Kvk.IV.37.283/2014/3. számú határozat

KÚRIA

Kvk.IV.37.283/2014/3.

A Kúria Seres Mária Szövetségesei kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 10. napján meghozott 425/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező fellebbezést terjesztett elő a Veszprém 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 19/2014. (III.5.) számú határozatával szemben azzal, hogy az OEVB jogosulatlanul utasított vissza a szervezet egyéni képviselő jelöltjének nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-ára hivatkozással.
A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2014. március 9-én kelt, 425/2014. számú, jogorvoslati záradékkal ellátott határozatában a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Indokolásában arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem jelölte meg a választási eljárásról szóló 2013.l évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (3) bekezdés a) pontjának  megfelelően kérelme 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.

Az NVB határozata ellen a kérelmező jelölőszervezet nevében eljárva – az NVB-nek címzetten – dr. R. L. ügyvéd terjesztett elő elektronikus levél mellékleteként, meghatalmazás csatolása nélkül bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amit nem látott el minősített elektronikus aláírásával.

A bírósági felülvizsgálati kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében „[a] fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.”

A bírósági felülvizsgálati kérelmet tehát – a fellebbezéssel ellentétben – nem lehet telefaxon benyújtani, illetve elektronikus dokumentumként csak úgy, ha azt minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, úgy a fenti szabály alapján a kérelmet benyújtó ügyvéd minősített elektronikus aláírása szükséges.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 17. pontja értelmében „Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.”

Jelen ügyben megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 223. § (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást nem tartalmaz, azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírással.
A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Jelen ügyben a jogi képviselet a fentiek szerint nem igazolt.
A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében „[a] bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”

A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét – illetékmentességi nyilatkozat hiányában - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. március 17.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró