Kvk.III.39.197/2024/10. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:  Kvk.III.39.197/2024/10.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin  a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező:     … 
                         …

A kérelmező képviselője: …
                                       …

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 65/2024. (VI. 21.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 65/2024. (VI. 21.) TVB határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

         A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező mint kifogástevő (a továbbiakban: kérelmező) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezetként 2024. június 12-én kifogást nyújtott be Hajdúsámson Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB). Kifogásában előadta, hogy Hajdúsámson 005-ös szavazókörében a szavazás napján a kérelmező egyesület által a szavazatszámláló bizottságba delegált tagok – … és … – kérték, hogy ők is mehessenek a mozgóurnával, azonban állításuk szerint ezt a gépkocsivezető a jegyző utasítására megtagadta, jelezve azt is, hogy a rendelkezésére bocsátott személygépjármű csak 1+2 személyes. Kérték a jegyzőkönyvvezetőtől és a szavazatszámláló bizottság elnökétől ennek jegyzőkönyvbe vételét, továbbá azt is, hogy a mozgóurnában lévő szavazatokat ne keverjék össze a többi szavazattal, azokat kezeljék külön, azonban a jegyző utasítására hivatkozással ezek teljesítését megtagadták.
  2. A kérelmező kifogásában azt is előadta, hogy … többször látta, hogy az … forgalmi rendszámú, sötét színű, … típusú személygépjárművel tömegesen szállítják a szavazókat, akik bejönnek, szavaznak, majd ez az autó elszállítja őket. Ilyen szállítást taxik is végeztek. Állítása szerint ez legalább 30 fő esetében történt meg, amelynek kérte a jegyzőkönyvbe vételét, azonban a jegyző ezt szintén megtagadta.
  3. A kérelmező álláspontja szerint az autós szervezett szállítással kapcsolatos cselekmény a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba – azaz a választások tisztaságát, valamint a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlást előíró alapelvekbe – ütközik. A szavazatszámláló bizottság delegáltjainak a mozgóurnás szavazás lebonyolításában való részvételi korlátozása pedig sérti egyrészt a Ve. 19. § (1) és (1a) bekezdéseit, másrészt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elvét. A jelölőszervezet által megbízott szavazatszámláló biztos tag ugyanis nem vehetett részt a mozgóurnás szavazás lebonyolításában, így nem gyakorolhatta a törvényes kontrollt, ezáltal a jelölőszervezet demokratikus ellenőrzési joga is csorbult, és hátrányba került a többi jelölőszervezettel szemben. A szavazatszámláló biztos korlátozása a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is sérti, mert az érintett szavazóbizottsági tagnak jogosultsága lett volna részt venni a mozgóurnás szavazás lebonyolításában.
  4. A kifogásban azt kérte a kérelmező, hogy a HVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, és b) pontjának megfelelően a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, a d) pont szerint szabjon ki kellő visszatartó erejű bírságot, továbbá a c) pont alapján az érintett szavazókörben ismételtesse meg a szavazást. Kifogásához csatolta a Hajdúsámson 005-ös szavazókerületi szavazatszámláló bizottságnak a kérelmező részéről megbízott tagjai által aláírt, és az aláírás hitelességét tanúkkal igazolt nyilatkozatát.
  5. A HVB a 75/2024. (VI. 15.) számú HVB határozatával a kifogást a Ve. 215. §-ára hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  6. A kérelmező fellebbezése alapján eljárt TVB a 65/2024. (VI. 21.) TVB számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta, és a kifogást elutasította. A TVB ugyanebben a határozatában döntött a HVB 74/2024. (VI. 15.) HVB határozatának megváltoztatásáról és az annak alapjául szolgáló kifogás elutasításáról is. Ez utóbbi kifogást a kérelmező önkormányzati képviselőjelöltje, … nyújtotta be, szintén a szavazók gépkocsival történt szervezett szállítását, valamint a mozgóurnás szavazás során elkövetett szabálytalanságokat állítva, amely kifogást a HVB érdemi vizsgálat nélkül elutasított.
  7. A TVB a szavazóhelyiséghez történő utaztatás kérdéskörében a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének rendelkezéseiből indult ki azzal, hogy a Ve. szerint törvényes eljárás a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása, kivéve, ha a szállítás autóbusszal történik. A szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdésköreiről szóló 3/2014. NVB iránymutatás alapján az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározásakor a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék II.e. alpontját vette figyelembe, amely szerint az autóbusz olyan személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – 9-nél több állandó ülőhely van. Megállapította, hogy a kérelmezők által csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak alátámasztására, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelme megvalósult, ugyanis a fényképfelvételen nem látható olyan jármű, amely rendelkezne 9-nél több állandó ülőhellyel, emellett azt sem bizonyítja, hogy az azon szereplő személygépjárművet a választópolgárok szavazóhelyiséghez történő szállítására használták volna. Nem állapítható meg a fénykép készítésének ideje sem, így a szavazóhelyiséghez történő szállítás szervezettségére vonatkozó állítás bizonyítására sem alkalmas, ezért a jogsértést – a Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatára is figyelemmel – nem látta bizonyítottnak. 
  8. A TVB a delegáltak mozgóurnás szavazásban történő részvételének korlátozásával kapcsolatos állítás vonatkozásában a Ve. 184. § (1)-(2) bekezdéseit vette alapul, amelyek nem tartalmaznak arra vonatkozó előírást, hogy a mozgóurnás szavazást végző szavazatszámláló bizottsági csapatnak milyen összetételűnek kell lennie. A Ve. 19. § (1)-(1a) bekezdései értelmében a választási bizottság választott és megbízott tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak, ezért teljesen szabályos eljárás volt, hogy két szavazatszámláló bizottsági tag vitte ki a szavazás napján a mozgóurnát, függetlenül attól, hogy ez a két választott tag azonos jelölttől, jelölőszervezettől származó megbízással rendelkezik, vagy egy delegált és egy választott tagból áll. A szavazatszámláló bizottságok számára a választásnapi feladatokról készített úgynevezett „választási füzet” egy szakmai kiadvány, amely csupán célszerűségi okokból fogalmaz meg javaslatokat. Megjegyezte továbbá, hogy amennyiben a szavazatszámláló bizottságba delegált tagok magas száma lehetővé teszi, úgy a törvény által kötelezően előírt két tagon túl további tagok is részt vehetnek a mozgóurnás feladatok ellátásában, mindez azonban a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozó munkaszervezési kérdés. Nem teszi a Ve. a választási irodák feladatává és kötelezettségévé, hogy amennyiben egyszerre kettőnél több tag végezné a mozgóurnás szavazás lebonyolítását, úgy ennek infrastrukturális feltételeit megteremtse további gépjárművek biztosításával. Annak nincsen akadálya, hogy a törvény által kötelezően előírt két főn felül további szavazatszámláló bizottsági tagok saját gépjárművel vegyenek részt a feladat ellátásában, ám ez is a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozó munkaszervezési kérdés.
  9. Amennyiben a mozgóurnás szavazás lebonyolításával kapcsolatban vitás helyzet keletkezett a szavazatszámláló bizottsági tagok között, arról a Ve. 44. § második mondatának megfelelően jegyzőkönyvet kellett volna felvenni, azonban ilyen jegyzőkönyv nem készült. Az azonos jelölőszervezethez köthető szavazatszámláló bizottsági delegáltak e körben tett nyilatkozatait a TVB azért nem találta bizonyító erejűnek, mert a Ve. 44. § (1) bekezdéséből fakadóan ez nem a választási iroda vezetőjének, hanem az szavazatszámláló bizottság elnökének a hatásköre. Másrészt a helyi választási iroda vezetője által készített, és az iroda további 6 tagja által is aláírt, a fellebbezési eljárásban csatolt feljegyzés alapján megállapítható, hogy a jegyző ilyen utasítást nem adott a szavazatszámláló bizottságnak, így az „egy állítás, egy tagadás” elvét figyelembe véve a nyilatkozatokban foglalt állítás nem tekinthető bizonyítottnak. Amennyiben ez az állítás igazolt is lett volna, a mozgóurnás szavazás lebonyolítására akkor is a Ve. előírásai szerint, jogszerűen került sor, így a szavazás lebonyolításának szabályossága kapcsán aggály nem merült fel. A TVB a bizonyítékok értékelése vonatkozásában utalt a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., a Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzéseire.
  10. A HVB-nek a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasító, a Ve. 212. § (2) bekezdés d) és c) pontjára alapított döntését a TVB azért változtatta meg, mert a kérelmezők csatoltak bizonyítékokat, jogszabálysértésre is hivatkoztak, ezzel kapcsolatban érvelésüket is kifejtették, melyet a HVB maga is értékelt, ténylegesen érdemben bírálta el a kifogásokat, így a Ve. 220. §-a szerint elutasító döntésnek lett volna helye.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme

  1. A kérelmező a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára alapozottan a TVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogásnak és a fellebbezésnek adjon helyt.
  2. A szavazóhelyiséghez történő személyszállítás vonatkozásában azt sérelmezte, hogy a TVB a Ve. 143/A. § (2) bekezdése alapján utasította el a kifogásban és a fellebbezésben foglalt érveket annak ellenére, hogy az a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaira utalással kerültek benyújtásra.  Ezzel összefüggésben utalt a 18/2008. (III. 12.) AB határozatra, valamint a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. számú határozataira is. Állítása szerint a választópolgárok tömeges személyautós szállítása e követelményekkel azért megy szembe, mert formálisan jogszerű cselekmény, hiszen nem autóbusszal és nem nyilvános felhívást követően történik, azonban megkerüli az autóbuszos személyszállítás tiltása mögötti jogalkotói célt, amely egyértelműen az, hogy a tömeges szállítás elkerülhető legyen. A szállításban részt vevő magatartása a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalmat használja ki. 
  3. Ezzel összefüggésben a bizonyítékok a Ve. 223. § (2) bekezdés b) pontja szerint téves mérlegelésére is hivatkozott. Jelezte, hogy csatolja a felülvizsgálati kérelemhez a tömeges szállítást igazoló videófelvételt teljes terjedelmében, amelynek létére már volt a korábbi beadványokban is utalás, továbbá egy „kivágat” is csatolásra került belőle, valamint a tanúvallomások is alátámasztották az azon látható eseményeket. A videófelvételt a Ve. 225. §-a szerinti új bizonyítékként kérte értékelni, utalva a Kúria Kvk.I.37.951/2016/3. számú döntésére.
  4. A mozgóurnás szavazás jogellenessége tekintetében a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező továbbra is állította, hogy a szavazatszámláló bizottságba tagként delegált … jogsértően nem vehetett részt a mozgóurnás szavazás lebonyolításában, ezáltal a mozgóurnát vivők között nem vett részt ellenzéki párt vagy független egyesület által delegált tag, így sérült mind a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztasága alapelv, mind a c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elve, mind az e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A kérelmező által delegált tagok részvételét is biztosítani kellett volna a mozgóurnás szavazás lebonyolításában, ehhez információt kellett volna szolgáltatnia a jegyzőnek például a tekintetben, hogy saját gépjárművel is részt vehetnek a feladat ellátásban. A kellő információátadás hiányát a felülvizsgálati kérelemhez csatolt nyilatkozattal is bizonyítani kívánta. Ezen felül utalt a Nemzeti Választási Iroda által kiadott választási füzetben szereplő előírásra. Érvelése szerint az ellenérdekű tagok kizárása a mozgóurnás feladatokból sérti a Ve. 19. § (1) és (1a) bekezdéseit.
  5. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik, hogy a jegyző nem engedte jegyzőkönyv felvételét a kérelmező egyesület által delegált tag mozgóurnázásának kizártságáról. Az ennek alátámasztására korábban becsatolt nyilatkozatok bizonyító erejét a TVB jogsértően értékelte. A kérelmező a helyi választási iroda vezetőjének kijelentéseivel kapcsolatos nyilatkozatát a felülvizsgálati kérelemhez csatolta, és hangsúlyozta, hogy a TVB döntése a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályt sérti.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott, az alábbiak szerint.
  2. Kúria mindenekelőtt megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel; a bírósági felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő; annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. Mindezekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatával szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A TVB a Ve. 143/A. § rendelkezését helytállóan értelmezte és alkalmazta, azzal a Kúria egyetért. Azt azonban a TVB elmulasztotta vizsgálni, hogy a választások napján a kérelmező által megjelölt magatartással – szavazóhelyiséghez szállítás – megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelme. E körben kellett értékelni a Ve. 43. § (1)-(2) és (5) bekezdés szerint eljárva a bizonyítékokat.
  4. A szervezett tömeges személyszállítás körében a TVB a határozatában nem állapított meg tényállást, mivel nem találta bizonyítottnak a kérelmező állításait. A Kúria is egyetért azzal, hogy kifogásokban előterjesztett bizonyítékok – egy … gépkocsiról készült fényképfelvétel – amely a kifogástevők állítása szerint „kivágat” egy videófelvételből – sem önmagában, sem a kérelmező delegált tagja által írt nyilatkozattal együtt – mely szerint „folyamatos szállítás történik a szavazóhelyiségbe: mind taxi segítségével, mind egy … típusú gépjárművel szavazókat szállítva” – nem bizonyítja a választópolgárok szavazásra történő szervezett szállítását. A fényképfelvételből nem állapítható meg, hogy az mikor készült, a gépjármű pontosan hol áll, abból a kérelmező alapelvi sérelmekre vonatkozó állítása nem következik. A kérelmező delegált tagjának nyilatkozata pontatlan, az folyamatos „szállítást” említ, azonban ez nem enged következtetni a választópolgárok tömeges, szervezett szállítására. A bírósági felülvizsgálati kérelmében állítottakkal szemben a kérelmező új bizonyítékot nem csatolt, kérelméhez nem mellékelte a hivatkozott videófelvételt. A Kúria megkeresésére a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Iroda irodavezetője azt a tájékoztatást adta, hogy a felülvizsgálati kérelemben csatoltként hivatkozott videofelvételt sem ők, sem a HVB nem kapták meg sem a kérelmezőtől, sem a jogi képviselőjétől.
  5. Amint azt a Kúria a Kvk.III.39.172/2024/4. számú végzésében már kifejtette, a jogorvoslatot előterjesztő fokozott felelőssége, hogy az általa csatolt bizonyítékok bizonyítják-e a részéről előadott tényeket. Ezt a jogorvoslatot elbíráló szervnek esetről esetre szükséges vizsgálnia. Tekintettel arra, hogy a TVB a bizonyítékokat helyesen értékelte akként, hogy azok még csak nem is valószínűsítik az e körben állított jogsértést, és további bizonyíték a bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban sem állt rendelkezésre, a választásra vonatkozó alapelveket sértő magatartást a Kúria sem tudott feltárni, a választópolgárok tömeges, szervezett szállítását, ebből következően az erre vonatkozó előírások kijátszását, a választás tisztasága, az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelmét nem tudta megállapítani.
  6. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel érintett másik állított jogsértés a mozgóurnás szavazás lebonyolításával volt kapcsolatos. A Ve. 184. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz. A kérelmező e körben sem ennek az előírásnak a megszegését, hanem az alapelvek [a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztasága alapelv, c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elve, az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve], valamint a Ve. 19. § (1) és (1a) bekezdéseinek sérelmét állította. Ehhez kapcsolódó volt a kérelmező jegyzőkönyv felvételének elmulasztásával összefüggő állítása is, melynek kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, és a Ve. 43. § (1) bekezdésének a megszegését kérte megállapítani.
  7. A mozgóurnás szavazás lebonyolítása kapcsán a TVB helytállóan következtetett a fenti jogsértések hiányára is. A Ve. 184. § (1) bekezdése nem határozza meg a mozgóurnát a választópolgárhoz szállító szavazatszámláló bizottsági tagok összetételét. Jelen esetben egy megbízott és egy választott szavazatszámláló bizottsági tag került kijelölésre. Azt nem lehet visszaélésre okot adó cselekményként értékelni, hogy a mozgóurnás szavazást igénybe venni kívánó mintegy 12 szavazóhoz a szavazóbizottság két másik tagját – és nem a kérelmező által delegált tagok valamelyikét – jelölték ki, mint ahogyan azt sem, hogy a választási iroda csupán arról gondoskodott, hogy a törvény által előírt két fő szállítására alkalmas gépkocsi álljon rendelkezésre. Abból, hogy a Ve. 19. § (1) és (1a) bekezdései szerint a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségeit azonosnak, a megbízott tagok a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolják jogaikat és kötelezettségeiket, nem következik, hogy sérül a választások tisztasága, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elve, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve, ha van olyan megbízott tag, akit nem jelöl ki a szavazatszámláló bizottság elnöke a mozgóurnás szavaztatáson való közreműködésre. Ez ugyanis valóban az adott választási nap gördülékeny lebonyolítása körébe tartozó munkaszervezési kérdés, azt pedig maga a kérelmező sem állította, hogy a delegált tagok számára bárki megtiltotta volna a mozgóurnás szavazásban való közreműködést.
  8. A Ve. 44. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz, ezért amennyiben a mozgóurnás szavazás lebonyolításával kapcsolatosan vita merült fel, arról valóban jegyzőkönyv felvételének lett volna helye. Ennek elmulasztása azonban – tekintettel a mozgóurnás szavazás kapcsán állított jogsértés tényleges megvalósulásának hiányára – nem jelent olyan lényeges szabályszegést, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértésének megállapítását eredményezhetné.
  9. Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva a TVB támadott határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Nem lehet megállapítani a választópolgárok tömeges, szervezett szállításának tilalmára vonatkozó rendelkezések kijátszását, a választás tisztasága, az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelmét, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok még csak nem is valószínűsítik az e körben állított jogsértést.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése értelmében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. szeptember 3.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró

 

 

A Kúria
végzése

Az ügy száma:  Kvk.III.39.197/2024/9.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin  a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező:     … 
                         …

Kérelmező jogi képviselője: …
                                          …

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 65/2024. (VI. 21.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Kvk.III.39.197/2024/4. számú, a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzését megváltoztatja és elrendeli a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás        

  1. A kérelmező – mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet – 2024. június 12-én kifogást nyújtott be Hajdúsámson Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB). Kifogásában a mozgóurnás szavazás lebonyolítása, valamint a szavazók tömeges szállítása kapcsán a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjának, továbbá a Ve. 19. § (1), és (1a) bekezdésének megsértését állította, és ezekre tekintettel a Ve. 218. § a)-d) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását kérte. A Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 65/2024. (VI. 21.) TVB határozatában a 74/2024. (VI. 15.) számú és 75/2024. (VI. 15.) számú HVB határozatokat megváltoztatta, és a kérelmező, valamint az egyéni képviselőjelöltje által külön-külön benyújtott kifogásokat – egy eljárásban elbírálva – elutasította.
  2. A Kúria a Kvk.III.39.197/2024/4. számú végzésével a kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül arra hivatkozással utasította el, hogy azt a kérelmező nem a Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező ügyvédi képviselet útján nyújtotta be, a becsatolt „ügyvédi megbízási szerződés és tényvázlat” megnevezésű meghatalmazás a meghatalmazó aláírásának hiányában nem volt szabályszerű.
  3. A kérelmező képviselője a Kúria Kvk.III.39.197/2024/4. számú végzésének saját hatáskörben történő megváltoztatását, valamint a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását kérte, tekintettel arra, hogy a meghatalmazást is tartalmazó megbízási szerződést mind a kérelmező törvényes képviselője, mind a jogi képviselő aláírta elektronikus úton.
  4. A kérelem megalapozott, az alábbiak szerint.
  5. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt, a meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés valóban tartalmazza a kérelmező egyesület törvényes képviselőjének elektronikus aláírását, a kérelmező felülvizsgálati kérelmét ezért a meghatalmazás hiányára hivatkozással tévesen utasította el. Erre figyelemmel a Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 84. § (2) bekezdése alapján irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 357. § (2) bekezdése alapján a Kvk.III.39.197/2024/4. számú végzését megváltoztatta, és elrendelte a kérelmező felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálását.
  6. A végzés elleni jogorvoslat lehetőségét a Kp. 112. § (2) bekezdése és 116. § d) pontja zárja ki.

Budapest, 2024. szeptember 3.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró   

 

 

A Kúria
végzése

Az ügy száma:  Kvk.III.39.197/2024/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Farkas Katalin  a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró

A kérelmező:     … 
                         (...)

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 65/2024. (VI. 21.) TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

         A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező – mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet – 2024. június 12-én kifogást nyújtott be Hajdúsámson Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB). Kifogásában a mozgóurnás szavazás lebonyolítása, valamint a szavazók tömeges szállítása kapcsán a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjának, továbbá a Ve. 19. § (1), és (1a) bekezdésének megsértését állította, és ezekre tekintettel a Ve. 218. § a)-d) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását kérte.

A választási bizottságok határozatai

  1. A Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 65/2024. (VI. 21.) TVB határozatában a 74/2024. (VI. 15.) számú és 75/2024. (VI. 15.) számú HVB határozatokat megváltoztatta, és a kérelmező, valamint az egyéni képviselőjelöltje által külön-külön benyújtott kifogásokat – egy eljárásban elbírálva – elutasította.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását és a kifogásának helyt adó határozat meghozatalát kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján.
  2. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét ügyvéd által, elektronikusan nyújtotta be, és jelezte, hogy mellékletként csatolja – egyebek mellett – a jogi képviselő meghatalmazását. A bírósági felülvizsgálati kérelem mellékletei között meghatalmazás nem volt fellelhető, csupán az ügyvédi megbízási szerződés és tényvázlat, amely a kérelmező – mint meghatalmazó – részéről aláírva nem volt.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak szerint nincs lehetőség.
  2. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
  3. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezéseit a Ve.-ben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Miután a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja csak a meghatalmazott definícióját rögzíti – mely szerint meghatalmazott az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy –, a választási nemperes eljárásban történő képviseletre a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait is alkalmazni kell, a Kp. képviseletre vonatkozó V. fejezetében foglalt eltérésekkel.
  4. Ennélfogva a jogi képviseletre irányadó a Pp. 67. § (2) bekezdése, amely a meghatalmazás alaki kellékei között előírja, hogy a meghatalmazást – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A (3) bekezdésben rögzített kivétel szerint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban történő rögzítésével érvényes. A (4) bekezdés értelmében az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.
  5. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 34. § (1)-(2) bekezdése szerint, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
  6. Jelen esetben az egyesületi formában működő kérelmező – mint jogi személy – jogi képviselő útján kívánt eljárni, amelynek feltétele lett volna, hogy a bíróság előtti képviseletével megbízott jogi képviselő részére meghatalmazást adjon. A kérelmező a képviseleti jog létesítéséről azonban meghatalmazást nem állított ki, az elektronikus formában benyújtott kérelemhez csupán az ügyvédi megbízási szerződést és tényvázlatot csatolta. Ebben megbízóként a kérelmező, megbízottként az ügyvéd volt feltüntetve, és rögzítésre került, hogy a megbízó a 65/2024. (VI. 21.) TVB számú határozat ellen kíván a Kúriához bírósági felülvizsgálati indítványt benyújtani a Ve. szerint (3. pont), továbbá, hogy a megbízó megbízást ad a 3. pont szerinti tényvázlatban írt ügyben a megbízottnak, hogy szerkessze meg az indítványt és képviselje őt a Kúria előtti eljárásban; e pont azt is tartalmazta, hogy a megbízott a megbízást elfogadja (4. pont). Az elektronikusan becsatolt megbízási szerződésen megtalálható ugyan a megbízott ügyvéd minősített elektronikus aláírása (e-szignója), azonban a megbízó részéről a megbízási szerződés aláírásra nem került.
  7. A becsatolt megbízási szerződés a meghatalmazó aláírásának hiányában nem minősülhet a Pp.-ben meghatározott, valamint a Kp.-ben és a Ve.-ben is megkövetelt meghatalmazásnak, ezért az érvényes képviseleti jogot a Kúria előtti eljárásra nem keletkeztetett; a kérelmező az Ütv. 34. §-ának megfelelően kiállított meghatalmazást sem csatolt, ezért a Kúria azt állapította meg, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet a kérelmező nem a Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező ügyvédi képviselet útján nyújtotta be.
  8. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt a Ve. 224. § (5) bekezdésének megsértésével nyújtják be. A Ve. 224. § (5) bekezdésének jogi képviseletet előíró szabálya kógens rendelkezés, a jogi képviselet hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása körében nincs a Kúriának mérlegelési jogköre (Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk.V.39.188/2024/2.).
  9. Mindezek alapján a Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A Kúria előtt választási ügyben a jogi képviselet kötelező, ezért amennyiben a jogi képviselő eljárási jogosultságát nem igazolja, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 27.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök az aláírásban akadályozott Dr. Kovács András bíró helyett