Kvk.III.39.183/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.183/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin  a tanács elnöke
                          Dr. Bérces Nóra előadó bíró
                          Dr. Kovács András bíró

A kérelmező: … 
                      (...)

A kérelmező képviselője: …  
                                         (…)

Az ügy tárgya:  választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálattal támadott határozat: a Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság 68/2024. (VI. 18.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság 68/2024. (VI. 18.) számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a TVB határozatában feltüntetett jogsértéseken túl a 010. szavazókör szavazatszámláló bizottságának elnöke megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját is, továbbá … képviselőjelölt megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontját, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját.

A Kúria a Kalocsai Helyi Választási Bizottság 2024. évi polgármesteri választás eredménye tárgyában meghozott 99/2024. számú határozatát – a Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság 71/2024. (VI. 18.) számú határozatára is kiterjedő hatállyal – megsemmisíti, és Kalocsa Város 5. számú egyéni választókerületében a 010. és 011. számú szavazóköröket érintően a polgármester megválasztására irányuló szavazás megismétlését rendeli el.

A megismételt szavazás időpontját 2024. július 7. napjára tűzi ki.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

         A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán Kalocsa Város polgármesterjelöltjeként indult. A Kalocsai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 99/2024. HVB határozatában megállapította, hogy Kalocsa városban a megválasztott polgármester …, a FIDESZ-KDNP jelöltje (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP polgármesterjelölt). A határozat indokolása szerint – a több induló polgármesterjelölt közül – a kérelmező 2156 számú érvényes szavazatot kapott, míg a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje 2179 számú érvényes szavazattal rendelkezett.
  2. A kérelmező 2024. június 12-én kifogást terjesztett elő, állítva, hogy a szavazás során jogsértő cselekmények történtek. Bizonyítékként csatolta a 010. és 011. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága (a továbbiakban: SZSZB) 3 tagjának – a 010. szavazókör két bizottsági tagjának, valamint a 011. szavazókör egy bizottsági tagjának – erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatait is, amelyek szerint többször előfordult, hogy ugyanazon szavazófülkében egyszerre többen, akár négyen is tartózkodtak egyidejűleg. Több analfabéta választópolgár is érkezett a szavazókörbe, akiknek a szavazásban – az SZSZB tagok kifejezett figyelemfelhívása ellenére – az SZSZB elnöke egyedül nyújtott segítséget, elutasítva más SZSZB tag jelenlétét. A szavazóköri névjegyzéket vezető SZSZB tag (a továbbiakban: névjegyzéket vezető SZSZB tag) – aki az adott szavazóköröket is magába foglaló 5. számú egyéni választókerületben a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjeként indult … (a továbbiakban: képviselőjelölt) testvére – a szavazás időtartama alatt a névjegyzék mellett ülve folyamatosan üzeneteket küldött az okostelefonjával. Ezen felül a képviselőjelölt a szavazás alatt folyamatosan jelen volt a szavazókör bejáratánál. Az SZSZB nyilatkozatokat tevő tagjai ezen jogsértések mindegyikét jelezték a jegyzőkönyvvezetőnek, aki – az SZSZB elnökével egyetértésben – kifejezett kérésük ellenére megtagadta azok jegyzőkönyvben történő rögzítését.
  3. A HVB a 010. számú szavazókör vonatkozásában tényként fogadta el, hogy a szavazás időtartama alatt oda több, olvasni nem tudó választópolgár érkezett, akiknek a szavazásában minden esetben az SZSZB elnöke nyújtott segítséget, és megállapította, hogy ez a magatartás sértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 181. § (1) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában foglalt alapelvét. Tekintettel arra, hogy a kifogást tevő nem állította, hogy az olvasni nem tudó választópolgárokat az SZSZB elnöke befolyásolta volna a szavazásban, a HVB e jogsértést nem találta a választási eredményt befolyásoló cselekménynek.
  4. A HVB ezen felül megállapította azt is, hogy az SZSZB delegált tagja a 010. számú szavazókör szavazóhelyiségében adatrögzítésre alkalmas eszközt – okostelefont – használt, és ezzel megsértette a Ve. 172. § (2) bekezdését, valamint a Ve. 2. § a) pontjában és e) pontjában foglalt elveket. A mobiltelefon használatával kapcsolatban a HVB további jogsértést nem tárt fel, mivel nem volt megállapítható – és a kérelmező sem állította –, hogy az üzenetek ténylegesen a választási eredményeket befolyásoló tartalmúak voltak.
  5. A képviselőjelölt tevékenységével összefüggésben a HVB a csatolt fényképfelvételek alapján csupán azt találta megállapíthatónak, hogy a képviselőjelölt a választási helyiségnek helyet adó épület bejáratánál ült egy gépkocsiban egy másik személy tárasaságában. Arra vonatkozó bizonyíték azonban nem állt rendelkezésre, hogy folyamatosan a meghatározott helyen tartózkodott volna, vagy hogy az autójában választópolgárokat igyekezett befolyásolni. A másik képen az látszik, hogy a 011. számú választókörnek helyt adó épület udvarán a képviselőjelölt a 011. szavazókör egyik delegált SZSZB tagjával beszélget, azonban önmagában ebből nem következik, hogy annak témája a választás volt. Mindezek alapján a HVB a képviselőjelölt cselekményéről nem állapította meg, hogy a tiltott kampánytevékenységet folytatott.
  6. Jegyzőkönyvi rögzítés hiányában azt sem találta bizonyítottnak a HVB, hogy egyidejűleg többen tartózkodtak a szavazófülkében. A Ve. 14. § (1), (2) bekezdései, valamint a Ve. 52. § (2) bekezdése alapján az SZSZB delegált tagjainak nem volt elégséges a jegyzőkönyvvezetőnek jelezni e vonatkozásban az észrevételeiket, hanem az SZSZB – mint választási bizottság – intézkedését kellett volna kérniük. Erre vonatkozó kezdeményezésről azonban nem állt rendelkezésre információ.
  7. Ezt követően a HVB azt vizsgálta, hogy a tényként megállapítható jogszabálysértések megalapozták-e a 2024. évi polgármesteri választás eredményének megállapítása tárgyában meghozott 99/2024. HVB számú határozat megsemmisítését. Mivel nem állt rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a megállapított jogsértések közül bármelyik is befolyásolta a szavazói akaratot és a szavazás eredményét, a HVB – a Kúria következetes gyakorlatát is figyelembe véve – a kifogásnak a 99/2024. HVB határozat megsemmisítése körében nem adott helyt.
  8. A kérelmező és névjegyzéket vezető SZSZB tag fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 68/2024. (VI. 18.) számú határozatával a „benyújtott fellebbezéseket elutasította”, és a HVB elsőfokú határozatát helybenhagyta.
  9. A képviselőjelölt tevékenységével összefüggésben a HVB álláspontjával egyetértett abban, hogy erre vonatkozó bizonyíték hiányában jogsértést vele szemben nem lehet megállapítani. A TVB ugyanakkor – a Kúria Kvk.IV.37.819/2020/4. számú határozatában kifejtettek alapján – kiegészítette a HVB határozatának indokolását azzal, hogy a nyilatkozatot tevők egyike sem számolt be olyan észlelésről, amely a Ve. 141. §-a szerinti választói akarat befolyásolását célzó (megkísérlő) beszélgetésről, agitálásról, szórólap, kampányajándék osztogatásáról, a jelölt népszerűsítését szolgáló szimbólumok használatáról tartalmazott volna információt. A Ve. kampánytevékenységre vonatkozó tilalma aktív magatartást feltételez, és független a fizikai jelenléttől, ezért a képviselőjelölt puszta jelenléte és a 150 méteres körzetben tapasztalt beszélgetések – azok tartalmának ismerete nélkül – nem minősülnek kampánytevékenységnek, a kérelmező által felvonultatott bizonyítékok a választói akarat befolyásolására alkalmas vagy azt célzó tevékenység bizonyítására alkalmatlanok.
  10. Az SZSZB elnökének szavazásnapi tevékenységével összefüggésben a TVB a HVB határozatában foglaltakkal egyezően arra a következtetésre jutott, hogy bár a szavazás titkossága feltétlen érvényesülést kívánó alkotmányos követelmény, amelynek garanciális kelléke a szavazófülke, azonban annak használata csupán jog, de nem kötelesség. A Ve. 181. § (1) bekezdése konkrétan szabályozza azt is, hogy hogyan kell eljárni olyan választópolgár esetében, aki nem tud olvasni. E szabályt az SZSZB elnöke megsértette, amikor egyedül kísérte be az írni-olvasni nem tudó választópolgárokat a szavazófülkébe. Ezen felül abban az esetben, amikor több személy tartózkodott egyszerre a szavazófülkében, az SZSZB elnökének intézkedési, rendfenntartási kötelezettsége lett volna. Ugyanakkor a Ve. 40. § (2) bekezdése nem sérült, mivel az nem az SZSZB elnökére vonatkozóan fogalmaz meg intézkedési kötelezettséget.
  11. Az SZSZB névjegyzéket vezető tagjának mobilkommunikációs eszközhasználatával kapcsolatban a Ve. 172. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mely tilalomnak a célja az, hogy az SZSZB tagok, amíg folyik a szavazás, ne jegyezhessék fel, hogy ki volt már és ki nem volt még szavazni. A tilalom azonban csak az eszköz használatára vonatkozik, az érintett eszközt az SZSZB tagja magánál tarthatja. A HVB megállapításával e körben is egyetértett a TVB, mivel abból, hogy az SZSZB tagja a választói névjegyzék mellett ülve okostelefonján üzeneteket küldött, még nem következik az, hogy ténylegesen a választási eredményeket befolyásoló üzeneteket írt.
  12. Mindezek alapján a TVB a Ve. 14. § (1) bekezdésének sérelmét sem látta megállapíthatónak, mivel a becsatolt bizonyítékok, valamint a fenti ténymegállapítások nem támasztották alá, hogy az SZSZB mint testület megsértette volna a Ve. ezen rendelkezését.
  13. Ugyanígy nem látott okot a TVB a 99/2024. HVB határozat megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére sem, tekintettel arra, hogy a becsatolt bizonyítékok alapján sem a képviselőjelölt, sem a névjegyzéket vezető SZSZB tag választók befolyására irányuló tevékenysége nem volt bizonyított, azok csak feltételezéseken alapultak, ezért érdemi befolyás nem állapítható meg; az SZSZB elnök jogszabálysértő tevékenysége pedig olyan csekély súlyú, hogy az érdemben nem befolyásolhatta a választás eredményét.
  14. A HVB döntése ellen a névjegyzéket vezető SZSZB tag által előterjesztett fellebbezést a TVB szintén megalapozatlannak találta.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a képviselőjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 143. § (1) bekezdését és a Ve. 173. § (3) bekezdését. Állapítsa meg továbbá, hogy a 010. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdését, továbbá a 010. számú szavazókör SZSZB elnöke megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet és a Ve. 40. § (2) bekezdését. Erre figyelemmel kérte a 99/2024. HVB határozatának megsemmisítését és Kalocsa Város 010. számú és 011. számú szavazókörében a szavazás megismétlését.
  2. A kérelmező ezen felülvizsgálati kérelmének egyesítését is kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.  évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 31. § (1) bekezdésére utalással, a 71/2024. (VI. 18.) TVB határozattal szemben benyújtott kérelmének együttes elbírálása végett.
  3. A kérelmező álláspontja szerint a TVB a 010. és a 011. számú szavazókört érintő jogsértések vonatkozásában a rendelkezésre álló bizonyítékokat és előadott tényeket helytelenül mérlegelte, és ezzel megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt tényállástisztázási kötelezettségét. Nem volt figyelemmel arra a körülményre, hogy nem egy egyszeri jogsértő magatartás, hanem a szavazás időtartama alatt folytatott több jogsértő cselekmény valósult meg.
  4. A TVB-nek több jogsértést is meg kellett volna állapítania, így a vonatkozásban, hogy a szavazófülkében sok esetben egyszerre többen tartózkodtak, megállapítható lett volna a Ve. 180. § (2) bekezdésének sérelme, és amiatt, hogy az SZSZB elnöke részéről nem történt intézkedés, megállapítható lett volna a Ve. 14. § (1) bekezdésének és 40. § (2) bekezdésének a megsértése is. Ez utóbbi vonatkozásban a TVB jogértelmezése összeegyeztethetetlen a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjával és a bizottságok Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt funkciójával. E követelmények érvényesítése nem jogosultsága, hanem kötelezettsége az SZSZB elnökének.
  5. Annak igazolására, hogy a 010. számú SZSZB és annak elnöke nem tett eleget a választás törvényes rendjének biztosítására irányuló kötelezettségének, új bizonyítékként csatolta a 010. számú szavazókör egyik bizottsági tagjának 2024. június 20-án kelt írásbeli nyilatkozatát, amelyben részletesen előadta, hogy miként akadályozták az általa észlelt jogsértések elleni fellépést és annak dokumentálását, valamint azt is, hogy a szavazólapok fényképezésével szemben sem lépett fel a szavazatszámláló bizottság és ennek jegyzőkönyvezése is elmaradt.
  6. A kérelmező nem értett egyet azzal sem, hogy a képviselőjelölt puszta jelenléte a szavazóhelyiség közvetlen közelében önmagában nem minősíthető kampánytevékenységnek. E körben sérelmezte, hogy a TVB a Ve. 230. § (4) bekezdését figyelmen kívül hagyva nem bírálta el a fellebbezés azon elemét, amelyben e magatartás Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába és Ve. 173. § (3) bekezdésébe ütközését állították. Úgy vélte, hogy a jogsértés abban az esetben is megvalósul, ha a jogorvoslatot elbíráló fórum a Ve. 173. § (3) bekezdésének szűkítő értelmezése mellett foglal állást, mivel a jelölt magatartása ez esetben is sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A közforgalom előtt nyitva álló helyen tartózkodás lehetőségével a jelölt nem élhet vissza akként, hogy jelenlétével befolyásolja a szavazóhelyiségben megjelenő választópolgárokat, illetve konzultációt folytasson az SZSZB tagjaival.
  7. A képviselőjelölt magatartásával a Ve. 143. §-ában foglalt relatív területi kampánytilalmat is sértette. E körben a TVB által hivatkozott Kúriai döntéssel szemben a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5., valamint Pk.VI.50.031/2019/5. számú határozatában foglaltakat kérte figyelembe venni.
  8. A képviselőjelölt szavazóhelyiség közvetlen közelében történő jelenlétének bizonyítására új bizonyítékként csatolta a 010. számú SZSZB tagjának nyilatkozatát, amelyben részletesen előadta a csatolt fényképfelvételek készítésének körülményeit, ismertette a képviselőjelölt és családja szavazóhelyiségnél tanúsított magatartását; továbbá csatolt öt darab fényképet és egy Facebook posztról készített képernyőfotót; ezen felül a 011. számú szavazókör bizottsági tagjának nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a képviselőjelölt több alkalommal is megjelent a szavazókörben; egy helyi lakos írásbeli nyilatkozatát, amelyik alátámasztja, hogy a képviselőjelölt a délelőtti és délutáni órákban is huzamosabb ideig, demonstratív módon jelen volt a szavazóhelyiség bejáratánál, valamint hogy választópolgárokat szervezetten szállítottak a szavazóhelyiséghez; továbbá több más helybeli lakos írásbeli nyilatkozatát arra, hogy a képviselőjelölt rokonai miként gyakoroltak nyomást a választókerületben lakó választókra annak érdekében, hogy a képviselőjelöltre és a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjére szavazzanak. Csatolta egy másik helyi lakos írásbeli nyilatkozatát is annak igazolására, hogy a képviselőjelölt jelenlétében agitáltak a képviselőjelölt és a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjére szavazás mellett. A kérelmező álláspontja szerint a képviselőjelölt jelenléte jogszerűtlenül befolyásolta a választópolgárokat, és ekként a választás eredményét.
  9. Mindezek alapján a kérelmező indokoltnak tartotta a szerint a szavazás megismétlését, tekintettel arra, hogy a jogsértések alkalmasak voltak a választás szavazóköri eredményének befolyásolására, és ezáltal a polgármester választás végeredményére kihatással lehettek. Hangsúlyozta, hogy figyelemmel a 001. számú szavazókör eredményének újraszámolására, végül mindössze 21 szavazatkülönbség lett közte és a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje között, ami azt jelenti, hogy e két érintett szavazókör szavazópolgárai mindössze 3-5%-ának jogtalan befolyásolása is alkalmas volt arra, hogy a polgármester választás végeredményére hatással legyen.

A Kúria döntése és annak jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozott, az alábbiak szerint.
  2. A Kúria az előtte Kvk.III.39.184/2024. számon folyamatban lévő ügyet – a fennálló szoros összefüggésre tekintettel – együttes elbírálás végett a jelen ügyhöz egyesítette a Kp. 31. § (1) bekezdésének alkalmazásával. A kérelmező ugyanis a kifogással egyidejűleg fellebbezést is előterjesztett a polgármester választás eredményét megállapító 99/2024. HVB számú döntéssel szemben, melynek eredményeként a TVB a 71/2024. (VI. 18.) számú határozatában a Kalocsa 001. számú szavazókörben a polgármesteri választás szavazatainak újraszámlálása tárgyában a fellebbezésnek helyt adott, majd az újraszámlálást követően a HVB határozatát annak indokolása tekintetében akként változtatta meg, hogy a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje 2177, míg a kérelmező 2156 érvényes szavazatot kapott, a fellebbezést egyebekben elutasította. A kérelmező az e határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a polgármesteri választás szavazóköri eredményeit a Kúria semmisítse meg, és rendelje el a polgármesteri választás megismétlését.
  3. Kúria mindenekelőtt – az egyesített ügyek mindegyikét külön-külön is vizsgálva – megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében kétség nem merült fel; a bírósági felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő; annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte. Mindezekre figyelemmel a Kúria a TVB határozataival szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmeket érdemben bírálta el.
  4. A kifogás körében előterjesztett jogorvoslat körében arról kellett határozni, hogy a TVB által megállapított jogsértéseken felül feltárható volt-e további bizonyított jogsértés.
  5. A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 43. § (5) bekezdése mindemellett előírja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  6. A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A Ve. 225. §-a lehetővé teszi, hogy a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók legyenek, ezért a Kúria azt is vizsgálta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt újabb bizonyítékok ismeretében módosulhat-e a választási bizottságok által rögzített tényállás.
  7. Amint arra a Kúria már korábban rámutatott, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás vagy fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal (Kvk.37.194/2014/3.). A Kúria a Kvk.I.37.494/2014/2. számú döntésében elvi éllel mondta ki azt is, hogy az új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni a bírósági felülvizsgálati kérelemben, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az „új bizonyíték” ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot, és ez az „új bizonyíték” egy korábbit kíván megerősíteni. Ezzel összefüggésben a Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében előterjesztett írásbeli nyilatkozatok, valamint fényképfelvételek és Facebook poszt a kifogásban kezdettől fogva sérelmezett tevékenységekkel oksági kapcsolatban állnak, azok kötődnek a kifogással együtt becsatolt írásbeli nyilatkozatokhoz és fényképekhez, ezért azokat a már benyújtott korábbi bizonyítékokkal együtt értékelve kell dönteni a kifogásban állított jogsértésekről a bírósági felülvizsgálati kérelemben meghatározott körben.
  8. A Kúria a Ve. bizonyítási szabályaival összefüggésben rámutat arra is, hogy a választási eljárás sommás jellege és a jogorvoslatokra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás teljeskörű lefolytatásának a lehetőségét, a döntést a feltárt bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján kell meghozni. A választási jogorvoslati eljárásokkal szemben is elvárás, hogy a tényállás ne pusztán spekuláción és feltételezéseken, hanem ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehessen levonni (Kvk.IV.39.095/2024/6.).
  9. Mindezek után a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott bizonyítékokat is értékelve a választási bizottságok által megállapított tényállást kiegészítette az alábbiakkal:
  10. Az SZSZB elnöke nemcsak azzal követett el jogsértést, hogy az írni-olvasni nem tudó szavazópolgárokat egyedül segítette a szavazólapok kitöltésében, hanem azzal is, hogy nem intézkedett akkor, amikor többen tartózkodtak egy szavazófülkében, és nem járt el a névjegyzék vezetésével megbízott SZSZB tag telefonhasználatának korlátozása érdekében sem, továbbá a szabálytalanságokról az SZSZB tagok kérése ellenére jegyzőkönyv felvételét nem engedte.
  11. A képviselőjelölt a szavazás napján – szavazatának leadását követően – huzamosabb ideig a 010. és 011. számú szavazókörök szavazóhelyiségeinek bejárata körül tartózkodott, ahol rokonai igyekeztek rábírni a szavazásra érkező választópolgárokat arra, hogy rá, illetve az általa megjelölt polgármesterjelöltre adják le szavazataikat, majd a szavazásról távozókon számon is kérték, hogy kire szavaztak. Ezen felül több személyt megfenyegettek azzal, hogy munkahelyükről elbocsátják, illetve lakásukból kilakoltatják, amennyiben nem az általuk meghatározott képviselő-, illetve polgármesterjelöltre adják le szavazatukat.
  12. A tényállás ekképp történő kiegészítésére – az érintettek vitatásának hiányában – a becsatolt nyilatkozatok egybehangzó állításai alapján volt lehetőség. A kérelmező már a kifogásához csatolta a 010. és 011. számú szavazókör SZSZB tagjainak nyilatkozatát, akik közül a 010. szavazóköri bizottság tagjai állították az SZSZB elnökének jogsértő tevékenységét. E bizonyítékok értékelése az eljárt választási bizottságok részéről ambivalens volt, mert amíg az írni-olvasni nem tudó szavazópolgárok esetében tényként fogadták el az SZSZB elnökéről tett állításokat, addig a szavazófülkében való többes jelenlétet nem rögzítették a tényállás részeként, holott egyik jogsértő eseményről sem készült jegyzőkönyv. Emellett az SZSZB tagjainak állítása szerint a kifogásolt eredmények jegyzőkönyvben rögzítése is amiatt maradt el, mert az SZSZB elnöke az SZSZB tagok által szabálytalannak állított eseményekről nem engedte jegyzőkönyv felvételét.
  13. A képviselőjelölt jelenlétével kapcsolatos állítás is a kifogás része volt, azonban sem a HVB, sem a TVB nem találta elégségesnek az eljárásuk során rendelkezésre álló bizonyítékokat. Tekintettel azonban arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez is csatolt nyilatkozatukban az SZSZB tagok közül ketten is részletezték az általuk tapasztaltakat a képviselőjelöltnek a szavazókör bejárata melletti folyamatos tartózkodásáról, valamint ezt megerősítette több más írásbeli nyilatkozat is, a Kúria megállapíthatónak látta a kifogásban állított azon cselekményt, mely szerint a képviselőjelölt rokonai körében több alkalommal is jelen volt a szavazókörök bejáratának közvetlen közelében, amikor a rokonok arról próbálták meggyőzni a választókat, hogy mely képviselő- és polgármesterjelöltre szavazzanak.
