Kvk.IV.39.041/2026/3. számú határozat

A Kúria
 végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.041/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt „f.a.”

A kérelmező képviselője: Smidelik Ügyvédi Iroda
                                      (cím1,
                                       Dr. Smidelik Péter Árpád ügyvéd)    

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 119/2026. NVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt „f.a.” (továbbiakban: kérelmező) 2026. március 5. napján kérte a párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán. A kérelemhez több iratot is csatolt, többek között megtalálható volt a párt képviseletére jogosult felszámolóbiztos által a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában törvényes képviselőként bejegyzett Balogh Károly részére adott meghatalmazás, levelek, közérdekű bejelentések, jogorvoslati kérelmek, valamint közhitelességgel kapcsolatos és közérdekű adatok igénylése tárgyában keletkezett bírósági döntések is.
  2. A Nemzeti Választási Iroda a bejelentkezést követően a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése alapján – Ve. 3. § 3. pont a) alpontjára figyelemmel – ellenőrizte a szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában.
  3. A tényállás teljes körű tisztázása érdekében a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) Titkársága megkereste a Fővárosi Törvényszéket, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a 01-02-0000861 nyilvántartási számú kérelmező esetében a szervezet bejelentésekor eljárt személy megbízására vonatkozó adatok a nyilvántartás adataival megegyeznek. A Fővárosi Törvényszék utalt arra, hogy 2025. április 24-én és május 8-án benyújtott kérelmek alapján több (székhelyet, képviseletet, alapszabályt érintő) változásbejegyzési eljárás is folyamatban van. A tájékoztatás magába foglalta a kérelmező párt hatályos adatait tartalmazó kivonatot és az alapszabályát is.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB a 2026. március 7-én meghozott 119/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kérelmezőnek az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította. 
  2. Az NVB megállapította, hogy képviseletre jogosult személyen – a Ve. 119. § (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő [Kúria Kvk.II.37.146/2014/2. és Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzés]. A szervezet bejelentésekor eljárt Balogh Károlynak a szervezet képviseletére vonatkozó megbízása a nyilvántartás adatai alapján a szervezet bejelentésének időpontjában nem állt fenn. A jelölő szervezet bejelentésére a párt törvényes képviselője jogosult, ezért a párt nevében nyilatkozattételre jogosult felszámoló által adott meghatalmazás ellenére sem tekinthető joghatályosnak a jelölő szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem. Mindezek alapján a 2026. március 5. napján tett bejelentés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező jogi képviselővel 2026. március 10-én 15 óra 52 perckor elektronikus úton 
  2. benyújtott felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának hatályon kívül helyezését és az NVB új eljárásra utasítását kérte elsődlegesen azzal, hogy a jelölő szervezet vegye nyilvántartásba, másodlagosan azzal, hogy a jogszabályoknak megfelelően engedjen teret a közokirattal szembeni bizonyításnak, és döntése indoklásában a Ve. 2. § (l) bekezdés a), c), e), és különösen az f) pontjára figyelemmel pontosan jelölje meg azt a közhiteles nyilvántartást, amelyre a határozatát törvényesen alapítja, és közölje a döntését megalapozó, a közhiteles nyilvántartásban is ellenőrizhető dokumentumokat.
  3. Állította, hogy a létezőként megjelölt  
  4. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt   „felszámolás alatt” nevű szervezet bíróság általi bejegyzésére, soha nem került sor, a párt neve Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), „felszámolás alatt” jelző nélkül.
  5. A kérelmező szerint „a támadott határozat sérti a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pontját, mert nem tekinthető a választás kitűzésekor a bíróság végzése alapján egyedül létező Pk.60862. ügyszámú jelölő szervezetre vonatkozó valós adatoknak az, hogy a nyilvántartásból nem törölt FKgP-t a bíróság, jogerős végzése nélkül törölt szervezetként jeleníti meg valótlanul, míg a nyilvántartásba jogerős ítélettel is bizonyítottan soha nem vett Pk.69.374/1989. ügyszámú szervezet pedig, a nemperes nyilvántartási eljárásban soha meg nem hozott bírósági végzés hiánya ellenére, létező szervezetnek kezelik.” A Fővárosi Törvényszék a valótlan adatok nyilvántartásával az országgyűlési választásokon indulásra jogosult jelölő szervezetnek (Pk.60862., 861.) jogtalan hátrányt okoz, annak ellenére, hogy a közokirattal szembeni bizonyítást, az NVB-hez benyújtott hiteles dokumentumok felhasználásával, logikailag zártan lefolytatta.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat. 
  3. A Kúria elsőként a felülvizsgálati kérelem alaki feltételeit vizsgálta, és ennek során megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel, mert a 2026. évi országgyűlési választáson jelölő szervezetként kérte nyilvántartásba vételét. A kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte, aki a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében előírt határidőn belül terjesztette elő.
  4. A Ve. 224. § (3) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát.
  5. A Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. 
  6. A Kúria a Kvk.39.109/2024/5. számú határozatában visszautalva a Kvk.III.39.056/2024/3. számú végzésére, rámutatott, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjai nem vizsgálati sorrendet rögzítenek. A fellebbezésnek a másodfokú választási bizottság által történő vizsgálata során elsődlegesen annak adattartalmát szükséges vizsgálat tárgyává tennie, vagyis azt, hogy a fellebbezés tartalmazza-e az a) b) és c) pontban megjelölt adatokat. Ez az elv vonatkozik a fellebbezés elbírálásának eredményeként hozott másodfokú határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására is (Kvk.IV.39.111/2024/3.).
  7. A fenti jogi érvelés megfelel a Kvk.I.39.083/2025/3.és a Kvk.V.39.031/2026/2. számú végzésekben is megtestesülő egységes kúriai gyakorlatnak. Ezekben a végzésekben a Kúria elvi jelleggel megállapította, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja mérlegelést nem engedő módon írja elő a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. „Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a magánszemély kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet jogi képviselő nélkül, a Ve. szerinti kötelező tartalmi elemeket (lakcím, személyi azonosító) mellőzve terjeszti elő, amely érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.”  Kvk.V.39.031/2026/2. (Indokokolás [12]) 
  8. A Ve. 224. § (3) bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét). A lakóhely vagy székhely megjelölésének a hiányához a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogkövetkezményét fűzi.  A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem tartalmazza a kérelmező székhelyét, amelyek hiánya miatt a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasító határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, az a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után. Ezen kógens rendelkezés alól nincs kimentési lehetőség, a lakcímet/székhelyet a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell akkor is, ha azt a választási bizottság határozata feltüntette, valamint, ha az ügyvédi meghatalmazásokon szerepel (Kvk.IV.39.111/2024/3., Kvk.III.39.056/2024/3.). Mindezek nem váltják ki, nem pótolják azt a hiányosságot, hogy a felülvizsgálati kérelemnek – többek között – a székhely megjelölést is tartalmaznia kell. Jelen ügyben ezen kötelező tartalmi elemnek azért is van kiemelt jelentősége, mert a kérelmező maga is hivatkozott azokra a változásbejegyzés iránti kérelmekre, amely elbírálására a rendelkezésre álló adatok alapján ezidáig nem került sor és a nyilvántartást vezető bíróság tájékoztatása szerint ezen kérelmek egyike a csatolt meghatalmazásokon feltüntetett, nyilvántartott adatként szereplő székhelyet is érintette. 
  9. A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani: a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
    A kérelmező jogszabálysértésként kizárólag a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pontját jelölte meg. Az országgyűlési képviselők választására irányadó Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja alapján jelölő szervezet: ​„az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat”. A Kúria utal arra, hogy ez a szabály a jelölő szervezetekre vonatkozik, azonban az NVB határozat nem a Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt létét vonta kétségbe, hanem azt, hogy a szervezet bejelentkezésekor eljárt, képviseleti joggal bíró személy megbízatása megszűnt, képviseleti joga a választás kitűzésnek időpontjában és a szervezet bejelentésének időpontjában sem állt fenn. Mindez a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szempontjából releváns, nem érintve a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon indokot, hogy az „NVB-hez benyújtott kérelmet elnökként aláíró Balogh Károlyt a FKgP tagsága törvényes képviselőnek megválasztotta.” Jelen ügyben tehát a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy oldaláról történt a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem visszautasítása, ami a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pontjával – mint jogszabálysértésre való hivatkozással – csak távoli összefüggést mutat.
  10. Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdése d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Választási ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha a jelölő szervezet a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. szerinti kötelező bármely tartalmi elemet (így többek között a székhely megjelölést) mellőzve terjeszti elő.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. 
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 12. 

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró 
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k.  bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró