Kvk.IV.39.096/2025/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.096/2025/7.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: kérelmező
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Sáfrány Szabolcs Ügyvédi Iroda 
                                       Dr. Sáfrány Szabolcs ügyvéd 
                                       (cím2)

Az érintett:  érintett
                    (cím3)

Az érintett képviselője:
                                  Dr. Sárközi-Holhós Andrea Sára ügyvéd
                                  (cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező 

A felülvizsgálni kért határozat: a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság 6/2025. (X. 13.) számú határozata 

Rendelkező rész

A Kúria

  • a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság 6/2025. (X. 13.) számú határozatát helybenhagyja;
  • kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A kérelmező polgármester-jelöltként indult a Tiszaburán 2025. október 5-én tartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásán, amelyet a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 114/2025. (X.5.) HVB határozata értelmében megnyert.
  2. A választáson szintén polgármester-jelöltként indult érintett 2025. október 8-án jogi képviselője, Dr. Sárközi-Holhós Andrea Sára útján kifogást nyújtott be a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 114/2025. (X.5.) HVB határozata ellen. A kifogás értelmében sérültek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, amelyre tekintettel a kifogástevő kérte a jogszabálysértés megállapítását, az eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlését. A kifogáshoz csatolt bizonyítékok (videofelvételek, a egyéb1 riportja és írásbeli nyilatkozatok) alapján azt állította, hogy a tiszaburai időközi önkormányzati választáson szavazat vásárlás történt, azaz a választópolgárokat anyagi juttatásért cserébe befolyásolták szavazatuk leadásában, amely önmagában sérti a választás tisztaságát. A kérelmező ellenbizonyítást nyújtott be, amelyben cáfolta a kifogáshoz csatolt bizonyítékokat, és maga is csatolt írásbeli nyilatkozatokat.
  3. A Tiszaburai Helyi Választási Bizottság az érintett kifogását a további hat benyújtott kifogással egyesítette, majd a 118/2025. (X.09.) határozatával a kifogás(oka)t elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a kifogás(ok)nak nem ad helyt, azt elutasítja, nem állapít meg jogszabálysértést és nem dönt a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett része megsemmisítéséről és megismételtetéséről.
  4. Az érintett fellebbezése folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 6/2025. (X.13.) számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott és Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta, ezért a 2025. október 5-i időközi választás eredményét megállapító 114/2025. (X.05.) és 115/2025. (X.05.) számú határozatokat megsemmisítette és elrendelte a szavazás megismétlését, amelyet 2025. november 2-ára tűzött ki.
  5. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az eljárás során benyújtott, valamint a fellebbezéshez csatolt bizonyítékokat egyenként és összességében is mérlegelve megállapította, hogy az azokban felismerhető jogszabálysértések alkalmasak arra, hogy a demokráciába és a választási eljárásba vetett bizalmat megingassák, azok módja és mértéke döntően befolyásolhatta a választás eredményét.
  6. Megállapította továbbá, hogy bár a bizonyítékok és „ellenbizonyítékok” több esetben kioltani látszanak egymást, a választási eljárás kerete nem alkalmas arra, hogy a cselekményekhez fűződő büntetőjogi konzekvenciákat érvényre juttassa, ezért a bizonyítékokat a rendőri szerveknek megküldte.
  7. Határozatának indokolásában hivatkozott a Kúria Kvk.IV.39.198/2024/4. számú határozatára, amely szerint „a választópolgárok akaratának meg nem engedett módon történő befolyásolása jelentős tárgyi súlyú jogszabálysértés. A szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt jogszabálysértés bizonyított, és annak a választás eredményére érdemi befolyása volt vagy lehetett.”
  8. Különösen a 3. sz. mellékletként csatolt videót értékelve megjegyezte, hogy még a polgármester-jelöltek is úgy vélték: számszerűsíthető azok száma, akik a jogellenes magatartások által befolyásolva szavaztak. Hangsúlyozta, a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságnak törvényi kötelezettsége a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása mellett „szükség esetén a választás törvényes rendjének a helyreállítása”. Az eljárás során eléje tárt bizonyítékokat olyan súlyúnak értékelte, amely alapján alkalmazni kell a Ve. 218. § (2) bekezdését.

A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB 6/2025. (X.13.) számú határozatának megváltoztatását kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján és kérte a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozatának helybenhagyását.
  2. Érintettsége körében arra hivatkozott, hogy a 2025. október 5-i időközi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásán polgármesterjelölt volt, azt is meg is nyerte.
  3. Állította, hogy a fellebbezéshez csatolt ügyvédi meghatalmazás érdemi vizsgálatra alkalmatlan. E körben arra hivatkozott, hogy a TVB nem vette figyelembe, hogy a ……. polgármesterjelölt nevében dr. Sárközi-Holhós Andrea Sára ügyvéd által benyújtott fellebbezéshez (és korábban a kifogáshoz) mellékelt ügyvédi meghatalmazás nem terjedt ki a  Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozattal szembeni jogorvoslati eljárásra, mert annak tartalma (ld. ügyazonosító szám rubrika) nem tartalmazta aTiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozatát, csak az eredményt megállapító Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 114/2025. (X.06.) számú és 115/2025. (X.06.) számú határozatát.
  4. Hivatkozott a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjára, továbbá a Kúria Kvk.39197/2024/4. számú határozatára, a Kvk.III.39.042/2024/6. számú végzés [32] bekezdésére, a Kvk.37958/2019/2. számú határozat elvi tartalmára, [16] és [17] bekezdéseire. Utalt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. § (4) bekezdésére és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 70. §-ára. Kiemelte, azok és a Ve. 231. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a TVB-nek érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a érintett polgármesterjelölt nevében dr. Sárközi-Holhós Andrea Sára ügyvéd által benyújtott fellebbezést, mert azt  arra nem jogosult nyújtotta be.
  5. Azt is állította, hogy a TVB határozata hiányos és a TVB tévesen mérlegelt. E körben hivatkozott a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjára, a Kúria ítélkezési joggyakorlatára (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., Kvk.VI.39.231/2022/2.), amely szerint a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa. Rámutatott, hogy a TVB határozata azért is sérti a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont da) alpontját, mert nem került benne rögzítésre a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok. Hivatkozott a Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjaira, a 218. § (1) bekezdésre és a 225. §-ára, továbbá a Kúria Kvk.39231/2022/2. számú határozatának elvi tartalmára, és kifejtette, hogy a választás megismétlése során a kétséget kizáró bizonyítás kötelezettsége a TVB-t is terhelte (volna) a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján is. Kiemelte, a TVB határozat rendelkező része is elégtelen, az ugyanis azt tartalmazza, hogy a „jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”. A TVB tehát nem azt állapította meg, hogy befolyásolta, hanem csak azt az elvi lehetőséget, hogy befolyásolhatta. A TVB továbbá alkalmatlan bizonyítékokat vett figyelembe az érdemi elbírálásra alkalmatlan fellebbezés elbírálás során. Rámutatott, a választási jogban sem a tanúk számán van a hangsúly, hanem a vallomások minőségén, részletességén, hitelességén és összhangján. Arra is utalt, hogy sok tanú csak közvetett információt adott, vagy másoktól hallott dolgokat, ami gyengítheti az egyes vallomások bizonyító erejét. Hangsúlyozta, a körülmények, konkrétumok számos helyen hiányoznak.
  6. Rámutatott, hogy minden vallomás „túl későn” született, akkor, amikor szükség volt rájuk, mert érintett és csapata nem nyert. Elemezte XY1, XY2, XY3, XY4, XY5, XY6, XY7, XY8, XY9, XY10, XY11, XY2 tanúvallomásait. Kiemelte, a TVB úgy fogalmazott, hogy a szavazás megismétlésére abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt jogszabálysértés bizonyított. Állította, ez olyan súlyú döntés, ahol az objektív tényekre, dokumentumokra, hiteles tanúvallomásokra vagy más bizonyítékokra kell hivatkozni, azoknak viszont kétséget kizárónak kell lenniük, gyanú vagy feltevés nem elegendő.
  7. Kiemelte a Kúria Kvk.39231/2022/2. számú határozata elvi tartalmára hivatkozva, hogy a TVB jogellenesen változtatta meg a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozatát és semmisítette meg 2025. október 05-ei időközi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választás eredményét és ismételtette meg a választást.
  8. Az érintett nyilatkozatában a TVB 6/2025. (X.13.) számú határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján történő helybenhagyását kérte. Azt állította, hogy mivel a 2025. október 8-án kelt ügyvédi meghatalmazása a „feltételek, korlátozások” részben korlátozást nem tartalmazott, így annak hatálya kiterjedt az érintett jogi képviseletére valamennyi jogorvoslati eljárásban (kifogás, fellebbezés, felülvizsgálat) valamennyi választási bizottság és bíróság (Kúria) előtti eljárásra. Az ügyvédi meghatalmazás birtokában ezért a jogi képviselő a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja alapján meghatalmazottnak minősül a jogorvoslatok során. A meghatalmazásban a Tiszabura Helyi Választási Bizottság 114-115/2025. (X.06.) számú határozatainak a feltüntetése, mint „ügyazonosító szám” feltüntetése nem a meghatalmazás korlátozása, vagy terjedelmének kijelölése, hanem pusztán a meghatalmazás adásakor már rendelkezésre álló ügyazonosító szám feltüntetése. A meghatalmazás terjedelmét az „ügy megjelölése” tartalmazza, amely világosan kijelöli, hogy az valamennyi jogorvoslati eljárásban (kifogás, fellebbezés, felülvizsgálat) hatályos. Azokat a hatóságokat, szerveket, bíróságokat pedig, ahol a meghatalmazás eljárásra jogosít, azt az „eljáró hatóság/egyéb szervezet” rész tartalmazza. Megjegyezte, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem kifogásolta, hogy már a kifogás előterjesztésére sem volt megfelelő a meghatalmazás, hanem csak azt, hogy a fellebbezés előterjesztésére nem volt megfelelő a meghatalmazás. Rámutatott, ha a választási szervek nem kifogásolták a meghatalmazás hiányát a kifogás előterjesztésekor, úgy a fellebbezés kapcsán ennek már egyébként sem lenne jelentősége, ha azt a kérelmező nem kifogásolta.
  9. Arra is hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelem egy döntő bizonyítékra nem tér ki, ami pedig érvelése szerint önmagában megalapozottá teszi a TVB 6/2025. (X.13.) számú határozatát: ez pedig a egyéb1.hu cikke és videója. Kiemelte, azt nem a választásban érintett felek szolgáltatták, azonban súlyos leirata a történtek, ami jól dokumentálja a jogszabálysértéseket.
  10. Hangsúlyozta, a egyéb1-videóban 1:35-1:39 között a nyilatkozó elmondja, hogy a nagyszámú delegáltak azért vannak, hogy segítsenek az embereknek, hogy ki kire szavazzon. Ez pedig önmagában a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjai súlyos megsértésének világos videóbizonyítéka, azt bizonyítja ugyanis, hogy a delegáltak nem a választás tisztaságát, hanem épp ellenkezőleg a választás eredményének jogellenes befolyásolását biztosítják. Részletesen ismertette a egyéb1-videóban történteket és előadta, tulajdonképpen nem a választáson dőlt el a település következő képviselőinek, polgármesterének a személye, hanem már előtte, a jelöltállítás során, hiszen a jelöltállítás is diszfunkcionális, mert szerepe nem a tényleges közéleti szerepvállalás, hanem a delegáltak jelölésének lehetősége, mert ezáltal dől el a választás eredménye, ami maga a rendetetésellenes joggyakorlás.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
  2. A kérelmező, mint a választáson indult polgármesterjelölt Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, így azt a Kúria elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria a kérelmezőnek a hiányos ügyvédi meghatalmazással kapcsolatos kifogása körében az alábbiakat állapította meg. Az érintett által benyújtott ügyvédi meghatalmazás 2025. október 8. napján kelt, abban a „Megbízás adatai” rubrikában, az ügy megjelölése körében a „jogi képviselet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jogorvoslat során (kifogás, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat)” szerepel, az ügyazonosító számnál „Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 114/2025. (X.06.) és 115/2025. (X.06.) számú határozata” került feltüntetésre, míg az eljáró hatóság/egyéb szervezet rubrikában a „Tiszaburai Helyi Választási Bizottság, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság, Kúria” szerepel.   
  4. Az ügyvédi meghatalmazás a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 114/2025. (X.06.) és 115/2025. (X.06.) számú határozata ellen benyújtott kifogás mellékleteként került benyújtásra, amely kifogás elbírálása során került meghozatalra a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozata. Az érintett e határozat ellen nyújtott be fellebbezést, amelynek során hozta meg a TVB a 6/2025. (X.13.) számú határozatát. A meghatalmazásban tehát valóban nem szerepel szám szerint a Tiszaburai Helyi Választási Bizottság 118/2025. (X.09.) számú határozata, tekintettel arra, hogy az ügyvédi meghatalmazás a kifogás előterjesztésekor, 2025. október 8-án került benyújtásra, annak aláírásakor - erre tekintettel - a 2025. október 9-én meghozott kifogást elbíráló határozat száma nyilvánvalóan még nem volt, de nem is lehetett ismert. Az ügyvédi meghatalmazás azonban egyértelműen kiterjed a kifogást elbíráló határozattal szembeni fellebbezés benyújtására a TVB-hez, mert mind a fellebbezés, mind e bizottság előtti eljárás szerepel az ügyvédi meghatalmazásban. Tehát az adott ügyben a meghatalmazás kiterjed a jogorvoslati eljárás egészére, így tartalmában a 118/2025. (X.09.) számú határozatra is. Minderre tekintettel a kérelmező alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ügyvédi meghatalmazás hiányos volt.
  5. A kérelmező alaptalanul hivatkozott bírósági felülvizsgálati kérelmében e körben a Kúria határozataira (Kvk.39.197/2024/4., Kvk.39.042/2024/6.), mert azok a Kúria előtti eljárásra és nem a helyi, illetve területi választási szervek előtti eljárásra vonatkoznak, a Kúria előtti eljárásra pedig a Ve., illetve a mögöttesen alkalmazandó Kp. és Pp. eltérő szabályokat tartalmaznak. A Kúria Kvk.37.958/2019/2. számú határozata pedig azért nem volt figyelembe vehető, mert abban az ügyben az ügyvédi meghatalmazáson a meghatalmazott neve szerepelt, a jelen ügyben azonban ettől eltérő körülményt vitatott a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében. Végül, a Kp. 26. § (4) bekezdésének és a Pp. 70. §-ának megsértése nem merülhetett fel, mert e rendelkezések a választási bizottságok határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem kapcsán a Kúria előtti eljárásra vonatkoznak. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja pedig arra az esetre irányadó, ha a fellebbezést, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet nem arra jogosult nyújtja be, amely a jelen ügyben szintén nem merült fel. Ezen jogszabályhelyek megsértése tehát nem volt megállapítható.
  6. A kérelmező azt is állította bírósági felülvizsgálati kérelmében, hogy a TVB határozatának meghozatalakor tévesen mérlegelt, továbbá, hogy a határozat nem tartalmazza a tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, illetve a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, megsértve ezzel a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont da) és dc) alpontjait.
  7. A Kúria e körben megállapította, hogy a TVB határozatának indokolása a kérelmező állításával szemben tartalmazza a releváns tényállást, vagyis, hogy a Tiszabura Helyi Választási Bizottságához az érintett kifogást nyújtott be, amely elutasításra került, tartalmazza továbbá, hogy az ellen az érintett fellebbezést nyújtott be, az indokolás továbbá ismertette a fellebbezési kérelmet, annak jogalapját és felsorolásszerűen az ahhoz csatolt mellékleteket. A TVB határozata ezt követően megfelelő indokolást adott arra vonatkozóan, hogy milyen okból határozott az eredményt megállapító döntések megsemmisítéséről és a szavazás megismétléséről, megjelölve e körben a fellebbezéshez csatolt mellékleteket, kiemelve a 3. számú mellékletként csatolt videót. E körben külön utalt arra, hogy a polgármester-jelöltek nyilatkozatát figyelembe vette. Mindezen indokolás pedig sommásan ugyan, de eleget tesz a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont da) és dc) alpontjaiba foglalt törvényi elvárásoknak, márpedig választási jogorvoslati eljárásokban a Ve. sommás eljárást intézményesít.
  8. A Kúria a kérelmező által felhívott határozataiban (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., Kvk.VI.39.231/2022/2.) kiemelte, hogy „[a]z eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő/kérelmező az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése a rövid határidőkre tekintettel nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő/kérelmező terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.” (Kvk.I.37.470/2018/2. [18] bekezdés, Kvk.I.37.525/2018/3. [16] bekezdés).
  9. A Kúria e határozatokban kidolgozott elvi tétel megsértését nem állapította meg, mert az érintett által benyújtott bizonyítási eszközöket (videofelvétel, nyilatkozatok, egyéb1 riport) alkalmasnak találta a kifogásban, illetve a fellebbezésben előadottak bizonyítására, figyelemmel arra, hogy az érintett többfajta bizonyítékot csatolt, amelyek több embertől, köztük magától a kérelmezőtől származtak.
  10. A kérelmezőnek a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a rendelkezésre álló és előzőek szerint bizonyításra alkalmas adatokkal szemben azt kellett bizonyítania, hogy nem történt a szavazatok leadása során a választói akaratra kiható befolyásolás. A kérelmező ennek igazolására a bírósági felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a fellebbezéshez csatolt vallomások tekintetében a körülmények, konkrétumok számos helyen hiányoznak, azok külső megerősítéssel gyakorta nem alátámasztottak. Arra is hivatkozott, hogy a vallomások túl későn születtek, egyes esetekben azok függetlensége kétséges, illetve, hogy egyes vallomásoknál hiányzik a tanú megnevezése, lakcíme, aláírása. A Kúria e formai kifogásokkal szemben hangsúlyozza, a Ve. 43. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. tehát lehetővé teszi bármilyen, arra alkalmas bizonyíték felhasználását, figyelemmel továbbá a választási bizottságokhoz benyújtandó jogorvoslati kérelem rövid határidejére is, a kérelmező által felsorolt, többnyire fogalmazásbeli, formai hiányosságok nem vezettek a vallomások, nyilatkozatok tartalmának kétségbe vonásához. A Kúria e körben emlékeztet a Kvk.I.39.181/2024/6. számú határozatára, amely szerint „[a] Kúria több határozatában mutatott rá arra, hogy az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz a hitelt érdemlő bizonyítás. Mindebből következik, hogy választási ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt nem az állított jogsértés kétséget kizáró bizonyítása, hanem annak kellő valószínűsítése terheli, és ez utóbbi szint is elegendő ahhoz, hogy a jogsérelem megállapítható legyen. (Kvk.I.37.511/2018/2.; Kvk.V.37.522/2018/2.; Kvk.IV.39.095/2024/6.)” (Kvk.I.39.181/2024/6. számú határozat [25] bekezdés).
  11. A kérelmező azzal is érvelt, hogy a TVB határozat nem azt állapította meg, hogy a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolta, csak annak elvi lehetőségét, vagyis, hogy befolyásolhatta. A Kúria e körben utal Kvk.39.198/2024/4. számú határozat elvi tartalmának III. pontjára, amelyben a Kúria kiemelte, hogy „[a] választópolgárok akaratának meg nem engedett módon történő befolyásolása jelentős tárgyi súlyú jogszabálysértés. A szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt jogszabálysértés bizonyított, és annak a választás eredményére érdemi befolyása volt vagy lehetett.” (Kvk.39.198/2024/4. [33] bekezdés III. pont) Jelen ügyben a választások tisztasága nyilvánvalóan sérült, hiszen az ügyben bizonyítékként szereplő videóban (https://youtu.be/41VJXMNLY7E) maga a kérelmező nyilatkozik akként, hogy „Van egy olyan hangfelvételünk, ami alapján valószínű, hogy óvás lesz, hogy az egyik képviselőjelölt az egyik csapatból 60-70 ezer forintot ajánlgat telefonon”, majd úgy nyilatkozott, hogy egyedül ő a tisztességes. A kérelmező azt is megfogalmazta, hogy „Pár hét múlva valószínű, hogy újra választás lesz, ha úgy alakul”, de ha nyer, akkor nem adja be „az óvást”. (10. perctől 10:45 percig) A választás tisztaságát tehát maga a kérelmező is kétségbe vonta, az említett videó súlyos jogsértéseket dokumentál. A Kúria hangsúlyozza, önmagában az, hogy volt olyan jogsérelem, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, - függetlenül attól, hogy a választás tisztaságát melyik jelölt sértette meg - indokolttá teszi a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, vagyis a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismételtetését.
  12. A   Kúria a fentiekre alapítottan megállapította, hogy a TVB a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a választás eredményének megsemmisítése és a szavazás megismétlése szükséges.
  13. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben a választói akarat befolyásolására alkalmas, a választás tisztaságát sértő jogsérelem valósul meg - függetlenül attól, hogy a választás tisztaságát melyik jelölt sértette meg -, indokolt a választás eredményének megsemmisítése és a választás megismételtetése.
  2. A bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmezőnek kell a választási bizottság határozatában foglalt körülményeket, bizonyítékokat megfelelő módon cáfolnia.  

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. október 20.  

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró