Kvk.IV.39.125/2026/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.125/2026/2.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ……
                     (cím1)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 401/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálati kérelem előzményei

  1. A kérelmező a 2026. április 14-én a Fejér Vármegye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy 2026. április 12-én, az országgyűlési képviselő-választás során ő és a férje – azaz jelen eljárás kérelmezője – borítékot igényelt a szavazat urnába helyezéséhez a szavazatszámláló bizottságtól, azonban a férje részére már nem tudtak borítékot biztosítani. A kifogástevő kérte jogszabálysértés megállapítását és a szavazókörben történtek részletes kivizsgálását. 
  2. Az OEVB a 2026. április 16. napján meghozott 24/2026. (IV. 16.) számú határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában rögzített kötelező tartalmi elemeket, így a kérelmező lakcímét, valamint személyi azonosítóját. 
  3. A kérelmező a törvényes határidőben az OEVB-hez benyújtott, a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett fellebbezésében előadta, hogy a hiányzó adatokat pótolva kéri az ügy érdemi vizsgálatát. A kifogásban foglaltakat megismételve kifejtette, hogy álláspontja szerint a tényállásban foglaltak sérthetik a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelveket, különösen a választás tisztaságának megóvását, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, valamint az esélyegyenlőség elvét a választópolgárok között.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 2026. április 17-én kelt 401/2026. számú határozatával (a továbbiakban: Határozat) a fellebbezést a Ve. 231. § a) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel megállapította, hogy nem teljesült a Ve. 221. § (1) bekezdésében, valamint a Ve. 224. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelmény. Rögzítette, hogy a kifogástevő sem a kifogásban, sem a fellebbezésben nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem a jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna. Megállapította továbbá, hogy a kifogástevő a tizenegy számjegyű személyi azonosító helyett a személyazonosító igazolvány számát (egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort) tüntette fel, a fellebbezés továbbá nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját sem, hiányzik az arra vonatkozó – konkrét jogszabályhelyet megjelölő – jogi okfejtés, hogy az OEVB határozatot milyen okból tartotta jogsértőnek.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező 2026. április 18. napján 21 óra 22 perckor elektronikus úton, e-mail formájában – jogi képviselő nélkül eljárva – az NVB-hez címzetten benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében kérte, hogy a Kúria a Határozatot helyezze hatályon kívül és kötelezze az eljáró választási bizottságot az ügy érdemi vizsgálatára. A kérelmező megjelölte lakcímét, személyi azonosítóként egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort, nyilatkozott az érintettségéről, valamint jogszabálysértésként nevesítette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti választási alapelvek sérelmét. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – a következők szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
  3. A Ve. 224. § (5) bekezdése kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  4. A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.  A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.III.39.042/2024/6.]. 
  5. Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja előírja továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  6. A bírói gyakorlat egységes abban is, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség [Kvk.I.37.220/2014/2., Kvk.IV.38.228/2019/2.; Kvk.II.39.358/2022/2.; Kvk.III.39.448/2022/3.; Kvk.IV.39.111/2024/3.; Kvk.V.39.126/2024/4.; Kvk.V.39.150/2024/2.; Kvk.V.39.151/2024/2.].
  7. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező – a Határozat jogorvoslati záradékában foglalt részletes, a kötelező ügyvédi képviseletre is kiterjedő jogorvoslati tájékoztatás és a Ve. 224. § (5) bekezdés szerinti előírás ellenére – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül nyújtotta be. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem tartalmazza továbbá a kérelmező személyi azonosítóját (tizenegy számjegyű számsor), hanem egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort (vélhetően a kérelmező személyazonosító igazolvány számát) rögzít, így nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt követelménynek sem.
  8. A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának feltételei így mind a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja, mind a (2) bekezdésében foglaltak szerint fennálltak Ezek külön-külön is megalapozták a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A Kúria mindezért a rendelkező részben foglaltak szerint a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. A választási ügyben hozott határozat ellen ügyvédi képviselet nélkül, és a Ve. szerint kötelező tartalmi elemek valamelyikét mellőzve benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 21.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke 
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró