KÚRIA
Kvk.IV.37.196/2014/2.szám
A Kúria a Funtig Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Funtig Zoltán ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 01. napján meghozott 142/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező kifogást terjesztett elő a 08. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) előtt azzal, hogy a „Polgári Zugló” című időszakos kiadványban dr. P. F. valótlan tényállításokat tett T. Cs., egyéni választókerületi jelöltre nézve, amely alkalmas volt a választópolgárok megtévesztésére és amely ezért a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközött.
Az OEVB 16/2014. (II. 27.) határozatában hatáskörének hiányát állapította meg, ezért a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az OEVB határozatával szemben a kérelmező fellebbezéssel élt a Nemzeti Választási Bizottság előtt (a továbbiakban: NVB). Az NVB 2014. március 1-jén meghozott 142/2014. számú határozatában a kérelmező fellebbezésében foglaltaknak részben helyt adott, ugyanakkor érdemben elutasította kifogást.
Indokolása értelmében a sérelmezett időszakos kiadványban foglaltak elbírálására az OEVB-nek a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja, valamint a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján volt hatásköre.
Ugyanakkor a kifogásolt tartalommal összefüggésben - a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Kvk.IV.37.468/2006/2., valamint a Kvk.III.37.211/2006/3. számú határozataira utalva – arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítékok hiányában nem sértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, hogy a kampány során a rivális jelöltek egymás választási programjaival összefüggésben tényszerűen nem alátámasztható kijelentéseket tettek, adott esetben szélsőségesen túlzó véleményt fogalmaztak meg.
A kérelmező 2014. március 4-én határidőben, az NVB-nél benyújtott felülvizsgálati kérelmében a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján az NVB határozatának megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő további jogszabálysértésektől való eltiltását, és bírság kiszabását kérte. Indokai értelmében a sajtótermékben közölt tartalom nem a jelöltek választási programjára, hanem T. Cs. egyéni választókerületi jelöltet személyében lejárató, valótlan tényállításokra vonatkozott.
A Ve. 22. § (1) bekezdése értelmében „[a] választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” A Ve. 231. § (1) bekezdése szerint „ (...) [a] bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a (...) 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be (...).”
Ellentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés]. Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében érintettségére nem hivatkozott, nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria érintettségére következtetni lehetett volna, de ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható.
A választási eljárásban hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért a kérelmezőt terheli a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való benyújtása, az érintettsége igazolása. A jelen esetben a kérelmező ennek a törvényből fakadó követelménynek érintettsége vonatkozásában nem tett eleget. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 5.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró