Kvk.IV.39.126/2026/6. számú határozat

A KÚRIA 
végzése

Az ügy száma:  Kvk.IV.39.126/2026/6.

A tanács tagjai: 

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke  
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró  
Dr. Balogh Zsolt bíró  
Dr. Dobó Viola bíró  
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A kérelmező:  Név1 
                        (Cím1)

Az érintett: Szita Károly 
                    (Cím2)

Az érintett képviselője: Kaposvári 7. számú Ügyvédi Iroda 
                                       Dr. Szijártó Attila ügyvéd 
                                       (Cím3)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat 
száma: a Nemzeti Választási Bizottság 379/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. A kérelmező kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben előadta, hogy a Somogy 01. számú országgyűlési egyéni választókerület jelöltjeinek kampányában az érintett polgármester (a továbbiakban: Polgármester) visszaélve pozíciójával, közpénzből, a Polgármesteri Hivatalban dolgozó munkatársak által működtetett közösségi oldalán nyíltan kampányolt. Többször felhívta a lakókat, hogy a Fidesz jelöltjére (a továbbiakban: Jelölt) szavazzanak, azt a hamis látszatot keltve, mintha a helyi önkormányzat javasolná a pártja jelöltjét, amit az NVB 345/2026. számú határozata már jogsértőnek minősített, és megállapította, hogy a Polgármester megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)  2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét.
2. A kifogásban panaszolt bejegyzések (2026. április 10-12.) tartalma az alábbi: a Polgármester a választás napján telefonon mozgóurnát ígért, amivel azt a hamis látszatot keltette, hogy választási szerv nevében jár el. Mozgósítási céllal közösen telefonál a Jelölttel, sőt, egy gyermekkorúval is beszélget. Képes bejegyzéseket jelentetett meg továbbá arról, hogy részt vett a szavazáson, azzal a kísérőszöveggel, hogy „Két X a Fideszre", valamint a Jelölt támogatása érdekében. A kérelmező mellékelte a Facebook linkeket és képernyőfelvételeket. Álláspontja szerint az általa előadottak valószínűsítik a választás tisztaságának megsértését, és azok a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmének megállapítását indokolják. Indítványozta, hogy az NVB állapítsa meg, hogy a Polgármester magatartásával a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértette. Kérte a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását és a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását, valamint bírság kiszabását.

Az NVB határozata

3. Az NVB a 379/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a Polgármester a 2026. április 10. napján 10 óra 50 perckor és 13 óra 55 perckor közzétett videó és képes bejegyzés, a 2026. április 11. napján 10 óra 49 perckor és 14 óra 06 perckor közzétett egy-egy videó, a 2026. április 12. napján 6 óra 06 perckor, 6 óra 41 perckor, 10 óra 59 perckor közzétett képes bejegyzések és ugyanezen a napon 11 óra 33 perckor közzétett videó megjelenítésével és folyamatos elérhetőségének biztosításával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti — esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között —, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti — jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás — alapelvét. Az NVB a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását a kampányidőszak lezárultára tekintettel mellőzte (NVB határozat 1. pont). Továbbá a Polgármestert 322.800 forint bírság megfizetésére kötelezte (NVB határozat 2. pont).

A bírósági felülvizsgálati kérelem

4. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az NVB határozatának 2. pontja ellen, amelyben azt állította, hogy az NVB megsértette a Ve. 219. § (1) bekezdését, mert a bírság összegét a minimálisan megállapítható összegben határozta meg, azonban határozatában azt állapította meg, hogy a jogsértés elkövetése szándékos volt: 24 ízben elkövetett jogsértésről van szó, a jogsértéssel érintettek körének száma nagy (31 ezer fő), a jogsértés súlyos, a gyermek a kampánytevékenység középpontjába került, végül pedig, hogy a jogsértés súlyos azért is, mert a Polgármester nem hivatott a mozgóurna iránti kérelmek elbírálására, az ilyen kérelmekre vonatkozó döntéseket nem ismerheti, így az általa adott megerősítési célú reakciók megtévesztőek. Ezért azt állította, hogy az NVB ugyan megfelelően értékelte a Ve. 219. § (1) bekezdésében foglalt szempontokat a bírság kiszabására, azonban a megállapított összeg nem tükrözi az NVB öt súlyos megállapítását, amely a bírság legmagasabb összegének kiszabását indokolja. Mindezekre tekintettel kérte az NVB határozat 2. pontjának megváltoztatását, és a határozatban a bírság körében felsorolt öt szempontnak a Ve. 219. § (1) bekezdésének megfelelő értékeléshez igazodó, a Ve. 219. § (2) bekezdésében foglalt legmagasabb összegben történő megállapítását. 
5. Az érintettsége körében arra hivatkozott, hogy kifogást benyújtó választópolgár, Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagja, képviselő. Előadta, hogy a Közgyűlés szerve a polgármester, azonban a választási eljárásra jellemző rövid jogorvoslati határidők nem teszik lehetővé, hogy a Közgyűlés ¼-e kezdeményezésére rendkívüli ülésen forduljon a képviselő-testület a Kúriához a Polgármester mint szerve sorozatos törvénysértő cselekményének megállapítása érdekében. 
6. Az érintett nyilatkozatában a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. 

A Kúria döntése és jogi indokai

7. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálására az alábbiak miatt nincs lehetőség.
8. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége megállapítható. E jogszabályhely értelmében az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be bírósági felülvizsgálati kérelmet.
9. A Kúria egységes ítélkezési gyakorlata szerint az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembe véve kell vizsgálni (Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.VI.39.088/2024/4.). Érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat (Kvk.VI.37.639/2019/3., Kvk.V.39.513/2022/2.). Az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg igazolnia (Kvk.V.37.985/2019/6., Kvk.VI.39.061/2024/4.).
10. A kérelmező az érintettsége körében arra hivatkozott, hogy ő nyújtotta be a kifogást, továbbá, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagja, képviselő.
11. A Kúria ítélkezési gyakorlata szerint önmagában a kifogás benyújtása és annak a választási bizottság általi elbírálása még nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget, mint többletfeltételt támasztja (Kvk.III.39.360/2022/5., Kvk.VI.39.407/2022/4., Kvk.VII.39.105/2024/10.). Így tehát az a körülmény, hogy a kérelmező terjesztette elő a választási bizottság által elbírált kifogást, még nem jelent feltétlenül érintettséget is. Továbbá a bírság kiszabása, mint a jogsértés megtorló (represszív) jogkövetkezménye, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye {Kvk.VI.37.494/2018/2. [19]-[20]}. Önmagában az, hogy a kifogás a jogszabálysértés megállapításához és a további jogszabálysértéstől való eltiltáshoz elegendő alapot biztosított, nem teremti meg a kérelmező érintettségét abban a körben, hogy a bírságolás hiányát kifogásolva támadja a választási bizottság határozatát (Kvk.VII.39105/2024/10.).
12. A fentieket a tárgyi esetre alkalmazva a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolt olyan közvetlen jogi érdekeltséget, amely a Polgármesterrel szemben kiszabott bírság összegéhez fűződött volna. Ennek hiányában pedig igényérvényesítési jogosultsága nem terjed ki arra, hogy a bírság összegét vitassa, mert ez a jogi helyzetében közvetlen változást nem idéz elő. A kérelmező érintettsége tehát a tárgyi ügyben nem állapítható meg, mert az, hogy a Polgármesterrel szemben milyen összegű bírság kerül kiszabásra, a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül nem hat ki.
13. Mindezek folytán a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazva érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma 

14. Az, hogy a kérelmező kifogástevőként járt el, önmagában nem alapozza meg az érintettségét olyan bírságösszeg vitatására, amelyet nem vele szemben szabott ki a választási bizottság. 

Záró rész

15. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
16. Az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett, tekintettel arra, hogy az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
17. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 22. 

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke 
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró  
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró 
Dr. Dobó Viola s.k. bíró   
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró