Kvk.IV.39.096/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.096/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke 
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró 
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró 
Dr. Dobó Viola bíró 

A kérelmező: Györfi Mihály (Cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Rácz Zsolt Ügyvédi Iroda (Cím2, eljáró ügyvéd: Dr. Rácz Zsolt)

Az I. rendű érintett: Dr. Berkó Attila (Cím3)

Az I. rendű érintett képviselője: Dr. Tóta Ügyvédi Iroda (Cím4, eljáró ügyvéd: ifj. Dr. Tóta Áron)

A II. rendű érintett: Tisztelet és Szabadság Párt (Cím5)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 263/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

• a Nemzeti Választási Bizottság 263/2026. számú határozatát helybenhagyja; 
• kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. Az I. rendű érintett 2026. április 1. napján 19 óra 29 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (1) bekezdése alapján elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), kifejtve, hogy a kérelmező megsértette a Ve. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének alapelvét.
2. A kifogás szerint a kérelmező – aki egyben Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere – Facebook oldalán 2026. március 31. napján 17 óra 52 perckor megjelent képes bejegyzés, valamint egy 2026. március 28. napján 17 óra 55 perckor megjelent videó a II. rendű érintettet és annak jelöltjét népszerűsítették.
3. A kifogástevő szerint a Facebook oldalon 17 óra 52 perckor megjelent képen Rost Andrea, a II. rendű érintett jelöltje szerepel, a bejegyzés az ő támogatására szólít fel. A videót tartalmazó bejegyzés szövege pedig úgy szól, hogy „[m]élyen megdöbbent, hogy a Fidesz már a titkosszolgálatokkal ront rá a többpártrendszerre, a demokráciánkra. (...) Kívánok mindannyiunknak egy olyan Magyarországot, ahol április 12-ike után már nem lesz szükség ilyen hősökre”.
4. A kérelmező egy külön Facebook oldallal, és egy külön Facebook profillal is rendelkezik. A Facebook oldalán (https://www.facebook.com/gyorfimihalyszolnok) a polgármesteri tisztségével összefüggésben, közéleti témaköröket érintve gyakran tesz közzé tartalmakat, a Facebook oldalon kapcsolattartási címként a polgármester hivatalos önkormányzati címe van megadva. A polgármester Facebook profilján (https://www.facebook.com/mihaly.gyorfi.5) ritkábban jelennek meg bejegyzések, tartalma pedig inkább magánéleti jellegű.
5. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata saját facebook oldallal rendelkezik (https://www.facebook.com/szolnokponthu).
6. A kifogás szerint a polgármester a videóban zakója hajtókáján Szolnok város címerét viseli, azt a jelképet, amelyet Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is használ. A kifogástevő szerint a választás megemlítése, és a Polgármesteri Hivatal által is használt jelkép együttesen azt támasztja alá, hogy nem politikai véleménynyilvánításról, hanem polgármesteri minőségben megvalósított kampánytevékenységről van szó. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének alapelvi sérelmét abban látta, hogy a polgármester a helyi közhatalomhoz kapcsolódó hivatalos kommunikációs felületet nem annak rendeltetése szerint használta.
7. A kifogástevő a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján azt kérte, hogy az NVB állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, egyben kötelezze a kifogásolt tartalom eltávolítására.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

8. Az NVB a 2026. április 4-én kelt, 263/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy Győrfi Mihály polgármester a Facebook oldalán 2026. március 28. napján 17 óra 55 perckor közzétett videóval és 2026. március 31. napján 17 óra 52 perckor közzétett képes bejegyzéssel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti [esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között], valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti [jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás] alapelvét. Az NVB határozata egyúttal eltiltotta Győrfi Mihályt a további jogsértéstől, és kötelezte a jogsértő bejegyzések haladéktalan eltávolítására. Egyebekben a kifogást elutasította.
9. Az NVB határozata megállapította, hogy a Rost Andreáról készül képen a jelölt mellett látható az indulással érintett választókerület neve, a II. rendű érintett jelképe, valamint a jelölti státuszra utaló szöveg. A videóban található szöveget kapcsán pedig azt állapította meg, hogy a polgármester a kormánypártok egyikét kritizálja, és arra hívja fel a választópolgárokat, hogy a választáson más politikai erőre szavazzanak.
10. Az NVB határozatában a 3154/2018. (V.11.) AB határozat indokolására (a továbbiakban: Abh.), hivatkozással kiemelte, hogy „a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (...) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, (...) nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester (...) ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő (...) valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti a Ve. alapelveit (…).” [NVB határozat 15. pontja].
11. Az NVB megítélése szerint különleges jelentőséget kell tulajdonítani a kifogásolt tartalom megjelenési felületének, az ott megjelent egyéb tartalmak tematikájának, az oldal bizonyos tulajdonságainak (elnevezés, adatok, elérhetőségként megadott címek). Ilyen értelemben alaposnak tekintette a kifogást, hiszen a panaszolt tartalmak megjelenítése a polgármesteri tevékenységgel összefüggő Facebook oldalon történt, amit egyértelműen megerősít az ott feltüntetett levelezési cím mellett az oldalon látható tartalmak tematikája is. Megállapította, hogy a polgármester az említett bejegyzéseket nem magánszemélyként tette közzé.
12. A kifogásolt bejegyzések tartalmának megítélése körében vizsgálta az NVB, hogy az kampánytevékenységnek minősül-e. Megállapította, hogy a jelöltet feltüntető bejegyzéshez írt szöveg önmagában nem, míg a szöveghez kapcsolódó kép önmagában is kampánytartalomnak minősül, mivel egy jelöltet népszerűsít. A kifogásolt videóval kapcsolatban pedig arra a következtetésre jutott, hogy a hozzá írt bejegyzésszöveg kontextusa ugyan nem ismert, azonban a szövegben megjelenő, az egyik jelölő szervezetre vonatkozó utalás, valamint a választással kapcsolatos buzdítás az NVB megítélése szerint alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, illetve annak megkísérlésére, így az említett szöveg a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenységnek minősül. A tevékenysége megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet.
13. Az NVB határozata szerint a kifogás alapos volt abban, hogy a polgármester azon okból sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja], hogy a közéleti célú, viselt hivatalával összefüggő Facebook oldalát polgármesteri feladatairól való tájékoztatás helyett kampánytevékenységre használta fel. Az indokolás szerint a Facebook oldalon láthatóak különböző városi események, kezdeményezések képekben és videókon, valamint megjelenik a polgármester, aki a munkájáról ezáltal is számot ad. Az utóbbi funkció mindazonáltal kizárttá teszi, hogy a polgármester magánvéleményét is itt jelenítse meg, pusztán azon okból is, hogy szélesebb körhöz juttatható el így az a közlés.
14. Az NVB szerint ugyanakkor az a kifogás, amely a polgármester zakóján látható jelképre vonatkozóan is állítja a fenti alapelvek sérelmét, az nem volt a bizonyítékok által megfelelően alátámasztott, ezért nem foghatott helyt. A határozat hangsúlyozta, hogy az NVB nem folytathatott hivatalból eljárást arra vonatkozóan, hogy Szolnok Megyei Jogú város jelképei mely jogszabályban kerültek meghatározásra, és használatukra milyen feltételek mellett van lehetőség.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

15. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.
16. A kérelmező mindenekelőtt az NVB hatáskörének hiányára hivatkozott, álláspontja szerint a Ve. 297. § (l) bekezdés b) pontja értelmében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság hatáskörébe tartozik az ügy elbírálása. Kifejezetten sérti a Ve. fenti rendelkezését, és az első fokon eljáró választási bizottságok hatáskörének kiürítéséhez vezet az a joggyakorlat, mely szerint minden kifogást országos érintettségűnek értékel az NVB, ezzel a Ve. szabályozásával ellentétesen gyakorlatilag megszünteti a fellebbezés lehetőségét, és bírósági felülvizsgálat igénybevételére kötelezi az érintetteket.
17. A kérelmező másodsorban a bizonyítékok mérlegelésének hibáját állította. Álláspontja szerint az NVB az I. rendű érintett által támadott Facebook tartalmakat helytelenül mérlegelte, így a mérlegelés eredményeképpen hibás álláspontra helyezkedett. A kifogásolt kép kapcsán kiemelte, hogy sem a tartalom, sem a szöveges kiegészítés nem hívott fel egyik jelölt vagy jelölő szervezet támogatására, rájuk történő szavazásra. A kérelmező polgármesterként azon politikai véleményét fejezte ki, hogy a választási kampány felfokozott hangulata idején is kiemelten fontos, hogy az alapvető tisztelet jár, különösen, ha Szolnok egyik díszpolgáráról van szó. A Kúria Kvk.V.39.030/2026/3. számú döntésére hivatkozással kiemelte, hogy egy tartalmat nem részleteiben kell értékelni, hanem annak összhatása ítélendő meg, vagyis az NVB által kiemelt képre való egyedüli hivatkozás a jogsértés alapjaként megalapozatlan. A 2026. március 28. 17:55-kor közzétett videóval összefüggésben a kérelmező arra hivatkozott, hogy Név1, a rendőrség századosa által tett nyilatkozatokkal, megszólalásokkal kapcsolatos politikai véleményét fejezte ki. A felülvizsgálati kérelem benyújtásakor az interjút 2,7 millió érdeklődő tekintette meg a YouTube oldalon, vagyis alappal feltételezte a kérelmező, hogy az országos közvéleményt, így Szolnok polgárait is kifejezetten foglalkoztatja az ezzel kapcsolatos hírfolyam. A videóban nem szólított fel egyik jelölt vagy jelölő szervezet támogatására sem.
18. A Kúria Kvk.IV.39.083/2024/7. számú határozatára hivatkozva kiemelte, hogy „[v]alótlan tényállítás nem állapítható meg oly módon, hogy a választási bizottság annak, abban nem szereplő tartalmat tulajdonít.”, ugyanakkor álláspontja szerint az NVB pont így járt el.
19. Harmadrészt az NVB határozatának jogsértő jellegét állította a felülvizsgálati kérelem. Kiemelte, hogy a kérelmező Facebook-oldalának kezelése nem az önkormányzat erőforrásaival valósult meg. A választópolgárok számára egyértelmű, hogy egy politikus saját közösségi oldala a személyes meggyőződését is tükrözi, a levelezési cím pedig csupán technikai adat, amely nem változtatja meg a közlés szubjektív, politikai jellegét. A kérelmező szerint az NVB a Ve. 141. §-a alapján tévesen minősítette kampánytevékenységnek a kifogásolt bejegyzéseket. A kérelmező megnyilvánulásai nem érték el a kampánytevékenység küszöbét, mivel azok csupán egy Szolnok városi díszpolgár melletti kiállás (Rost Andrea esetében), illetve általános politikai véleményformálás volt (Név1 esetében).
20. A kérelmező szerint a Ve. 2. § (l) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelve nem sérült és nem is sérülhetett a bejegyzések által, ugyanis nem történt semmilyen közpénzből finanszírozott kampány. A Ve. 2. § (l) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sem sérült, a kérelmező polgármester nem hivatali minőségében, hanem politikusként nyilvánult meg. Megalapozatlannak tartotta az NVB határozatának azon megállapítását, hogy a kérelmező: „feladta közhatalmi szerepéből eredő semleges szerepkörét, egy nem a jelöltkénti részvételével zajló választási eljárásba az egyik jelölő szervezet és azok jelöltjei mellett fejtett ki kampánytevékenységet”. Egy politikus, még ha polgármester is, nincsen hallgatásra kötelezve egy kampányidőszak idején. Az Alkotmánybíróság az idézett Abh.-ban rögzítette, hogy „a Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg”. Az Alkotmánybíróság hivatkozott megállapításait a Kúria is alkalmazta egyedi ügyekben, így pl. a Kvk.IV.39.364/2022/6. számú határozat meghozatalakor is, amikor megerősítette: „a polgármester által, nem polgármesteri minőségben, hanem pártpolitikusként írt választásra buzdító levél nem feltétlenül sérti a Ve-t. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Kiadványban még választásra buzdító megállapítás sincs.”
21. Végül kérelmező hivatkozott arra is, hogy az NVB joggyakorlata nem mutat következetességet, mivel a véleménynyilvánítás szabadságát más esetekben különösen védett alapjogként minősíti, elutasítva az azt érintő kifogásokat, kiemelten hivatkozott az NVB 273/2026. számú határozatára.
22. A felülvizsgálati kérelem szerint a kérelmező nem köteleződött el egyik országgyűlési képviselőjelölt mellett sem, az önkormányzat semleges pozíciója nem került feladásra, sőt az nem is volt érintett ezen tartalmakon keresztül, mivel a kifogással támadott tartalmak a kérelmező politikai véleménynyilvánításának eszközei. Úgy véli, hogy az NVB határozata korlátozza a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságát és a fentiekben kifejtettek okán teljes mértékben téves jogértelmezésen alapszik és mint ilyen jogszabályellenes.
23. Az I. rendű érintett nyilatkozatában az NVB döntésének helybenhagyását kérte. A Kúria Kvk.III.39.092/2026/9. számú döntésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a kifogásolt kampányeszköz nyilvános, országosan elérhető Facebook-felületen jelent meg, így az nem kizárólag az egyéni választókerületi választást érintette, azon túlmutató jellege van, ezért a kifogásának elbírálására a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontja alapján az NVB rendelkezett hatáskörrel. Kifejtette, hogy a Kúria Kvk.IV.39.084/2024/6. számú döntésének [23] bekezdése szerint a kampányidőszakban közzétett Facebook-tartalom akkor minősül kampánytevékenységnek, ha tartalmánál fogva alkalmas a választói akarat befolyásolására, ami jelen ügyben is megállapítható volt.
24. A véleménye szerint a kérelmező alaptalanul állítja, hogy a kifogásolt közlések nem a polgármesteri minőségéhez kapcsolódó felületen jelentek meg és mivel a közhatalmi szerepéhez kötődő kommunikációs felületen fejtett ki kampánytevékenységet, okszerű volt az NVB azon következtetése, hogy feladta semleges közhatalmi szerepkörét, a hivatali, közéleti célra használt, polgármesteri minőséghez tapadó Facebook-felületet kampánycélra használta fel.
25. A II. rendű érintett a Kúria felhívására határidőben nem tett észrevételt.

A Kúria döntése és jogi indokai

26. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. 
27. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
28. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján először azt kellett vizsgálnia, hogy a kifogás elbírálása az NVB hatáskörébe tartozott-e. A Kúria Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontjához és (3) bekezdés a) pontjához kapcsolódó, Kvk.III.39.092/2026/9. számú határozatában megtestesülő közzétett gyakorlata szerint a kifogás elbírálására az NVB rendelkezik hatáskörrel, amennyiben a kifogásolt kampányeszköz nyilvános, országosan elérhető Facebook felületen jelent meg. A Kúria jelen ügyben eljáró ítélkező tanácsa a hivatkozott döntésben foglalt megállapítással egyetértve megállapította, hogy az I. rendű érintett kifogásának elbírálása – a kifogásolt tartalom megjelenésének helyére tekintettel – szintén az NVB hatáskörébe tartozott. 
29. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében vitatta, hogy a kifogásolt tartalmak közzététele kampánytevékenységnek minősült.
30. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. ​A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.
31. A Kúria megállapította, hogy a 2026. március 28. napján közzétett videó és az ahhoz fűzött bejegyzés kifejezetten említi a Fidesz jelölő szervezetet és tartalmában ezen jelölő szervezet tevékenységét elítélve a választáson való részvételre buzdít, míg a 2026. március 31. napján közzétett képes bejegyzésben egy egyéni választókerületi jelölt képe mellett látható az indulással érintett választókerület neve, a II. rendű érintett jelképe, valamint a jelölti státuszra utaló szöveg, mely körülményekre tekintettel a kampánytevékenység fogalmi elemei mindkét esetben megállapíthatók voltak. Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a kép közzététele egy díszpolgár melletti kiállást szolgálta, mivel a megjelenített képi tartalom kifejezetten az adott személy egyéni választókerületi jelölti státuszát hangsúlyozta, a díszpolgári minőségére viszont semmiben sem utalt. A videó esetében pedig azt maga a kérelmező is elismerte, hogy annak célja a politikai véleményformálás volt. 
32. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében azért vitatta a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelvek sérelmének megállapítását, mert az álláspontja szerint a kifogásolt tartalmak megjelenítésére nem a polgármesteri tevékenysége során, hivatali minőségében került sor, hanem politikusként a véleménynyilvánítási szabadsága keretein belül nyilvánult meg.
33. A kérelmező helyesen utalt arra, hogy a Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely kifejezetten tiltaná, hogy egy polgármester a választott tisztségénél fogva nem végezhet kampánytevékenységet. A Kúria a Kvk.II.39.502/2022/2. számú határozatában az Alkotmánybíróság 3279/2019. (XI. 5.) AB határozatára utalással rögzítette, hogy a jelöltnek, illetve a jelölő szervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása, mivel erre kötelezett az állami önkormányzati szervek vagy a közszolgálati média, vagy valamely közszolgáltató lehet.
34. Az NVB határozatában és kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott Abh. [29] bekezdésében az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az „Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése szerint a polgármester a helyi képviselő-testület vezetője, akit a 35. cikk (1) bekezdése alapján a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással öt évre választanak. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető, akinek a feladatait az Mötv. 67. §-a részletesen meghatározza. Ezek alapján is jól látható, hogy a polgármester amennyiben hivatali tevékenységével összefüggésben jár el és gyakorolja hatáskörét és feladatait, akkor az önkormányzat nevében tevékenykedik. Ettől függetlenül azonban a polgármester egy választott tisztségviselő is, aki közvetlenül a néptől nyeri felhatalmazását, és mint ilyen feltétlenül politikai szereplőnek is tekinthető, függetlenül attól, hogy párt(ok) támogatásával, vagy függetlenként méretette meg magát. A polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető (amely minden olyan helyzetben fennáll, ha a polgármester egy – vagy több – párt támogatásával nyerte el megbízatását), akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól.”
35. A Kúriának vizsgálnia kellett tehát, hogy a kérelmező pártpolitikai és polgármesteri szereplése a vitatott közzétételek szempontjából jól láthatóan elvált-e egymástól. A konkrét ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmény továbbá, hogy a kérelmező az országgyűlési választáson nem jelölt. Mindezek figyelembevétele mellett kellett tehát azt vizsgálni, hogy a jelen ügy körülményeire tekintettel a kifogásolt közlések a kérelmező politikusi véleménynyilvánítási szabadsága körében értékelendők, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas közlését a polgármesteri tisztségének felhasználásával, arra tekintettel juttatta el szélesebb közegekhez. Ez utóbbi esetben ugyanis megállapítható lehet a Ve. alapelvi rendelkezéseinek sérelme.
36. Az Alkotmánybíróság az Abh-ban rámutatott, hogy hasonló esetekben a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (vagy bizonyos esetekben magánszemélyként) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magánvéleményét fejtette ki. Ezt pedig nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő (jelen esetben a polgármester) nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti a Ve. alapelveit, és így korlátozható az ő véleménynyilvánítási szabadsága. A polgármestertől ugyanakkor nem várható el, hogy tisztségét és saját tapasztalatait eltitkolja a választópolgárok elől, hiszen ők e nélkül is tisztában lennének az ő polgármesteri tisztségével. {Abh. [32] bekezdés}
37. A Kúria jelen ügy körülményeit megvizsgálva értékelte, hogy a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. (Kvk.VII.39.013/2026/7.) A jelen ügyben ez azért releváns, mert a kérelmező által kifogásolt Facebook-bejegyzésekre választási kampány során került sor.
38. Szintén lényeges körülmény, hogy a közlés nem a kérelmező (személyes) Facebook profilján, hanem a „Szolnok Megyei Jogú Város polgármestereként” megjelölt Facebook oldalán valósult meg. A Facebook profil és az oldal közötti alapvető különbség a felhasználás céljában rejlik: a profil személyes kapcsolattartásra, míg az oldal üzleti vagy közszereplői jelenlétre való, tehát az oldalon való megjelenítés arra utal, hogy az ott megjelenő tartalmak a közlő közszereplői minőségével vannak kapcsolatban.
39. A továbbiakban a Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálta, hogy a kérelmező a közszereplői tevékenységét politikusi, vagy polgármesteri minőségében tette meg. Ennek kapcsán szükséges annak megjegyzése, hogy arra vonatkozó adat nem merült fel, hogy a Facebook oldalt önkormányzati forrásból üzemeltették volna. Másrészt megállapítható, hogy az oldal elnevezése, tartalma – ide értve  az elérhetőségeknél feltüntetett kapcsolattartási önkormányzati e-mail címet is – a kérelmezőt polgármesteri tisztségében tünteti fel, az oldal az önkormányzat működésével kapcsolatos bejegyzéseket (pl. „a Szolnoki Városüzemeltetési Kft kollégái gallyazási és faápolási munkákat végeznek”, vagy a polgármesteri minőségében tett húsvéti üdvözlete, stb.) tartalmaz, ami viszont arra utal, hogy az oldalt nemcsak azok követik, akik a kérelmező személyes politikai véleményét kívánják megismerni, hanem azok is, akik a kérelmező által vezetett város közérdeklődésre számot tartó híreiről kívánnak – első kézből – értesülni. Ebből viszont a Kúria megítélése szerint az következik, hogy az oldal használatával az ott közölt tartalom más személyi kört érint, mint ha kérelmező az oldalt csak a politikai véleménynyilvánításának felületeként használná. 
40. A kérelmező továbbá a felülvizsgálati kérelmében maga is elismerte, hogy a 2026. március 31-i bejegyzését – kifejezetten – polgármesterként tette meg. 
41. A hivatkozott körülmények együttes értékelése alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az oldalon megjelenő tartalmak a kérelmező polgármesteri tisztségéhez kötődnek, így esetében az Alaptörvény IX. cikkében deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog törvényes korlátjaként értékelendő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott követelmények érvényesülése. Az NVB jogszerűen vonta tehát azokat az értékelése körébe.
42. A kifejtettek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

43. Az eset összes körülményeire figyelemmel dönthető el, hogy egy politikai tartalmú közlést polgármesterként vagy politikai szereplőként tettek-e meg.

Záró rész

44. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdésére alapítottan nemperes eljárásban döntött.
45. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni. 
46. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. 
47. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 10.

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró