Kvk.IV.37.214/2006/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.D. Bertold ügyvéd által képviselt M. Rt. kérelmezőnek, az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatát megváltoztatja, és az S. Árpád által az M.-J. H. képviseletében 2006. április 5. napján előterjesztett kifogását elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ a határozatával az S. Árpád által a M.-J. H. képviseletében benyújtott kifogásnak helytadott, és megállapította, hogy az M. Zrt. az esti Híradó "V. 2006." című műsorblokkjának és "Az E." című műsorának 2006. március 20. és 2006. április 2. napja közötti adásaiban, valamint "K. 21" című műsorának adásaiban megsértette a választási eljárás "esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" alapelvét.
Az OVB felhívta az M. Zrt.-t, hogy a kifogásolt műsoraiban tartózkodjon a további jogszabálysértéstől, és a továbbiakban biztosítsa az esélyegyenlőség alapelvének érvényesülését, illetőleg elrendelte, hogy a választási eljárásról szóló többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 44/A. § /2/ bekezdés a/ pontja szerint három napon belül az esti Híradó "V. 2006." című műsorblokkjában "Az E." című műsorában, valamint a "K. 21" című műsorában tegye közzé a határozatot.
A határozat indokolása szerint az OVB a műsorszolgáltatónak a beadványban szereplő időszakbeli műsorrendjét megvizsgálta, ennek alapján megállapította, hogy az M. Zrt. a kifogásolt műsorok adásaiban sem az M.-J. H. kampányrendezvényeiről nem tudósított olyan terjedelemben, mint más, országos listát állító jelelő szervezetek hasonló eseményeiről, továbbá a műsoraiba történő meghívások révén sem biztosított olyan mértékű megjelenést a jelölő szervezet számára, mint a parlamenti pártok számára. Az OVB ennek alapján megállapította, hogy az M. Zrt. nem biztosította az esélyegyenlőség alapelvének érvényesülését, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Az OVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását és elsődlegesen a kifogásnak - mint nem az ügyben eljárni hivatott szervnél előterjesztettnek, másodlagosan mint alaptalannak - az elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az OVB hatáskörét túllépve járt el, egyébként pedig a határozat megalapozatlan, illetve az OVB tévesen jutott a határozati megállapításra. A Ve. 44. § /1/ és /2/ bekezdésre hivatkozással kifejtette, hogy e jogszabályi előírások helyes értelmezésével az állapítható meg, hogy az OVB-nek a kifogás elbírálására nem volt hatásköre, így jogszabálysértően járt el, amikor a kifogást nem utasította el, hanem érdemben elbírálta. Előadta, hogy az Ve. 44/A. §-át és az azt megelőző alcímet a Ve. módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény 17. §-a iktatta be. Ennek indokolása szerint a módosítás azért volt szükséges, mert "az Alkotmánybíróság a 60/2003./XI.26./ AB határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a Ve.-ben, valamint a médiatörvényben nem biztosította a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások hatékony elbírálásának garanciáit". Az Alkotmánybíróság tehát kimondta, hogy a műsorszolgáltatásban az esélyegyenlőség alapelve a politikai hirdetések azonos feltételekkel való biztosítását jelenti, ezért az alkotmánysértést is csak abban állapította meg, hogy a politikai hirdetéssekkel kapcsolatos jogorvoslatot a Ve. - a 3. § e/ pontja ellenére - nem biztosított, a Ve. módosítása ezt az alkotmányellenességet orvosolta. Az a körülmény, hogy a módosítás általában a sajtóra vonatkozó megfogalmazású nem eredményezhet kiterjesztő értelmezést, a 44. § relációjában a műsorszolgáltatásra a módosításkor beiktatott 44/A. § /1/ bekezdés kizárólag a politikai hirdetésekre alkalmazhatóság, az eljárási jogosultság és az alkalmazható szankció szempontjából vonatkozik.
Kifogásolta a kérelmező a Ve. 44/A. § /3/ bekezdésére hivatkozással, hogy az OVB határozatából nem állapítható meg, hogy honnan, milyen tartalmú un. műsorrend állt rendelkezésére, vagyis pontosan mit vizsgált meg. A kérelmezőtől az OVB egyébként nem kért semmilyen tájékoztatást, így a törvény fent hivatkozott rendelkezése ellenére a műsorszámokat - és más adatot, nyilatkozatot, észrevételt - sem szerzett be. Így nem is vizsgálhatta kellő alapossággal a kifogásba foglaltakat, a műsorszámok tartalmának ismerete nélkül megalapozott döntést sem hozhatott, a határozat tehát a Ve. 44/A. § /3/ bekezdése alapján is jogszabálysértő.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a kérelmező részletesen ismertette és dokumentumokkal támasztotta alá a megtámadott határozatban feltüntetett műsorszámokkal kapcsolatosan a kifogást előterjesztő által képviselt szervezet megjelentetését, szereplését, illetve annak hiányát és okait. Hangsúlyozta, hogy mindezek alapján a kérelmező - sem a műsorokat önmagukban nézve, sem összességükben - nem sértette meg a Ve. 3. § c/ pontját. Utalt arra is, hogy a kifogást tevő 2006. április 3. napján benyújtott kifogását az OVB már egy korábbi határozatával elutasította.
A felülvizsgálati kérelem túlnyomórészt alapos.
Elsődlegesen leszögezi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kérelmezőnek, az OVB kifogás elbírálása iránti hatásköre hiányára vonatkozó felülvizsgálati kérelembeli érvelése téves.
A Ve. 44/A. § /1/ bekezdés c/ pontja egyértelmű hatásköri szabályt rögzít akkor, amikor kimondja, hogy a sajtó választási kampányban történő részvételével /így különösen a választási eljárás alapelveinek megsértésével, a politikai hirdetések közzétételével/ kapcsolatos kifogást
c/ országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében az Országos Választási Bizottság bírálja el.
A kifogás tartalmánál fogva a sajtó választási kampányban való részvételével volt kapcsolatos, továbbá országos műsorszolgáltatás körében merült fel, amely megalapozta az OVB eljárási jogosultságát és hatáskörét. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság e körben, hogy a választási kampányban történő részvétel nem szűkíthető le a politikai hirdetések közzétételére.
Egyebekben a Legfelsőbb Bíróság egyetértett a kérelmező jogi álláspontjával.
A Ve. 44. § /1/ bekezdése kimondja, hogy a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók, a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
A /2/ bekezdés szerint a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az eljárás során vizsgált tényállás szerint kétségtelenül megállapítható volt, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét nem politikai hirdetés közzétételével, hanem a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, így a fent idézett jogszabályi rendelkezésekből következően arra a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény /a továbbiakban: Rt.tv./ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az Rt.tv. a választási időszakra speciális szabályt csak a 11. § /1/ bekezdésében tartalmaz, ebben is kizárólag a politikai hirdetések közzétételével kapcsolatosan. Így a Ve. 44. § /2/ bekezdés alkalmazásában a műsorszolgáltatón az Rt.tv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása kérhető számon.
Az Rt.tv. 3. § /1/ bekezdése előírja, hogy ....... a műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.
Az Rt.tv. 4. § /1/ bekezdés értelmében a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
A /2/ bekezdés szerint a műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom, vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.
Ezen garanciális jellegű törvényi rendelkezések betartásának vizsgálata alapján, azokkal összefüggésben lehet állást foglalni a Ve. 3. § c/ pontjában megfogalmazott alapelvi követelmény betartása tekintetében, a kifogást tevő által megjelölt sérelem bekövetkeztének tárgyában.
Az eljárás során rendelkezésre állt adatok szerint a kifogást tevő előadását a megjelölt műsorszámokat illetően az OVB elfogadta, a Ve. 44/A. § /3/ bekezdésében meghatározott hivatalbóli bizonyítást nem folytatta le.
A Ve. 83. § /5/ bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében részletesen ismertette, és kimutatások csatolásával is alátámasztotta a kifogást tevő vitatott időszakbeli média szereplésének eseteit. Az OVB eljárása során rendelkezésre állt adatok és ezen bizonyítékok összevetése alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgált határozat megalapozatlan, az a tényállás teljes körű feltárásának hiányában született.
A Legfelsőbb Bíróság már korábbi - hasonló tárgyban hozott - végzésének indokolásában is kimondta, hogy a kifogást tevő saját adatai - önmagukban - nem alkalmasak az esélyegyenlőség alapelve megsértésének bizonyítására /Kvk.III.37.202/2006/2./.
Az Rt.tv. 3. § /1/ bekezdése biztosítja a szerkesztési szabadságot, aminek mindegy garanciáját adja a 4. § /2/ bekezdésében meghatározott tilalom. Az Rt.tv. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban összességükben kell vizsgálni. Noha ezen eseti döntések az ORTT panaszbizottsági eljárásokra vonatkoztak, a Ve.-ben szabályozott esélyegyenlőség az Rt.tv. rendszerében a sokoldalúság, de különösen a kiegyensúlyozottság követelményének feleltethető meg. Az OVB a Ve. 3. § c/ pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhatott volna el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kellett volna lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra.
A kifogásolt szerv, a bírósági felülvizsgálat kérelmezője a bírósági eljárásban megfelelően igazolta és dokumentálta, hogy a vizsgált műsorszámokban, és időtartamban nem sértette meg a Ve. 3. § c/ pontjában megfogalmazott alapelvet, műsorszolgáltatása az Rt.tv. 4. § /1/ és /2/ bekezdésében rögzített követelményeknek megfelelt. Az OVB marasztaló határozata - a műsorokat önmagukban, valamint összességükben is vizsgálva - nem tekinthető megalapozottnak a Ve. 3. § c/ pontjának sérelmét illetően.
Erre való tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az OVB felülvizsgált határozatát a Ve. 81. § /7/ bekezdés b/ pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. április 10.
dr.Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
dr.Darák Péter sk. bíró