Kvk.IV.37.493/2009/3. számú határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.IV.37.493/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt dr.F. J. és dr.G. K. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság 2009. június 11. napján meghozott 284/2009. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmük tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 284/2009. számú határozatát helybenhagyja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 284/2009. számú határozatával a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapította meg az Európai Parlament tagjai választásának eredményét. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Ve. 99/O. § /2/ bekezdése szerint az OVB a választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján állapítja meg.
Az OVB határozata az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EPv.Tv.) 8. és 9. §-ain, 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 99/K. § /5/ bekezdés l/ pontján, 99/O. § /2/ bekezdésén alapul.

A kérelmezők az OVB határozata elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmükben kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. §-ának /7/ bekezdése alapján változtassa meg és az Európai Parlament tagjai választásának eredményét állapítsa meg.

A kérelmezők álláspontja szerint az OVB határozatának meghozatalát megelőző eljárása, valamint határozata, figyelemmel a Ve. 82. § /2/ bekezdés a/ és b/ pontjára jogszabálysértő, illetve az OVB mérlegelési jogát nem helytállóan gyakorolta. Az OVB a 2009. június 11-én tartott üléséről nem tett közzé az ülés idejét és a napirendet is tartalmazó meghívót, így arról a választáspolgárok nem értesülhettek. Az OVB e mulasztással megsértette a Ve. 6. § /1/ bekezdésében foglalt nyilvánosság követelményét, eljárása és döntéshozatala pedig kizárta a nyilvánosságot. Az OVB megsértette a Ve. 3. § d/ pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.
Előadták továbbá a kérelmezők, hogy az OVB támadott határozata nem felel meg a Ve. 29/B. § /2/ bekezdésében foglalt törvényi rendelkezéseknek. A Ve. ezen rendelkezése nem teszi lehetővé, hogy a határozat tartalmát a határozatot hozó választási szerv a határozat mellékletében külön dokumentumként kezelve, osztottan határozza meg és tegye közzé. A határozat rendelkező részének egyetlen és osztatlan rendelkezést kell képeznie. A Ve. 99/O. § /2/ bekezdéséből következően, a választási eredmény megállapításának bizonyítéka a jegyzőkönyv; a jegyzőkönyvben foglalt tények pedig a határozati tényállás részét képezik. A jegyzőkönyv tartalma a tényállásból nem hiányozhat, ezért annak közlése a határozatból jogszerűen nem mellőzhető. A Ve. 29/A-B. §-ai egyértelműen rendelkeznek a választási bizottságok eljárásáról és a határozattal szemben támasztott törvényi követelményekről. Az OVB határozata meghozatalánál megsértette a Ve. előbbi rendelkezéseit.
Az OVB megsértette a Ve. 29/C. § /5/ bekezdésében foglaltakat is, mivel fogyatékos határozatát úgy tette közzé, hogy az nem tartalmazza a határozatban hivatkozott mellékletet sem. Az OVB-nek határozatában konkrétan meg kellett volna állapítania, hogy az abban hivatkozott jegyzőkönyv alapján mi volt a választás eredménye, azaz a jelölő szervezetekre a választópolgárok mennyi érvényes szavazatot adtak le.
Az OVB határozata megsértette az EPv.Tv. 8-9. §-ában foglalt rendelkezéseket is, mivel a határozat sem tényállást, sem döntést nem tartalmaz. Az OVB-nek határozatában a választás eredményének megállapítása körében állást kellett volna foglalnia abban a kérdésben, hogy a ténylegesen megvalósult kampánycsend-sértések sokasága jogsértő módon kihatott-e a választások tisztaságának, törvényességének, pártatlanságának érvényesülésére.

A fentiekre tekintettel a kérelmezők a Ve. 83. §-ának /5/ bekezdése alapján kérték, hogy a Ve. 83. §-ának /5/ bekezdése alapján az OVB a bírósági jogorvoslati kérelem elbírálásához szolgáltassa a határozatban hivatkozott jegyzőkönyveket, a 2009. június 7-i, 10-i és 11-i OVB ülésről készült jegyzőkönyveket, a kampánycsend-sértést jelentő automata telefonüzenetek miatt a büntetőjogi feljelentés iratát, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az OVB és a területi választási bizottságok előtti eljárásokban hány személy fordult az automata telefonhívásokra tekintettel a választási szervekhez és ezek tárgyában milyen határozatok születtek. A kérelmezők kérték ezen dokumentumoknak még a nyilatkozattételük előtti időbeni rendelkezésükre bocsátását. Amennyiben az OVB által szolgáltatott adatok alapján nem vonhatók le egyértelmű következtetések a választói akarat jogellenes befolyásolásának mértékére, kérték a Legfelsőbb Bíróság által szakértő bevonását és meghallgatását (Ve. 83. § /5/ bekezdés) arra vonatkozóan, hogy a megvalósult kampánycsend- sértések mennyiségük és jellegükhöz képest milyen befolyással voltak a választópolgárok választási magatartására, ezek a választási eredményt befolyásolták-e.

A Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. §-ának /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2009. június 15. napján biztosította a kérelmezők részére a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. A kérelmezők meghallgatásukkor előadták, hogy a Fővárosi Választási Bizottság VI. 10-én hozta meg határozatait, ehhez képest az OVB VI. 11-én, idő előtt hozott határozatot, mert az FVB határozatainak jogorvoslati eljárásai még nem fejeződtek be. Egyebekben tartalmilag megismételték és fenntartották a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmükben leírtakat.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.

Alaptalanul sérelmezték azt a kérelmezők, hogy az OVB nem tett közzé a június 11-i üléséről meghívót. Helyes az gyakorlat, hogy az OVB közzétesz meghívókat, azonban jogszabály közzétételi kötelezettséget nem ír elő. Az ülés nyilvánossága nem jelenti azt, hogy meghívót kell küldeni minden egyes ülésre a választópolgárnak.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezőkkel egyezően, valóban eljárási hiányosságként állapította meg, hogy az interneten közzétett határozatnál annak ellenére nem jelenik meg a jegyzőkönyv, hogy az a határozat rendelkező része szerint, annak szerves részeként, a határozat mellékletét képezi. Az érdemi döntést azonban ez nem érinti, a jegyzőkönyv egyébként a nyilvános eljárás része, bárki által megtekinthető. Ez az eljárási hiányosság a jogorvoslat lehetőségétől a választópolgárokat nem zárta el.

Szemben a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében előadottakkal, mivel a jegyzőkönyv az OVB határozatának szerves részét képezi, a tényállást az OVB a jegyzőkönyv tartalma alapján teljes körűen feltárta.

Alaptalanul hivatkoztak a kérelmezők a kampánycsend megsértésének eseteire is. Az OVB a kampánycsend megsértésével összefüggő minden egyes kifogást elbírált. Az eredmény megállapítása során a kampánycsend-sértések értékelését sem a Ve., sem az EPv.Tv. nem írja elő.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők által kért iratok beszerzése, illetve szakértő kirendelése kapcsán megjegyzi, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálásához szükséges jegyzőkönyvek a Legfelsőbb Bíróság rendelkezésére álltak.
A választási eljárás iratai az adott választási szervnél tekinthetők meg, a szakértői bizonyítást pedig az eljárás nemperes jellege nem teszi lehetővé, a jelen ügy elbírálásához egyébként szükségételen lenne.

A kérelmezők szóbeli nyilatkozattételükkor sérelmezték, hogy az OVB az FVB határozatainak jogorvoslati határidején belül hozta meg határozatait, mellyel bírósági jogorvoslat iránti kérelmüket módosították, illetőleg kiegészítették. Tekintettel a jogorvoslati kérelem benyújtásának Ve. szerinti határidejére, elkésettség miatt a Legfelsőbb Bíróság a sérelmezett eljárás jogszerűségét már nem vizsgálhatta.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. §-ának /7/ bekezdésének a/ pontja alapján helybenhagyta.

A végzés elleni további jogorvoslat lehetőség a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2009. június 15.