Kvk.IV.37.423/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.37.423/2018/2.

A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, dr. Horváth Tamás előadó bíró, dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: (...)

A kérelmező képviselője: dr. Kovátsits László ügyvéd (Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 650/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 650/2018. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Beadványozó 2018. március 28-án nyújtott be kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése c) pontjának megsértésére hivatkozva Budapest 01. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Előadta, hogy a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által kiadott Ferencváros című kétheti lap a 2018. március 26-i számának 1-3. és 8. oldalán fényképpel vagy csak szöveges említéssel megjelenítette Hollik István országgyűlési képviselőt, aki az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán Budapest 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek képviselő-jelöltje. Kifejtette, hogy szerepeltetése annak ellenére történt, hogy Hollik István jelenleg nem a Budapest 01. sz. OEVK-ban megválasztott országgyűlési képviselő. Ugyanakkor a kiadványban való megjelentetése egyértelműen összefügg a jelenlegi választási eljárással. Régebbi lapszámokban ugyanis nem szerepelt, csupán azóta, hogy választókerületi jelöltsége köztudomású lett.

[2] Kifogásában jelzi továbbá, hogy a kiadvány 4–5. oldalán interjú olvasható Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével, melyben a főpolgármester a FIDESZ-KDNP jelölőszervezetek álláspontját fejti ki, valamint ezeket a jelölőszervezeteket tünteti fel kedvező, míg bizonyos más jelölőszervezeteket kedvezőtlen színben. Mindezek összességükben pedig – a Beadványozó szerint – sértik a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét, mivel egyrészt Hollik Istvánon kívül a választókerületben induló többi jelölt a kiadványban egyáltalán nem, vagy sokkal kevesebbszer jelenik meg, másrészt a lapszámban nem jelenik meg a főpolgármester állításaival ellentétes, azokat vitató, ezáltal a jelölőszervezetek és jelöltek esélyegyenlőségét biztosító cikk.

[3] A Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatára, melynek értelmében választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel az önkormányzat sajtóterméke. Szintén hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozatára, mely szerint „szemben egy nem állami, önkormányzati médiatartalom-szolgáltatóval, az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságnak korlátját jelenti a helyi közhatalom választási kampányban elvárt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíciója.”

[4] Kérte ezért az OEVB-t, állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt választási alapelv megsértését, tiltsa el továbbá Ferencváros Önkormányzatát a további jogsértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdésének alkalmazásával kötelezze a jogsértő Ferencváros Önkormányzatát, hogy a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező részét a Ferencváros című időszaki lap következő lapszámának címlapján tegye közzé.

[5] Kérte még bírság kiszabását is, figyelemmel arra, hogy a Kúria általa hivatkozott Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozat alapján a Ve. szabályainak értelmezése a választási bizottságok számára jelen ügyben már nyilvánvaló, ezért elvárható, hogy Ferencváros Önkormányzata magatartásának jogsértő voltát az OEVB egyértelműen felismerje.

[6] Az OEVB 14/2018. (III. 29.) határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a megjelent írások csupán 1 esetben minősülnek a jelölt népszerűsítését szolgáló írásnak. A kifogásolt cikkek a képviselőjelölt által kinyilvánított politikai programról, választási üzenetről  egy esetben tudósítanak, ezért az önkormányzati kiadvány vonatkozásában nem állapítható meg az esélyegyenlőség sérelme, a 20 oldalas terjedelemben. Az OEVB szerint Beadványozó nem igazolta azt, hogy a választókerületben induló más jelöltek is jelezték volna az önkormányzati lap támadott számában való megjelenési szándékukat.

[7] Hollik István szerepeltetéseire utalva megállapította, hogy egy esetben országgyűlési képviselőként, az 1848-as megemlékezésen felkért szónokként volt jelen. Az ott elhangzottakat nem minősítette egyértelműen kampánycélú tartalomnak, és abban a cikkben más jelölő szervezet jelöltje is megemlítésre került. A megemlékezésen más jelölt nem szólalt fel, így erről az újság sem számolhatott be.

[8] Utalt a Kvk.II.37.907/2014/3. számú kúriai végzéssel helyben hagyott 1293/2014. NVB határozatra, amely szerint az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvi szabálynak a sajtótermékek összességét illetően kell érvényesülnie, és a választási bizottság nem járhat el egyes lapszámokat kiragadva. Jelzi ezzel összefüggésben, hogy más lapszám nem lett csatolva a beadványhoz. Azt is döntése indokaként jelöli meg – a 151/2018. NVB határozatra hivatkozva –, hogy Beadványozó nem jelölt a választókerületben jelöltként indulni szándékozó személyekkel, illetve jelölő szervezetekkel kapcsolatos egyetlen olyan kampányeseményt sem, amely a lap kiadását megelőzően megtörtént és arról az önkormányzati lapnak lehetősége lett volna tudósítani.

[9] A beadványozó fellebbezésére a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 650/2018. (III.31.) számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) az OEVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy Önkormányzat által kiadott Ferencváros című lap 2018. március 26-i lapszáma megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját; továbbá az Önkormányzatát 1.380.000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte, valamint arra, hogy az NVB határozat rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé.

[10] Nézete szerint, az OEVB álláspontjával szemben egy (konkrét) lapszám, és abban a cikkek összessége is vizsgálandó, ez következik a Kúria jelen ügyben irányadó Kvk.III.37.236/2018/4. számú döntéséből is, nincs tehát elvi akadálya az esélyegyenlőség elve vizsgálatának az önálló lapszámban. Az esélyegyenlőség sérelmét eredményező indokolatlan előny megállapíthatóságát nemcsak a megszólalások és szerepeltetések jogcíme alapozhatja meg. Figyelembe kell venni a jelölt szereplésének mennyiségét (beszámolók, fényképek, szembetűnő szalagcímek és leadek mennyisége, aránya más jelölthöz képest), illetve a vele vagy jelölő szervezetével kapcsolatos cikkek tartalmát is. A sérelmezett kiadványban tartalom alapján a címlapon kezdődő és 2. oldalon folytatódó „Átadták a felújított lakóházat” cikk, illetve a Tarlós István főpolgármesterrel készített 4–5. oldalon lévő interjú egyértelműen alkalmas a választópolgárok akaratának Ve. 141. §-a szerinti befolyásolására. Továbbá, Hollik István hangsúlyos, címlapon, 2. és 3. oldalon való szerepeltetése (utóbbi két esetben nagy méretű fényképekkel) megsérti az esélyegyenlőség elvét. A jogsértés megállapításának nem akadálya a választókerületi jelöltek 8. oldali bemutatása, itt releváns, a polgárok választói akaratát befolyásoló információ nem jelenik meg, így megállapítható, hogy Hollik István és jelölő szervezete kap csak teret személye, illetve a jelölő szervezeti kampánytémák népszerűsítésére. Más jelölő szervezeteket a lap nem népszerűsít, illetve nem említi meg jelöltjüket választói akarat befolyásolására alkalmas módon.

[11] Az NVB, az önkormányzati lapokkal kapcsolatban kialakult állandó és széles körben ismertté vált joggyakorlatra, és az önkormányzati lap által a 4–5. oldali interjúban feltett, a választási tartalom szándékos megjelenítését megalapozó kérdések, és a nagy számban, ingyenes terjesztés alapján széles körben megvalósuló jogsértés miatt bírság kiszabásáról is döntött. Az NVB értékelése szerint a jogsértés súlyosabb megítélését alapozza meg, hogy a főpolgármesterrel készített interjú utánközlése – a megszólaló személye és a tartalom miatt is – a választási kampány jelentősebb befolyásolására alkalmas.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy az OEVB határozatát hagyja helyben. Másodlagosan kérte a bírság kiszabásának mellőzését, illetve mérséklését.

[13] Álláspontja szerint az NVB határozata sérti az Alaptörvény IX. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, 146. § a) pontját, 147. § (1)-(2) bekezdését, 152. §-át, 218. §-át és 219. §-át. A határozat Alaptörvénybe ütköző, jogszabálysértő, okszerűtlen és téves következtetéseket tartalmaz. Az "Átadták a felújított lakóházat" cikk és a főpolgármesterrel készített interjú nem minősül sem kampánytevékenységnek, sem kampányeszköznek, a határozat csak általánosságban állapítja meg az esélyegyenlőség sérelmét anélkül, hogy az a Ve. 141. § szerinti befolyásolásra alkalmas lenne. Továbbá, a 3. oldalon szereplő cikk semmilyen módon nem utal az április 8-i választásokra. Az NVB álláspontjának az elfogadása azt jelentené, hogy a választási kampány időszakában a sajtó semmilyen aktuális, közérdeklődésre számot tartó eseményről nem számolhatna be, ami a sajtó szabadságának korlátozását jelentené.

[14] A kérelmező szerint az NVB tévesen hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú döntésére is, abban az ügyben a képviselőjelölt az újság szinte összes oldalán szerepelt, Hollik István viszont jelen esetben csupán három oldalon a húsz oldalból; ilyen csekély mértékű szereplés pedig nem alapozhatja meg az esélyegyenlőség sérelmét. Előadja, hogy kérdéses lapszám elkészítésekor egyik jelölttől, illetve jelölő-szervezettől sem érkezett megkeresés, illetve e személyek facebook oldala sem tartalmazott semmilyen, kerületet érintő eseményt, amiről a sajtószerv beszámolhatott volna.

[15] A sajtónak a politikai reklám és hirdetés közzétételén kívüli egyéb tevékenysége a Ve. tárgyi hatályán kívül esik, ezért a vélemény-nyilvánítás alkotmányos jogának immanens részét képező sajtószabadságot alapvetően sérti a választási eljárási jogszabályban nevesített sajtótevékenységeken kívüli, más jellegű sajtóközlések választási szabályok alkalmazásával történő megítélése, szankcionálása. Ez pedig végső soron a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 3. §-a, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény által is garantált szabad tartalom-meghatározás jogát, a szerkesztés szabadságát is érinti.

A Kúria döntése és jogi indokai

[16] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[17] A Kúriának jelen ügyben egyrészt arról kell döntenie, hogy az Alaptörvény által garantált sajtószabadság sérült-e az NVB határozatában foglalt marasztalással, másrészt – ezzel szoros összefüggésben – arról, hogy a sajtótermék a képviselőjelölt vagy jelölő szervezete részére biztosít-e valamilyen ésszerű indok nélküli előnyt, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt (a választási eljárás során a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó) alapelvet.

I.

[18] A kérelmező hivatkozott az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságának sérelmére. Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt szólás-és sajtószabadság komplex, több összetevőből álló szabadságjog, abba beletartozik a sajtó szerkesztési szabadsága is. Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata szerint a sajtószerkesztés szabadságának a korlátozása meg kell, hogy feleljen az alapvető jogok korlátozásával szemben támasztható azon követelménynek, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással [lásd pl. 19/2016. (X.28.) AB határozatot]. Jelen ügyben önkormányzat által kiadott írott sajtótermék tartalmának megítélése az eljárás tárgya, s nem vitatható, hogy a sajtószerkesztés szabadsága e körben is fennáll. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a szerkesztési szabadság korlátozása szükségességének megítélésénél arra a tényre is, hogy a kifogásolt sajtótermék választási kampány-időszakban jelent meg. Ezért az alábbiakat kell figyelembe venni:

[19] A Kúria a 2014-es országgyűlési választások során szintén önkormányzati sajtótermék – a „Nyíregyházi Napló” időszaki kiadvány – tartalmát elemezve a Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzésében rámutatott, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. (…) Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (A 2018-as országgyűlési képviselőválasztás során ezt az álláspontot több döntés, így pl. a legutóbb Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzés is megerősítette a „Csepeli Hírmondó” sajtótermék kapcsán).

[20] Az Alkotmánybíróság vonatkozó álláspontja szerint: „Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését. (IV/579/2018. AB határozat [33]).

[21] E közmédiára vonatkozó következtetésnek a Kúria szerint a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtó tekintetében is alkalmazandónak kell lennie. 

[22] A fentiek alapján tehát a Kúria arra az álláspontra jutott, hogy választási kampányidőszakban a sajtó Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdéséből eredő szerkesztési szabadsága – beleérve ebben az önkormányzati sajtótermékeket is – szükséges korlátozás alá eshet a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség Ve.-be foglalt eljárási alapelvének érvényesülése érdekében.

[23] A Kúria ezért a továbbiakban azt vizsgálta jelen ügyben, hogy a Nemzeti Választási Bizottság – a sérelmezett lapszámot tekintve – helyesen, azaz az alapjog-korlátozás arányosságának elvét nem sértve mérlegelt-e akkor, amikor megállapította a jogsértést, és ahhoz jogkövetkezményeket fűzött.

II.

[24] Mindennek tükrében az érintett lapszám vizsgálata alapján a következő főbb megállapítások tehetők. Figyelemmel az NVB által hivatkozott körülményre, miszerint mivel a kifogásban egy konkrét lapszám volt megjelölve, és kétheti megjelenésű sajtótermékről van szó, amely jelentősebb terjedelemben számol be a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, nincs elvi akadálya az esélyegyenlőség elve vizsgálatának az önálló lapszámban.  

[25] A sérelmezett kiadványban tartalom alapján a címlapon kezdődő és 2. oldalon folytatódó „Átadták a felújított lakóházat” cikkben Hollik István választási programjáról beszél.

[26] A kiadvány 3. oldalán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepségről szóló kronologikus beszámoló háromnegyed részben a képviselőjelölt beszédét ismerteti, miközben mások csak említésre kerülnek. A tematikus anyagokkal is kiegészített teljes anyagnak is fele a neki szánt rész, beleértve a beszédéről készült csak őt ábrázoló képet, ami a másik – ünneplő gyerekeket mutató fotóval – egyforma nagyságú.

[27] Az NVB határozata indokolása szerint még jobban a választási kampány részének tekinthető a főpolgármesteri interjú (4–5. old.). Ezzel kapcsolatban az NVB kiemelte, hogy a cikk nem beszámoló, hanem egy másik sajtótermékből átvett interjú, amelyben a főpolgármester politikai értékrendjét indokolja.

[28] A Kúria megállapítja, hogy a fenti vonatkozásokban a jelöltek esélyegyenlősége nem volt biztosított, hiszen mások hasonló megnyilvánulásaira vagy azokról tudósításra nem került sor. Más jelölőszervezetek köréből egyedül Dúró Dóra neve került említésre a március 15-ei megemlékezés kapcsán.

[29] Hollik István csak a fentiek után, a lapszám 8. oldalán kerül egy sorba más jelöltekkel. Ebben az összehasonlításban különösen szembetűnő, hogy mások esetében semmi információval nem ismerkedhet meg az olvasó. A lap további 10 oldala sportról és helyi életmódbeli kérdésekről szól. Megállapítható tehát, hogy a lapszám politikai-közéleti része, szerkesztése egyoldalúan kedvező pozícióba hozott és állított be egy jelöltet, illetve annak jelölő szervezetét.

[30] A lapszám a 2. oldalán alul olvasható impresszum szerint a felelős kiadó Ferencváros Önkormányzata. Az újság ingyenes kétheti lap, amelyik 40 ezer példányban jelenik meg. A helyi kormányzat tulajdonosi mivolta a lap alcíméből is kiderül. Mivel az Önkormányzat állami költségvetésből gazdálkodik, közhatalmi szerv, ezért a fentebb idézett elvek alapján választási időszakban az esélyegyenlőség biztosítása vele szemben sajtótermékei vonatkozásában jogos elvárás. Az ellenkező helyzetek alkalmasak a választópolgárok akaratának Ve. 141. §-a szerinti befolyásolására.

[31] A Kúria álláspontja szerint tehát az NVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a fellebbezés elbírálása körében irányadó tényállást és helytálló jogkövetkeztetésre jutott a kifogásolt cselekmény minősítése körében.

[32] A Kúria mindezek alapján megállapítva látja, hogy az esélyegyenlőség sérült. Tekintettel arra, hogy közpénzből fenntartott és terjesztett lapról van szó (ami az olvasóknak ingyenes), jelen végzés I. pontjában meghatározottak szerint a szerkesztés során a pártatlanság mellőzése egyértelműen a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére vezet. A Kúria szerint – ellentétben a felülvizsgálati kérelemmel – ezen cselekmény megvalósítása kifejezetten a választás és nem a sajtó szabadsága körében mérlegelendő.

III.

[33] A Kúria a kérelem alapján végül az NVB bírság kiszabására vonatkozó rendelkezésének törvényességét vizsgálta. A felülvizsgált határozat [32] pontjában tartalmazza tételesen az indokokat, valamint a jogsértés megítélése súlyosságának szempontjait.

[34] A Kúria a bírság kiszabása tekintetében kialakított gyakorlatát követi (l. erre a Kvk.I.37.388/2018/2. számú határozat [34]–[37] pontját). Eszerint a Kúriának alkalmaznia kell a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85.§ (5) bekezdését: mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

[35] A bírság kiszabását, mind a jogalap, mind a mérték tekintetében elégséges módon indokolta az NVB. Az eset összes körülményeire nemcsak általánosságban hivatkozott, hanem megjelölt olyan egyedi körülményeket is, melyeket határozatában pontosan megnevezett. Az egyedi azonosíthatóság követelményének eleget tett azzal, hogy hivatkozott a választási tartalom megjelenítésének szándékosságára az átvett főpolgármesteri interjúban, a nagy példányszámra és az ingyenes terjesztésre.  A Kúria a fentiek alapján a bírság mellőzésére vagy mérséklésre sem talált megfelelő indokot.

[36] A határozat indokolása a fenti II. és III. pontjaiba foglaltak alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 650/2018. számú határozata tekintettel volt az Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdésébe foglalt sajtószabadság arányos korlátozása Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésből eredő követelményére is, a határozat nem sérti sem az Alaptörvény, sem a Ve. kérelmező által megjelölt rendelkezéseit.

[37]  Erre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[38] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján feljegyzett illetéket az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az állam viseli.

[40] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 6.

dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
dr. Dobó Viola s. k.  bíró