Kvk.IV.39.052/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.052/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró 
Dr. Balogh Zsolt bíró 
Dr. Bögös Fruzsina bíró 
Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt (Cím1)

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd (Cím2)

Az érintett: Sárközi Betti (Cím3)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 7/2026. (03.12.) TVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

  • a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 7/2026. (03.12.) TVB számú határozatát helybenhagyja; 
  • kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Pest Vármegye 13. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (Dabas) (a továbbiakban: OEVB) a 8/2026. (III. 06.) számú határozatával az érintettet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjeként nyilvántartásba vette.
  2. Dr. Balázs Katalin, az OEVB delegált tagja 2026. március 8-án kérte, hogy – többek között – az érintett ajánlóíveibe, az ajánlások szabályszerűségének ellenőrzése végett betekinthessen. Rigóné dr. Roicsik Renáta jegyző mint az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője ezzel kapcsolatban „az 1/2014.-es NVB iránymutatás 11. pontja” alapján arról tájékoztatta, hogy a választási bizottság tagja csak a bizottság döntése alapján végezhet önállóan ellenőrzési feladatot, illetve tekinthet be a technikai nyilvántartásba, így az „OEVB tagjainak sincs lehetősége és joga az ajánlóívekbe történő betekintésre”, a bizottsági munkavégzésre vonatkozó jogosítványok nem értelmezhetők akként, hogy a jelölt jogerős nyilvántartásba vételét követően megbízott bizottsági tag, a bizottság döntésének utólagos igazolása/cáfolata céljából az íveket megtekinti, hiszen a választási eljárás tárgyi folyamata a jelölt jogerős nyilvántartásba-vételével lezárul. Dr. Balázs Katalin ismételt megkeresésére a jegyző 2026. március 9-én megerősítette a korábbi tájékoztatásában foglaltakat.
  3. Az OEVB határozatával szemben Hende Máté, a kérelmező nyilvántartásba vett jelöltje (a továbbiakban: a fellebbező) 2026. március 9-én fellebbezést nyújtott be arra hivatkozással, hogy Dr. Balázs Katalin OEVB tag megbízatása fennáll, míg az érintett jogerős nyilvántartásba-vételére – az erről szóló OEVB határozat jogerőre emelkedése hiányában – nem került sor. Az, hogy a delegált OEVB tag az ajánlóívekbe nem tud betekinteni, azt eredményezi, hogy a bizottsági munkáját nem tudja ellátni, ezáltal sérül a választások tisztaságának elve. A fellebbező szerint a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, továbbá a tényállás teljes körű tisztázásának hiánya miatt sérült a Ve. 19. § (1) bekezdése, 43. § (1), (2) és (4) bekezdése, a Ve. 122.-127. §-ban foglaltak és a 132. § (1) bekezdése.
  4. A fellebbezés folytán eljárt Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 7/2026. (03.12.) TVB számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Kifejtette, hogy a fellebbezőnek a választási bizottság és a bizottsági tagok feladataival kapcsolatos indokolása részben helytálló, a bizottsági tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azonban a Ve. rendelkezéseiben foglalt jogok és kötelezettségek, azaz „az iratok megismerése a bizottságot mint testületet illetik meg működése során a döntéshozatalához kapcsolódóan”.
  5. A TVB határozata szerint az ajánlóívek ellenőrzését a Ve. 125. §-a alapján a választási iroda végzi el a Ve. által előírt szigorú érvényességi feltételek vizsgálatával. Az ellenőrzés eredményét a választási bizottság vizsgálhatja, illetve amennyiben úgy dönt, szükség esetén megtekintheti az ajánlóíveket a megalapozott döntéshozatal érdekében. Ez a jogkör azonban a bizottságot mint testületet illeti meg, amelyre a bizottság bármely tagja javaslatot tehet a döntéshozatal során. Ilyen irányú indítvány a benyújtott iratok tanúsága szerint nem érkezett.
  6. A TVB rámutatott továbbá, hogy a fellebbezés alapelvi sérelemre hivatkozott, de a fellebbező nem jelölte meg egyértelműen a fellebbezésének célját. A TVB testületi jogkörében eljárva az ajánlóíveket megtekintette, azért, hogy a fellebbező által hivatkozott alapelvi sérelem kivizsgálásra kerülhessen. A határozat szerint a fellebbező nem nevezett meg olyan körülményt, amely a további ellenőrzést indokolttá tenne és az ajánlások érvényessége tekintetében sem fogalmazott meg kifogást.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria „a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét”. Kifejtette, hogy a hozzá beérkező anonim választópolgári jelzések alapján arra az álláspontra jutott, hogy rendszerszintű visszaélések történhettek az ajánlások aláírása kapcsán, ami nem felel meg a választási eljárás tisztasága elvének. Szükséges ezért valamennyi ajánlóív ellenőrzése Dr. Balázs Katalin kérelmének megfelelően a választási bizottság által, azért, hogy az ajánlóívek összehasonlításával megállapítható legyen, van-e sorozatos egyezőség. 
  2. A felülvizsgálati kérelem szerint a TVB tévesen mérlegelt, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a 218. § (1) bekezdését megsértve jogszabálysértést követett el. A határozat sérti a Ve. 14. § (1) bekezdését és 19. § (1) bekezdését, amennyiben ugyanis az ellenőrzés, illetve a technikai nyilvántartásba történő betekintés joga csak a választási bizottságot mint testületet illetné meg, akkor előfordulhat, hogy a választási bizottság egy adott tagja azért nem tudja ellátni a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti feladatát, mert a többi tag többségben hozott testületi döntéssel ezt megakadályozza. Ha a választási bizottság egy tagja még csak lehetőséget sem kap, hogy megismerje a maga által szükségesnek tartott olyan tényeket, amelyre a választási bizottságnak joga van, akkor az adott tag nem tud részt venni a megalapozott döntés meghozatalában.
  3. A kérelmező előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem célja, hogy az érintett által leadott valamennyi ajánlás kerüljön összehasonlításra más jelöltek ajánlásaival, „és az ellenőrzés során megállapított sorozatos visszaélések és a választási eljárás tisztasága alapelvének sérelme alapján a konkrét nyilvántartásba vételi kérelme elutasításra kerüljön”. Hangsúlyozta, hogy a TVB a 2026. március 12-i ülésén azt állapította meg, hogy a Normális Élet Pártja jelölő szervezet jelöltje, Gáspár Tibor József ajánlóívein az ívet hitelesítő személyek aláírásai esetében alapos okkal feltételezhető, hogy azok nem egyazon személytől származnak, ami alapján a TVB büntetőfeljelentés megtételéről határozott. További vizsgálatok lefolytatására azonban az OEVB, illetve a TVB tagjainak a sérelmezett döntésből következően nem volt lehetőségük, jóllehet e választási szervek azok, amelyeknek az aláírások vizsgálatára a választások tisztaságának megóvása érdekében érdemi lehetőségük és joguk van.
  4. Az érintett a részére biztosított határidőn belül nem tett nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. 
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria kiemeli, hogy a TVB támadott határozata a fellebbező OEVB 8/2026. (III. 06.) számú, jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozata elleni fellebbezésének elbírálásáról döntött, ezért jelen felülvizsgálati eljárás tárgya az lehetett, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak keretei között megállapítható-e, hogy a jelölt nyilvántartásba vételére jogszerűtlenül került sor.
  4. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja és 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az állított jogszabálysértésre hivatkozást. A Ve. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései szerint tehát a választási bizottság másodfokú határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelem alapját képező jogszabálysértés megjelölése.
  5. A Kúria közzétett gyakorlata szerint a bírósági felülvizsgálat nem általános és teljes körű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértések jelölik ki. A választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben ezért nem elegendő a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését, milyen okból sérti [Kúria Kvk.VI.39.424/2022/5., Kvk.I.39.062/2025/2.]. A Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a kérelmező helyett megjelölje a jogszabálysértést. Ezzel megsértené a tisztességes eljárás (fair trail) követelményét is, hiszen olyan jogszabálysértésről foglalna állást, amelyet a kérelem előterjesztője meg sem jelölt a bírósági felülvizsgálati kérelmében [Kvk.VI.39.103/2024/5.].
  6. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a Ve. egyes alapelvi követelményeinek sérelmére hivatkozása során nem fejtette ki, hogy azok hogyan vonatkoztathatók az érintett nyilvántartásba vételére. Az ajánlásra, a jelölt bejelentésére és az ajánlások ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a Ve. 122-127. §-ai szabályozzák, a jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vételéről a Ve. 132-134. §-ai rendelkeznek, mely rendelkezések sérelmét a kérelmező nem állította, így azt a Kúria nem vizsgálhatta. 
  7. A bírósági felülvizsgálati kérelem továbbá nem állította, hogy a jelölt nyilvántartásba vételére jogellenesen került volna sor. A kérelmező nem vezette le, hogy az általa állított jogszabálysértések esetleges megvalósulása mennyiben eredményezhetné azt, hogy a fellebbezéssel támadott határozattal nyilvántartásba vett jelölt nyilvántartásba vételére jogszabályba ütközően került sor. A kérelmező iratellenesen állította, hogy az ügyben kifogást terjesztett elő, a TVB támadott határozatának meghozatalára ugyanis nem a kérelmező kifogása, hanem a fellebbező fellebbezése folytán került sor. Ebből következően a bíróság döntésére irányuló kérelem („a kifogásnak adjon helyt”) fogalmilag nem teljesíthető.
  8. A Kúria rámutat, hogy a TVB a határozatában foglaltak szerint az ajánlóíveket megtekintette, és rögzítette, hogy további vizsgálatot nem tartott szükségesnek, mert a fellebbező sem nevezett meg olyan körülményt, amely további ellenőrzést indokolttá tenne és az ajánlások érvényessége tekintetében sem fogalmazott meg kifogást. A TVB jegyzőkönyvéből megállapítható továbbá, hogy – ahogyan arra a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott – más jelölt esetében, szintén a fellebbező fellebbezése alapján eljárva az ajánlások tekintetében visszásságokat állapított meg, ami alapján büntetőeljárás kezdeményezéséről döntött. A fentiekre figyelemmel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a TVB a jelen ügyben lefolytatott vizsgálata alapján ilyen jellegű hiányosságot nem tárt fel, amit a kérelmező sem vitatott.
  9. A kifejtettekből következően, miután a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében maga sem állította, hogy az érintett nyilvántartásba vétele konkrét jogszabályba ütközött, a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta. A Kúria rámutat, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottak kifogásként – elsőfokon – való elbírálására a Ve. 210. §-a szerint hatáskörrel nem rendelkezik.

A döntés elvi tartalma 

  1. A jelölt nyilvántartásba vételét tartalmazó határozatot a kérelmező alappal nem támadhatja, ha nem jelöl meg a nyilvántartásba vétellel összefüggő konkrét jogszabálysértést.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdésére alapítottan nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 19. 

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k.bíró