KÚRIA
Kvk.IV.37.284/2014/3.
A Kúria, Seres Mária Szövetségesei kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2014. március 9.-én meghozott 383/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Békés Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) 33/2014. (III. 04.) számú határozatában a Seres Mária Szövetségesi, mint az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezetet Békés Megye 2. számú egyéni választókerületében az ajánlóívek átadási kötelezettségének elmulasztása miatt 50.750 Ft bírsággal sújtotta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdése alapján.
A beadványozó az OEVB határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Nemzeti Választási Bizottság a 383/2014. számú határozatában az OEVB 33/2014. (III. 04.) számú határozatát helyben hagyta.
Seres Mária „fellebbezésként” nevezett, tartalmában a Ve. 223. § (1) bekezdése iránti felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottság 383/2014. számú határozatával szemben.
A kérelemhez pdf. formátumban – aláírással el nem látott - a Seres Mária Szövetségesei képviseletére utaló Dr. R. L. nevét tartalmazó ügyvédi nyilatkozat került csatolásra. E nyilatkozat a becsatolt formában ügyvédi meghatalmazásnak nem tekinthető.
A bírósági felülvizsgálati kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében „A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.”
A bírósági felülvizsgálati kérelmet tehát – a fellebbezéssel ellentétben – nem lehet telefaxon benyújtani, illetve elektronikus dokumentumként csak úgy, ha azt minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, úgy a fenti szabály alapján a kérelmet benyújtó ügyvéd minősített elektronikus aláírása szükséges.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 17. pontja értelmében „Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.”
Jelen ügyben megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumban (pdf. formátumban) benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 223. § (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást nem tartalmaz, azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírással. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Jelen ügyben a jogi képviselet a fentiek szerint nem igazolt. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében „[a] bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”
A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét – illetékmentességi nyilatkozat hiányában - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 17.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró