A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.125/2024/5.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező: Név1
(Cím1)
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Garabits Márton ügyvéd
(Cím2)
Az érintett: Név2
(Cím2)
Az érintett jogi képviselője: Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda
(eljáró ügyvéd: Dr. Kollarics Flóra;
Cím3)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 216/2024. (VI. 11.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Az érintett kifogása alapján a Budapest Főváros XIV. Kerületi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 250/2024. (VI. 7.) számú határozatávalmegállapította, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdését. A HVB a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta, valamint 150.000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.
- A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Választási Bizottság (továbbiakban: FVB) a 216/2024. (VI. 11.) FVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és ellenkérelem
- A kérelmező 2024. június 14. napján – jogi képviselője útján – a FVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatását és elsődlegesen a kifogás elutasítását, másodlagosan a pénzbírság mellőzését kérte.
- A jogi képviselő a felülvizsgálati kérelmet elektronikus úton terjesztette elő, az aláírását a csatolt igazolás szerint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alapján nyújtott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében az Zrt1. – mint szolgáltató – elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel látta el. Az igazolás tartalmazta továbbá, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) „325. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaknak megfelelően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás keretében hitelesített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik”.
- Az érintett nyilatkozatában az FVB határozatának helybenhagyását kérte, vitatva a kérelmező ügy érdemében kifejtett álláspontját.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A kifejtettek szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a felülvizsgálati kérelem kötelező alaki kelléke, hogy azt a benyújtója minősített elektronikus aláírásával lássa el.
- Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 5. és 38. pontjai szerint „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés” (a továbbiakban: AVDH): olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja; „minősített elektronikus aláírás”: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás.
- Az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 12. pontja szerint „minősített elektronikus aláírás”: olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
- A Kúria megállapította, hogy az AVDH létrehozása nem minősített aláírást létrehozó eszközzel, hanem egy olyan szolgáltatás (Központi Azonosítási Ügynök) útján jön létre, amelynek keretében a szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Ennek megfelelően a Pp. is eltérően kezeli a kétféle hitelesítési módot. A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat akkor, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, míg a g) pont értelmében akkor, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
- A kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem AVDH kormányzati azonosítással hitelesített és azt a benyújtója nem látta el minősített elektronikus aláírással. Ezt támasztja alá az ahhoz csatolt igazolás is, amely szerint a dokumentum nem a Pp. 325. § (1) bekezdés f), hanem a g) pontjában foglaltaknak felelt meg.
- A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtójának minősített elektronikus aláírása hiányában a kérelmező jogi képviselete nem tekinthető igazoltnak, így a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2., Kvk.V.39.117/2024/3.).
- Mindezekre figyelemmel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét – a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés nem minősül minősített elektronikus aláírásnak.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 17.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró