KÚRIA
Kvk.IV.37.299/2014/3.
A Kúria, Seres Mária Szövetségesei kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2014. március 10.-én meghozott 488/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A Borsod Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) a 25/2014. (III.03.) számú határozatával a Seres Mária Szövetségesei jelölő szervezet jelöltjének, Cs. J-nak a nyilvántartásba vételét visszautasította. Az OEVB megállapította, hogy a jelölt által leadott ajánlóíveken 409 db érvényes aláírás szerepelt, ami nem éri el a nyilvántartásba vételhez a törvény által előírt 500 db-ot.
A beadványozó fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 488/2014. számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert nem tartalmazott a Ve.224. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértésre való hivatkozást.
Seres Mária „fellebbezésként” nevezett, tartalmában a Ve. 223. § (1) bekezdése iránti felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottság 488/2014. számú határozatával szemben.
A kérelemhez pdf. formátumban – aláírással el nem látott - a Seres Mária Szövetségesei képviseletére utaló Dr. R. L. nevét tartalmazó ügyvédi nyilatkozat került csatolásra. E nyilatkozat a becsatolt formában ügyvédi meghatalmazásnak nem tekinthető.
A bírósági felülvizsgálati kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében „A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.”
A bírósági felülvizsgálati kérelmet tehát – a fellebbezéssel ellentétben – nem lehet telefaxon benyújtani, illetve elektronikus dokumentumként csak úgy, ha azt minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, úgy a fenti szabály alapján a kérelmet benyújtó ügyvéd minősített elektronikus aláírása szükséges.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 17. pontja értelmében „Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.”
Jelen ügyben megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumban (pdf. formátumban) benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 223. § (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást nem tartalmaz, azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírással. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Jelen ügyben a jogi képviselet a fentiek szerint nem igazolt. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében „[a] bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”
A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét – illetékmentességi nyilatkozat hiányában - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 17.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró