KÚRIA
Kvk.IV.37.263/2014/2.szám
A Kúria a személyesen eljárt R. K. M. kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. március 8. napján meghozott 292/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A független jelöltként indulni szándékozó kérelmező kifogást terjesztett elő a Budapest 08. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 37/2014. (III. 3.) számú határozatával szemben azzal, hogy az OEVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésébe ütközően állapította meg terhére az ajánlóívek késedelmes átadását és szabott ki vele szemben 4.060.000 forint összegű bírságot.
A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2014. március 8-án kelt, 292/2014. számú, jogorvoslati záradékkal ellátott határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta.
A kérelmező személyesen eljárva, 2014. március 11-én 11 óra 30-kor elektronikus úton bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriánál. Felülvizsgálati kérelmében vitatta az NVB határozatában megállapított tényállást arra hivatkozással, hogy az valótlan tényeken alapul és kérte az NVB határozatának hatályon kívül helyezését, a kiszabott pénzbírság törlésével együtt.
A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében „[a] bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.”
A kérelmező elektronikusan benyújtott felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt sem jogi képviselőnek adott meghatalmazást, sem szakvizsga-bizonyítványt, amely azt igazolná, hogy ügyében ügyvédi képviselet nélkül, személyesen eljárhatna.
A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében „[a] bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”
Mivel a Kúria megállapította, hogy a kérelmező – az NVB határozatának jogorvoslati záradéka ellenére – felülvizsgálati kérelmét jogi képviselet nélkül nyújtotta be, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Megállapította továbbá a Kúria azt is, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét elektronikus levélben nyújtotta be.
A Ve. 223. § (1) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a jogorvoslati kérelmek benyújtásának formai követelményeit: „[a] fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.”
Ebből egyértelműen következik, hogy az OEVB határozata ellen az NVB-nek címzett fellebbezés formája lehet elektronikus levél, ám a Kúriához benyújtandó bírósági felülvizsgálatot a Ve. minősített elektronikus aláírásával ellátott levélhez és egyéb formai követelményekhez köti. A kérelmező felülvizsgálati kérelme tehát nem felelt meg a Ve. 223. § (1) bekezdésében foglalt szigorú formai követelményeknek sem, ezért az a Ve. 231. § (1) bekezdése szerinti további, érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okot keletkeztetett.
Végül a Kúria utal arra is, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében a „(...) a bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.” Ez – érdemi felülvizsgálat esetén - azt jelenti, hogy a Kúria az NVB jogsértő határozatát nem helyezheti hatályon kívül, hanem ilyen esetben azt megváltoztatva, érdemi döntést kell hozzon. Az NVB határozatának érdemi felülvizsgálatának azonban a jelen esetben a felülvizsgálati kérelem fentiekben megjelölt formai jogsértései képezték akadályát.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 13.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró