet eredményesen kétségbe vonni. Ebből következően a TVB jogszabálysértést nem követett el, amikor az ezen jogsértés érdemi vizsgálat mellőzte, melynek – szemben a kérelmező állításával – kellő indokát is adta a határozata indokolásának [19] bekezdésében.
  11. A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező sem a fellebbezésben, sem a felülvizsgálati kérelemben ezzel összefüggésben semmilyen bizonyítékot nem csatolt, de még tényállítást sem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt lakcímbejelentés hány választópolgár tekintetében valósult meg, ebből kifolyólag az mennyiben tudta volna a szavazás eredményét befolyásolni. Így a bizonyíték értékelésének elmaradása még érdemi vizsgálat esetén sem lenne kifogásolható.
  12. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében legfőképpen azt sérelmezte, hogy a TVB eljárásában nem került sor tanú meghallgatására, illetve szóbeli nyilatkozattételre, valamint indítványa mellőzésének indokát sem tartalmazta a határozat.
  13. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező fellebbezéséhez Perge István polgármesterjelölt jogsértő magatartása (szavazatvásárlás) igazolása céljából több magánszemélytől származó nyilatkozatot csatolt, melyek közül egy nyilatkozattevő tanúkénti meghallgatását is kérte. A TVB ezeket az okirati bizonyítékokat érdemben vizsgálta, annak ellenére, hogy megállapítása szerint a fellebbezés ezen hivatkozása „nem értékelhető a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjával összefüggésben”.
  14. A Kúria az előzőekben már kifejtette, hogy önmagában a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértése nem képezheti jelen jogorvoslati eljárás tárgyát, ezért a TVB a csatolt nyilatkozatok értékelését szükségtelenül végezte el, a további bizonyítás mellőzése alappal emiatt sem támadható. A Kúria a hasonló tényállás mellett meghozott Kvk.III.39.158/2024/6. számú végzésében is úgy foglalt állást, hogy a   kérelmező szavazatvásárlásra vonatkozó hivatkozása szintén nem vonható a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá, ezért arra a TVB hatáskör hiányában tett megállapítást. A bírósági felülvizsgálati kérelem szavazatvásárlást érintő részét így a Kúria a hivatkozott ügyben érdemben nem vizsgálhatta.[33]
  15. A fentiekből az következik, hogy a kérelmezőnek a Ve. 43. §-ában foglalt rendelkezések, azaz a tényállás tisztázásához vezető bizonyítási szabályok megsértésére hivatkozása sem megalapozott.
  16. A kérelmező álláspontja szerint a határozat a szervezett utaztatással összefüggésben is jogszabálysértően állapította meg a bizonyítottság hiányát, illetve a csatolt bizonyítékot nem értékelte.
  17. A Kúria megállapította, hogy a fellebbezésben a kérelmező a Ve. 143/A. § (2) bekezdésére hivatkozott, mely tiltja mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás közzétételét, valamint előírja, hogy szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető. A kérelmező állítása szerint Perge István polgármesterjelölt a szavazás napján a Facebookon a szavazóhelyiséghez történő szállításra vonatkozó felhívást tett közzé, mellyel kapcsolatban kifogást nyújtott be.
  18. Az Újcsanálos Helyi Választási Bizottság 33/2024.(VI.13.) határozata a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az ezzel összefüggésben megjelölt jogszabálysértés tehát nem nyert bizonyítást, így az a szavazás eredményét és az eredményt megállapító döntés jogszerűségét semmilyen módon nem befolyásolta.
  19. A kérelmező a szervezett utaztatással összefüggésben azt is állította, hogy láncszavazás történt, ami magyarázatot adhat a szavazókörben megjelent választópolgárok száma és az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma közötti eltérés okára. Ehhez kapcsolódóan új bizonyítékként további két választópolgár nyilatkozatát csatolta a felülvizsgálati kérelméhez.
  20. A Kúria megállapította, hogy a TVB határozatában okszerűen következtetett arra, hogy néhány szavazólap hiánya önmagában nem elegendő bizonyíték a láncszavazás megvalósulására. A fellebbezéshez csatolt nyilatkozatok egyike sem tartalmazott erre vonatkozó konkrét tényállítást, ahogyan az újabb nyilatkozatok is csak általános jellegű tapasztalatot rögzítenek.     Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések és a választás eredménye közötti közvetlen összefüggés nem volt megállapítható.
  21. A TVB a felülvizsgálati kérelemmel megjelölt jogsértést a már kifejtettek szerint nem követte el, ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB felülvizsgált határozatát – az indokolás részbeni módosításával – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A választás eredménye elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól.
  2. A választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben alaptalan volt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.

Budapest, 2024. június 25.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró