Kvk.IV.39.084/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.084/2024/6.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Kérelmező: Név1 (Cím1)

Kérelmező képviselője: Dr. Tóth Levente Tibor egyéni ügyvéd (Cím2)

Érintett: Név2 (Cím3)

Az érintett képviselője: Simonka Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: Dr. Simonka Csaba ügyvéd)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Választási Bizottság 122/2024. (V. 13.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 122/2024. (V. 13.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Név1, a FIDESZ-KDNP jelölőszervezetek polgármesterjelöltje (a továbbiakban: kérelmező) a hivatalos Facebook oldalán Óbuda Napja alkalmából tartalmat tett közzé, amely az alábbi szöveget tartalmazta: „Kezdeményezésemre 2007 óta, Szt. Flórián napján tartja Óbuda-Békásmegyer a kerület ünnepségét, az Óbuda Napját. Isten éltesse a kerületet!”
Név2 a Demokratikus Koalíció, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, Párbeszéd-a Zöldek Pártja, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Jobbik Konzervatívok jelölő szervezetek egyéni választókerületi képviselőjelöltje (a továbbiakban: érintett) 2024. május 6-án a Budapest Főváros III. kerület Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) benyújtott kifogása szerint a kérelmezőtől származó fenti tartalom a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-a értelmében kampányeszköznek, a tartalomnak a kérelmező részéről történő felhasználása a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek minősül. Az érintett állítása szerint a közzétett tartalom nem felel meg a valóságnak, mivel az Óbuda Napja rendezvény kezdeményezője az óbudai képviselő-testület MSZP frakciójának akkori vezetője, Név3 képviselő volt. Az érintett szerint a sérelmezett tartalom azon állítása is valótlan, amely szerint Óbuda Napjának megtartására 2007. óta kerül sor, mivel az első ilyen rendezvény 2008-ban volt. A kifogásában azt is állította, hogy a kérelmező a rendelet megalkotásának idején (2007-ben) Óbuda polgármestere volt, így „tudja, hogy a sérelmezett tartalom szerinti állítása valótlan, továbbá alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.” A kifogás szerint a kérelmezőnek a sérelmezett tartalom felhasználásával egyértelmű célja/szándéka a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése volt, amellyel megsértette a választás tisztaságát, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, továbbá a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A kifogásban megjelölt jogszabálysértés a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése volt. A kifogásában kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a kérelmező eltiltását a további jogszabálysértéstől és bírság kiszabását.
A HVB a 183/2024. (V. 7.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította, hogy a kérelmező hivatalos Facebook-oldalán valótlan tartalmat jelenített meg azzal, hogy kijelentette, az Óbuda Napja c. ünnepség megrendezésére 2007-től az ő kezdeményezésére kerül sor. Megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését, a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és a kifogást a bírság kiszabására vonatkozó részében elutasította.
A kérelmező fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, illetve a Ve. 218. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozva. Kifejtette, hogy sem a kifogás, sem a HVB határozata nem jelöli meg, hogy az általa tett tényállításokkal a választási eljárásban érintett résztvevők mely jogait sértette meg, vagy azok mely érintett jelölt esélyeire voltak hatással. Előadta, hogy a bejegyzésben közölt tényállításokat a kampány során megengedett szólásszabadság keretén belül tette, a HVB a kifogást megalapozatlanul és felületesen bírálta el. Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.), 9/2015. (IV. 23.) és 3107/2018. (IV. 9.) AB határozataira, amelyek alapján álláspontja szerint „egyértelműen megállapítható, hogy a közzétett Facebook-bejegyzésben elhangzott állítások nem valótlanok, továbbá azon közlést a véleménynyilvánítási szabadság keretein belül tette meg.”
Mindezek alapján kérte, hogy a Fővárosi Választási Bizottság a HVB határozatát változtassa meg és a kifogást utasítsa el.

A Területi Választási Bizottság határozata

A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 22/2024. (V. 13.) FVB határozatával a HVB határozatát akként változtatta meg, hogy megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértését, valamint a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.
Határozatának indokolása szerint a HVB határozata – bár formálisan megfelelt a Ve. 46. §-ában meghatározottaknak – nem tartalmazta azt az okfejtést, amely bemutatta volna azt, hogy az elsőfokon eljárt bizottság az elfogadott bizonyítékok alapján miért állapította meg a döntésben szereplő jogszabálysértéseket.
Az FVB álláspontja szerint az érintett által a kifogásban megjelölt állítások nem értékítéletet, hanem tényközlést tartalmaznak, nevezetesen két tény közlését: kinek a kezdeményezésére és mikortól ünnepli Óbuda Napját Szent Flórián napján. Kérelmező a fellebbezésben nem adott elő olyan bizonyítékot, amely cáfolta volna a HVB döntésének azon – a kifogáshoz csatolt bizonyítékok értékelése alapján tett – megállapítását, amely szerint a kifogásban sérelmezett tartalom nem felelt meg a valóságnak.
A Kúria Kvk.IV.37.429/2010/6. és Kvk.III.37.211/2006/3. számú végzéseire hivatkozva kifejtette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás), míg a Kvk.III.37.211/2006/3 és Kvk.III.37.107/2008/2. számú végzések szerint értékítélet kifejezésével a választási alapelvek sérelme nem valósítható meg, még akkor sem, ha az adott megnyilvánulás éles megfogalmazást tartalmaz.
Kifejtette, hogy a választói akarat befolyásolása szempontjából van jelentősége annak a ténynek, hogy kinek a kezdeményezésére ünneplik Óbuda Napját, ugyanis ez a kezdeményezés egy, az óbudai polgárok számára egyértelműen pozitív üzenetet hordozó esemény létrehozatala. Ezért a kérelmező azon a valóságot elferdítő tényállítása, amely szerint az ő kezdeményezésére ünneplik ezt a napot alkalmas a választók megtévesztésére és a kérelmező választási esélyeinek növelésére.
Kifejtette, hogy választási ügyekben gyakori az eredménykommunikáció, azaz, amikor a képviselő a választáson ismét meg kívánja mérettetni magát, a kampány során az elért eredményeire hivatkozik, és minden olyan eredményt, amely ahhoz a politikai közösséghez kötődik, amelynek az érintett képviselő is tagja, saját eredményeként is feltünteti. Az 3313/2019. (XI. 21.) AB határozatra hivatkozva rögzítette, hogy ez a Ve. alapelveinek sérelmét önmagában nem alapozza meg. Nem terjeszthető ki azonban ez az eredménykommunikáció a hamis tényállításokra.
Az FVB határozatában utalt a Kúria Kvk.II.37.344/2015/3. számú határozatára, mely szerint a tényállításnak minősülő kijelentések nem állnak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésben megfogalmazott véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt és a kampány alatt tett hamis tényállítások alkalmasak lehetnek választói akarat befolyásolására.
Mindezek alapján az FVB megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt választási alapelv megsértését és a kérelmezőt, mint jogsértőt a Ve. 218. § (1) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A jogsértés súlyára tekintettel a Ve. 219. § (1) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.

A felülvizsgálati kérelem

A kérelmező 2024. május 16. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a 122/2024. (V. 13.) FVB határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az FVB határozata jogszabálysértő, mert sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott alapelvet és a Ve. 218. § (1) bekezdésébe ütközik.
Felülvizsgálati kérelméhez csatolta a Név3-al folytatott elektronikus levelezést, amelyben Név3 elismeri, hogy a kérelmező javaslatára módosult Óbuda Napjának időpontja minden év május 4. napjára, azaz a kérelmező (aki akkor még polgármester volt) javaslatát elfogadva került előterjesztésre Név3 által a második fordulós jogszabályi vitára a rendelet tervezetének módosítási javaslata.
A kérelmező álláspontja szerint mind a HVB, mind az FVB határozata sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mivel a kérelmező véleménynyilvánításának szabadságát korlátozva, „kvázi” bíróságként eljárva, a kérelmezőt a rendes bírósági eljárások kontradiktórius jellegére szorítva állapította meg, hogy a kérelmező nem csatolt bizonyítékokat tényállításának alátámasztására. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elsőfokú eljárásban erre a kérelmezőnek nincs is jogszerű lehetősége. Arra is hivatkozott, hogy a választási bizottságok nem jogosultak a jogsértőtől bizonyítékok bekérésére, valamint részletes bizonyítási eljárás lefolytatására, tevékenységük szigorúan a választási törvényben foglaltak és a választási eljárásra irányadó joggyakorlat érvényesítésére szorítkozik.
Álláspontja szerint a választási bizottságok – hatáskörüket túllépve, szintén a bíróságok hatáskörébe tartozó – bizonyíthatósági tesztet kívánták lefolytatni azáltal, hogy a „kezdeményezésemre” tényállítást köznapi értelemben vett, a tényállítás szó szerinti tartalmának értékelésére szorítkozva minősítették. Megjegyezte, hogy a kifogásolt tényállítás vonatkozásában a választási bizottságok kizárólag a tényállítás első részét értékelték, a teljes tényállítás nem az Óbuda Napjának kezdeményezésére, hanem Óbuda Napjának Szent Flórián halálának (május 4.) napján való megrendezésére irányult.
Az Alkotmánybíróság 9/2015. (IV. 23.) és 2107/2018. (IV. 9.) AB határozatára hivatkozva kifejtette, hogy az FVB határozata jogsértő, mivel a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságába tartozó tényállítás történt. Ennek figyelmen kívül hagyása mellett a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, valamint a kérelmező tényállítását részlegesen és ezáltal következetlenül jogsértőnek minősítette amellett, hogy bizonyítékok hiányára hivatkozva a kérelmezőt bizonyításra kívánta szorítani, valamint figyelmen kívül hagyta a kérelmező fellebbezésében felhívott bírósági határozatokat.
A Kúria felhívására az érintett a bírósági eljárásban nyilatkozattételi jogával élt, nyilatkozatában az FVB határozatának helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint „A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. „E rendelkezés alapján bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a felülvizsgálati kérelmet érintettsége folytán az arra jogosult nyújtotta be, ezért a Kúria jelen ügyben is először a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennállását vizsgálta meg.
Megállapította, hogy a kérelmezőnek, mint nyilvántartásba vett polgármesterjelöltnek a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége fennáll, mert a határozat az általa folytatott kampánytevékenysége vonatkozásában állapított meg jogsértést és tartalmazott tiltó rendelkezést.
Mind a HVB, mind az FVB megállapította, hogy a kifogásolt Facebook-bejegyzés a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek minősül. A Ve. 141. §-a szerint „Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.” A Kúria egyetért azzal, hogy a kifogásolt tartalom kampánytevékenységnek minősül. Azt kampányidőszakban polgármesterjelölt hozta nyilvánosságra, tartalmában alkalmas, hogy a választói akaratot befolyásolja, vagy legalábbis megkísérelje.
Az FVB határozatában áttekintette az értékítélet (véleménynyilvánítás) és a tényállítás, mint kampánytevékenység végzésére vonatkozó alkotmánybírósági és kúriai gyakorlatot, és arra a megállapításra jutott, hogy a kifogásban sérelmezett bejegyzés nem értékítéletet, hanem tényközlést tartalmaz, nevezetesen két tény közlését: kinek a kezdeményezésére ünnepli Óbuda Óbuda Napját Szent Flórián napján és mikortól ünnepli Óbuda Óbuda Napját.” Az FVB szerint ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása ténykérdés, ezért tényállításnak tekintette a kifogásolt Facebook-bejegyzés tartalmát, mégpedig a kifogást benyújtó által csatolt okirati bizonyítékok (képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvi kivonatai) alapján valótlan tényállításnak. Ez vezetett az elmarasztaló határozatok meghozatalához.
Az Alkotmánybíróság több döntésében utalt arra, hogy a tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. Arra is utalt az Alkotmánybíróság, hogy a szólás- és sajtószabadság határainak megvonásánál indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között míg vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt. [7/2014. (III. 7.) AB határozat, ABH Indokolás (49)]
Az Alkotmánybíróság felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott 9/2015. (IV. 23.) AB határozata és a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozata választási kampányban a véleménynyilvánítás és a tényállítás elhatárolásával kapcsolatos. Ezen döntések közös üzenete, hogy alapvető alkotmányossági kérdés, hogy egy választási kampány során tett kijelentés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság egyfelől megerősítette, hogy az elhatárolásnak választási kampány során is alkotmányjogi jelentősége van, mivel a tényállításokra és az értékítéletekre eltérő mércék alkalmazandók. Másfelől ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a tényállításokra vonatkozó, a jogszerűtlenség megállapíthatósága tekintetében megengedőbb teszt alkalmazására ez esetben kifejezetten szűk körben van csak lehetőség, vagyis a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni. Az Alkotmánybíróság szerint egy kijelentés értékelése nem történhet csupán „megragadva a kijelentés direkt tartalmánál”, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve kell elvégezni. [3107/2018. (IV. 9.) AB határozat Indokolás (28)]
A Kúria a Facebook bejegyzésben szereplő kifogásolt tartalmat megvizsgálva, maga is úgy ítélte meg, hogy a bejegyzés szerinti kijelentés kampánycélú (eredménykommunikáció) tényállításnak tekinthető, ezért az abban foglaltak valóságtartalmának vizsgálatára a kifogás elbírálása során a kifogást tevő által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján - a Ve. 218. § (1) bekezdésének megfelelően - került sor. E vonatkozásban a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabály megsértése nem volt megállapítható.
A HVB és az FVB a vitatott állításnak a „kezdeményezésemre” megfogalmazását egyaránt a szó köznapi használata és jelentéstartalma alapján úgy értelmezte, hogy azzal a kérelmező azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy „az Óbuda Napjának rendszeres megünneplése az ő nevéhez köthető”. Ez az érvelés a „kezdeményezés” kifejezést lényegében az „előterjesztés” fogalmával azonosította, ezért jutott arra a következtetésre, hogy csak az a személy lehet a kezdeményező, aki az Óbuda Napja megünnepléséről szóló rendelet megalkotásáról szóló napirendi pont előterjesztőjeként volt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében feltüntetve. Ez a személy pedig az iratok alapján nem a kérelmező, hanem a kifogásban megnevezett Név3 önkormányzati képviselő, az MSZP egykori frakcióvezetője volt.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a fentiek kapcsán azzal érvelt, hogy az eljárt választási bizottságok kizárólag a tényállítás első részét értékelték a teljes tényállítás helyett, holott a teljes tényállítás nem az Óbuda Napjának kezdeményezésére, hanem annak Szent Flórián halálának napján (május 4.) való megrendezésére irányult.
A Kúria a tényállítás valós tartalmának értékelése során figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 3107/2018 (IV.9.) határozatában megnyilvánuló azon gyakorlatára, mely szerint „[28] 3.2. …a politikai vitának a választási kampány során különösen is felfokozott körében a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a kampányüzenetek címzettjei, a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások, különösképpen a kampányolás figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel…”{7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [57]}.
Mindezek alapulvételével megállapítható, hogy a bejegyzés szövegéből a „kezdeményezésemre” szóhasználat kiragadása és annak megszorító értelmezése a teljes tényállítás jelentéstartalmának téves értékeléséhez vezetett. A bejegyzésből ugyanis tényszerűen csak az állapítható meg, hogy a kérelmező kezdeményezésére ünneplik 2007 óta május 4-én az Óbuda Napját. E tényállítás valóságtartalmát a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt email-ek, a Név3-al folytatott elektronikus levelezés adattartalma egyértelműen alátámasztja. A kérelmező sem vonta kétségbe az eljárás során az előterjesztő személyét, nem állította, hogy 2007-ben az Óbuda Napja megrendezését polgármesterként ő javasolta, ellenben az, hogy milyen dátumhoz kapcsolódva kerüljön megünneplésre, már az ő személyes javaslatához fűződik, amit a felülvizsgálati eljárásban az előterjesztő nyilatkozatával is igazolt.
A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Ve. 225. §-ában foglalt, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal. (Kvk.V.37.197/2014/3. BH2014. 377.)
A Kúria a bizonyítékokat megvizsgálta és értékelte az eljárás addigi adataihoz képest. A kérelmező felülvizsgálati kérelmét már a fellebbezésében is hivatkozott Facebook bejegyzés valóságtartalmának téves megállapítására és Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvi rendelkezés és a Ve. 218. § (1) bekezdés megsértésére alapította. A felülvizsgálati eljárásban ehhez kapcsolódó bizonyítékot nyújtott be, ezért annak figyelembevételére jogszerű lehetőség volt. A becsatolt iratok alapján valós tény tehát az ügyben, hogy az előterjesztő által benyújtott javaslatban szereplő március 4. helyett, a kérelmező kezdeményezésére – a Kulturális és Turisztikai Bizottság jóváhagyásával - módosult az Óbuda Napja megünneplésének időpontja.
Hamis tényállításnak minősülhet a valós tény valótlan színben való feltüntetése is. Ez jelen esetben akkor valósulna meg, ha a kifogásolt tartalomban konkrétan a kérelmező saját magát nevezte volna meg a rendelettervezet előterjesztőjének, de jelen ügyben ilyen körülmény egyáltalán nem merült fel. Mindezek alapján nem állapítható meg a hamis tényállítás, épp ellenkezőleg: valós tények alapján kampányidőszakban közreadott olyan eredménykommunikációról van szó, amelyben a polgármesterjelölt a kerület életében, a hagyományok szerint korábban is jelentős (búcsú)napnak számító dátumra és ahhoz köthető kulturális eseményre hívja fel a figyelmet.
A határozat azon hivatkozása, hogy a kérelmező a kifogást megalapozó okiratokat cáfoló bizonyítékot nem bocsátott rendelkezésre a választási bizottságok előtti eljárásban, a Kúria megállapítása szerint azért sem alapozta meg a hamis tényállítással megvalósuló Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi rendelkezés megsértését, mivel - a már kifejtettek szerint – a bejegyzés szerinti tényállítás jelentésének megszorító jellegű értékelése sem felelt meg az alkotmányos követelményeknek.
A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy a kifogásolt kampányüzenetnek minősülő bejegyzés során nem sérült a Ve. 2. §-ban foglalt egyik alapelv sem, mind a HVB, mind az FVB jogellenesen – kampányidőszakban a szólás-és véleménynyilvánítási szabadságot megsértve – értékelte a Facebook bejegyzést tartalmát. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 122/2024. (V.13.) FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy a kifogást elutasította.

A döntés elvi tartalma

A választási kampányban valamely jelölt kijelentésének értékelésénél eldöntendő, hogy az véleménynyilvánításnak vagy tényállításnak tekintendő. Tényállítás esetén annak valóságtartalmát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell megállapítani.

Záró rész

A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű – illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az állam viseli.
A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 19.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró