A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.099/2025/5.
A tanács tagjai:
Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
A kérelmező: Név1 (Cím1)
A kérelmező képviselője: Dr. Benke Miklós Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Benke Miklós (Cím2)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság 4/2025. (X.17.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
- a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság 4/2025. (X.17.) számú határozatát helybenhagyja;
- kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata
- A kérelmező polgármester-jelöltként indult a Magyarföldön 2025. október 12-én megismételt polgármester időközi választásán. A kérelmező 2025. október 15-én 15 óra 16 perckor e-Papíron keresztül elektronikus aláírással ellátott fellebbezést nyújtott be Magyarföld Helyi Választási Bizottsága 19/2025. (X.12.) számú határozata ellen. A fellebbezés alapjaként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését jelölte meg, kérte a választás eredményének megsemmisítését és új szavazás elrendelését.
- A kérelmező fellebbezésében előadta, hogy a 2025. október 12-i megismételt választáson ugyanaz ismétlődött meg, mint a 2025. szeptember 7-én tartott választáson. A helyi értesülések alapján 6–9 olyan személy szavazott, akik kizárólag a szeptember 7-i választás előtt létesítettek magyarföldi lakcímet, majd azt a szeptember 7-i választás után rövid időn belül megszüntették. Ők a 2025. októberi névjegyzékben jogszabály alapján továbbra is szerepeltek, ám a településen sem akkor, sem a mostani választás idején nem éltek. Amennyiben jogsértő volt az érintettek előző választáson való részvétele, úgy jogsértő a 2025. október 12-én tartott választáson való részvételük is.
- A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 4/2025. (X.17.) számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés indokolásában kifejtette, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket. A TVB megállapította, hogy a fellebbezés nem tartalmazta a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata
- A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a fellebbezésében foglaltaknak adjon helyt.
- Előadta, hogy a TVB a fellebbezését formai hiányosságra hivatkozva utasította el érdemi vizsgálat nélkül, mivel az nem tartalmazta a fellebbező személyi azonosító számát. A kérelmező álláspontja szerint ez azonban nem akadályozta volna a fellebbezés érdemi vizsgálatát, mert a személyazonossága az e-Papír rendszeren keresztüli, ügyfélkapus benyújtás során hitelesen igazolást nyert. Az ügyfélkapus azonosítás az állam által biztosított elektronikus személyazonosítási mód, amely a személyi azonosítón alapul, így a TVB számára minden, a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt azonosítási adat a beadvány beérkezésekor már rendelkezésre állt. A kérelmező arra is hivatkozott, hogy a személyi azonosítója korábban már ismert volt a TVB előtt, mint a 2/2025. (IX. 12.) számú határozatában feltüntetett és nyilvántartott adat.
- Álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának alapelvi rendelkezése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás is sérült, mert „a választási bizottságnak a jóhiszemű joggyakorlás elvéből következően nem lenne szabad formai okból érdemi vizsgálat nélkül elutasítania olyan beadványt, amelyből a kérelmező személye kétséget kizáróan megállapítható”. A TVB ahelyett, hogy hiánypótlásra hívta volna fel a kérelmezőt, az ügyet érdemi vizsgálat nélkül lezárta, ami ellentétes a Ve. alapelveivel.
- A fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása továbbá aránytalan joghátrányt okoz, és sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés által biztosított választási jogorvoslathoz való jogot, valamint az arányossági elv sérelmét is megvalósítja az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint.
- A kérelmező megsértett jogszabályként hivatkozott a Ve. 231. § (3) bekezdésére is, mely alapján a fellebbezését azért sem lehetett volna érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, mert azt az elbírálásra jogosult választási bizottságnál határidőben terjesztette elő.
- A Kúria 2. sorszámú végzésével tájékoztatta a nyilatkozattétel lehetőségéről a Magyarföldi Helyi Választási Bizottság 19/2025. (X.13.) határozata szerint megválasztott polgármestert, mint érintettet, aki a megadott határidőben nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
- A Kúria elsőként a felülvizsgálati kérelem alaki feltételeit vizsgálta, és ennek során megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében előírt határidőn belül terjesztette elő. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, mert az időközi választáson polgármester-jelöltként indult.
- A felülvizsgálati kérelem tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. Mindezekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatával szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
- A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani:
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
- A TVB nem mérlegelési jogkörben hozta meg a határozatát, ezért a Kúria a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján azt vizsgálta, hogy a határozat jogszabálysértő volt-e. Ennek során megállapította, hogy a TVB a bírósági felülvizsgálattal támadott határozatában a fellebbezés érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításáról rendelkezett, amely döntést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapított. A hivatkozott rendelkezés értelmében a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
- A Ve. 224. § (3) bekezdés a-c) pontjai szabályozzák, hogy melyek a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemei. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja kötelező tartalmi elemként írja elő a kérelem benyújtójának személyi azonosítója megjelölését.
- A felperes felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy a támadott határozat ellen benyújtott fellebbezésében nem tüntette fel a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában megjelölt kötelező tartalmi elemet, a személyi azonosító számát.
- A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja mérlegelést nem engedő módon írja elő a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
- A kérelmezőnek a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon érvelése, hogy a személye a fellebbezés ügyfélkapus benyújtási módja következtében egyértelműen azonosítható volt, valamint a TVB előtt a személyi azonosító száma ismert volt, mert azt egy korábbi határozata tartalmazta, a Kúria közzétett gyakorlatában nem bír relevanciával, mert a jogalkotó érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okként határozta meg – többek között - a személyi azonosító megjelölésének hiányát is (Kvk.I.39.083/2025/3.). A tételes jogi rendelkezés betartása és betartatása alól a Ve. alapelvi rendelkezései sem adnak felmentést, így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme jelen ügyben fel sem merülhetett.
- A Kúria a Kvk.III.39.056/2024/3. számú végzésében kimondta, hogy a fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tennie. A Kúria a Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésében rámutatott arra is, hogy a személyazonosító megjelölésének hiánya miatt a választási határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Bár a Kúria az ismertetett döntését bírósági felülvizsgálati kérelem alaki hiányosságai miatt hozta meg, ugyanakkor a Ve. 223. § (3) bekezdése szerint a jogalkotó nem tett különbséget a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmi elemei között, ugyanis a személyi azonosító megjelölésének a hiánya mindkét esetben az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményezi. Ebben a jogorvoslatot elbíráló szervnek sem lehetősége, sem hiánypótlási kötelezettsége sincs (Kvk.III.39.108/2024/6.).
- A Kúria a felülvizsgálati kérelemben a választási jogorvoslathoz való alapjogi jogsérelemre hivatkozást sem tudta figyelembe venni. Az Alkotmánybíróság a 3317/2019. (XI. 21.) AB végzésében úgy foglalt állást, hogy nem alaptörvény-ellenes a fellebbezésnek a Ve. kógens rendelkezést előíró 231. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása, ha az nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját.
- A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítási ok, ha a fellebbezést nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be. Ez alól egy kivételt határozott meg a jogalkotó a Ve. 231. § (3) bekezdésében. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság mellett működő választási iroda, illetve a bíróság ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről.
- Jelen esetben a TVB felülvizsgálattal támadott döntése nem a Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontján alapult, ezért a kérelmező által hivatkozott Ve. 231. § (3) bekezdése sem tette lehetővé a fellebbezés érdemi vizsgálatát.
- A fenti indokok alapján a Kúria megállapította, hogy a TVB a személyi azonosító fellebbezésben történő megjelölésének hiánya miatt jogszerű határozatot hozott a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan, amikor a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
- A választási jogorvoslati eljárásban a személyi azonosítót nem tartalmazó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja tételes jogi rendelkezésének betartása alól a Ve. 231. § (3) bekezdése sem ad felmentést.
Záró rész
- A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdésére figyelemmel nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
- A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (2) bekezdéséből következően köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű nemperes eljárási illeték viselésére.
- A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tűntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
- A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2025. október 22.
Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró