Kvk.IV.39.025/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.025/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke 
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró 
Dr. Dobó Viola bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró 
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
                                      Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd
                                      (cím2)

Az érintett: Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
                  (cím3)

Az érintett képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda
                                    Dr. ifj. Balsai István ügyvéd
                                    (cím4)

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 84/2026. számú határozata

 Rendelkező rész

A Kúria

  • a Nemzeti Választási Bizottság 84/2026. számú határozatát helybenhagyja; 
  • kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2026. február 26. napján 15 óra 50 perckor a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) elektronikus levélben előterjesztett kifogásában előadta, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (cím3, a továbbiakban: MCC) főigazgatója az MCC diákjainak, azok szüleinek és az MCC munkatársainak küldött elektronikus levelével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
  2. A kifogás szerint az MCC főigazgatója által küldött elektronikus levél tartalma – mely a Tisza Párt céljával összefüggésben tartalmaz megállapításokat – kampánytevékenységnek minősül. Kifejtette, hogy mivel az MCC a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCCtv.) alapján állami vagyont felhasználó, közérdekű közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány, így megállapítható, hogy a Tisza Párt elleni kampányhoz állami erőforrást használtak fel.
  3. Az esélyegyenlőség alapelvének sérelmével összefüggésben előadta, hogy a jogszerűtlen kampánytevékenységet nem folytató jelölő szervezetek versenyhátrányba kerültek azzal, hogy ellenfelük számára az MCC előnyt okozott.
  4. A kérelmező álláspontja szerint az MCC főigazgatójának tevékenysége a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésébe ütköző magatartásnak is minősül, hiszen az oktatási időben küldött levelet az MCC-ben tanuló valamennyi diák megkapta.
  5. A kérelmező a megjelölt választási eljárási alapelvek sérelmének megállapítását, az MCC főigazgatójának a további jogsértéstől való eltiltását, valamint a jogsértéssel arányban álló bírság kiszabását kérte az NVB-től.
  6. Az NVB a 84/2026. számú határozatában a kifogást, mint alaptalant elutasította. 
  7. Határozatának indokolásában az MCC alapító okiratára hivatkozva kifejtette, hogy az MCC alapítója egy magánszemély, az alapítóhoz csatlakozó pedig a Magyar Állam. Az alapítói jogok gyakorlására az alapító és csatlakozó nem jogosultak, arra csak az MCC kuratóriuma jogosult. Az MCC az MCCtv. alapján olyan sajátos jogi személy, amelynek sorsa elvált az alapítótól, illetve az ahhoz csatlakozó Magyar Államtól, és a rendelkezésére álló vagyont is felhasználva lát el közfeladatokat. Álláspontja szerint a kérelmezőnek kifogásában azt kellett volna bizonyítania, hogy az MCC többségi részben közpénzből működik, erre irányuló bizonyítékot azonban a kérelmező nem tárt az NVB elé.
  8. Kifejtette továbbá, hogy a kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmét csak állította, azt érdemben nem indokolta.
  9. Rámutatott, hogy a kifogásolt levél olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeket az interneten mindenki számára elérhető írásos dokumentum is tartalmaz. Kiemelte, hogy a bizonyítékként csatolt email valamely párt irányába történő szavazásra ösztönző kijelentést, buzdítást nem tartalmaz, az országgyűlési választás tényére, idejére utalás szinten nem tartalmaz közlést. Másrészt valamely fenntartó, intézmény (pl.: MCC) a vele jogviszonyban állók irányába fennálló együttműködési kötelezettség és tájékoztatási tevékenység körébe sorolható az, ha az intézmény jövőbeni fennmaradását, működését érintő információkat oszt meg, mindebből kifolyólag tehát a levél nem értékelhető a Ve. idézett alapelveit sértő tevékenységnek.
  10. Arra is utalt, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvi sérelmet a kérelmező kizárólag a kifogás fejrészében említette meg, e jogsérelmet alátámasztó okfejtést később nem tett. 
  11. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésével kapcsolatban állított jogsértéssel összefüggésben megállapította, nem nyert igazolást, hogy az MCC köznevelési intézmény lenne, így tevékenységével az Nkt. sérelmezett rendelkezése nem hozható összefüggésbe.

A bírósági felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB 84/2026. számú határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja alapján az érintetteket tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot.
  2.  A kérelmező állította, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket és a Ve. 14. § (1) bekezdését.
  3. A kérelmének indokolásában kifejtette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztáságára vonatkozó alapelvnek a választás egész folyamatában érvényesülnie kell, sérül az alapelv, ha a vitatott tevékenység célja, vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása.
  4. Előadta, hogy „[a]z NVB úgy tett megállapításokat, hogy azok egyoldalúan és kizárólag arra vonatkoznak, hogy az MCC nem jogellenes kampánytevékenységet végzett. Az indokolásból az tűnik ki, hogy a kifogásban állítottak ellenkezőjét állítja az NVB, nem pedig összességében értékelte az esetet. A választás tisztaságának megóvására hivatott szerv kilépett ezen feladatköréből és a kifogás állításait cáfolta, bizonyítva a levélküldés jogszerűségét. Az NVB vitatta, hogy a közpénzt felhasználó intézmény olyan tevékenységet végzett volna, amely az állami erőforrás felhasználását, illetve az állami semlegesség elvét sértette volna. Az MCC-t közfeladatot ellátó közalapítványként definiálta, azonban elvitatta, hogy mint ilyen szervezet, állami semlegességre kötelezett volna a választási kampányban, és egyáltalán az egy állami szerv. A kifogásban megjelöltek valamennyi részét átfordította, és olyan értelmet adott azoknak, amelyek alapján az MCC elmarasztalása nem lehet megalapozott. Különösebb logikai vagy egyéb érvelés nélkül magyarázta a kifogásolt tevékenységet. Az NVB figyelmen kívül hagyta a levélben foglalt azon állítást, amely a Tisza pártot rossz színben tüntette fel, a — Tisza Pártra nézve kedvezőtlen és károsan ható — főigazgatói kijelentést elmulasztotta értékelni, döntése arra nem terjedt ki.”
  5. Előadta továbbá, hogy „a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség a Kúria következetes gyakorlata értelmében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv a választójog egyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelmény, amelynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele [60/2003. (XI. 26.) AB határozat]. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok a külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik az esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan segítséget, megjelenési, megszólalási lehetőséget kap, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest.” Álláspontja szerint „különösen igaz ez azon esetekre, amikor egy koncentrált szakmai — jelen esetben a mezőgazdák- körben biztosítanak megjelenési lehetőséget egy jelölőszervezet számára”.
  6. A Kúria felhívására az érintett a bírósági eljárásban nyilatkozattételi jogával élt, nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria mindenekelőtt rámutat a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmével összefüggésben, hogy abban a kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, továbbá a Ve. 14. § (1) bekezdésének megsértését állította. A kérelmező azonban az NVB-hez benyújtott kifogásában a Ve. 14. § (1) bekezdésének megsértését nem állította, így az erre vonatkozó hivatkozásokat a Kúria érdemben nem vizsgálhatta, mert abban a körben – kérelmezői vitatás hiányában – az NVB határozata nem foglalt állást. 
  4. Emellett a Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében csak általános ténymegállapításokat tett, egyrészt abban a tekintetben, hogy az NVB határozata mit tartalmazott, továbbá a Ve. alapelvi rendelkezéseinek értelmezése körében, ezen állításait azonban nem vonatkoztatta a tárgyi ügyre, nem fejtette ki, hogy a kifogás tárgyában hozott határozat kapcsán milyen módon sérültek a Ve. hivatkozott alapelvi rendelkezései, az NVB határozati megállapításait nem cáfolta érvekkel. A Kúria továbbá rámutat, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében idézte a 60/2003. (XI.26.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) egyes megállapítását, azonban az abban foglaltakat nem vonatkoztatta a tárgyi esetre, nem fejtette ki, hogy az AB határozatban érvényre juttatott szempontok a perbeli ügyben miért és milyen okokból nem teljesültek. Mindezek hiányában azonban a bírósági felülvizsgálati kérelem e vonatkozásban tartalmilag nem volt vizsgálható.
  5. A kérelmező arra is hivatkozott, hogy az „NVB figyelmen kívül hagyta a levélben foglalt azon állítást, amely a Tisza pártot rossz színben tüntette fel, a — Tisza Pártra nézve kedvezőtlen és károsan ható — főigazgatói kijelentést elmulasztotta értékelni, döntése arra nem terjedt ki”. Ezen kérelmezői állítással szemben azonban megállapítható, hogy az NVB határozatában a kérelmező ezen állítását nem hagyta figyelmen kívül, mert határozatának [17] bekezdésében kitért arra, kifejtette azzal kapcsolatos álláspontját, amivel szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem adta elő, hogy ez az értékelés álláspontja szerint milyen okokból volt téves, e vonatkozásban érveket szintén nem adott elő, a tartalmi vizsgálat feltételei így – a fentiekhez hasonlóan –. hiányoznak.
  6. Emellett a Kúria észlelte azt is, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében olyan indokokat is megjelölt, amelyek nem a tárgyi NVB határozatra vonatkoznak, amikor „egy koncentrált szakmai — jelen esetben a mezőgazdák –” körére hivatkozott, illetve az ő megjelenési lehetőségeikre egy jelölő szervezet számára. (A Kúria rögzíti, hogy a mezőgazdasági témájú szakmai előadással   nem a jelen ügy tárgyát képező NVB határozat, hanem a 74/2026. számú határozat foglalkozott.)
  7. A Kúria megállapította, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértéseket megjelölte [a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket és a Ve. 14. § (1) bekezdését], azonban az azzal kapcsolatos érveit nem fejtette ki, így, hogy az NVB határozat mely pontjai és milyen módon ütköznek azokba.
  8. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. Amennyiben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértéseket megjelöli, azonban az azzal kapcsolatos érveit és indokait nem fejti ki, az NVB határozatban foglaltakat nem cáfolja, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet elutasítja. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 5. 

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró