Kvk.III.39.172/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.172/2024/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró

A kérelmező: Dr. Ferdinandy István (Cím1)

A kérelmező képviselője: Temesi Ügyvédi Iroda (Cím2, ügyintéző ügyvéd: Dr. Temesi István)

Az érintett: Dr. Kővári Alexandra (Cím3)

Az érintett képviselője: Marton & Bikki Ügyvédi Iroda (Cím4), ügyintéző ügyvéd: Dr. Bikki Vivien)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 235/2024. (06. 17.) sz. TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 235/2024. (06. 17.) sz. TVB határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás           

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kifogást tevő (a bírósági eljárásban kérelmező), aki a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek péceli polgármester-jelöltje volt 2024. június 11-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelvek sérelme, valamint a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt kifogást nyújtott be. Ebben kérte, hogy a helyi választási bizottság határozatában egyrészt állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, másrészt tiltsa el a jogsértőt további jogszabálysértéstől, harmadrészt semmisítse meg és ismételtesse meg a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét, jelen esetben Pécelen a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választására vonatkozó szavazást.
  2. Kérelmét azzal indokolta, hogy véleménye szerint közismert tény, miszerint a 2024. június 9-én megtartott önkormányzati képviselő- és polgármester választáson valakinek a megbízásából egy bordó színű Ford Transit busszal a választópolgárokat szervezetten szállították a szavazóhelyiséghez, a szavazásért a megbízó anyagi juttatást adott és ezzel előidézhette azt, hogy az általa támogatott jelölt, jelöltek több szavazatot kaptak, mint a jogkövető jelöltek, ami a választás eredményére hatással volt, azt befolyásolta. Három szavazókerületben volt az urnában eggyel kevesebb szavazólap, ebből következik, hogy a valószínűsíthető láncszavazás nem korlátozódott egyetlen szavazókerületre.
  3. Az ettől külön kezelendő szervezett szállítás mint jogsértés az egész települési eredményre hatást gyakorolt, ami indokolja a 2024. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester választás megismétlését Pécelen.
  4. Lényeges körülményként előadta, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolában lévő szavazókörökben és a 16. számú szavazókörben kimagaslóan magas volt a részvételi arány a többi péceli szavazókör átlagához képest.
  5. Tudomása szerint a szavazók anyagi juttatást kaptak a szavazásra szállítást megszervező Mintakezek Egyesület jelölő szervezettől, amelynek összege fejenként 30.000 forint volt. A szavazás napján a szavazókat szervezetten szállították a Petőfi Iskolához.
  6. A kérelmező kérelméhez kettő fényképfelvételt, egy videófelvételt és három nyilatkozatot csatolt, amelyek érvelése szerint alátámasztják az általa előadottakat.
  7. A Péceli Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 110/2024. (VI. 14.) HVB határozatában a kérelmező kifogását elutasította.
  8. Az indokolásban kifejtette, hogy a választópolgároknak átadott szavazólapok számánál kevesebb szavazólap leadása, egy vagy több szavazólap hiánya önmagában nem érinti a választás érvényességét és ez kétséget kizáróan nem bizonyítja sem a jogszabálysértés, sem a visszaélés tényét. A választópolgár akár a szavazólap átvételét követően is dönthet úgy, hogy azt nem dobja be az urnába.
  9. A Ve. 143/A. § (2) bekezdésén túl jogszabály nem tiltja, hogy több személy együtt, egy gépjárművel érkezzen a szavazóhelyiséghez. Az sem minden kétséget kizáró bizonyíték jogsértésre, hogy ugyanaz a gépkocsi több alkalommal jelenik meg egy szavazóhelyiség előtt. Kizárólag az autóbusszal történő személyszállítás tiltott a Ve. 143/A. § (2) bekezdése szerint, ennek alátámasztására azonban a kérelmező minden kétséget kizáró bizonyítékot nem csatolt. A fényképfelvételekből és a videófelvételből nem állapítható meg az, hogy az azokon szereplő két gépjármű hol parkolt, nem látszik, hogy abban hány ember ült és az sem bizonyított, hogy azok a Petőfi Sándor Általános Iskolában kialakított szavazókör előtt álltak. A lefotózott és felvett két gépjármű nem busznak, hanem személygépjárműnek vagy kisteherautónak minősül. Az említetteken túl a vélelmezett jogsértés elkövetőjének személye sem állapítható meg. A csatolt bizonyítékokból az sem következik kétséget kizáróan, hogy a nevezett gépjárművek/személyek bármilyen választási eljárással kapcsolatos jogsértést követettek volna el.
  10. A HVB elemezte a péceli összesen 16 szavazókörhöz kapcsolódó részvételi arányokat és megállapította, hogy a kérelmező által hivatkozott szavazókörökben sem kiugró eltérés, sem jelentősebb részvételi arány nem állapítható meg.
  11. A kérelmező által benyújtott nyilatkozatokban szereplő egyik nyilatkozattevő sem közvetlenül személyes ismeretre, tapasztalatra hivatkozott, mindegyikük közvetett információból, hallomásból értesült az általa előadottakról. Egyik sem olyan személy, aki részese lett volna a választás tisztaságát sértő magatartásnak, így ezen nyilatkozatokat minden kétséget kizáró bizonyítékként a HVB nem vette figyelembe.
  12. A három nyilatkozaton a tanú a 003. szavazókörben működő szavazatszámláló bizottságnak a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek által megbízott tagja, aki a szavazóköri jegyzőkönyveket aláírta, az abban foglaltakkal egyetértett, nem fogalmazott meg a választási eljárásra vonatkozó jogsértést.
  13. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 235/2024. (06. 17.) sz. TVB határozatában a HVB határozatát helybenhagyta.
  14. Az indokolás szerint a TVB a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének értelmezése tekintetében figyelembe vette a Nemzeti Választási Bizottság 3/2014.NVB iránymutatását, amely szerint az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározásához a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. (2.) számú függelék 2.e. alpontját kell figyelembe venni.
  15. A TVB megállapította, hogy a kérelmező bizonyítékai között szereplő Ford Transit, valamint BMW típusú járművek nem minősülnek autóbusznak, így a Ve. által tiltott autóbuszos szállítás nem valósult meg.
  16. A kérelmező hivatkozott arra, hogy nyilvános felhívás történt a szervezett szállításra, azonban erre vonatkozó bizonyítékot nem nyújtott be. A szavazóknak nyújtott anyagi juttatásra ugyancsak nem tartalmaz értékelhető bizonyítékot a fellebbezés, mivel valamennyi nyilatkozó csak másoktól hallott róla, saját maga nem tapasztalta.
  17. A fentiek ismeretében a TVB egyetértett a HVB határozatában foglaltakkal és annak indokolásával, ezért azt helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és az észrevétel

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának a HVB határozatára kiterjedő megváltoztatását indítványozta oly módon, hogy a Kúria állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint semmisítse meg és ismételtesse meg a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét; Pécelen a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásához kapcsolódó szavazást.
  2. Előadta, hogy felülvizsgálati kérelme indokai megegyeznek a fellebbezésében előadott indokokkal, azokat részletesen nem kívánja megismételni. Az ezekre történő utalást követően okfejtését kiegészítette a releváns bírói gyakorlattal, amelyet a TVB figyelmen kívül hagyott.
  3. A kérelmező fenntartotta, hogy a kifogása megalapozott és a választási bizottságok döntéseiben foglalt indokok téves jogértelmezés miatt nem megalapozottak. A választási bizottságok a rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat nem megfelelően értékelték.
  4. Önmagában a kevesebb leadott szavazólapból valóban nem lehet következtetést levonni, ugyanakkor ez a tény más, jelen ügyben megállapított tényekkel összefüggésben, azokkal együtt már alkalmas arra, hogy az általa megfogalmazott állításokat közvetett módon igazolja.
  5. A választási bizottságok egyes – önmagukban nem jogszabálysértő – tényállási elemeket értékeltek és minősítettek jogszerűnek a szavazók szervezett szállítására vonatkozóan, azonban ezeket a tényállási elemeket nem együtt és nem összefüggésükben értékelték.
  6. A TVB kizárólag a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének megsértését vizsgálta és ennek során állapította meg, hogy a KRESZ szabályait figyelembe véve a választópolgárokat nem autóbusszal szállították a szavazás helyszínére. Ez azt jelenti, hogy a TVB – osztva a HVB ugyanezen tartalmú megállapítását – megállapította, hogy ugyanazon személy több alkalommal szállította a választópolgárokat a szavazóhelyiségekhez két különböző járművel.
  7. A választási bizottságok határozataikban nem tértek ki a kifogásban és a fellebbezésben megjelölt választási alapelv sérelmekre, vagyis ezen megjelölt jogszabálysértéseket nem vizsgálták.
  8. A kérelmező szerint azzal, hogy a választópolgárokat szervezetten és több alkalommal szállították – pontosabban a járműveket váltva ugyanaz, a tanúk által azonosított személy szállította – sérült a választás tisztaságára, valamint az esélyegyenlőségre vonatkozó választási alapelv. Ezt meghaladóan a joggyakorlás nem volt sem jóhiszemű, sem rendeltetésszerű függetlenül attól, hogy 9 vagy 10 személyes busszal szállították-e a választópolgárokat.
  9. A fentiekre figyelemmel a kérelmező a fellebbezésében ismertetett okfejtését kiegészítette két kúriai határozatra hivatkozással.
  10. Álláspontja szerint a Kvk.I.37.572/2019/2. számú kúriai végzés elvi tartalma alátámasztja a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértését állító érvelését. Ha bizonyított tény, hogy ugyanazon személy három különböző alkalommal jelenik meg ugyanazzal a 9 személyes busszal, amellyel választópolgárokat szállít, majd azt követően, hogy tevékenységét észreveszik és rögzítik, ugyanahhoz a szavazóhelyiséghez egy másik járművel érkezik és újabb választópolgárokat szállít, ez kimeríti a rendeltetésellenes joggyakorlás, a rosszhiszeműség és a joggal való visszaélés kategóriáit, amelyek a választás tisztaságát és az esélyegyenlőséget is sértik.
  11. A Kúria Kvk.III.37.502/2018/2. számú végzéséből következik, hogy milyen bizonyítás szükséges az alapelvi jogsértés megállapításához. A Kúria szerint a szavazásra történő szervezett szállítás már önmagában is a választás tisztasága megsértésére alkalmas cselekmény. A végzés irányt mutat a helyes jogalkalmazásra és ennek alapján a jogszerű döntés a TVB részéről az lett volna, ha megállapítja azt, hogy a szervezett szállítással sérült a választás tisztasága, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás alapelve. A jogsértéseknek nem feltétele a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének alkalmazása és a jogszabályi meghatározásnak megfelelő autóbusz használata. 
  12. Az érintett észrevételében a TVB határozatának helybenhagyását indítványozta. Kérte, hogy kötelezze a Kúria a kérelmezőt 100.000 forint ügyvédi munkadíjban felmerülő költség megfizetésére. Előadta, hogy az eljárt választási bizottságok helyes jogi következtetésre jutottak, a csatolt bizonyítékokat megfelelően értékelték és helyesen alkalmazták az irányadó jogszabályi rendelkezéseket.
  13. Az érintett a kérelmező által tett – véleménye szerint valótlan tartalommal előadott – nyilatkozatokat teljes terjedelmében vitatta.
  14. Részletesen nyilatkozott a kérelmező által becsatolt bizonyítékokra vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező részéről benyújtott nyilatkozatok a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek képviselőjelöltjeitől és szimpatizánsaitól származtak. Azokból a kérelmező által állítottak nem állapíthatók meg. A nyilatkozattevők hallomásból értesültek az általuk előadottakról, ezért a nyilatkozataik érdemi bizonyítékként nem vehetők figyelembe.
  15. A becsatolt fotók és videó alapján nem állapítható meg, hogy a két gépjármű hol parkolt, nem látszik, hogy abban hány ember ült és az sem bizonyított, hogy a kérelmezők által hivatkozott szavazókör előtt állt vagy éppen oda ment. Önmagában a kevesebb leadott szavazólapból következtetést nem lehet levonni, mert nem ellenőrizhető, hogy a választópolgárok a kapott szavazólapot valóban az urnába dobták avagy nem.
  16. A kérelmező által tényként közölt szervezett személyszállítás nem valósult meg, a felhívott kúriai döntés tényállása eltér a jelen ügy alapját képező tényállástól.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A kérelmező Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettsége körében nem merült fel kétség, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő. Tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá az eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte.
  3. A Ve. 228. § (2) bekezdés második mondata szerint a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdés első mondata értelmében ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el.
  4. A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 2. § (4) bekezdésében szabályozott rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, a kereseti kérelemhez kötöttség elve irányadó a választáshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban is (Kvk.I.39.121/2024/3.).
  5. A Ve. a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet külön-külön, önálló jogorvoslatként szabályozza. A bírósági felülvizsgálati kérelemnek nem képezi részét a fellebbezés, a fellebbezésben foglaltakra történő visszautalás nem eredményezi azt, hogy a fellebbezésben írtakat a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása során figyelembe lehet venni.
  6. Mindezekből fakadóan kizárólag azok a hivatkozások, indokok és érvek bírálhatók el a bírósági felülvizsgálati eljárás során, amelyeket a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében konkrétan megjelölt.
  7. A Kúria a fentiekhez kapcsolódóan hangsúlyozza, a jogorvoslatot előterjesztő fokozott felelőssége, hogy azt milyen tartalommal és milyen bizonyítékkal terjeszti elő.
  8. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a TVB döntése megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített alapelveket, valamint a Ve. 143/A. § (2) bekezdését. Továbbá a TVB eljárása során és határozatában tévesen mérlegelt, a kérelmező által benyújtott bizonyítékokat részben nem vette figyelembe, illetve azokból téves következtetéseket vont le.
  9. A tényállás megállapítására irányadó rendelkezéseket a Ve. 43. §-a tartalmazza. A 43. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A 43. § (5) bekezdése kimondja, a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  10. A Ve. 143/A. § (2) bekezdése szerint mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
  11. A Kúria a Kvk.VI.37.467/2018/2. számú végzésében egyrészt rámutatott, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt tilalom kiterjesztően nem értelmezhető. Másrészt rögzítette, helyesen utalt a választási bizottság arra, hogy a választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni. Ez lehet mozgóurna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt.
  12. A kérelmező állította, hogy egy meg nem nevezett személy a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívást tett közzé, de ezt igazoló bizonyítékot nem jelölt meg és nem csatolt. Ezért a Kúria a Ve. 143/A.§ első fordulatának megsértését nem állapította meg.
  13. A kérelmező előadása szerint a választópolgárokat szervezetten és több alkalommal, a járműveket váltva, a tanúk által azonosított személy szállította és ezzel sérült a választás tisztasága, az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve.
  14. Tartalma szerint értékelve a kérelmező fenti hivatkozását az nem a Ve. 143/A. § (2) bekezdés második fordulatához kapcsolódik, mert azt az állítást tartalmazza, hogy a választópolgárok szervezett, több alkalommal történő szállítása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket.
  15. A Kúria a kérelmező által hivatkozott Kvk.III.37.502/2018/2. számú végzésének [16] bekezdésében kiemelte, hogy a szavazásra történő szervezett szállítás megvalósult és ez már önmagában is a választás tisztasága megsértésére alkalmas cselekmény volt.
  16. A Kúria vizsgálta, hogy a kérelmező által csatolt bizonyítékok igazolják-e a szervezett szállítást avagy nem. A Kúria ebben a körben elsődlegesen rögzíti, hogy a jogorvoslatot előterjesztő fokozott felelőssége, hogy az általa csatolt bizonyítékok bizonyítják-e a részéről előadott tényeket. Ezt a jogorvoslatot elbíráló szervnek esetről esetre szükséges vizsgálnia.
  17. A kérelmező részéről csatolt egyik fényképen egy bordó színű Ford Transit típusú gépjármű, míg a másik fényképen egy szürke BMW személygépkocsi látható. A fényképekből nem állapítható meg, hogy a gépjárművek pontosan hol állnak. A fényképek a Kúria megítélése szerint nem igazolják azt, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskolában működő szavazókör előtt állnak a gépjárművek.
  18. Nyilatkozattevő1 nyilatkozata szerint 2024. június 9-én, a választás napján a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt parkolt az egyik fényképen látható Ford Transit gépjármű, abból három személy szállt ki egymást követően, akik bementek a szavazókörbe és szavaztak. 40 perc múlva ugyanazzal a sofőrrel a másik fényképen látható BMW személygépkocsi állt meg ugyanazon szavazókör előtt, az abból kiszálló négy személy szintén szavazott.
  19. Nyilatkozattevő2 nyilatkozatot tevő személy előadta, hogy a választás napján két különböző időpontban látta a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt az egyik fényképen szereplő Ford Transit gépjárművet. A nyilatkozat további részében Nyilatkozattevő2 más személyek által hallottakat adott elő.
  20. Nyilatkozattevő3 nyilatkozatot tevő a választás napján szintén látta a Petőfi Sándor Általános Iskolánál az egyik fényképen szereplő Ford Transit gépjárművet, amelyben több személy várakozott.
  21. A Kúria szerint nem állapítható meg a benyújtott bizonyítékokból, hogy a két gépjármű hol parkolt, azokban hány ember ült, és ők a szavazókörbe bementek és szavaztak is.
  22. A Ve. 143/A. § (1) bekezdése rögzíti, a választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni. A korábban hivatkozott Ve. 143/A. § (2) bekezdése kivételszabályt állapít meg az (1) bekezdéshez képest.
  23. A Kúria értékelve a kérelmező által becsatolt kettő fényképet, egy videófelvételt és három nyilatkozatot azt a következtetést vonta le, hogy ezek a bizonyítékok összességükben sem igazolják a szavazásra történő szervezett szállítást. A Kúria kiemeli, hogy a Ve. 143/A. § (1) bekezdéséből következően a választópolgár más személy segítségét jogosult igénybe venni a szavazóhelyiséghez való eljutásához.
  24. A Kúria egyetért a HVB határozatában írt és a TVB által is osztott azon indokolással, hogy az adott szavazókörben megjelent választópolgárok száma és az urnában található szavazólapok száma közötti eltérés – a kérelmező által vitatott két szavazókörben egy-egy – önmagában nem jelent „csalást”, mivel a választópolgár a szavazólap átvételét követően dönthet úgy, hogy azt nem dobja az urnába. A szavazólapok fenti „hiánya” nem bizonyítja a kérelmező által állított láncszavazást.
  25. A kérelmező kifogásában és fellebbezésében is hangsúlyozta, hogy a szavazásért a szállított választópolgároknak valaki vagy valakik anyagi juttatást adtak. Ugyanakkor a felülvizsgálati kérelmében a kérelmező ilyen hivatkozást nem tett, így ebben a körben nem képezhette a Kúria vizsgálódásának a tárgyát. 
  26. A Ve. 143/A. § (2) bekezdése a fent leírtakból következően nem sérült, a választási bizottságok eljárása megfelelt a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésében írtaknak, a kérelmező szervezett szállítást nem igazolt, a szavazólap hiány jogszabálysértést nem bizonyít. A választási eljárás során nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített alapelvek.
  27. A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva a TVB támadott határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A jogorvoslatot előterjesztő fokozott felelőssége, hogy azt milyen tartalommal és bizonyítékkal nyújtja be. Azt, hogy a bizonyíték az állított tény igazolására alkalmas-e, esetről esetre szükséges vizsgálni.

Záró rész

  1. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. A Kúria a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illeték megfizetésére a kérelmezőt kötelezte a Kp. 35. §-a folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) és 102. § (2) bekezdésére figyelemmel.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A befizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó.
  4. A Kúria az érintett költségigényét elutasította, az eljárás sommás, nemperes jellegére és arra figyelemmel, hogy kontradiktórius eljárás hiányában nincs a nemperes eljárásban olyan ellenérdekű fél, aki (amely) a költség megtérítésére kötelezhető lenne [Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése].
  5. A végzéssel szembeni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 23. 

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke
Dr. Sperka Kálmán s. k.  az aláírásban akadályozott  Dr. Sugár Tamás előadó bíró helyett
Dr. Sperka Kálmán s. k. az aláírásban akadályozott Dr. Farkas Katalin bíró helyett