  14. Az ekképp kiegészített tényállás alapján a Kúria megállapította, hogy az SZSZB elnöke nemcsak a Ve. 181. § (1) bekezdését sértette meg, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott, a választás tisztaságának megóvását előíró alapelvi rendelkezést is. Ezt támasztja alá az is, hogy az SZSZB elnöke nem intézkedett az SZSZB tagjai által jelzett szabálytalanságok kivizsgálása iránt sem, amivel megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezését, amely szerint a választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
  15. A képviselőjelölt tevékenységének megítélése során a Ve. 173. § (3) bekezdésének sérelmét nem lehetett megállapítani, tekintettel arra, hogy a kérelmező azon állítását, hogy a képviselőjelölt a választójoga gyakorlásához szükséges időt meghaladóan tartózkodott volna a szavazóhelyiségben, nem bizonyította. E körben azt a nyilatkozatot, amely szerint a képviselőjelölt több alkalommal is megjelent és hosszabb-rövidebb időt töltött a „szavazókörben”, ekképp értelmezni nem lehetett, mivel a szavazóhelyiség egy konkrét helyet, míg a szavazókör egy elméleti fogalmat takar, a kettőt azonosítani nem lehet, a tanú nyilatkozatának pontosítását pedig a Ve. szabályai nem teszik lehetővé.
  16. Megállapítható volt ezzel szemben a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott relatív területi kampánytilalom megsértése. E rendelkezés szerint nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen. Tekintettel arra, hogy a képviselőjelölt részéről aktív agitáló tevékenység kifejtésére csak egy tanú nyilatkozata szerint került sor, a képviselőjelölt puszta jelenlétét kellett értékelni, azonban nem volt figyelmen kívül hagyható emellett az a tény sem, hogy ez a jelenlét a képviselőjelölt rokonainak hangos, a jelölt és a jelöltet támogató szervezet által indított polgármesterjelölt melletti szavazásra buzdító agitációja mellett valósult meg. Ezzel összefüggésben a TVB tévesen hivatkozott a Kvk.IV.37.819/2020/4. számú határozatra, mivel abban Kúria nem egy képviselőjelölt, hanem éppen egy SZSZB tag magatartását – puszta jelenlétét – elemezve tett megállapításokat a Ve. 143. §-ával kapcsolatosan. A jelen perbeli eset sajátossága viszont éppen abban áll, hogy maga a képviselőjelölt a mellette aktívan kampányoló rokonai társaságában volt jelen a szavazókörök bejárata mellett, ami akkor is megvalósítja a tiltott kampánytevékenységet a jelölt részéről, ha maga meg sem szólal.
  17. A kérelmező helytállóan hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú határozatára, amely kifejtette, hogy a relatív területi kampánytilalom fenntartása a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja […]. E relatív területi kampánytilalom következtében a jelölteknek körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy magatartásukkal – ideértve a jelenlétüket is, miután az általánosan elterjedt plakátkampány eredményének köszönhetően a szavazók számára eddigre jellemzően felismerhetővé válnak – a tilalmazott területen és módon a választók döntésének befolyásolására módot ne adjanak. A jelölteknek a tilalomból és annak jelentőségéből következően minden esetben tisztában kell lenniük azzal, hogy általuk a szavazóhelyiségnek a szavazás ideje alatt történő megközelítése […] eshetőlegesen alkalmas az ezt észlelő választópolgárok befolyásolására. Nem fogadható el az az álláspont, hogy egy jelölt, akinek a választás mikéntjével tisztában kell lennie, nem ismeri fel, hogy magatartása kampánytevékenységnek minősülhet. E lehetőségnek a magatartás tanúsításában megnyilvánuló elfogadása kampánytevékenységet valósít meg abban az esetben is, ha a magatartást kifejtő személy annak jelentőségét valamely más célra fókuszálva lebecsüli. A Ve. 142.§-ában megfogalmazott az az egyértelműsítő szabály, hogy az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció nem minősül kampánynak [kampánytevékenységnek], a jelöltre értelemszerűen nem vonatkoztatható, mivel őt éppen e minősége különbözteti meg a magánszemélytől.
  18. A fentebb kifejtettekre figyelemmel esetről esetre kell vizsgálni, hogy a magánszemély tevékenysége minősülhet-e a képviselőjelölt kampánytevékenységének. A Kúria megítélése szerint jelen esetben a képviselőjelölt és a polgármesterjelölt érdekében kampányoló, a képviselőjelölttel kimutatható kapcsolatban álló személyek esetében az adott tevékenység nem pusztán magánszemélyek kommunikációja, hanem – ellenkező tények hiányában – a képviselőjelöltnek betudható kampánytevékenység. Ezért a Kúria a megállapította, hogy a képviselőjelölt megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontját.
  19. A továbbiakban a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogszabálysértések tényének megállapításán túl [Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja] szükség van-e további szankció alkalmazására, ennek keretében a választási eljárás jogorvoslati kérelemmel érintett részének megsemmisítésére és megismételtetésére [Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja].
  20. Ezzel összefüggésben – az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI.13.) számú döntésére utalással – azt emeli ki a Kúria, hogy a választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelni ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van. Erre figyelemmel nem lehet megfelelő súlyú következmények nélkül hagyni, ha a választás tisztaságát érintő események sora tárható fel.
  21. A szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az adott jogszabálysértés a választás eredményére érdemi befolyással volt, vagy arra érdemi befolyással lehetett. Ennek vizsgálata során minden esetben a választás eredménye és a törvénysértő magatartás által befolyásolt választópolgárok (lehetséges) száma közötti korrelációt indokolt figyelembe venni. E körben a Kúria jelentőséget tulajdonított annak, hogy az érintett 010. és 011. számú választókörzetekben több, a választás tisztaságát alapvetően sértő szabályszegésre került sor, amelyek összességükben mindenképpen indokolják a polgármester választásának megismétlését. A két szavazókörben a 2024. június 9-én megtartott szavazáson 400 és 404 fő jelent meg, az első két helyen végzett polgármesterjelölt közötti különbség pedig mindössze 21 szavazat volt, így a megállapított jogszabálysértések erre az eredményre kihatással lehettek. E, ami miatt indokolt a TVB 71/2024. (VI. 18.) számú határozatával helybenhagyott HVB 99/2024. számú, a 2024. évi polgármesteri választás eredményét megállapító határozatok megsemmisítése, és Kalocsa Város 010. számú és 011. számú szavazókörében a szavazás megismétlése a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
  22. Tekintettel arra, hogy a Kúria a Kalocsai Helyi Választási Bizottság 2024. évi polgármesteri választás eredménye tárgyában meghozott 99/2024. számú határozatát – a Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság 71/2024. (VI. 18.) számú határozatára is kiterjedő hatállyal – semmisítette meg, és Kalocsa Város 5. számú egyéni választókerületében a 010. és 011. számú szavazóköröket érintően a polgármester megválasztására irányuló szavazás megismétlését rendelte el, döntése kihat a Kvk.III.39.184/2024. számú ügy alapjául szolgáló TVB határozatra, ezért ebben az ügyben külön határozat meghozatala nem volt indokolt.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjának sérelmét megvalósíthatja az, ha a képviselőjelölt a szavazatának leadását követően huzamosabb ideig az egyéni választókerülete szavazóhelyiségének bejárata mellett tartózkodik.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos volt, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 25.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, 
Dr. Kovács András s.k. bíró