Kvk.IV.39.111/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.111/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke 
Dr. Dobó Viola előadó bíró 
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A kérelmező: Pintér Bence
                     (Cím1)

A kérelmező képviselője: Andics Ügyvédi Iroda
                                       (Cím2, eljáró ügyvéd: Dr. Andics Péter Dávid)

Az I. rendű érintett: Név2
                                (Cím3)

Az I. rendű érintett képviselője: Dr. Flórián Tamás ügyvéd
                                                  (Cím4)

A II. rendű érintett: FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség
                                (Cím5)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 319/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

• a Nemzeti Választási Bizottság 319/2026. számú határozatát megváltoztatja és a 322.800.- (háromszázhuszonkettőezer-nyolcszáz) forint összegű bírság megfizetésére kötelező rendelkezését mellőzi. Egyebekben a határozatot helybenhagyja.
• A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. Az I. rendű érintett 2026. április 10-én 9 óra 58 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (1) bekezdése alapján elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak sérelmére hivatkozva.
2. A kifogás szerint a kérelmező – aki egyben Győr Megyei Jogú Város polgármestere – 2026. április 9. napján 14 óra 39 perckor a hivatalos, polgármesteri Facebook oldalán (https://www.facebook.com/pinterbencetszv) megosztott egy posztot, amely politikai tartalmú, konkrét országgyűlési képviselőjelölteket – Szeles Szabolcs és Dr. Fekete Dávid (a továbbiakban együtt: jelöltek) – negatív színben tünteti fel, valamint kritizálja az NVB 294/2026. számú, rá nézve marasztalást tartalmazó határozatát. A kifogás kiemelte, hogy a poszt nem csak a kérelmező Facebook oldalán, hanem a Győr Összefog elnevezésű Facebook csoportban megosztott formában is elérhető.
3. Az I. rendű érintett a kifogásolt posztból (https://www.facebook.com/share/p/17A8dM2BVH/), az alábbiakat idézte: „[a] Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – melyben a fideszes többségű Országgyűlés által választott, valamint a Fidesz és a KDNP, mint parlamenti képviselőcsoportok által delegált tagok többségben vannak – egy B. R. monogramú személy (feltételezhetően (...) fideszes önkormányzati képviselő, Szeles Szabolcs kampányfőnöke) (...) Szeles Szabolcs és Fekete Dávid fideszes önkormányzati képviselők az önkormányzat erőforrásait használva kampányolnak. A milliárdos mínuszokat felhalmozó Zrt.1 önkormányzati cég több százmilliós mínuszokat felhalmozó leányvállalatával, a Zrt.2.-vel fideszes kampányújságot (ami elvileg egy önkormányzati lap) nyomtatnak 50 ezres példányban minden héten. A Zrt.1 és leányvállalatait persze az a fideszes többségű Városstratégiai Bizottság felügyeli, amelyben Fekete Dávid (bizottsági elnök) és Szeles Szabolcs is ül. Reggeltől estig hazudnak az önkormányzat pénzéből és vagyonelemeiből működő tévében, rádióban, hírportálon: csupa olyan felületen, ahol a Fidesszel szemben esélyes jelöltek, ha meg is jelennek valaha, akkor is negatív körítéssel. (...) Fekete Dávidot a kampánya megsegítése céljából nevezték ki miniszteri biztossá. Így be tud vonni a kampányába állami erőforrásokat, megjelenéseket, néha utóbbiakra magával viszi Szeles Szabolcsot is, ha épp befér az autóba a népes kampánystáb mellé. Fekete Dávid ráadásul a területfejlesztési minisztérium biztosaként kedvére invitálhat kistelepülési polgármestereket, hogy közös fotókat, videókat készítsenek vele. Van Győrben egy MCC-központ. Annak van egy vezetője. Úgy hívják: Fekete Dávid. Így természetesen a helyi MCC erőforrásai is csatasorba állnak a győri Fidesz országgyűlési kampánya érdekében. Annak az MCC-nek, ami egyébként abból a több százmilliárd forint értékű Mol és Richter-Gedeon részvénycsomagból tőkésítette fel magát, amit ingyen kapott az államtól. (...) Az NVB határozata – amit természetesen megtámadunk a Kúrián – iskolapéldája annak a jogi köntösbe burkolt igazságtalanságnak és szelektív, aránytalan jogalkalmazásnak, amit az elmúlt években a Fidesz által felépített rendszerben megszokhattunk. (...)”.
4. Az I. rendű érintett érvelése szerint a polgármesternek a választások során semlegesnek kell maradnia, hivatali minőségében tartózkodnia kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzon, hiszen ez sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglaltakat. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V.11.) számú határozatára (a továbbiakban: Abh.), valamint a Kúria Kvk.VI.37.699/2019/2. döntésére is. Álláspontja szerint a kifogásolt tevékenység a Ve. alapján kampánytevékenységnek minősül, mivel konkrét jelöltekre irányult, a jelölteket negatív kontextusban tüntette fel, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. Hangsúlyozta, hogy a polgármester közhatalmi minőségében járt el, mivel hivatalos Facebook oldalát használta fel politikai üzenet közvetítésére.
5. Az I. rendű érintett azt kérte, hogy az NVB állapítsa meg a jogsértést, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől és szabjon ki bírságot, melynek során legyen figyelemmel a 294/2026. számú határozatában foglaltakra.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

6. Az NVB a 2026. április 10-én kelt, 319/2026. számú határozatában megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. Eltiltotta a kérelmezőt a további jogsértéstől, továbbá 322.800,- forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.
7. Az NVB az eljárása során azt vizsgálta, hogy a polgármester az általa használt közösségi oldalon milyen minőségében járt el és osztotta meg a kifogásolt posztot. A határozat kiemelte, hogy döntését az Abh. alapján hozta meg, annak jogi érvelését követve. A határozat az Abh. több pontját is idézte.
8. Az NVB megállapította, hogy a kérelmező a választási eljárásban nem mint országgyűlési képviselőjelölt vett részt, hanem a 2026. évi országgyűlési képviselők választásának passzív szereplője, Győr Megyei Jogú Város polgármestere. A kérelmező Facebook oldalának névjegye tartalmazza azt az információt, hogy polgármester és politikus, tehát nem magánszemélyként jelent meg.
9. Ezek alapján az NVB a kifogásolt bejegyzést a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősítette, melyet politikai véleményként osztott meg a kérelmező egy olyan választási kampány során, amelynek nem aktív résztvevője. Az Abh. alapján pedig azt a következtetést vonta le, hogy a polgármesternek az e minőségében tett megnyilvánulásai nem kelthetik azt a látszatot, mintha valamelyik jelölő szervezet mellett vagy azzal szemben foglalna állást.
10. A határozatban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmével kapcsolatban kifejtette, hogy a megosztott poszt egy adott jelölő szervezettel, illetve jelöltekkel szemben fogalmaz meg negatív véleményt, hatását tekintve pedig alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, tehát kampányeszköznek minősül, amely nem vonható a véleménynyilvánítási szabadság védelmi körébe. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvet.
11. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértését érintően az NVB határozata azt állapította meg, hogy a kérelmező tudatában volt annak, hogy a választási eljárásában induló jelöltekkel és jelölő szervezettel szemben éles kritikát megfogalmazó posztja a nyilvános polgármesteri Facebook oldalán történő közzétételével széles körben ismertté válik, ezzel a tőle a választási kampányban elvárt semleges pozíció követelményét megsértette. E magatartás pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét idézte elő.
12. A határozat a bírság szankció körében hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.571/2019/2. számú végzésének indokolására, amely a Ve. 152. § (2) bekezdésében a bírság kiszabása során értékelendő körülményekkel kapcsolatban foglalt állást. Kiemelte, hogy a korábbi 294/2026. számú NVB határozatának rendelkező részében megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait és egyúttal eltiltotta a további jogsértéstől, viszont arra tekintettel, hogy a jogsértést első alkalommal követte el a bírság kiszabását mellőzte. Ugyanakkor a kifogást tárgyát képező ügyben a jogsértés ismétlődő jellegére utalva az NVB szükségesnek tartotta a legkisebb kötelező munkabér egy havi összegének megfelelő bírság kiszabását, az összeg megállapítása során figyelembe véve a jogsértés ismétlődő jellegét, valamint, hogy az nyilvánvalóan szándékos volt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és az I. rendű érintett nyilatkozata

13. A kérelmező a Kúriához 2026. április 14. napján érkezett felülvizsgálat iránti kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.
14. Másodlagosan azt kérte, hogy a Kúria a megtámadott határozatot akként változtassa meg, hogy mellőzze a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésére vonatkozó megállapítást, továbbá a bírságot teljes egészében törölje.
15. Harmadlagosan – amennyiben a Kúria valamely alapelvi jogsértés fennállását mégis megállapíthatónak tartaná, – a 322.800,- forint összegű bírság mellőzését, illetve jelentős mértékű mérséklést kérte arra hivatkozva, hogy annak kiszabása és összegszerű meghatározása a Ve. 219. § (l) bekezdésének nem felel meg.
16. Álláspontja szerint az NVB határozata több ponton belső ellentmondásban szenved, sablonos és nem kellően individualizált. Másrészt kifejtette, hogy az NVB a határozatában a 294/2026. számú határozatban foglalt álláspontját tekinti irányadónak, noha a jelen ügyben kifogásolt poszt tartalma, szerkezete és célja eltérő volt.
17. Előadta, hogy az NVB a saját maga által idézett alkotmánybírósági mércét sem alkalmazta következetesen: az Abh.-t – amely szerint a polgármester többes szerepvállalása esetén a határok meghúzása csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges, és a megnyilvánulás nem ítélhető meg pusztán abból, hogy a polgármester feltüntette-e a tisztségét – csak formálisan hívta fel, ténylegesen nem alkalmazta. Kifejtette, a határozat azon érvelése, miszerint mivel a kérelmező Facebook oldalának névjegyében szerepel, hogy ő Győr polgármestere, illetve politikus, ebből következően a poszt közzétételekor nem magánszemélyként, hanem polgármesteri minőségében járt el – éppen ellentmond a hivatkozott Abh.-ban foglaltaknak és a kapcsolódó Kúria gyakorlatnak (Kvk. IV.39.095/2024/4.).
18. Sérelmezte, hogy a határozat a kifogásolt posztot osztatlan egészként kezelte, holott a poszt több, egymástól elhatárolható elemből állt: a határozat rendelkező részének ismertetéséből; a határozat kritikájából; a Kúriához fordulás kifejezett bejelentéséből; továbbá olyan politikai értékítéletekből, amelyek a helyi közügyekhez, önkormányzati cégekhez, helyi médiaviszonyokhoz és helyi közéleti szereplők városi funkcióihoz kapcsolódtak. A közlés célja tehát nem az volt, hogy a kérelmező a választópolgárokat valamely jelölt támogatására vagy elutasítására mozgósítsa, hanem az, hogy a vele szemben meghozott választási szankciót ismertesse, azt bírálja, és a kúriai felülvizsgálatot jelezze. A posztban nem szerepelt kifejezett felhívás arra, hogy a választópolgárok kire szavazzanak, kitől tartózkodjanak, illetve, hogy mely másik jelöltet vagy jelölő szervezetet támogassák. A Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzésében összefoglalt gyakorlata szerint az állami és önkormányzati kommunikáció általában nem minősül kampánytevékenységnek, kivéve különösen azt az esetet, ha a kommunikáció valamely jelölt vagy jelölő szervezet közvetlen, nevesített támogatását tartalmazza. A jelen ügyben közvetlen, nevesített támogatásról nincs szó.
19. A Ve. 142. §-ára vonatkozó következetes kúriai gyakorlat szerint a közhatalmi vagy önkormányzati kommunikáció nem esik automatikusan a kampányszabályok alá. A Kvk.IV.39.364/2022/6. számú végzés rögzíti, hogy „nem minősül választási kampánynak az önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatellátása során kifejtett kommunikációja”. A 2022. évi kormányzati hírlevél-ügyben a Kúria azt is hangsúlyozta, hogy a közvélemény objektív, szükséges és indokolt tájékoztatása nem minősül kampánytevékenységnek. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kifogásolt poszt „nem a semmiből keletkezett”, hanem közvetlenül a vele szembeni 294/2026. NVB határozatra reagált. Álláspontja szerint amennyiben a közhatalmi szerv vagy tisztségviselő a vele szemben hozott választási döntést nyilvánosan ismerteti és jogorvoslattal támadja meg, az ilyen közlés legalábbis részben a jogvita nyilvános keretéhez tartozik.
20. Kifogásolta továbbá, hogy a határozatban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség sérelme nem volt kellően bizonyított és indokolt. E jogsérelem megállapításához nem elegendő ugyanis annak absztrakt rögzítése, hogy a kérelmező éles hangú kritikát fogalmazott meg meghatározott jelöltekkel és jelölő szervezettel szemben. Az NVB-nek azt kellett volna megindokolnia, hogy a kifogásolt közlés miként és milyen konkrét módon torzította a jelöltek és jelölő szervezetek közötti versenyt. Megítélése szerint a határozat nem mutatta be, hogy a kérelmező milyen további, a közlésen túlmutató közhatalmi eszközt, intézményi kényszert vagy az önkormányzat működési rendjét érintő előnyt használt volna fel a kifogásolt cél érdekében.
21. Sérelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértés önálló indokolásának hiányát is. Az NVB mindössze annyit állapított meg, hogy a kérelmező tudatában volt annak, hogy a poszt nyilvános polgármesteri Facebook-oldalon való közzététele széles körben ismertté válik, és sérti a tőle elvárt semleges pozíciót. Ez azonban nem a rendeltetésellenes joggyakorlás bizonyítása, hanem legfeljebb a c) ponttal összefüggő következtetés megismétlése.
22. A bírság kiszabásával kapcsolatban a Ve. 219. § (1) bekezdésre hivatkozva előadta, hogy a választási bizottság a bírság kiszabásának indokoltsága és a bírság mértékének meghatározása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét és a jogsértés ismétlődő jellegét.
23. Álláspontja szerint a határozat a bírság kiszabásakor a Ve. 219. § (1) bekezdésében foglaltak helyett a Ve. 152. § (2) bekezdésére és a Kvk.III.37.571/2019/2. számú végzésre hivatkozott, amely a médiaszolgáltatás körében elkövetett ismétlődő jogsértések értékelésére vonatkozik. A jelen ügy azonban nem médiaszolgáltatóval, nem sajtótermékkel és nem kampányeszközök tömeges terjesztésével kapcsolatos ügy, hanem egyetlen közösségi médiás poszt megítélése.
24. Előadta, hogy a bírság összegszerűségének megalapozása kapcsán a határozat mindössze arra utal, hogy a jogsértés ismétlődő jellegű, valamint nyilvánvalóan szándékos volt, és ezért a legkisebb kötelező munkabér egy havi összegének megfelelő bírság kiszabását tartotta szükségesnek. Azt azonban nem fejti ki a határozat, hogy a 322.800.- forint összeg miért arányos pontosan ebben az ügyben. Megítélése szerint az NVB által alkalmazott szankció nem áll arányban a kifogásolt magatartással, különösen annak fényében, hogy a kérelmező közlése valós ténybeli alapokra épült, és közügyben tett véleménynyilvánításnak minősül.
25. Az ismétlődő jellegre való hivatkozással összefüggésben utalt arra, hogy a súlyosító körülményként értékelt 294/2026. NVB határozat néhány nappal korábban született, és a jelen ügyben támadott poszt részben éppen arra a döntésre reagált, illetve annak bírósági megtámadását jelentette be.
26. Az I. rendű érintett nyilatkozatában az NVB döntésének helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a kérelmező azon álláspontjával, miszerint közlésének központi eleme maga a korábbi NVB határozat és annak kritikája, illetve a Kúriához fordulás bejelentése lett volna. Álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a poszt második fele nem az NVB határozatához kapcsolódik, hanem 3 pontban ismertette a győri választás - véleménye szerint - egyéb körülményeit, amelyekről előző posztjában nem ejtett szót. Igy nem foghat helyt az a védekezése a kérelmezőnek, miszerint kizárólag a korábbi NVB határozatot kritizálta, és ő kizárólag tájékoztatni szerette volna az eseményekről a helyi lakosokat, hiszen teljesen új közléseket is tartalmazott a Facebook bejegyzése, melyek egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy a két országgyűlési képviselőjelöltet, illetve a jelölő szervezetet rossz színben tüntesse fel azzal, hogy valótlan információkat oszt meg a posztot olvasó választópolgárokkal.
27. Mindezek alapján helyesen állapította meg az NVB, hogy a kifogásolt poszt a kérelmező hivatalos, polgármesteri Facebook oldalán jelent meg, tehát nem magánszemélyként, magánvéleményét fogalmazta meg. Maga a kérelmező is leírta, hogy nem állítja, hogy a jelen ügy minden elemében változatlanul a Ve. 142. § szerinti, kampányon kívüli kommunikációnak minősül, amellyel   részben maga is elismerte, hogy kampánytevékenységet folytatott, ezért az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megsértését jogszerűen állapította meg és alkalmazott bírságot a kérelmezővel szemben.
28. A II. rendű érintett a Kúria felhívására határidőben nem tett észrevételt.

A Kúria döntése és jogi indokai

29. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme az alábbiak szerint részben megalapozott. 
30. A Kúria a kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. Megállapította, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a kérelmező érintettsége fennáll, az NVB határozata a kérelmező tevékenységét minősítette, ezért az érintettséghez megkövetelt közvetlenséghez kétség nem fért. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét. A támadott NVB határozat jogorvoslati tájékoztatója – vélhetően elírás folytán – tévesen tartalmazta, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a keltezése napján 16:00 óráig kell megérkeznie, de ez a törvényi határidőt nem rövidítette le, az 2026. április 13-án 16:00 órakor járt le. A felülvizsgálat iránti kérelem tehát nem késett el, továbbá annak tartalma is megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
31. A kérelmező vitatta, hogy az NVB döntés indokolása belső ellentmondásban szenved és nem kellően individualizált, a kifogásolt közlést a tartalmához képest „túlságosan kategórikusan” minősítette, amikor azt minden elemében kampánytevékenységnek tekintette, figyelmen kívül hagyva a közlés részben jogorvoslati és közügyekkel kapcsolatos jellegét.
32. A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a határozat [31] bekezdésében valóban a „beadványozó fellebbezése” kifejezés szerepel, de a határozat egészét tekintve kétség sem fér ahhoz, hogy az NVB érdemben a beadványozó kifogását bírálta el és azt minősítette „alaposnak”. Ahogyan nyilvánvaló elírásként értékelhető a határozat [12] bekezdésében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai mellett az a) pont szerepeltetése, mert a kifogás erre az alapelvi jogsérelemre nem hivatkozott és az NVB határozata sem tartalmazott erre vonatkozó érdemi döntést és indokolást. Önmagában ezek az elírások nem teszik ellentmondásossá a határozat indokolását. 
33. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. ​A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.
34. A Ve. 142. §-a kimondja, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
35. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a Facebook oldalán 2026. április 9. napján közzétett posztjában kétségtelenül beszámol az NVB 294/2026. számú határozat tartalmáról is és kifejezésre juttatja azt, hogy a döntéssel miért nem ért egyet, illetve a döntés ellen bírósági felülvizsgálat iránti jogorvoslatot kíván igénybe venni. Ezt követően „A győri választás egyéb körülményei” alcím alatt azonban több pontba szedve, kifejezetten név szerint említi a FIDESZ-KDNP jelöltjeiként induló önkormányzati képviselőket és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet és ezen jelölő szervezet és jelöltek kampánytevékenységét bírálva nyilatkozik, negatív véleménynyilvánításával azt a látszatot kelti, hogy ezzel a jelölő szervezettel szemben foglal állást. A poszt tartalmát illetően pedig maga a kérelmező is elismerte, hogy annak célja a nyíltan vállalt jogi és politikai véleményformálás volt.
36. Az NVB a határozatának indokolásában a kifogásolt magatartás megítélésekor figyelembe vette a hivatkozott Abh. döntést, amelyben azt fejtette ki az Alkotmánybíróság, hogy egy polgármester tevékenysége vagy megnyilvánulása kizárólag abban az esetben tudható be a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának, ha a polgármester ilyen minőségében járt el. Ebben a döntésében azt is hangsúlyozta, „(…) hogy a polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges, amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata.” (Indokolás [30] bekezdés) Azt is előírta az Alkotmánybíróság, hogy „a jogalkalmazónak mindenkor az eset összes körülménye alapján kell megítélnie (jelen esetben) a polgármester kijelentéseit, és nem dönthet csupán az alapján, hogy ő magát polgármesterként tüntette-e fel a választópolgárok előtt.” (Indokolás [32]) A Ve. 142. § értelmezése kapcsán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ez az előírás „jellemzően azt biztosítja, hogy ne legyen önmagában megkérdőjelezhető az, ha helyi önkormányzat és állami szerv a kampány időszakában is eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek” {3210/2024. (VI.13.) AB., Indokolás [41] bekezdés}.
37. A megelőző események ismeretében - a kommunikáció egészét figyelembe véve - jutott az NVB arra a következtetésre, hogy a bejegyzés nem esik a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabály alá, mert a felhasznált közösségi oldalon a kérelmező Győr Város polgármesterként jelenik meg és politikai véleményét osztotta meg egy olyan választási kampányban, amelynek passzív szereplője.
38. A Kúria megállapította, hogy az oldalon megjelenő tartalom minősítése megfelelő volt, mert a kérelmező a kifogásolt poszt közzétételével nem a polgármesteri tisztégéhez kapcsolódó törvényi kötelezettségeit teljesítette, mint ahogyan tette ezt a 294/2026. számú határozat alapját képező, a rendkívüli nyilvános közgyűlésen készült videofelvétel megosztásával.
39. A Kúria jelen ügyben figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező által közzétett posztban bírált 294/2026. számú NVB határozatot a Kúria a Kvk.I.39.106/2026/6. számú végzésében megváltoztatta, megállapítva, hogy a kérelmező magatartása a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységnek minősült, ezért a Ve. 142. §-ának hatálya alá esett. Elvi jelleggel mutatott rá, hogy „nem minősül választási kampánytevékenységnek a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott azon feladatellátása, amely egy, a városban történt rendkívüli esemény kapcsán összehívott közgyűlésen a Polgármester által végzett ülésvezetésben és az arról szóló tájékoztatásban nyilvánul meg” (Indokolás [36] bekezdés).
40. A két ügy ténybelileg azonban nem egyezett, mert amíg a korábbi ügyben a polgármesteri kommunikációnak kampányjellege nem volt, az kizárólag a közgyűlési, levezető elnöki feladatellátáshoz kapcsolódott, addig jelen ügyben a kérelmező számára egy jogorvoslati eljárásban hozott kedvezőtlen döntés ismertetése és nyilvános bírálata nem kapcsolódott semmilyen jogszabályban előírt feladatellátáshoz. Ilyen jogszabályra a kérelmező sem hivatkozott a felülvizsgálat iránti kérelmében, mindössze általánosságban vitatta az NVB mérlegelését, de azt nem mutatta be, hogy a közlés „hibrid” jellege miért vezetne eltérő minősítésre, amikor a közlés másik részét a kérelmező maga is politikai értékítéletnek tekintette. A két ügy ténybelileg azért sem egyezett, mert a Kvk.I.39.106/2026/6. számú ügy alapja a közgyűlésen elhangzottak értékelése, azonban a közgyűlési keret önmagában is megalapozhatja a Ve. 142. §-ának alkalmazhatóságát.
41. A fentiekre figyelemmel a jelen határozatban kifogásolt közlést a Kúria Kvk.I.39.106/2026/6. számú végzésében foglaltak alapján nem lehet kampányon kívüli kommunikációként minősíteni. Az a hivatkozás, hogy a közlés célja nem a választópolgárok mozgósítása volt valamely jelölt támogatására, illetve az nem tartalmazott erre történő közvetlen felhívást, önmagában – a kérelmező által is elismerten – nem zárja ki a kampányjelleg megállapítását. 
42. Az NVB-nek a kifogásolt magatartást ezért értékelnie kellett abból a szempontból, hogy az előidézte-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja alapelvi rendelkezéseinek sérelmét. Ennek során figyelembe vette, hogy a kérelmező az országgyűlési választáson nem jelölt, ezért vizsgálta, hogy a kifogásolt közlések a kérelmező politikusi véleménynyilvánítási szabadsága körében értékelendők, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas közlését a polgármesteri tisztségének felhasználásával juttatta el szélesebb közegekhez. Ez utóbbi esetben ugyanis a Kúria gyakorlatában megállapítható lehet a Ve. alapelvi rendelkezéseinek sérelme (Kvk.IV.39.096/2026/6. Indokolás [35] bekezdés).
43. A jelen ügyben releváns körülményeknek tekinthetők, hogy a kifogásolt poszt közzétételére választási kampány során került sor, a közlés a kérelmező „Győr Megyei Jogú Város polgármestereként” megjelölt Facebook oldalán valósult meg. Az ezen az oldalon való megjelenítés arra utal, hogy az ott megjelenő tartalmak a közlő közszereplői minőségével vannak kapcsolatban, így az oldalt nemcsak azok követik, akik a kérelmező személyes politikai véleményét kívánják megismerni, hanem azok is, akik a kérelmező által vezetett város közérdeklődésre számot tartó híreiről kívánnak értesülni. A kérelmező továbbá a felülvizsgálat iránti kérelmében maga is elismerte, hogy a 2026. április 9-i bejegyzését – kifejezetten – polgármesteri minőségéhez kapcsolódó NVB döntéssel összefüggésben tette meg. 
44. A poszt egyértelműen az egyik jelölő szervezet két jelöltjének kampánytevékenységét tünteti fel negatív színben, amely tartalmában alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti verseny torzítására, amely további bizonyítás nélkül megalapozza az esélyegyenlőség megsértését. A kifogásolt poszt közzétételekor a kérelmező nyilvánvalóan tudatában volt annak, hogy amennyiben a kritikai közlése széles körben ismertté válik, feladja a kampányban a polgármesterként elvárt semleges pozícióját, megsértve ezzel a rendeltetésszerű joggyakorlás törvényi követelményét.  A jogsérelem ilyen esetben további tényállási elem feltárása nélkül is bekövetkezik, hiszen azzal valósul meg, hogy a polgármesterként regnáló kérelmező az aktuális megnyilvánulását hivatali tisztségét felhasználva tette meg.
45. A hivatkozott körülmények együttes értékelése alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező esetében az Alaptörvény IX. cikkében deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog törvényes korlátjaként értékelendő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott követelmények érvényesülése, amelyek megsértését az NVB jogszerűen állapította meg a támadott határozatban, ezért a jogsértés vonatkozásában a kérelem nem vezetett eredményre. 
46. A kérelmező vitatta a jogsértés következményeként kiszabott bírság alkalmazását is, arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a Ve. 219. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
47. A Ve. 219. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
48. Az NVB kizárólag a jogsértés ismétlődő jellegére figyelemmel tartotta szükségesnek a bírság kiszabását. Az ismétlődő jelleg megállapításánál korábbi jogsértésként a 294/2026. számú határozatára hivatkozott, amelyben azért mellőzte a bírság kiszabását, mert a kérelmező első alkalommal követett el jogsértést.
49. Mivel a Kúria az NVB 294/2026. számú határozatát a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmére a 2026. április 14-én meghozott Kvk.I.39.106/2026/6. számú végzésében megváltoztatta és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvi jogsértést nem állapított meg a kérelmező terhére azzal a következménnyel jár, hogy a kérelmező vonatkozásában nincs szó ismétlődő jogsértésről, ezért nem indokolt a bírság kiszabása.
50. Mivel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme a szankciót érintő részében eredményre vezetett, ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva a rendelkező részben foglaltak szerint változtatta meg, egyebekben azt helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

51. Kampánytevékenységnek minősül az országgyűlési választáson jelöltként nem induló polgármester részéről egy választási jogorvoslati eljárásban hozott, számára kedvezőtlen döntés nyilvános bírálata a polgármesteri Facebook oldalán, ha azt összekapcsolja konkrét jelöltekkel és jelölő szervezettel szembeni politikai véleménynyilvánítással.

 Záró rész

52. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
53. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme részben eredményes lett, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján.
54. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 16.

Dr. Sugár Tamás sk. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró
Dr. Bögös Fruzsina sk. bíró
Dr. Sugár Tamás sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Kiss Árpád Lajos bíró helyett